Vaja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Vaja város igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Tervek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

Hatályos: 2016. 02. 05- 2016. 06. 08

Vaja Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (VIII. 24.) önkormányzati rendelete

Vaja város igazgatási területére vonatkozó Szabályozási Tervek elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról

2016.02.05.

Vaja Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIIL törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 9. § (2)-(3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, illetve az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró Hajdu-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának állami főépítésze ezen rendelet 3. számú mellékletének 1. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízügyi feladatkörében eljáró illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségének ezen rendelet 3. számú mellékletének 2. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott közegészségügyi feladatkörében eljáró illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv ezen rendelet 3. számú mellékletének 3. pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott tűzvédelmi, polgárvédelmi feladatkörében eljáró megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak ezen rendelet 3. számú mellékletének 4. pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott közlekedési feladatkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Közlekedési felügyelőség Közlekedési Alosztály ezen rendelet 3. számú mellékletének 5. pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott légi közlekedési feladatkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóságának ezen rendelet 3. számú mellékletének 6. pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott műemlékvédelmi, régészeti feladatkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Irodájának ezen rendelet 3. számú mellékletének 7. pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott természet- és tájvédelmi feladatkörében eljáró illetékes nemzeti park igazgatóságának ezen rendelet 3. számú mellékletének 8. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott földvédelmi feladatkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földhivatala ezen rendelet 3. számú mellékletének 9. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott erdőrendezési, erdővédelmi feladatkörében eljáró illetékes Hajdu-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága ezen rendelet 3. számú mellékletének 10. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott talajvédelmi feladatkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága ezen rendelet 3. számú mellékletének 12. pontjára, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott honvédelmi feladatkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkarának ezen rendelet 3. számú mellékletének 13. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott bányászat, geológiai, morfológiai, csúszásveszély stb. feladatkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának ezen rendelet 3. számú mellékletének 15. pontjára; az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott hírközlési feladatkörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság illetékes központja ezen rendelet 3. számú mellékletének 16. pontjára; valamint Nyírmada Város Önkormányzatának, Máriapócs Város I. fokú Építésügyi Hatóságának vonatkozó véleménye kikérésével - a következőket rendeli el.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1.  § (1) E rendelet hatálya Vaja város igazgatási területére terjed ki.

(2)1 Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló - többször módosított - 1997. évi LXXVIII. tv (a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló - többször módosított - 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, az Szm-1 jelű és az Szm-2 jelű tervvel módosított Sz-1 jelű külterület szabályozási terv, az Sz-2 jelű belterületi szabályozási terv, valamint jelen előírások együttes figyelembevételével lehet.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Szabályozási elemek

2. § A szabályozási elemeket a szabályozási terv és jelen előírások együttesen tartalmazzák. A szabályzási elemek kötelező jellegű elemek, melynek módosításaihoz a szabályozási terv módosítása szükséges.

A terv területének felhasználása

3.  § (1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

(a) beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

a) kertvárosias lakóterület Lke

b) falusias lakóterület Lf,

2. vegyes terület - településközponti vegyes terület Vt.

3. gazdasági terület, ezen belül

a) kereskedelmi szolgáltató terület Gksz

b) egyéb iparterület Gip

4. Különleges terület K, ezen belül

a) temető területek Kt,

b) hulladékkezelők, hulladéklerakók területei Khu, Ksze

c) megújuló energiaforrások területe Km

5. Üdülőterület Ü, ezen belül - hétvégi házas terület

(b) beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési és közműterületek, ezen belül
a) közút KÖu
b) vasút KÖk
c) közműterületek KÖm
2. zöldterületek, ezen belül - közpark Z-Kp
3. erdőterületek, ezen belül
a) védőerdő Ev
b) gazdasági erdő Eg
c) egészségügyi, szociális, turisztikai erdő Ee
4. mezőgazdasági területek, ezen belül
a) kertes mezőgazdasági terület Mk
b) általános mezőgazdasági terület Má
5. vízgazdálkodási terület, ezen belül - vízgazdálkodási terület V
6. különleges beépítésre nem szánt terület, ezen belül
a) homokbánya területe Kh
b) temető területek Ktk
7. természetközeli területek, ezen belül - nádas, mocsár Tk
kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályzási tervek (külterület, belterület) jelölik ki és határolják le.
(2) A szabályozási elemeket a szabályozási terv és jelen előírások együttesen tartalmazzák. A szabályozási elemek kötelező jellegű elemek, melynek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.

