Nagyecsed Város Önkormányzatának 20/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 02. 01Nagyecsed Város Önkormányzatának 20/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nagyecsed város településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 12/2017.(V.30.) önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I.31.) önkormányzati rendelet 1. melléklete 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Nagyecsed Város építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára
vonatkozóan.
1. A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § A rendelet hatálya kiterjed a település teljes közigazgatási területére.
3. § Amennyiben alkalmazására kerül sor, úgy a rendelet előírásait a Képviselő-testület által a településre elfogadott településrendezési eszközökkel, továbbá az 1–2. §-okban meghatározott szabályokkal és területre, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
1. Értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazásában:
a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
b) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, vagy felirat;
c) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás legalább nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
e) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
f) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
g) értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
h) helyi védett érték: településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) összessége.
i) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal közérdekű információkat.
j) pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
k) tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
l) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
m) földszín: tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös, narancs, sárga, zöldessárga.
n) információs és más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
o) rikító szín: a papagáj és műanyag színcsoportba tartozó, nagyon élénk, erős és árnyalat nélküli, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége (papagáj és műanyag színcsoportba tartozóak).
Helyi védelem
1. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása és dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,
c) megőrzése és megőriztetése,
d) a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése
2. A helyi védelem alá helyezésére, megszüntetésére, valamint a helyi védelem megjelölésére vonatkozó szabályok
7. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) annak a rendeletbe történő felvételével történik.
(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket úgy kell megállapítani, hogy az tartalmazza a védetté nyilvánítással érintett örökség pontos megnevezését, helyét, azonosító adatait, valamint a helyi védelem (3) bekezdés szerinti fokozatát.
(3) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:
a) teljes,
b) részleges, ezen belül:
ba) homlokzat részleges védelme;
bb) utcai homlokzat védelme;
bc) utcai és udvari homlokzat védelme;
bd) épülettagoltság védelme;
be) épületszerkezetek védelme;
bf) egyéb okból történő védelem, különösen településszerkezet, telekstruktúra, utcavonal- vezetés, utcakép, utcakép-részlet, település- és tájkarakter elemek megőrzése, fennmaradása, fejlesztése
miatt.
(4) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 1. mellékletből törölni kell.
(6) A területi védelem
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)
védelmére terjed ki.
(7) A helyi területi védelemmel érintett területté nyilvánítás esetén annak tartalmaznia kell a védetté nyilvánítással érintett terület pontos megnevezését, helyét, azonosító adatait.
8. § A helyi védelembe vétel a polgármesterhez címzett erre irányuló kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt egyedi örökségi elem, vagy az örökségi terület beazonosítására és értékességére vonatkozó adatokat, így különösen annak:
a) helyét, azaz helyrajzi számát, vagy földrajzi koordinátáit, vagy mindkettőt,
b) megnevezését,
c) jellemzőit különösen korát, építmény fajtáját, stílusát, anyagát, állapotát,
d) lényeges jellemzőit bemutató színes fényképét,
e) a helyi védelem alá helyezés indokolását, jelentőségét, különösen az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet,
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi eredeti állapotába történő visszaalakítására,
g) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét.
9. § A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése, vagy a 7. § (3) bekezdés szerinti fokozatának megváltoztatása kizárólag a rendelet módosításával történhet.
10. § A helyi védelem megszüntetése, vagy megváltoztatása a polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére, megváltoztatására irányuló kérelemnek a 8. § szerintieket kell tartalmaznia.
11. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése, megváltoztatása iránti eljárás megindításáról az örökség tulajdonosát, vagy annak ismerete hiányában az örökség felett jogszerűen rendelkezőt (a továbbiakban együtt: tulajdonos) írásban értesíteni kell. Az értesítésről a kérelem benyújtását követő öt munkanapon belül a Jegyző gondoskodik.
(2) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban véleményt nyilváníthat az eljárással kapcsolatosan.
12. § A helyi védelembe vételre irányuló javaslatot, vagy a hivatalból történt kezdeményezést a polgármester a véleményezésre nyitva álló idő leteltét követően az értékvizsgálat birtokában indítványával és annak indokolásával együtt terjeszti elő döntésre a Képviselő-testület elé. A helyi védelembe vételről, vagy annak megszüntetéséről szóló döntésről a tulajdonost az eljárás megindítására vonatkozó szabályok szerint tájékoztatni kell.
13. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Nagyecsed Város Önkormányzat helyi védelem alá helyezte…….(évszám)”, vagy „Nagyecsed Város Önkormányzat helyi védett értéke ……..(évszám)”.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
14. § A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni, melyről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettséget nem érinti.
3. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
15. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését különösen a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, míg ha az nem azonos a tulajdonossal, úgy a tevékenység konkrét végzője a meglévő állapotot köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a tevékenység végeztével a korábbi állapotot köteles visszaállítani.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti azt, aki az állagromlást vagy a megsemmisülést előidézte.
