Vaja Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

7/2011. (III.31.)

önkormányzati rendelete a

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

/egységes szerkezetben a 10/2013. (XII. 03) és a 14/2014. (XI.05.) rendelettel/

Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1.§ tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi  CXL. törvény 19.§ (2) bekezdésében, a 2.§-9.§ tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 35.§ (2) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében,  43/B. § (1) bekezdésében, 45.§ (2) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében és a 11.§ tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az ellátások megállapítása

1.§

A képviselő-testület hatáskörébe rendeli az alábbi önkormányzati hatósági ügyek intézését:

a) a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, kérelem elutasítása, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megindítása, az eljárás megszüntetése, hatáskör vagy illetékesség hiányában áttétel a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, hiánypótlásra felszólítás, belföldi jogsegély iránti megkeresés, a döntés módosítása, a döntés visszavonása, a döntés kiegészítése vagy kijavítása, a háziorvosi igazolás továbbítása az egészségbiztosítási szerv felé, a döntés a közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontjáról és a jogosult gyógyszerkeretéről – külön megjelölve az egyéni gyógyszerkeret összegét – a szakhatósági állásfoglalás alapján.

b) az önkormányzati segélyre való jogosultság megállapítása, kérelem elutasítása, a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megindítása, az eljárás megszüntetése, hiánypótlásra felszólítás, belföldi jogsegély iránti megkeresés, az eljárás felfüggesztése, a döntés módosítása, a döntés visszavonása, a döntés kiegészítése vagy kijavítása.

Aktív korúak ellátása

2.§

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezetével kapcsolatosan az alábbi feltételeket együttesen kell hogy teljesítse:

a) a lakásban, házban higiénikus állapotot tartson fenn, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998.(VI.3.) NM rendelet 36.§. (2) bekezdésében meghatározott fertőző betegségeket terjesztő, vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (különösen: tetvek, kullancsok, atkák, bolhák, csótányok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról gondoskodjon,

b) az udvara, kertje, a telekkel határos közterület (járda, belvízelvezető árok, út) tisztán tartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodjon, akadályozza meg a gyom, gaz elszaporodását, továbbá ne halmozzon fel szemetet, törmeléket, a kertben haszonnövényt termesszen.

(2) A kérelem benyújtását követően az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását megelőzően a jegyző által írásban megbízott személy helyszíni szemle keretében megvizsgálja a (1) bekezdésben meghatározottak betartását. Amennyiben a jogosultság megállapítása adott év június 1. napját megelőzően került megállapításra, úgy június-július hónapokban a lakókörnyezet (1) bekezdésben előírtaknak való megfelelését ismételten ellenőrizni kell.

(3) Amennyiben a kérelmező illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, úgy ezek teljesítésére a kérelmezőt illetve a jogosultat 8 napos határidő kitűzésével a jegyzőnek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania.

(4)Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírás megsértését a Szatmári Kistérségi Egyesített Szociális Intézmények Vaja védőnői szolgálat, illetve a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének írásbeli jelzése alapján a jegyző megvizsgálja és a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően eljár.

3.§  

Az aktív korúak ellátásra jogosult személy is rendszeres szociális segélyre jogosult, aki:

a.) egészségkárosodása 40% (orvosi szakvélemény alapján)

b.) várandós anya (szülész-nőgyógyász szakorvosi vélemény alapján)

Együttműködési eljárás

4.§

(1) A képviselő-testület  az együttműködés intézményi feltételeiről a Szatmári Kistérségi Egyesített Intézmények Vaja  (4562 Vaja, Láhner György 25/A.) ( továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) útján gondoskodik.

(2) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzethez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki:

a)az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b)a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,

c)a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

d)a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,

e)a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

(3)Az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési programban résztvevőkről nyilvántartást vezet, mely tartalmazza az együttműködő személy iskolai végzettségét és szakképzettségét is tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

 a)  a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

 b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(5)Az együttműködő személy köteles a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétel céljából.

(6)Az együttműködésre kijelölt szerv számára a Polgármesteri Hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 15 napon belül megküldi.

(7)Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja az (5) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(8)Ha a segélyezett nem tesz eleget az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a meghatározott határidő lejártát követő 5 napon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát.

(9)Ha a segélyezett az (5) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(10)Az együttműködésre kijelölt szerv

a)a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b)a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről

c)kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d)a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

e)folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f)legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(11)Az együttműködésre kijelölt szerv

      a)  jelzi a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési     kötelezettségének nem tesz eleget,

     b)   megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló 

                      értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról.

   (12) A beilleszkedést segítő programok típusai

                  a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,

                  b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

                  c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

                             ca) életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

                                   - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és

                                   - csoportos foglalkozások,

                             cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató 

                                          előadások (pl. alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.)

                  d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

.

(13) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről, pl.

a) családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló                 foglalkozásairól,

b)a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c)munkaügyi központok képzéseiről stb.

(14)Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat az együttműködő személlyel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(15)A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)   a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében meghatározható a kötelezettség rendje, időtartama, mértéke),

c)azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(16) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét, akkor, ha

a)a (9) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, illetve nem működik közre a (12) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásában,

b)a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti,

c)a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatában nem működik együtt.

      (17) Az együttműködés megszegésének következményei:

a)az (16) bekezdés a), b) pontjában szabályozott esetben a segély összegét 6 hónapig    75 %-os mértékben kell folyósítani,

b)az (16) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben a segély folyósítását meg kell szüntetni.

Ápolási díj

5.§

(1)  Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2)  Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), ha állandó és tartós felügyeletre szoruló

a) súlyos fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

(3)  Az önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18.

életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha:

a)  az ápolási tevékenység végzése számára  munkahelyvesztéssel jár

2. akinél az  egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 % - át nem éri el.

Átmeneti segély

6.§

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segély eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban a Szoctv. 45.§. (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A Szoctv. 45.§. (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

ab) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása)

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) egyedülálló és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

bb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

7.§

Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni, vagy

c) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra vagy

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

.

8.§

(1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek – a 9.§-ban foglalt kivétellel-, aki a 6.§. szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 200%-át nem haladja meg.

(2) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege – a 9.§-ban foglalt kivétellel – az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén- nem állapítható meg.

(4) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(5) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül a pénztár gondoskodik.

8/A.§ (1) Rendkívüli gyógyszersegélyre benyújtott önkormányzati segély iránti igény megállapításának a 7.§. (1) bekezdésében meghatározottakon túl további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, és a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Rendkívüli gyógyszersegély iránt benyújtott kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

(3) Rendkívüli gyógyszersegélyre megállapított önkormányzati segély elsősorban természetben adható.

8/B.§. (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély megállapításához csatolni kell a jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

(2) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 7.§. (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

9.§

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%.-át

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halott anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr.31.§. (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének

a) 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 220%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-át;

b) 15%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át;

c) 20%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át;

d.) 25%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át

nem haladja meg.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 2013. évben 55.000 forint.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

Közgyógyellátás

10.§

Közgyógyigazolványra jogosult az a szociálisan rászorult személy is, akinek

a) családjában az egy főre számított havi jövedelemhatárt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri.

Záró rendelkezések

11.§

(1) A rendelet 2014. január 1. napján lép életbe.

/:Tisza Sándor:/                                                                                 /: Tisza Erika:/

  polgármester                                                                                          jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Vaja, 2014. november 6.

                                                                                  Tisza Erika

                                                                                     jegyző