A telekalakítás szabályai

4. § (1) A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően végezhető.

(2) A szabályozási terven jelölt belvízzel érintett beépítésre szánt területeken telkek alakítása csak területismertető talajmechanikai szakvélemény alapján engedélyezhető.

(3) Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhető a telekosztásra vonatkozó egyéb előírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre előírt legkisebb telekszélesség méretet az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja.

(4) Közművezeték fölött vagy alatt új építési telek nem alakítható ki.

(5) Az útszabályozással érintett telkeken az építési engedély kiadását megelőzően a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni.

(6) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható.

III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA - BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A területre vonatkozó általános előírások

6. § (1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(2) Terepszint alatti építmények a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(3) Ha az építési telek területe nem éri el az építési övezetben kialakítható legkisebb telek terület méretet legfeljebb egy lakóépület építhető.

(4) Tetőtér beépítést esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(5) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.

(6) Ha a kialakult telek területe nem felel meg az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület nagyságának, akkor a telekterület - a terven jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthető.

(7) Kialakult telek akkor is beépíthető az egyéb övezeti előírások betartásával, ha a telek az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület nagyságát nem éri el.

(8) Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy az épület megtartható, de a beépítettség mértékét érintő további bővítésre engedélynem adható.

(9) Ha a meglévő épület kialakult építmény- és homlokzat magassága nagyobb mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, az épület megtartható, de a bővítése csak az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával engedélyezhető.

(10) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az előírásoknak, az előírásoktól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartásával és csak az építési helyen belül bővíthető.

(11) Előkert és oldalkert felőli megközelítéssel süllyesztett garázs nem létesíthető.

(12) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetőek el, a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása - 3 m - megtartása mellett.

elő- és oldalkertben:
- közmű becsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal)
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességével és 1,5 m-es magassággal)
oldal és hátsókertben
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút)
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely, lugas
- kerti szabadlépcső és lejtő
hátsókertben
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti szabadlépcső és lejtő.
(13) Lakóterületek és településközponti vegyes területek építési telkein - építési helyen belül - a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
(a) jármű - (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló
(b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan
1. nyári konyha, mosókonyha, száritó
2. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csíír, pajta, stb.)
3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi
4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet
5. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók)
6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)
7. pince, pince felépítménye
(14) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében
1. 14 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 14 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés 0-1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges
3. Amennyiben a telek szélessége eléri vagy meghaladja a 20 métert az egyéb övezeti előírások betartásával szabadon álló épület elhelyezés is lehetséges.
4. Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén saroktelken - amennyiben a szomszédos közbenső telek beépítettsége ikres beépítésre nem ad lehetőséget és az építési hely szélességi mérete kevesebb, mint 10 m - az utcai telekhatárok közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az előkert mérete 2 méterig csökkenthető. Elsőrendű közterülettel határos telkeknél az előkert csökkentésére nincs lehetőség.

Kertvárosias lakóterületek

7. § (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épületek és funkciók:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
- egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.
(3) Az Lke1 funkcionális övezet előírásai:
1. Az Lke1 jelű funkcionális övezeten belül egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el.
2. Az Lke1 jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak:
Lakó és gazdasági udvar zónája: Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető.
Gazdasági kert és zóna:
- Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna.
- A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
3. Az övezetben a lakófunkciót kiegészítő melléképület csak olyan rendeltetés céljára létesíthető, mely a terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértéket betartja.
(5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek összefoglaló szabályozása.

Falusias lakóterületek

8. § (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el.

(3) A lakótelkek funkcionális zónái:

Lakó és gazdasági udvar zóna: Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belüli terület, melyen belül a melléképület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
Gazdasági és kert zóna: Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.
(7) A falusias lakóterületek építési övezeteinek összefoglaló szabályozása.

A településközpont vegyes területek

9. § (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek.

(2) A Vt1 funkcionális övezeten belül mind egyedi telkes, mind tömbtelkes településközpont vegyes területek kialakíthatóak.

A Vt2 funkcionális övezet elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.
(3) A településközpont vegyes területek építési övezeteinek összefoglaló szabályozása:

Gazdasági területek

10. § (1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip).

(2)2 A gazdasági területek övezeteinek összefoglaló szabályozása:

(3) Az ipari gazdasági terület építési telkein - saját telken belül - legalább 20 m szélességi és legalább háromszintes növényállományt kell telepíteni a telekhatárok mentén, melyet az építési engedélyben elő kell írni és az építtető kötelezettségével a használatba vételig meg kell valósítani.

