Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy meghatározza Tarpa címerét, körpecsétjét és zászlaját, valamint szabályozza azok jogszerű használatát.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyekre, más szervezetekre, tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet végzőkre akik (amelyek)

a) Tarpa nagyközség nevét – ideértve a 7. § (1) bekezdésben felsorolt változatai – megnevezésükben,

b) Tarpa nagyközség nevét – ideértve a 7. § (1) bekezdésben felsorolt változatai –, címerét, körpecsétjét, zászlaját

ba) tevékenységük során, vagy működésükkel összefüggésben,

bb) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon, egyéb terméken

használni kívánják.

II. fejezet

A nagyközség címere, a címer használata

3. §

A nagyközség címere és pecsétje

(1) Tarpa nagyközség címere csücskös talpú, hullámos tetejű (barokk) pajzs, amelyet egyharmad magasságban ezüst hullámpólya vág felül kék, alul piros mezőre.

(2) A kék pajzsmezőben jobbra forduló, lebegő, tárt szárnyú fekete sas arany csőrrel, fején bíborral bélelt arany koronával. Karmos jobb lábával (aranyszínű láb, vörös karom) arany markolatú ezüst szablyát tart maga előtt, függőlegesen. Bal lábával egymáson keresztbe rakott szablyán és hosszú puskán (polha) támaszkodik.

(3) A pajzstalp csúcsában,a piros mezőben zöld dombból három búzakalász, kissé egymástól széthajló fejjel nő fel, tövükről kétoldalt arany széthajló levelek.

(4) A címeres pajzs fölött középen természetes színű, téri helyzetű, két végén vágott szalag. Rajta klasszikus talpas nagybetűkkel TARPA felirat (Caslontype).

(5) A pajzs alatt azt kétharmad magasságig körülölelve zöld leveles tölgyfaágak hajlanak fel hét – hét arany tölgymakkal megrakva. A két ágvég egymást átfedi középen, ahol piros, téri helyzetű szalag fogja össze őket.

(6) A település pecsétje „SIGILLUM OPPIDI PRIVILEGIATI HAJDONICALIS TARPA” (Kiváltságos Tarpa hajdúváros pecsétje) körirattal övezett kék mező alján talajból kinövő három búzakalász, felette jobbra fordult, hercegi koronás fekete sas kiterjesztett szárnyakkal, felemelt jobbjában kard, baljában másik kard és puska keresztbe helyezve, körülötte – a körirat vonalát követve – tölgykoszorú, alul vörös szalaggal összekötve.

4. §

A címer és pecsét használatának köre és szabályai

(1) A nagyközség címerét a 2. §-ban meghatározott személyek, szervezetek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben engedéllyel használhatják, így különösen az általuk készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken a címer méltóságának megtartása mellett.

(2) A nagyközség címere díszítő és utaló jelképként engedély nélkül használható fel az alábbi célokra és helyeken úgy, hogy az állami címer jelentőségét ne sértse vagy kisebbítse:

a) az önkormányzat pecsétjén és a körbélyegzőjén,

b) a nagyközség zászlaján és annak változatain,

c) az önkormányzati szervek épületein és helyiségeiben,

d) a nagyközségben működő intézmények helyiségeiben,

e) az önkormányzat, vagy intézményei által megjelentetett kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon,

f) az önkormányzat által adományozott címek, díjak és elismerések plakettjein, oklevelein,

g) önkormányzati levélpapírok fejlécén, az önkormányzati képviselők és tisztségviselők névjegykártyáján, a képviselő-testület üléseinek meghívóján,

h) az önkormányzat protokolláris rendezvényein,

i) a nagyközségbe vezető utak mellett, a közigazgatási határnál lévő táblán,

j) az önkormányzat jelvényein,

k) a nemzetiségi önkormányzatok hivatalos helyiségében.

(3) A címer használata díjmentes.

(4) A címer használata csak akkor engedélyezhető,

a) ha a kérelmező természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye, nem természetes személy székhelye, telephelye vagy fióktelepe Tarpa közigazgatási területén található,

b) tevékenysége, működése Tarpához kötődik;

c) a nagyközség címerét vagy a nagyközség közösségének méltóságát nem sérti;

d) a felhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy sem belföldön, sem külföldön védjegyként nem jegyezteti be, árujelzőként pedig kizárólag a helyileg előállított termékeken használja.

