I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §  (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed  Tarpa   közigazgatási területén - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32/A. § (1) bekezdésével összhangban - érvényes lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés a) - d) pontjaiban, és az Szt. 3. § (3) bekezdésében megjelölt személyekre.

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében megjelölt ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.

(3) A rendelet hatálya az aktív korúak ellátása és az önkormányzati segély kivételével azon hajléktalan személyekre terjed ki, akik tartózkodási helyként Tarpa közigazgatási területét jelölik meg az ellátás igénylésekor. 

2. §  A rendelet tárgyi hatálya az Szt., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) által nem szabályozott kérdésekre terjed ki.

3. §  E rendelet alkalmazásában:

1.család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező közeli hozzátartozók közössége 

2.háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti személyek közössége

3.közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy

4.vagyon: az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon

5.pénzbeli ellátások: önkormányzati segély, babakelengye támogatás, kamatmentes kölcsön, önkormányzati ápolási díj, rendszeres szociális segély

6.természetbeni ellátások: adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás

7.állástalan, munkanélküli: az az aktív korú személy, aki az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, és az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik

8.egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy

3. Az ellátások megállapításának általános szabályai

4. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor - ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik - az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatásokat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező létfenntartási és lakhatási lehetőségeit. 

5. § Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás, ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe, vagy az igénybevételi eljárást nem indította el azokra a társadalombiztosítási, vagy rendszeres pénzellátásokra, melyekre szerzett vagy származtatott joga fennáll.  

6. § (1) Az ellátásra irányuló kérelmet - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Tarpai Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni az igénylő természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakcímét, e lakcímen tartózkodás jogcímét, és - ha az Szt. másképpen nem rendelkezik – háztartása vagy családja tagjainak nevét, természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rokonsági fokot, jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, az adott támogatás elbírálásához szükséges további adatot, igazolást valamint a támogatás igénylésének indokolását. 

(3) Ha az Szt. másképpen nem rendelkezik a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni - jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez lehetetlen, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(4) Az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont, vagyoni helyzetet a Korm. r. 1. számú mellékletében foglaltak szerint kell igazolni.

(5) Állástalan, munkanélküli, vagy havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező kérelmező részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha e rendelet 3. § 7. pontjában meghatározott feltételeknek megfelel és az erről szóló igazolást benyújtotta. 

7. § (1) A szociális ellátás iránti kérelemhez - jogszabályban előírtakon kívül - csatolni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön is előírt igazolásokat.

(2) Tizennyolcadik életévét betöltött gyermek tanulói jogviszonyát iskolalátogatási lappal kell igazolni.

(3) A jogosultság megállapítására az Szt. 10. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A vállalkozási tevékenység az Szt. 10. § (5) bekezdésében foglalt esetben tekinthető megszűntnek.

(5) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel biztosítandó szociális rászorultságtól függő ellátások megállapításánál a család vagy a háztartás Szt. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti jövedelmét és vagyonát kell figyelembe venni. 

 (6) A vállalkozó jövedelmének igazolásához az adóbevallással már lezárt időszak tekintetében az illetékes állami adóhatóság igazolása szükséges.

(7) A gyermektartásdíjat - amennyiben az rendelkezésre áll - a megállapításáról szóló jogerős bírósági ítélet eredeti vagy eredetivel megegyező hiteles másolatával kell igazolni. 

8.§ (1) Az aktív korú ellátásra  való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségét folyamatosan biztosítsa.

(2) A lakókörnyezet  rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása,  az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának , valamint higénikus állapotának folyamatosan  biztosítani köteles. 

 (3) A kérelmező vagy jogosult által lakókörnyezet rendezettsége biztosított , ha

a.)lakás és építmények biztonságos használhatóságáról gondoskodik

az OTÉK 1. melléklet 15. pontja alapján

b.)természetes vizek és ivóvíz tisztaság védelme érdekében 

ba.) ásott kútba , élővízfolyásba –árok - szennyvizet nem vezet

bb.)  közkifolyónál gépjárművet nem  mos, bármely

szennyező tevékenységet nem végez.