Üdülőterületek

11. § (1) A település üdülőterületei sajátos használatuk szerint hétvégi házas üdülőterületek. (Üh)

(2) Az övezetben az alábbi - a terület rendeltetésével összhangban lévő vagy azt szolgáló - építmények elhelyezése engedélyezhető: üdülőépület, kereskedelmi-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület, sportlétesítmények.

(3) A hétvégi házas területen legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületek helyezhetőek el.

(4) Üdülőterület övezeteinek összefoglaló szabályozása:

Különleges területek

12. § (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek.

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) K1 Temető területek

b) K2 Hulladékkezelők, hulladéklerakók területei

c) K3 Megújuló energiaforrások területe.

(3) A különleges területek övezeti szabályozása:

a) K1.. Temető területek, K1.1 Működő vagy működésbe vonható temetőterület

b) K2 Hulladékkezelők, hulladéklerakók területei

1. K 2.1 Rekultiválandó szeméttelep övezete

2. K 2.2 Szennyvíztelep övezete. Csak kiszolgáló üzemi funkcióval beépíthető. Kialakítása ágazati szabványok és környezetvédelmi előírások szerint.

c) K3 Megújuló energiaforrások hasznosításának céljáró szolgáló területek. K 3.1 Megújuló energiaforrások területe.

(4) Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közterületek kialakítása

13. § (1) A terv közlekedési területeit a terv szerinti térbeli rendben lehet felhasználni.

(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos és az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok,

h) játszótér kialakítása,

i) közművek felépítményei,

j) egyéb, a közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(5) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. A kialakításra kerülő magánút szélessége - amennyiben az legfeljebb két építési telek megközelítését biztosítja - minimum 6 méter.

Közlekedési és közmű területek

14. § (1) A terv közlekedési és közmű területei:

- KÖú jelzésű közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények, valamint ezek környezetvédelmi létesítményeinek elhelyezésére szolgálnak
- KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési területek (vasútterület)
- KÖm közműterületek (vízműtelep, vízműkút)
(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:
a) KÖu1 országos főút. Szabályozása belterületen: szabályozási terv szerint. Szabályozása külterületen: meglévő jogi határokkal.
b) KÖu2 országos mellékút, települési főút. Szabályozása belterületen: szabályozási terv szerint. Szabályozása külterületen: meglévő jogi határokkal.
c) KÖu3 helyi gyűjtőút. Szabályozása belterületen: szabályozási terv szerint.
d) KÖu4 belterületi kiszolgálóút. Szabályozása: szabályozási terv szerint.
e) KÖu5 gyalogút. Szabályozása: szabályozási terv szerint.
f) KÖu6 kiemelt külterületi (mezőgazdasági) kiszolgáló út. Szabályozása külterületen: meglévő jogi határokkal.
g) KÖk1 vasútvonal és vasútállomás. Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom lehetséges. Szabályozása: jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint. Védőtávolsága: a szélső vágánytól számított 50 méter.
(3) Az utak szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezetésének műtárgyai valamint közművezetékek helyezhetők el.
(4) A terv közlekedési területei közterületek.
(5) Közterületen épület nem helyezhető el.
(6) Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.
(7) Közlekedési területek besorolása:
a) KÖu1 országos főút: 41. sz. főút, 49. sz. főút.
b) KÖu2 országos mellékút: 4116. sz. Vaja-Ópályi összekötő út, 41311. sz. Vaja vasúti bekötő út, 41101. sz. Rákóczi tanya és 41. sz. főút összekötő út.
c) KÖu3 helyi gyűjtőút: Helyi gyűjtőútnak minősül a 49. sz. főút települési átkelési szakasza. Belterületen: Lahner u., Damjanich u.
d) KÖu4 belterületi kiszolgálóút
e) KÖu5 gyalogút
f) KÖu6 külterületi (mezőgazdasági) kiszolgáló út
g) KÖk1 vasútvonal és vasútállomás: Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonal.
(8) A tűzoltó gépjárművek részére az előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges

A közművesítés területei és létesítményei

15. § (1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásnak mértéke.