(5) Kizárólag engedéllyel lehet a nagyközség címerét utaló és díszítő jelképként alkalmazni vagy használni:

a) a nagyközségben működő intézmények és társadalmi szervezetek által kiadott kiadványokon,

b) a nagyközségben rendezett jelentősebb kulturális és szakmai rendezvényeken, nemzetközi és országos méretű sportrendezvényeken, bajnokságokon,

c) a nagyközségre utaló ajándék- és emléktárgyakon,

d) az önkormányzat gazdasági társaságainak, intézményeinek rendezvényein, egyes járművein,

e) a 4. § (2) bekezdésében nem említett egyéb esetekben.

5. §

A címer használatának engedélyezése

(1) A nagyközség címerének használatára vonatkozó kérelmet Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületéhez kell benyújtani. A képviselő-testület a címerhasználat engedélyezéséről, valamint az engedély visszavonásáról egyszerű többséggel dönt.

(2)   A nagyközség címerének használatára vonatkozó kérelemnek – az 1. mellékletben foglaltak szerint - tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,

b) a címerhasználat célját és módját,

c) az előállítani kívánt mennyiséget,

d) a forgalomba hozatal, terjesztés módját,

e) a címer használatának időtartamát,

f) a címert hordozó tárgy mintapéldányát (rajzát, fényképét stb.),

g) a felhasználásért felelős személy nevét.

(3)   A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,

b) a címerhasználat célját,

c) az előállítható mennyiséget,

d) a forgalomba hozatallal, terjesztéssel kapcsolatos kikötéseket,

e) a címerhasználat érvényességének időtartamát,

f) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait,

g) a címerhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket, kikötéseket és előírásokat,

h) a címerhasználatért felelős személy megnevezését.

(4)   A címerhasználat

a) a kérelmező működési idejének időtartamára,

b) tevékenység folytatásának időtartamára,

c) meghatározott időpontig történő felhasználásra,

d) egy alkalomra,

e) meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy

f) határozatlan időre

engedélyezhető.

(5) A címer használatára vonatkozó engedély jogosultja az engedély által meghatározott módon és célra használhatja a címert.

(6) A címer használatára vonatkozó engedély jogosultja az engedélyezett címerhasználatot másra nem ruházhatja át.

(7) Az engedélyezett címerhasználat ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.

(8) Nem adható engedély, valamint a már kiadott engedélyeket vissza kell vonni, ha a címer használatának módja vagy körülményei az önkormányzat vagy a nagyközség lakosságának jogát, jogos érdekeit, a címer mint önkormányzati jelkép méltóságát sértenék vagy veszélyeztetnék, illetve sértik vagy veszélyeztetik, továbbá a címerhasználat jogszabályba ütközik.

(9) A címer előállítására, forgalmazására, kicsinyítésére és nagyítására vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell, hogy

a) a címer kizárólag hiteles alakban, az ábrák formai hűségének, méretarányainak, továbbá színeinek megtartása mellett állítható elő;

b) a címer fémből, fából, bőrből vagy más anyagból csak az anyag saját színében vagy alapszínezéssel készíthető;

c) az ipargyakorlásra, a kereskedelemre a szerzői jogra vonatkozó szabályok kötelező érvényűek.

III. fejezet

A nagyközség zászlaja és használata

6.§

A zászló leírása és használata

(1)   A települészászló vízszintes helyzetű, fekvő téglalap alakú, színe fehér. A zászló körben 5 cm-es arany szegéllyel díszített. A zászló közepén a településcímer látható.

(2)   A nagyközség zászlaja

a) nemzeti ünnepek alkalmával Magyarország zászlajával együtt, azonos nagyságban úgy, hogy ezen zászló jelentőségét ne csökkentse,

b) az Európai Unió közös ünnepein, eseményein, vagy magas rangú tisztségviselőinek jelenlétében az uniós zászlóval, a nagyközség életében jelentős rendezvények alkalmából más hivatalos zászlókkal együtt,

c) a nagyközségi ünnepek alkalmával és a képviselő-testület ülésein önállóan,

d) több település részvételével tartott rendezvényen megkülönböztetésül;

e) jelentős gyászesemény alkalmával az országzászló rúdján félárbocra eresztve;

f) a nagyközség nemzetközi kapcsolataiban cserezászlóként, illetve baráti együttműködés elismeréseként;

g) a polgármester irodájában a nemzeti és az uniós zászlóval együtt;

h) a Polgármesteri Hivatal helyiségeiben és rendezvényein asztali zászlóként;

i) országos vagy területi rendezvényeken;

j) önkormányzati üzemek, intézmények ünnepségein;

k) a nagyközség életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából, más hivatalos zászlókkal együtt

használható.

