Vaja város képviselő testületének 4/2015 (II.26..) önkormányzati rendelete
Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete A települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2021. 08. 09
Vaja város képviselő testületének 4/2015 (II.26..) önkormányzati rendelete
Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (II.25.) önkormányzati rendelete A települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
2015.03.01.
Vaja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában, kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
(2) A rendelet személyi hatálya az Szt-ben foglalt személyi körből a Vaja Város közigazgatási területén élő természetes személyekre terjed ki.
2. § (1) A települési támogatás keretében nyújtható támogatások formái:
a) eseti települési támogatás:
aa) települési létfenntartási támogatás,
ab) települési gyógyszertámogatás,
ac) települési temetési támogatás;
ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,
ae) települési gyermeknevelési támogatás.
af) települési beteggondozási támogatás
ag) települési szociális tűzifa támogatás
b) rendszeres települési támogatás:
ba) települési lakásfenntartási támogatás.
(2) Az egyes támogatások a jogosultság fennállása esetén egymástól függetlenül megállapíthatóak.
Természetbeni ellátások
(1) Az önkormányzat a – feltételek megléte esetén – szociális rászorultságtól függő
természetbeni ellátást nyújt.
(2) Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás:
a)Köztemetés.
2. Eljárási rendelkezések
3. § (1) A rendeletben szabályozott támogatásokat a Vajai Polgármesteri Hivatalhoz (továbbiakban: polgármesteri hivatal) benyújtott 1 - 4. melléklet szerinti kérelemben kell igényelni. A kérelem elektronikus úton nem nyújtható be.
(2) Az ellátás igényléséhez a kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 2. pont) hozzátartozók adatairól, az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott jövedelemről köteles nyilatkozni, és a jövedelmi adatokra vonatkozó dokumentumokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
(3) Az igénylő, illetőleg az ellátásban részesülő jövedelmi viszonyainak igazolásaként elfogadható dokumentumok:
a) az igénylő, és a vele egy lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozók, havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból-, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén – a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló, 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolás,
b) nyugdíjfolyósító által folyósított rendszeres pénzellátások esetében, a postai átutalással érkező pénzellátások utolsó havi szelvénye, vagy utolsó havi lakossági folyószámla egyenlegértesítő, illetve az adott évre vonatkozó nyugdíjösszesítő
c) a járási hivatal által folyósított rendszeres pénzellátások esetén, a kérelem benyújtását megelőző hónapban kiutalt ellátás összegéről hatósági bizonyítvány
d) vagyon hasznosításából származó jövedelmek esetén a hatályos szerződés,
e) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén, a kifizető által a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagára vonatkozó igazolás,
f) vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagára vonatkozó igazolás: adóbevallással lezárt időszakról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított jövedelemigazolás, az adóbevallással már lezárt időszakot követő hónapok és a kérelem benyújtását megelőző hónapokról a vállalkozás, illetve az őstermelői tevékenység könyvelője által kiállított igazolás,
g) alkalmi munkából származó jövedelem esetén az igénylő és vele egy lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozók nyilatkozata az alkalmi munkából származó jövedelemről,
h)nyilatkozat arról, hogy az igénylő illetve az ellátásban részesülő és vele egy lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozók semmilyen jövedelemmel nem rendelkeznek.
(4) A nyilatkozatok, igazolások tartalmi kellékei:
a) benyújtott nyilatkozat tartalmazza:
aa) a nyilatkozatot tevő személyi adatait (név, születési név, születési idő, anyja neve, lakcíme);
ab) a nyilatkozatot tevőnek, a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét havi jövedelem, egy havi átlagára vonatkozó, nem rendszeres munkából (alkalmi munkából) származó jövedelmét;
ac) dátumot, a nyilatkozó aláírását.
b) A munkáltatói igazolás tartalmi követelményei:
ba) a munkáltató adatai: név, cím, adószám;
bb) a munkavállaló adatai: neve (születési név), anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme;
bc) a munkavállalónak a munkáltatóval fennálló jogviszonya megnevezése, időtartama;
bd) a kérelem benyújtását megelőző havi bruttó jövedelme, nettó jövedelme;
be) jogerős határozat alapján tartásdíj címen történő levonás összege;
bf) dátum, aláírás, hivatalos bélyegző.