c.)közterület  , épület és telekingatlan tisztántartásával kapcsolatos

feladatok elvégzi , így

       ca.) a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott ház előtti járdának, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozását, tisztítását, szemét- és gyommentesítését, burkolt területen a hó eltakarítását és síkosság mentesítését

      cb.)  ingatlan tisztántartását, gyommentesítését a 2008. évi XLVI. törvény 17.§ (4) bekezdése értelmében adott év június 30-ig parlagfű védekezés végrehajtja

      d.) az ingatlanán keletkező szilárd hulladékot az elszállításig való gyűjtőedényben tárolja, megfelelő gondossággal eljár, annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó körérzetét nem veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet nem szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és közbiztonságot nem zavarja.

e.) udvar és kert  kaszálását  szükség szerint elvégzi , a hátsó kerten  a     talajviszonyoknak megfelelő termeléssel hasznosítja

 f.) állattartás esetén gondoskodik az állatok megfelelő tartásáról, gondozásáról,     

            állategészségügyi rendelkezések betartásáról 

9.§ (1) A  8.§ (3) bekezdésében előirt feltételek ellenőrzése

a.)aktivkoruak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló

eljáráskor

b.) aktivkoruak ellátására való jogosultság felülvizsgálat során, valamint lakókörnyezett rendezettsége minden év augusztus 31. napjáig

    (2) A jegyző felszólítja a kérelmezőt illetve a jogosultság megállapítását követően a jogosultat , hogy tiznapon belül végezze el a 8.§ (3) bekezdése alapján részére előirt elvégezendő tevékenységet.

(3 ) A kérelmező valamint a  jogosult a végzésben előírtakat határidőre  nem teljesíti -  az előirt határidő meghosszabbítását nem kéri, megjelölve a hosszabbítás indokát – az aktív koriak ellátása iránti kérelmet el kell utasítani , illetve az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

(4) A határidő meghosszabitásra a Ket. 66.§ , 67 §-i az irányadók.

10. § (1)  A lakókörnyezet rendezettség során elvégzendő , teljesítendő feladatok ellenőrzést  helyszíni szemle keretében kell lefolytatni, a teljesítését vagy annak elmaradását képfelvétellel rögzíteni kell, valamint a helyszíni szemle lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) Az ellenőrzésre jogosult a közfoglalkoztatás-szervezők, valamint a segítő hálózat, köztisztviselő. 

11. § (1) Nem kell új környezettanulmányt készíteni, ha egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre. 

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások megállapításával kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatók. 

12. § (1) Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. § -ának rendelkezései az irányadóak, de visszafizetése nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető, szabálysértési felelősségre vonás alól.

(2) A Képviselő-testület  hatáskörén kívül eső ellátások tekintetében, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás visszafizetését méltányosságból csökkentheti, elengedheti, vagy a visszafizetésre nézve részletfizetést engedélyezhet.

13. § Az igénylő nem köteles elszámolni  a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni támogatások felhasználásáról. 

14.§ A  R. 15.§ (8) bekezdése, valamint 18.§  esetében az elbírálásra jogosult a polgármester. 

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

4. Önkormányzati segély

 15. § (1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy és családja részére, - az e paragrafusban meghatározott célok és feltételek alapján - feltéve, hogy az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének

a) 300 %-át egyedülálló,

b) 250 %-át kétfős családban élő,

c) 240 %-át háromfős családban élő,

d) 230 %-át négyfős családban élő,

e) 220 %-át öt  és annál több fős családban élő

kérelmező esetén.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg élelmiszer vásárlása céljából,  melynek egy naptári évben maximálisan megállapítható összege alkalmanként 8.000,- Forint lehet, feltéve hogy a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Az élelmiszer vásárlása céljából megállapított önkormányzati segély egy naptári évben maximálisan megállapítható összege alkalmanként 4.000,- Forint lehet, ha a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. Az önkormányzati segély élelmiszer vásárlása céljából - figyelemmel az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésre – egy naptári évben maximálisan három alkalommal állapítható meg.