Kertvárosias lakóterület: teljes közművesítés.
Falusias lakóterület: belterületen teljes közművesítés. Külterületen legalább részleges közművesítés.
Településközponti vegyes területek: teljes közművesítés.
Gazdasági területek: teljes közművesítés. Külterületen legalább részleges közművesítés.
Üdülőterületek: teljes közművesítés.
Különleges területek: teljes közművesítés
(2) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

Zöldterületek

16. § (1) A település közterületi zöldterületei közparkok. Jele: ZKp.

(2) A közpark területén belül többcélú használatra, nyitott-fedett épület, építmény létesíthető, mely alkalmanként települési rendezvények helyéül szolgál.

(3) A közparkot legalább 40%-ban növényzettel fedetten, kertészeti, kertépítészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

Erdőterületek

17. § (1) Erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

Ev védelmi célú erdő
Eg gazdasági célú erdő
Ee egészségügyi, szociális, turisztikai erdő
(2)
Ev 1.1 védelmi erdő
Ev 1.2 kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek
Ev 1.3 természeti oltalom alatt álló és/vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi övezet által érintett erdő.
(3) Védelmi célú erdőben csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű-építmények helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetését nem akadályozzák.
(4) Eg 1.1 gazdasági erdőövezet. A gazdasági erdőövezet gazdasági rendeltetésű erdők területe, ahol az erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással, továbbá az oktatással és kutatással összefüggő építmények helyezhetők el.
(5) Gazdasági erdő területén elhelyezhetők: az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmények, szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház, stb.) vadászház, közlekedési és szállási építmények.
(6) Ee1 Egészségügyi, szociális, turisztikai erdő.

Mezőgazdasági területek

18. § (1) A terv mezőgazdasági területe a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkal kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban mezőgazdasági termelés), illetőleg ezekhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Övezeti tagozódását a terv szerinti térbeli rendben kell alkalmazni.

(2) Mezőgazdasági területek területei:

a) kertes mezőgazdasági terület, jele Mk.

b) Általános mezőgazdasági terület, jele Má.

c) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület, jele Mák.

(3) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Mk1 kertes mezőgazdasági terület

A kertes mezőgazdasági terület övezetei:
1. Mk 1.1 kertes mezőgazdasági övezet. Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.
b) Má1. általános mezőgazdasági terület. Az Má1. általános mezőgazdasági terület övezetei:
1. Má1.1 szántó
- Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával építhető, 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető.
- Új állattartó telepek létesítése csak 2,0 ha-nál nagyobb területen, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de a 2,0 ha minimális telekterületet ekkor is biztosítani kell.
2. Má 1.2 gyep.
Az övezetben csak állattartási célú épület építése engedélyezhető, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés , fedett-nyitott nyári szállás létesíthető természetes anyagokból.
3. Má 1.3 gyümölcsös. Az övezetben lakóépület nem építhető.
c) Mák 1. általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei:
1. Mák 1.1 Korlátozott használatú szántó
2. Mák 1.2 Korlátozott használatú gyep
3. Mák 1.3 Korlátozott használatú gyümölcsös
Az övezetbe a környezet-, természet-, tájvédelmi-, ökológiai valamint örökségvédelmi okból nem, vagy korlátozottan beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak. Az általános korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezeteiben nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyakon, a nyilvános illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi (esetleg örökségvédelmi) fenntartást, kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb 3,5 m építménymagasságú épület létesíthető min. 2 ha nagyságú telken, 2 ha-onként legfeljebb egy 100 m2-es épület elhelyezésével.

Vízgazdálkodási területek

19. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:

(2) V1 Közcélú nyílt csatornák medre és partja,

V2 állóvizek medre és partja,
Vk1 Természeti oltalom alatt álló és/vagy vízminőség-védelmi korlátozás alá eső közcélú nyílt csatornák medre és partja,
Vk2 Természeti oltalom alatt álló és/vagy vízminőség-védelmi korlátozás alá eső állóvizek medre és partja,
(2) Vk2 Állóvizek medre és partja
(3) A mederfenntartási munkák folytatásához a társulati-, önkormányzati és üzemi csatornáknál a partéltől számított 3-3 méteres parti sávot szabadon kell hagyni.

Különleges beépítésre nem szánt területek

20. § (1) A szabályozási terven Kh jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges beépítésre nem szánt területek.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) Kh1 Bányászat céljára szolgáló területek

b) Ktk Temető területek

(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezeti szabályozása:

a) Kh1 Bányászat céljára szolgáló területek:

1. Kh 1.1 Bánya övezet. Homokbánya területe. Csak üzemi funkcióhoz szükséges építmények vagy azt kiszolgáló technikai berendezések helyezhetők el. A lebányászott területeket folyamatosan rekultiválni kell.
b) Ktk 1 Temető területek
1. Ktk 1.1 Kegyeleti park

Természetközeli területek

21. § (1) A szabályozási terven Tk jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint természet közeli területek.