(5) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentumok nem szerezhetők be, azokat az ügyfél nyilatkozattal pótolhatja.
4. § (1) A települési támogatások közül a rendszeres települési támogatás megállapításáról a jegyző, az eseti települési támogatásról a képviselő-testület, a szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás megállapításáról a polgármester dönt.
(2) A polgármesteri hivatal ügyintézői, feladatkörükben, a települési támogatásra való jogosultság elbírálása céljából, az előkészítő eljárás keretében, ellenőrizhetik a támogatást igénylő személyek jogosultsági feltételeinek meglétét. Az ellenőrzés során, lakáson helyszíni ellenőrzést végezhetnek, amely tapasztalatait környezettanulmányban, jegyzőkönyvben rögzítik.
(3) A megállapított ellátás a polgármesteri hivatal pénztárában készpénzben kerül kifizetésre, vagy – a jogosult kérésére – a lakossági folyószámlájára kerül átutalásra.
(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését a támogatást megállapító rendeli el.
(5) Az ellátás megállapítására vonatkozó hatáskör a jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésének elengedésére, csökkentésére, részletekben történő megtérítésének engedélyezésére nem terjed ki. Az eseti települési támogatások:
1. Települési létfenntartási támogatás
(1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.
(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.
(3) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 5000 Ft.
2. Települési gyógyszertámogatás
(1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt létfenntartási gonddal küzd.
(2) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(3) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha
a) családjában az egy főre számított havi jövedelemhatárt az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 10000 Ft-ot.
(5) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5000 Ft.
3. Települési temetési támogatás
(1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.
(2) Az
(1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270 %-át nem haladja meg.
(3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 15 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 70000 Ft.
(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
4. Települési támogatás elemi kár elhárításához
(1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés miatt bekövetkezett kár.
(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 50000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.
(4) Az
(1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha
a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és
c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős - 1000000 Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és
d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,
(5) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a
(4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.
(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy
a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.
(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.
(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.
(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.
5. Települési gyermeknevelési támogatás
(1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.
a) a gyermek iskoláztatásához, vagy
b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez
szükséges anyagi támogatásra.
(3) Az
(1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(4) A
(2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.
(5) A
(2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a
(2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
(6) A
(2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.
(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.
(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege
(9) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönteni kell.
6. Beteggondozási támogatás
(1) Beteggondozási támogatás állapítható meg annak az állandó lakóhellyel rendelkező nagykorú hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, állandó és tartós gondozásra szoruló személy ápolását, gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg és a kérelmező az ápolttal, gondozottal egy háztartásban él.
(2) Beteggondozási támogatásban csak az a személy részesülhet, aki az
Szt. 43. §-ban és a 43/A. §-ban meghatározott ápolási díjra nem jogosult.
(3) A beteggondozási támogatásra irányuló kérelemhez csatolni kell a
6. § (3) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a háziorvos által kiállított igazolást arra nézve, hogy a gondozott állandó és tartós gondozásra szorul, valamint azt a háziorvosi igazolást, mely tanúsítja, hogy a gondozó személy alkalmas az ápolási feladatok ellátására.
(4) Nem jogosult beteggondozási támogatásra a hozzátartozó, ha
a) a gondozásra szoruló ellátása házi segítségnyújtás keretében biztosítható –kivéve, ha a gondozott családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.
b) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha
ba) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
bb) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, vagy a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
bc) a köznevelési, a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
c) ha rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a beteggondozási támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet a beteggondozási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,
d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, vagy
e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
(5) A beteggondozási támogatás összege megegyezik a nyugdíjminimum összegével. A beteggondozási támogatást egy évre kell megállapítani.
(6) A beteggondozási támogatás egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre nem jogosít.
(8) A beteggondozási támogatást meg kell szüntetni, ha
a) a gondozást végző személy vonatkozásában a 14. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok következik be,
b) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,
c) a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, a gondozott érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartást tanúsít,
d) a gondozott személy elhalálozik,
e) a gondozást végző, vagy a gondozott személy lakcíme megszűnik.