(3) Önkormányzati segély állapítható meg , igazolással alátámasztott, nem várt többletkiadás keletkezése, vagy rendkívüli élethelyzet kialakulása esetén, így különösen betegséghez, illetőleg gyógyszerek beszerzéséhez, elemi kár elhárításához, vagy káresemény bekövetkezéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából. A rendkívüli élethelyzetet alátámasztó, a nem várt többletkiadásokat igazoló tények, körülmények, a még teljesítésre váró kiadásokkal is igazolhatóak. Az igazolással alátámasztott rendkívüli élethelyzet bekövetkezése, vagy nem várt többletkiadás keletkezése okán megállapított önkormányzati segély egy naptári évben - figyelemmel az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésre – maximálisan két alkalommal állapítható meg, továbbá a két alkalommal együttesen adható összege az igazolt költség összegének erejéig, de legfeljebb 36.000,- Forint lehet, feltéve hogy a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(4) Önkormányzati segély állapítható meg - postai úton történő folyósítással, - a téli tüzelő megvásárlásához kapcsolódó kiadások enyhítése céljából. A téli tüzelő megvásárlásához nyújtott önkormányzati segély - figyelemmel az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésre – egy naptári évben egy alkalommal állapítható meg, összege maximálisan 15.000,- Forint, feltéve hogy a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. A téli tüzelő megvásárlásához kérelmezhető önkormányzati segély – figyelemmel a fűtési időszakra – szeptember 1. napjától március 31. napjáig igényelhető.

(5) A (2) – (4) bekezdésben meghatározott célból adható önkormányzati segély – valamennyi célt figyelembe véve – egy naptári évben együttesen 3 alkalommal állapítható meg, valamint ezen alkalmak során megállapított segélyek együttes összege nem haladhatja meg családonként a 36.000,- Forintot.

(6) A fentieken túl önkormányzati segély állapítható meg - a kiskorú gyermekhez, illetőleg neveléséhez kapcsolódó célból, így különösen a gyermek iskoláztatásához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz való hozzájárulás céljából. A kiskorú gyermekhez, illetőleg neveléséhez kapcsolódó célból megállapított önkormányzati segély egy naptári évben - gyermekenként - egy alkalommal állapítható meg, összege gyermekenként - figyelemmel az (7) bekezdésben foglalt rendelkezésre – maximálisan 15.000,- Forint, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(7) A (6) bekezdésben, valamint a (2) – (4) bekezdésben meghatározott célból adható önkormányzati segély egy naptári évben megállapítható együttes összege nem haladhatja meg családonként a 72.000,- Forintot.  

(8) Önkormányzati segély állapítható meg halálesethez, illetőleg temetéshez kapcsolódó költségekhez való hozzájárulás céljából, ha a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, illetőleg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre eső nettó havi jövedelem összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(9) A halálesettel, illetőleg temetéssel járó költségekhez való hozzájárulás céljából megállapítandó önkormányzati segély iránti kérelmet a temetési számla keltétől számított 60 napon belül kell benyújtani, mely jogvesztő határidő. A kérelem kedvező elbírálása esetén, az önkormányzati segély megállapításának tényét és összegét a temetési számlán rögzíteni kell.

(10) A (8) bekezdésben megjelölt célból benyújtott önkormányzati segély iránti kérelmet az (1)-(7) bekezdésben meghatározott célból benyújtott kérelmektől, az ezen bekezdések alapján megállapított segélyektől függetlenül kell elbírálni.   

(11) A (1)-(10) bekezdés alapján megállapított önkormányzati segélyt - postai folyósítás útján történő kifizetés esetén - a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.

(12) A készpénz formájában megállapított önkormányzati segély - a kérelmező, vagy meghatalmazottja által – a megállapító döntés jogerőre emelkedését és a személyazonosság igazolását követően vehető át. 

6. Kamatmentes kölcsön

16. § (1) Az Önkormányzat kamatmentes kölcsönt nyújthat:

     a)  rendkívüli élethelyzet bekövetkezésekor, így különösen: baleset, súlyos betegség, közeli hozzátartozó halála, elemi kár esetén,

       b)  közüzemi díjhátralék, vagy lakbérhátralék rendezéséhez,

c) egyéb előre nem látható, méltánylást érdemlő helyzet bekövetkezésekor,

       d) pénzbeli ellátás megállapítása és folyósítása közötti időszakra, vagy

       e)  a kérelmező által lakott lakás fűtési rendszerének energiatakarékos átalakításához.