Településképi szempontból meghatározó épületek
16. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően, településképi szempontból meghatározó karakterű terület a városközponti településrész.
(3) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:
a) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat területe,
b) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
c) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
d) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe.
Településképi követelmények
1. Általános szabályok
17. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés alól kivételt képez:
a) műemléki környezet területe,
b) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat területei.
18. § (1) A település közigazgatási területén belül az építmények homlokzati színezésére a pasztell árnyalatú színek alkalmazhatók.
(2) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezetei nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával, kivéve gazdasági és üzemi építési övezetekben.
(3) A tetőfedő anyagoknál a rikító színek nem, helyettük a földszínek alkalmazhatók.
2. A beépítésre szánt meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § Belterületen a beépítésre szánt településképi szempontból meghatározó területeken a kerítés kialakítására vonatkozó előírások:
a) tömör kerítés esetén lábazat, továbbá fa vagy fém kerítésbetét beépítése szükséges a kerítés hosszának legalább a felén, vagy
b) a kerítés kapu és gépkocsi bejárati kapu csak áttört kialakítású kivitelben készülhet,
c) anyaghasználatában nem alkalmazható fém-, és műanyaglemez,
d) színezésében föld és pasztellszínek, valamint kovácsoltvas anyagú kerítés esetén sötétszürke és fekete színek alkalmazhatóak.
20. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:
a) rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
b) rönkfából gerendaház nem építhető.
(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához kell hogy igazodjon.
(3) Az építési telken tervezett építménynek a településképbe illesztés biztosítása érdekében igazodnia kell a környezetében lévő
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(4) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját, a következők szerint:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is. Fémlemezes fedés csak natúr és antracit színben megengedett.
c) az épület-ornamentika, díszítőelemek, anyaghasználat (műanyag homlokzat burkolat nem alkalmazható), homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, valamint illeszkedő a környezetéhez. Műanyag homlokzat burkolat nem alkalmazható.
(5) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
21. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását, a következőek figyelembe vételével:
a) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növények telepítésével,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát fizikailag korlátozza, és ezzel szükségtelen zavarást okozzon teljes kifejlettsége esetén.
(2) Épületen, építményen, előkertben az energia fogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(3) Épületeken antenna, hírközlési berendezés a hátsókertre néző homlokzat kivételével nem helyezhető el.
(4) A bejárati elő lépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
3. A beépítésre nem szánt, tájképvédelmi terület és egyedi tájérték területeibe ékelődő állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági-üzemi-, különleges-, valamint tanya területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A táj értékeinek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében, az épületek, építmények szabadon álló építési módban, csoportosan, külön állóan, össze nem építve helyezhetők el.
(2) A csoportos elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.
23. § (1) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
b) az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagyfesztávú ipari csarnoktól a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
c) szociális, iroda, lakó és szállás épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. Manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
d) az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésű lehet. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
e) az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
f) kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
(2) A majorsági, mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.
4. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények
24. § Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat esetén is.
5. A helyi egyedi építészeti követelmény
25. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, így különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatóak a rikító színek és a túlzott kontrasztok.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése csak a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
6. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) Nyilvántartott műemléki értékekkel érintett ingatlanon új épületek kialakítása során
a) annak igazodnia kell a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához,
b) biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését,
c) a szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
7. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése a beépítésre szánt területen belül csak a vegyes és lakóterületeken és kizárólag utcabútor igénybevétele esetén lehetséges.
(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése a beépítésre nem szánt területeken tilos.
28. § (1) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve tilos.
(2) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése beépítésre nem szánt területen tilos.
29. § A 28. § alkalmazása során a területi besorolások alatt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet 2. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell érteni.
30. § Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenység időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
31. § (1) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.
32. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Cégér, cég- és címtábla, üzleti felirat utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(3) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 15%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, üzlet felirat, információs, vagy más célú berendezés.
(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, az előkertben nem helyezhető el.
(5) Közvilágítási berendezésen, egyéb közmű berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(6) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(7) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég- és címtábla valamint cégér.
(8) Üzletfelirat hossza legfeljebb 3,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet.
33. § Védett természeti területeken reklámhordozó berendezések nem, új elektromos és hírközlési vezetékek csak földkábelben helyezhetőek el.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
34. § (1) A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
(2) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen:
aa) új épület építése;
ab) meglévő épület bővítése;
ac) utcai kerítés építése;
esetén,
b) településkép szempontjából meghatározó besorolású területeken kívül új lakóépület építése esetén.
(4) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni.
