Vaja város képviselő testületének 7/2020 (IX.14..) önkormányzati rendelete

A szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2020. 09. 14- 2022. 07. 05

Vaja város képviselő testületének 7/2020 (IX.14..) önkormányzati rendelete

A szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2014. (X.21.) önkormányzati rendelet módosításáról

2020.09.14.

Vaja Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Vaja Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4562 Vaja, Damjanich utca 71.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Vaja Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4562 Vaja, Damjanich utca 71.

(3) A Képviselő-testület szervei:

a) Vaja Város Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester);

b) Vaja Város Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága

c) Vaja Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága

d) A Képviselő-testület Hivatalának megnevezési és címe: (a továbbiakban: Hivatal),

e) Vajai Polgármesteri Hivatal 4562 Vaja, Damjanich utca 71.

(4) (a) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

b) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

c) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát

d) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

e) Az Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzati Hivatal elnevezését, székhelyét és a bélyegző sorszámát.

Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei

2. § (1) (a) Az önkormányzat zászlója: a zászlólap két egyenlő szélességű piros és kék vízszintes sávból áll. A zászlólap közepén a város címere van elhelyezve oly módon, hogy a zászló vörös és kés mezőjébe a címer egyenlő arányba kerül.

b) önkormányzat címere: A pajzs kék udvarában zöld területen szarvas fut, fejéből arany agancsa emelkedik ki, szája nyíllal van átütve, fölötte fél- hold és csillag ragyog. Jobbról a pajzs baloldali alsó szegletéig rézsútosan vont fehér szelemen piros rózsafejet és arany liliomot mutat. A pajzsot bárói korona fedi, felette három koronás sisak áll. A jobboldali sisak koronájából a pajzsbelihez hasonló szarvas emelkedik ki. A középső sisak koronáján két egymásra helyezett fekete sasszárny lebeg. A baloldali sisak koronájából két elefántcsont ormány nyúlik ki, a jobboldali vízirányosan félig ezüst, félig kék. A másik félig kék, félig ezüst, közöttük vörös rózsafej látszik. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst, vörös.

(2) A zászló és a címer használatát külön rendelet szabályozza.

3. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.vaja.hu

(2) Az Önkormányzat két havonta megjelenő lapjának címe: Vajai Híradó

4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek:

a) Vaja Város Díszpolgára

5. § (1) A képviselő-testület az olyan döntéseket, amelyen nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a bizottságára, a polgármesterre, a jegyzője átruházhatja.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatnia kell.

(3) E hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, e hatáskörét visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei: szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátás megállapításáról a polgármester dönt.

6. § (1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram alapján működik.

(3) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a képviselő-testület a megválasztását követően legkésőbb 3 hónapon belül jóváhagyja.

7. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a két hét időtartamot meghaladó távollét.

8. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ülését a Hivatal tanácstermében, vagy a Házasságkötő Teremben tartja.

(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.

9. § (1) A Képviselő-testületet összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés

a) tervezett időpontját,

b) helyszínét,

c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,

d) az egyes napirendi pontokhoz meghívottak nevét,

(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 5 nappal kézbesítő útján kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 5 nappal a hivatal hirdetőtábláján közzé teszi.

10. § (1) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez, az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal írásban lehet benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot.

(2) A polgármester az ülést legkésőbb az indítvány beérkezésétől számított 15 napon belül az indítványban javasolt időpontra hívja össze.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az (1) bekezdésében foglalt eseten kívül: Vis maior esetben a polgármester a képviselő-testület ülését a szabályoktól eltérően – rövid úton - 1 órával az ülés előtt összehívhatja.

11. § (1) A határozatképtelen ülést 1 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.

(2) A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

12. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

13. § Az ülésvezető jogkörei:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

d) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat

e) szünetet rendelhet el,

f) rend fenntartása

g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése

h) időszerű kérdésekről tájékoztatás

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről

j) az ülés bezárása.

14. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) polgármesteri beszámoló a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról;

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

e) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok;

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;

e) módosító javaslatok megtétele;

f) döntés a módosító javaslatokról;

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról,

(4) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.

15. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(5) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

(4) Az illetékes bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:

a) rendelet módosítását igénylő előterjesztések

b) pénzügyi tárgyú előterjesztések

c) személyi döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések

(5) Kizárólag írásban nyújthatóak be a (4) bekezdésben felsorolt előterjesztések. Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

(6) A rendelet-tervezethez készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról az 1. melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a képviselő-testületet tájékoztatni.

(7) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el és - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

17. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

a) A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről.

b) Az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele

c) Szmsz módosítás, bizottságok megválasztása

d) Polgármester illetményének megállapítása

e) Alpolgármester(ek) választása titkos szavazással, szükség szerint zárt ülésen; eskütétel

f) Az alpolgármester(ek) illetményének (tiszteletdíjának) megállapítása

(3) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére (tiszteletdíjára) költségátalányára tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazást lebonyolító bizottság

a) elnöke: Velicskó Mihály

b) tagjai:

ba) Helmeczi Éva

bb) Kissné Kovács Melinda

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontját,

b) szavazatok arányát

c) a bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

18. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással közlik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.