(3)   A nagyközség zászlaja a polgármester külön engedélyével használható fel a (3) bekezdésen kívüli esetekben. A zászló előállításának és használatának engedélyezésére a nagyközség címerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

IV. fejezet

„Tarpa” név használat szabályozásáról

7. §

A név használata

(1) Természetes személyek, jogi személyek és más szervezetek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben engedéllyel használhatják a Tarpa, Tarpai közigazgatási megjelölést, illetve nevet (továbbiakban: név), vagy a név toldalékos változatát az alábbi esetekben:

a) létesítmény elnevezésébe,

b) cégelnevezésbe (cégszövegbe),

c) üzleti nyomtatványra,

d) védjegyre,

e) szabadalom címébe,

f) árubélyegre, áruminta és áru jelzésére,

g) sajtótermék címfeliratába,

h) internetes portál létrehozásához domain névbe és

i) megkülönböztető jelzőként történő felhasználására.

(2) A névhasználat díjmentes.

(3) A névfelvétel csak az (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknek, személyeknek engedélyezhető, amelyeknek székhelye, telephelye, fióktelepe, illetve lakó- vagy tartózkodási helye Tarpa közigazgatási területén van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak:

a) Tarpa Nagyközség Önkormányzatára,

b) az önkormányzat szervezeteire, intézményeire, gazdasági társaságaira és sajtótermékére,

c) a nemzetiségi önkormányzatokra,

d) megyei hatáskörrel rendelkező, vagy a megye területén működő államigazgatási szervek és intézmények névhasználatára,

e) Tarpa Nagyközség Önkormányzata részvételével alapított – Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-ában meghatározottak szerint – önkormányzati társulásokra, illetve azok munkaszervezetére.

8. §

A név felvételének és használatának engedélyezése

 (1) A névhasználatra vonatkozó kérelmet Tarpa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületéhez kell benyújtani. A testület a névhasználat engedélyezéséről, valamint az engedély visszavonásáról egyszerű többséggel dönt.

(2) Az engedély iránti kérelemnek – a 2. mellékletben foglaltak szerint - tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,

b) a kérelmezett névhasználat célját és módját,

c) a kérelmező tevékenységi körét,

d) a kérelmezett névhasználat időtartamát,

e) a dísz- vagy emléktárgy, jelvény, embléma vagy termék tervét, amennyiben annak megjelölését szolgálná a településnév,

f) a felhasználásért felelős személy nevét.

(3) A névhasználati engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,

b) az engedélyezett névhasználat célját és módját,

c) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,

d) az engedélyezett névhasználat időtartamát,

e) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait,

f)a névhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket, kikötéseket és előírásokat,

g) a névhasználatért felelős személy megnevezését.

(4)   Nem adható engedély, amennyiben a tervezett névhasználat

a) jogszabályba ütközik,

b) bizonyíthatóan az önkormányzat vagy a nagyközség lakosságának jogait, jogos érdekeit sértenék vagy veszélyeztetnék; sérti az ország határain belüli és azon túli jó hírét, továbbá jó erkölcsbe ütközik;

c) a kérelem elbírálását megelőzően már engedélyezett névhasználattal azonos.

(5)   A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha

a) a névhasználati engedély jogosultja a névhasználatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,

b) a névhasználati engedély jogosultja az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi, vagy

c) a (4) bekezdésben meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.

(6) Az engedély érvényessége szólhat:

a) a tevékenység folytatásának időpontjáig,

b) meghatározott időpontig,

c) egy alkalomra,

d) visszavonásig,

melyről a kiadott engedélyben rendelkezni kell.

9. §

(1) A névhasználati engedély jogosultja az engedély által meghatározott módon és célra használhatja a településnevet.

(2) A névhasználati engedély jogosultja az engedélyezett névhasználatot másra nem ruházhatja át.

(3) Az engedélyezett névhasználat ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.

10. §

Aki a nevet e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen felvette és folyamatosan használja, utólagos engedélyezés iránti kérelem benyújtására nem kötelezett.

Záró rendelkezések

11. §

(1) Ez a rendelet 2016. május 15-én lép hatályba és az azt követően benyújtott kérelmekre vonatkozóan kell alkalmazni.

        Szécsi Szabolcs                                                          Vassné Szűcs Róza

            polgármester                                                                  jegyző