A településképi bejelentési eljárás és szabályai
35. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szerinti kötelező előírás alapján, valamint ezen jogszabályok általános érvényű előírásaira tekintettel – a rendeletben meghatározott különös szabályok szerint – településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) kell lefolytatni:
a) valamennyi reklámhordozó elhelyezésének megkezdése előtt,
b) reklám közzétételének megkezdése előtt, a meghatározó területeken.
(2) A bejelentési eljárást az ügyfél (a továbbiakban: bejelentő) kezdeményezi írásban, a Korm. r. és a rendelet által megállapított tartalmú bejelentésével (a továbbiakban: bejelentés).
36. § (1) A bejelentést – papír alapon – a polgármesterhez címezve a Nagyecsedi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.
(2) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról fényképfelvételt,
b) műszaki leírást,
c) a tervezett állapot formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) elrendezési rajzot,
f) reklám elhelyezésének helyétől – amennyibe indokolt – színtervet, környezetbe illesztett látványtervet.
(3) A dokumentáció tartalmát a polgármester ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.
(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester:
a) feltétellel, vagy feltétel nélkül tudomásul veszi a bejelentést,
b) megtiltja a bejelentésben foglaltak végrehajtását, ha az nem felel meg a követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5) A polgármester a döntéséről a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatot hoz.
37. § A cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések esetében az igazolás időtartama három év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított egy éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten bejelentést kell tenni.
38. § Amennyiben a bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembe vételével kerülhet sor.
39. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) Amennyiben a polgármester a bejelentés elmulasztását, vagy az engedélyezettől eltérő végrehajtást tapasztal, akkor településképi kötelezési eljárást folytat le.
(3) A polgármester a reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén az illetékes kormányhivatalt értesíti.
A településképi kötelezés és bírság
40. § (1) A településkép érvényesítési eszközökkel kapcsolatos döntéseinek betartását a polgármester - ellenőrzi. A mulasztásokat - amennyiben tudomására jut - kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.
(2) A településkép érvényesítési eszközökkel kapcsolatos döntés be nem tartása esetén a polgármester figyelmezteti a jogkövetkezményekre a bejelentőt, és 8 napos határidőt szab a határozatban foglaltak betartására. Amennyiben a felszólítás eredménytelen, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településképi bírság összege:
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint, legalább 250.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó és egyéb területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint legalább 100.000 forint, legfeljebb 200.000 forint,
c) egyéb településképi és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 100.000 forint,
d) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.
(4) A polgármester a bírság kiszabása során az alábbi szempontokat köteles mérlegelni:
a) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tvtv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását,
b) a jogsértés időtartama,
c) a jogsértés ismételtsége.
(5) A településképi bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőre és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra kell befizetni. A befizetés elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Önkormányzati támogatás és ösztönzés
41. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, továbbá a rendelet szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az önkormányzat részéről helyi támogatás nyújtható:
a) az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló külön önkormányzati rendelet szabályai szerint;
b) a helyi adókról szóló jogszabályokkal összhangban, adókedvezmény, vagy adómentesség biztosításával, külön önkormányzati rendeletben.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 500.000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
(4) A támogatás iránti kérelmet írásban a polgármesterhez címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az igénylő nevét,
b) az érintett ingatlan pontos megjelölését, megnevezését,
c) az elvégezni kívánt munkálatok leírását,
d) engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építési engedély egy másolati példányát,
e) a tervezett munkálatokra vonatkozó költségvetést,
f) a tervezett munkálatok kivitelezésének ütemezését.
(5) A támogatás iránti kérelmet a képviselő-testület bírálja el. Amennyiben a képviselő-testület támogatás odaítéléséről dönt, ennek alapján az igénylő megállapodást köt az önkormányzattal, melynek tartalmaznia kell:
a) a támogatás konkrét célját, figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat,
b) a támogatás összegét, kifizetésének, esetlegesen a kifizetés ütemezésének szabályait,
c) a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait,
d) a nem megfelelő célú felhasználás esetén visszafizetési kötelezettség előírását, a visszafizetés módját.
(6) Nem adható támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen építési munkát.
Záró rendelkezések
42. § A rendelet 2018. február 1-én lép hatályba.
43. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 3/2005 (II.18.) KT rendelet:
a) 3. §-a,
b) 7. § (5) bekezdés 7. pontja,
c) 8. § (6) bekezdése,
d) 32. § (2) bekezdése,
e) 33. §-a.
1. melléklet
Ssz. |
Megnevezés, rendeltetése, a védelem típusa |
Cím, hrsz. |
Védelembe vételt megalapozó értékvizsgálat |
|---|---|---|---|
1. |
Volt református elemi iskola – helytörténeti gyűjtemény, |
Nagyecsed, Rákóczi Ferenc utca |
Településrendezési eszköz |
2. |
Volt református paplak – református közösségi ház, |
Nagyecsed, Rákóczi Ferenc utca 77. |
Településrendezési eszköz |
2. melléklet
3. melléklet