(2) Kamatmentes kölcsön –  számlára utalással - annak a kérelmezőnek nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a 13.§ (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt, valamint  a jövedelmi és vagyoni körülményeinek mérlegelése alapján a kölcsön visszafizetése előre láthatóan biztosított, és olyan készfizető kezest állít, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a 13.§ (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetése kizárólag akkor tekinthető biztosítottnak, ha a havi törlesztő összeg nem haladja meg a családnak a kérelem benyújtását megelőző hónapban megszerzett, összes bevételének és igazolt havi kiadásai különbözetének 50 %-át.

(4) A (3) bekezdés szempontjából havi kiadásnak minősülnek különösen az alábbiak:

a) közüzemi díjak,

       b) lakbér, bérleti díj,

       c) adó - és adójellegű befizetések,

       d) hiteltörlesztés,

       e) létfenntartáshoz szükséges kiadások.

(5) A kamatmentes kölcsön megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző havi, a (4) bekezdés a) – e) pontok szerinti kiadásait igazolja, a e) pont szerinti kiadásokról írásbeli nyilatkozatot tegyen.

(6) Nem állapítható meg kamatmentes kölcsön annak a kérelmezőnek, aki e rendeletben meghatározott elismert lakásnagyság kétszeresét meghaladó alapterületű lakásban lakik. 

(7) A kamatmentes kölcsön legfeljebb 2 évi időtartamra adható. A törlesztési idő tartamát a kérelmező jövedelmi viszonyaitól függően kell megállapítani.

(8) A kamatmentes kölcsön felső határa 200.000,- Forint. Kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a felső határ további maximum 100.000,- Forinttal növelhető.

(9) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyújtott kölcsönösszeget közvetlenül a hátralékot nyilvántartó szervnek kell átutalni.

(10) A kölcsön folyósítása és visszafizetése közötti időben az igénylő önhibáján kívül bekövetkező, méltánylást érdemlő ok miatt a Képviselő-testület  a kölcsön visszafizetésére legfeljebb 6 hónapi halasztást adhat.

(11) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére irányuló halasztási kérelem elbírálásakor környezettanulmányt kell készíteni.

(12) Különös méltánylást érdemlő esetben a Képviselő-testület  a kamatmentes kölcsön összegének visszafizetését csökkentheti vagy elengedheti.

(13) Amennyiben a kamatmentes kölcsönben részesülő felszólítás ellenére sem tesz eleget határidőre visszafizetési kötelezettségének, úgy a kamatmentes kölcsön vissza nem fizetett összegét azonnal egy összegben köteles visszafizetni.

(14) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének időtartama alatt a kölcsönben részesülő és családja részére újabb kamatmentes kölcsönt megállapítani nem lehet.

(15) A kamatmentes kölcsönt a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.

17§. (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b) –d) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálattal (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) A Családsegítő Szolgálat az általa szervezett, beilleszkedést segítő programokról, a programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet a program megkezdése előtt legalább 8 munkanappal írásban értesíti.

(3) A Családsegítő Szolgálat által szervezett programok:

a)csoportos készségfejlesztő tréningek,

b)önsegítő, probléma feltáró csoportfoglalkozások,

c)álláskereső klubfoglalkozások,

d)egyéni tanácsadások (életvezetési, munkavállalási, mentálhigiénés, pszichológiai, jogi),

e)együttműködés az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében a családgondozóval,

f)együttműködés a családgondozóval a 14 év alatti gyermek napközbeni ellátásának megszervezése érdekében.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a)a Családsegítő Szolgálat által, a részére előírt programokon nem vesz részt,

b) a felülvizsgálaton nem jelenik meg, és távolmaradásának okát nem indokolja, vagy

c)munkaviszonyt létesít és azt az elhelyezéstől számított 15 napon belül nem jelenti be.

(5) A rendszeres szociális segélyt a megállapító döntés jogerőre emelkedését követően, legkésőbb 30 napon belül kell folyósítani.

III. Fejezet

Természetbeni ellátások

8. Közgyógyellátás

18. § Az Szt. 50. § (3) bekezdése alapján méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét – egyedülálló esetében két és félszeresét – feltéve, ha a részére feltétlen szükséges havi rendszeres gyógyító ellátás költségének összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba. 

(2) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően indult eljárásokra az eljárás megindulásakor hatályos rendeletet kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 4/2009.(IV.30.) és azt módosító 5/211.(II.21.)   önkormányzati rendelet.