(2) A természet közeli területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a) Tk1 Természetközeli területek.

(3) A különleges beépítésre nem szánt területek övezetei az alábbiak:

a) Természetközeli területek:

1. Tk 1.1 Vizes élőhely, nádas
A korlátozott használatú nádasokban épület nem helyezhető el.
IV. Fejezet

KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

22. § (1) Lf jelű övezetekben telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki:

vegyi anyag készítő és előállító, építési betontermék-gyártás, előkevert beton gyártása, habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vas-ötvözet alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó, gépgyártás, autóbontó, műanyag-feldolgozás, műanyag darálás, darabolás.
(2) Külterületen beépítésre nem szánt területen, ahol a tervezett beépítés miatt a biológiai aktivitás érték csökken, az értékvesztés mértékét elsősorban a saját telek aktív zöldterületén belül 3 szintes növényállománnyal kell biztosítani.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, ahol a tervezett beépítés miatt a biológiai aktivitás érték csökken, az értékvesztés mértékét elsősorban a saját telek aktív zöldterületén belül 3 szintes növényállománnyal kell biztosítani. Amennyiben az értékvesztés telken belül nem kompenzálható, az elveszett értéket az építtetőnek a település igazgatási területén belül vagy saját tulajdonú más területen, vagy - amennyiben az Önkormányzat erre a célra megfelelő területtel rendelkezik - az Önkormányzat által kijelölt terülten kell pótolni.
V. Fejezet

TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM

Természeti értékek

23. § A közigazgatási területen lévő természeti területeket, az Országos ökológiai hálózattal érintett földrészleteket, a NATURA 2000 területeket, helyi jelentőségű természeti értékeit jelen előírások 1. sz. függeléke tartalmazza.

Építészeti értékek

24. § (1) Országos védelem alatt álló műemlékek jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

(2) Műemléki környezetbe tartozó telkek helyrajzi számai a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

(3) Helyi építészeti védelemre kijelölt érték jegyzékét a HÉSZ 2. függeléke tartalmazza.

Műemlékek, műemléki környezet sajátos előírásai

25. § (1) A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását kell kikérni.

(2) A műemléki környezetben a közműveket föld alatt kell elhelyezni.

(3) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.

Régészeti területek

26. § (1) A településen található régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. sz. függeléke tartalmazza.

(2) A szabályozási terven jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a régészeti kutatásoknak megfelelően a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatja. E változásokat a terv karbantartásakor , de legalább 5 évenként a tervre rá kell vezetni.

(3) Régészeti lelőhelyeket lefedő ingatlanokat érintő, bármilyen földmunkával járó építési tevékenység engedélyezése csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes irodája engedélyével végezhető.

(4) Topográfiai módszerekkel még nem kutatott régészeti területeken a régészeti érintettség vizsgálatát az építési engedélyezési eljárás előtt el kell végezni.

VI. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A településrendezés sajátos jogintézményei

27. § (1) Határidő nélküli telekalakítási és építési tilalom terheli a vonalas infrastruktúra által lefedett területsávokat és a zöldterületeket (kivéve a rendeltetésük szerinti építményeket).

(2) A kisajátítás és az építési tilalom jogintézménye alkalmazható a terv szerinti közlekedési és közműterületek megvalósítása érdekében szükséges területekre. Ezeket a településfejlődés műszaki-fizikai eszközeként közérdeknek kell tekinteni.

(3) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, kiszolgáló út és közút céljára történő lejegyzés, valamint a kisajátítás jogintézményei is alkalmazhatók.

(4) A terven jelölt beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési területen az út kezelőjét terheli.

(5) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

28. § (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottól az Önkormányzat és az érdekelt(ek) megállapodásban eltérhet(nek).

(3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az Önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) Jelen rendelet és a vele együtt alkalmazandó kül- és belterületi szabályozási terv 2011. szeptember 24-én lép hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2) A hatálybalépést megelőzően érkeztetett, de jogerősen még el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.

1

Módosította Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(IX.24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése.

2

Módosította Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2016. (II.5.) önkormányzati rendelete 1.§-a