A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (a továbbiakban: Nvtv.) az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében alkotta meg. Ebben számos új, a korábbiaktól koncepcionálisan eltérő elem került törvénybe. A szabályozás érinti az önkormányzati vagyont is, melyet a törvény a nemzeti vagyon részeként határoz meg.

Az önkormányzatok a törvényben nem szabályozott, valamint a törvény által felhatalmazott kérdésköröket eddig is helyi önkormányzati rendeletben szabályozták. Az új törvényi rendelkezések miatt a helyi rendelet felülvizsgálata vált szükségessé, melynek eredményeként a kérdéskör teljes újraszabályozása indokolt. A Javaslat ezért új helyi önkormányzati rendelet megalkotására irányul, melynek során figyelemmel van a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény előírásaira is.

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat a forgalomképtelen vagyontárgy tekintetében. Forgalomképtelen vagyontárgyat elidegeníteni az Nvtv. főszabálya szerint nem lehet. A hasznosításról főszabály szerint a képviselő-testület dönt, azonban ez a hatáskör átruházható. A Javaslat szerint átruházott hatáskörben a polgármester hoz döntést a vagyontárgy hasznosításáról, ha annak időtartama az 1 évet nem haladja meg, és a hasznosítás nem ingyenes, hanem ellenérték fejében történik. A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

Az Nvtv. 5. § (1) bekezdés b) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy helyi rendeletben meghatározzák, hogy mi az, ami a törvényi rendelkezéseken túlmenően forgalomképtelen törzsvagyon. Ennek azonban a hivatkozott Nvtv. jogszabályhely alapján szükségszerűen olyannak kell lennie, amit az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként határoz meg. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 12. pontja szerint azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. A Javaslattal ennek a törvényi kötelezettséget kívánunk eleget tenni.

Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés c) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy helyi rendeletben meghatározzák, hogy mi az ami a törvényi rendelkezéseken túlmenően korlátozottan forgalomképes vagyontárgy. Ugyanakkor az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 6. pontja alapján amennyiben az önkormányzat helyi rendelete valamely vagyonelemet korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít, akkor meg kell határozni a korlátozottan forgalomképesség tartalmát is. A Javaslat ezekkel a törvényi szabályozásokkal összhangban rendelkezik a korlátozottan forgalomképes vagyonelemekről.

A Javaslat megállapítja a hatásköri szabályokat, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak körét. Fő szabály szerint a vagyontárgyak feletti tulajdonosi hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja, azonban átruházott hatáskörben a polgármester is rendelkezik tulajdonosi hatáskörökkel a rendeletben foglalt előírások szerint. A vagyont használó szervek (pl. intézmények) vagyonkezelők, azonban a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésben , mint átruházott hatáskört gyakorló nem szerepel. Ennélfogva a vagyonkezelő átruházott hatáskörben nem járhat el, vagyoni kérdésekben kizárólag vagyonkezelői szerződéssel láthat el tulajdonosi feladatokat.

A Nvtv. 11. § (16) bekezdése és 13. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni azt az értékhatárt, ami felett nemzeti vagyont csak versenyeztetés útján lehet értékesíteni, hasznosítani. A költségvetési törvény rögzíti, hogy 25 milliós értékhatár felett a versenyeztetés kötelező, tehát ennél csak alacsonyabb értékhatár állapítható meg. A Javaslat hivatkozik arra a külön önkormányzati rendeletre, ami a vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására vonatkozó versenyeztetési szabályokat rendezi. Az értékhatárok mindezek figyelembevételével kerültek maghatározásra.

Az önkormányzat részére felajánlott vagyontárgy elfogadását szabályozó rendelkezést tartalmaz a Javaslat. Két kritériumot határoz meg ezzel kapcsolatban a Javaslat. Egyrészt a felajánlott vagyon elfogadásánál azt kell mérlegelni a döntéshozatalra jogosult képviselő-testületnek, hogy a felajánlott vagyon mennyiben szolgálja önkormányzati feladat ellátását, másrészt kizárja olyan vagyon elfogadását, melynek terhei meghaladják a felajánlott vagyon értékét, hiszen ez vagyonvesztést jelentene.

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat a forgalomképtelen vagyontárgy tekintetében. Forgalomképtelen vagyontárgyat elidegeníteni az Nvtv. főszabálya szerint nem lehet. A hasznosításról főszabály szerint a képviselő-testület dönt, azonban ez a hatáskör átruházható. A Javaslat szerint átruházott hatáskörben a polgármester hoz döntést a vagyontárgy hasznosításáról, ha annak időtartama az 1 évet nem haladja meg, és a hasznosítás nem ingyenes, hanem ellenérték fejében történik. A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tekintetében. Főszabály szerint e hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja, azonban átruházott hatáskörben a polgármester is hozhat döntéseket. A Javaslat tételesen meghatározza, hogy mely korlátozottan forgalomképes vagyonelem tekintetében milyen tulajdonosi döntéseket hozhat a polgármester. A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

Hatásköri szabályt állapít meg a Javaslat az üzleti vagyontárgy tekintetében. Fő szabályként a képviselő-testület gyakorolja a hatásköröket. A javaslat meghatározza, hogy üzleti vagyontárgy esetén a polgármester milyen tulajdonosi döntéseket hozhat. A Javaslat szerint a polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni, amennyiben átruházott hatáskörben hoz döntést.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése és 143. § (4) bekezdés i) pontja felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait rendeletben állapítsák meg. A Javaslat ennek a törvényi kötelezettségnek tesz eleget.