(2) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, felállva szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket.

(3) Titkos szavazás során 3 tagú szavazatszedő bizottság jár el.

(4) A szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatszedő bizottság összeszámlálja a szavazatokat; megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, majd a szavazatok értékelése után a bizottság elnöke kihirdeti a szavazás eredményét.

19. § (1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt ügyrendi javaslatra, a képviselő-testület elutasító döntést hoz.

(4) Szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsájtja a javaslatot és a javaslat ismételten nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, akkor a képviselő-testület ismételten elutasító döntést hoz.

20. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal közmeghallgatást tart:

(2) A jegyző az önkormányzati rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(3) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

(4) A jegyző minden év december 31-ig felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását és a vizsgálat eredményéről beszámol a Képviselő-testületnek.

21. § (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a Képviselő-testület megnevezését,

b) a „ határozata” kifejezést

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét.

e) Példa a határozat megjelölésére:

„Minta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010.(I.20.) határozata a Képviselő-testület 2011. évi üléstervéről „

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

22. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül

(2) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a polgármesteri hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját külön határozat tartalmazza.

23. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül.

(2) A képviselő-testületi jegyzőkönyvek hitelesítésére 2 fő jegyzőkönyv hitelesítőt kell választani. Jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése a képviselő-testület névsora alapján történik, az ABC által meghatározott sorrendben.

(3) A polgármester a soron következő hitelesítő személyét név szerint teszi fel szavazásra, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazásra feltenni csak jelenlévő képviselő nevét lehet, amennyiben nincs jelen az ülésen, úgy a névsorban azt követőt kell feltenni.

(4) A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyveknek – a beküldésre a törvény által előírt határidőben- aláírással történő hitelesítése.

23/A § (1) A Képviselő-testület minden év december hónapjában közmeghallgatást tart, de ezen kívül szükség szerint máskor is tarthat.

(2) A közmeghallgatást a képviselő-testület a művelődési házban tartja.

(3) A közmeghallgatás pontos időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő.

(4) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi.

24. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

25. § (1) A polgármester feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját

d) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását

e) ellenőrzi a képviselő-testületi határozatok végrehajtását és tájékoztatja a képviselő-testületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő testületi ülésen határoz,

c) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

d) ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását.

(3) A polgármesternek a hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogának gyakorlása tekintetében - az általa meghatározott körben - egyetértési jogot gyakorol.

b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.

d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

f) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az aljegyző valamint az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

26. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül 1 alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el a tisztséget.

(2) Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.

27. § (1) Az Ügyrendi Bizottság 3 tagból áll, a bizottsága elnöke és 1 tagja önkormányzati képviselő, 1 tagja nem önkormányzati képviselő.

(2) A Pénzügyi Bizottság 3 tagból áll, a bizottsága elnöke és 1 tagja önkormányzati képviselő, 1 tagja nem önkormányzati képviselő.

28. § (1) Az Ügyrendi Bizottság nyilván tartja és ellenőrzi a polgármester és hozzátartozója, az önkormányzati képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát.

(2) Ellátja az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott bizottsági feladatokat.

(1) A polgármester - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyző javaslatára – a jegyző helyettesítésére – aljegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatokat a Hivatal ezzel megbízott közszolgálati tisztviselője látja el.

(3) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat

c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein

d) jelzi a képviselő-testületnek és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában

e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.

h) évente beszámol a képviselő-testültnek a hivatal tevékenységéről

(4) A jegyző további főbb feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.

A Polgármesteri Hivatal jogállása és feladatai

(1) A képviselő-testület Vajai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre, amely önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) A Vajai Polgármesteri Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet, melynek feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(3) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

29. § A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőzően köteles bejelenteni.

30. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület az Ügyrendei Bizottság javaslata alapján:

a) eskü letételének hiánya miatt,

b) személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt,

c) a képviselő-testület üléséről való igazolatlan távollét miatt, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a mulasztást megszüntetéséig, de legfeljebb 12 havi időtartamra 50 %-ban csökkenti.

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját 3 havi időtartamra 20 %-ban csökkenti.

31. § (1) Az Önkormányzat a településen, a megyében működő roma települési, területi és országos nemzetiségi Önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket az Ügyrendi Bizottságnak adja át véleményezésre. A Bizottság a kezdeményezéssel kapcsolatban 8 napon belül alakítja ki álláspontját és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület a Bizottság véleményének megérkezését követő ülésén dönt.

(2) A nemzetiségi önkormányzat véleményét az Ügyrendi Bizottság kéri ki a döntés meghozatala előtt.

(3) A nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott egyetértési jogát az Ügyrendi Bizottság kéri ki a jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével.

32. § Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket külön megállapodásban foglaltak alapján biztosítja.