(9) A gondozott személy érdekeit, egészségét, emberi méltóságát sértő magatartásnak minősül különösen:
a) a gondozott személyt körülvevő környezet tisztaságának elhanyagolása,
b) a gondozott személyi higiéniájának elhanyagolása,
c) a gondozott állapotának megfelelő élelmezés biztosításának elmulasztása,
d) ha a gondozó a gondozottnak az orvos által előírt kezeléseken történő megjelenéséről, részvételéről nem gondoskodik, a gondozott mielőbbi felépülését szolgáló, előírt rehabilitációs kezeléseken való részvételét nem biztosítja,
e) a gondozó az orvos által a gondozott részére előírt gyógyszerezés szabályait nem tartja be, vagy a gondozott megfelelő gyógyszerekkel való ellátásáról nem gondoskodik,
f) a gondozó a gondozott orvosi ellenőrzéseken való részvételét nem biztosítja, vagy azt akadályozza, vagy
g) a gondozott személytől való életvitelszerű különélés.
(10) A beteggondozási támogatást - a 16. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén - a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(11) A beteggondozási támogatást a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.
7. Települési szociális tűzifa támogatás
(1) Természetbeni települési támogatásként tűzifa támogatásban részesíthető elsősorban az a személy és/vagy család, aki/k
a) települési lakásfenntartási támogatásra,
b) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.
(2) A természetbeni települési tűzifa támogatás adható alkalmanként, természetbeni juttatásként, háztartásonként legfeljebb 5 q mennyiségben.
(3) A támogatás odaítélése – a rendelkezésre álló keret erejéig - hivatalból történik, az
(1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(4) A természetbeni települési tűzifa támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedik a határozat azonnali végrehajtásáról.
B. Rendszeres települési támogatás:
1. Települési lakásfenntartási támogatás
(1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.
(2) Az
(1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(3) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető, támogatható lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a hulladékszállítási díj és a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés.
(4) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(5) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás minimális összege 2000 Ft, maximális összege 4000 Ft, mely összeg a háztartásban együttélők számától függően a következők szerint állapítható meg:
a) 1 fős háztartás esetén 2000 Ft,
b) 2 fős háztartás esetén 2500 Ft,
c) 3 fős háztartás esetén 3000 Ft,
d) 4 fős háztartás esetén 3500 Ft,
e) 5 fős és afeletti háztartás esetén 4000 Ft.
(6) A képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:
a. a lakásban vagy lakóházban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása,
b. a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyommentesítésre, az ott tárolt tárgyak, felszerelések rendezettségére,
c. az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában egy méter széles területsávnak –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban a hó eltakarítása, síkosság mentességről való gondoskodás,
d. a lakás, a lakóház, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől, élősködőktől való mentesítése,
e. az állattartásra vonatkozó szabályok betartása,
f. a lakás, a lakóház folyamatos tisztán tartása, takarítása,
g. az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedések megtétele, az anyagi lehetőségek függvényében.
(7) A 18. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.
(8) A települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek a meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell, a feltételek betartását a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője a kérelem teljesítése előtt, illetve 12 hónapra szóló támogatás esetén egy alkalommal, valamint bejelentés esetén ellenőrzi.
(9) Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására meghatározott feltételeket nem teljesíti, a jegyző öt napos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja azok betartására.
(10) Annak a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek, aki a felszólítás ellenére a meghatározott feltételeket nem teljesíti, a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságát a meghatározott határidő leteltét követő nappal meg kell szüntetni.
Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások
(1) Közköltségen csak a legolcsóbb, a legalacsonyabb szintű temetés rendezhető meg.
(2) Ha az elhunyt személynek olyan ingó vagy ingatlan vagyona maradt, melyből a temetés költsége visszaigényelhető, a temetés költségét hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy az eltemettetésére kötelezett személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, mely alól a polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személy.
(3) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül ezen §. alkalmazása során, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül álló esetén annak másfélszeresét.
(1) E rendelet 2015. év március hó 1. napján lép hatályba.