1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonát képező és általa fenntartott, természetben Kölcse település 041. helyrajzi szám alatt lévő köztemetőre (továbbiakban: temető) terjed ki.

(2) Lezárt temető: Községi temető a 041. helyrajzi szám és az Izraelita Temető 0107/5. helyrajzi szám alatt.

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben szerinti temetőre vonatkozó fenntartási és üzemeltetési kötelezettségét kegyeleti közszolgáltatás útján teljesíti.

(4) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.

(5) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.

2. § (1) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszűntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A temetőben gazdálkodó vagy közhasznú szervezet csak akkor szerezhet tulajdoni hányadot, ha az Önkormányzat legalább 51 %-os tulajdoni hányadban tulajdonosa lesz a temetőnek. Az Önkormányzat tulajdoni hányada a működés során sem csökkenthető 51 % alá.

(3) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.

(4) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.

3. § (1) A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében:

4. § (1) Az Önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségéről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik.

(2) A kegyeleti közszolgáltatási szerződés megkötése a Képviselő-testület a hatásköre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kegyeleti közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) tartalmát a törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai alapján a Képviselő-testület határozza meg.

(4) A szerződés csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozóval köthető meg.

(5) A szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítését a jegyző ellenőrzi, szerződésszegés esetén kezdeményezi a szerződés felmondását.

5. § (1) A temető üzemeltetője:

(2) A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.

6. § (1) A temetőben az üzemeltető nyilvántartó könyvet.

(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.

(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.

(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.

(5) A nyilvántartó könyvbe és a sírbolt könyvbe az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy tekinthet be.

(6) Az üzemeltető a nyilvántartó könyv, illetve a sírbolt könyv adatai alapján a temető nyitvatartási ideje alatt felvilágosítást köteles adni az elhunyt személy temetési helye iránt érdeklődőknek.

7. § (1) A temetőben az alábbi típusú és méretű temetési helyeket kell biztosítani:

7/A. § (1) Sírhely előre megváltására – Ptk 685. § b) pontja szerinti – hozzátartozó halálakor van lehetőség.

(2) Előre legfeljebb egy darab kettős vagy két darab egyes sírhely váltaható meg.

8. § (1) A temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartama:

(2) A sírhelyek feletti rendelkezési jog megszerzéséért valamint újraváltásáért díjat kell fizetni, amelynek összegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (4) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartamára az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(4) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet.

(5) Megszűnik a rendelkezési jog gyakorlása, ha a használati idő meghosszabbítás hiányában lejár, illetve, ha a temetési hely megszűnik.

9. § (1) A temetési helyre vonatkozó rendelkezési jog a temetési helyről kikerült holttest új temetési helyre történő áthelyezésével, illetve elhamvasztásával is megszűnik, kivéve, ha az urnát ugyanarra a temetési helyre rátemetéssel visszahelyezik.

(2) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(3) A temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzésekor a rendelkezésre jogosulttal szerződésben kell rögzíteni a sírhely építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának követelményeiről.

10. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.

(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult, (rendkívüli halál) az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

11. § (1) A halottat koporsós temetés esetén - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

(2) A halottat - hamvasztásos temetés esetén - a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.

12. § (1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után - a szállításnál használt külső koporsóval együtt - azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.

(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.

13. § (1) Temetni - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.

(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.

14. § (1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.

(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely - alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza - veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.

15. § Kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemoirhagiás lázban elhunytak holtestét kellő szilárdságú, hézagmentesített kettős koporsóban kell eltemetni.

16. § (1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.

(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.

(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.

17. § (1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységbe kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.

(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

18. § (1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén - a kegyeleti igények betartásával - szétszórhatók. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.

(2) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.

19. § (1) A sír felnyitását (a továbbiakban: sírnyitás) a temető fekvése szerint illetékes ÁNTSZ engedélyezheti. Nem minősül sírnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megbontása.

(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

20. § (1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel - a sír megfelelő mélyítésével - további, legfeljebb egy elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető.

(2) Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén - az exhumált maradvány kivételével - biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.

(3) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír felnyitására engedély, hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.

21. § (1) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.

(2) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.

(3) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

22. § (1) A temetői létesítmények közül:

(2) *Díjat kell fizetni

(3) A temetőben temetkezési szolgáltatást végző vállakozók - a szolgáltatás megkezdése előtt - temetőfenntartási hozzájárulást kötelesek fizetni, amelynek mértéke temetésenként 2.500,-Ft + áfa.

(4) A (2) bekezdésben foglalt díjak mértékét a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza A sírhelyek kertészeti kialakítása, gondozása

23. § (1) A sírok növénnyel való díszítését, ápolását a hozzátartozók végzik.

(2) Megbízás alapján a temető üzemeltetője, vagy az üzemeltető tudomásával más szervezet is végezheti.

(3) A sírok (sírhelyek) díszítését, növénnyel való beültetését, úgy kell elvégezni, illetve azokat kezelni, hogy az elhelyezett díszítő elemek, növények a szomszédos sírban ne okozzanak kárt és a sírok közötti közlekedést ne akadályozzák.

(4) Egyéb tekintetben a növények ültetésének módozatait, a sírok díszítésére használható tárgyak körét az üzemeltető állapítja meg.

(5) A mennyiben a hozzátartozó, illetve a sírhely tulajdonosa a sír (sírhely) kertészeti kialakítását, gondozását nem az előírásoknak megfelelően végzi és ezen kötelezettségének az üzemeltető külön – határidővel megjelölt – felszólítására sem tesz eleget, az üzemeltető szabálysértési feljelentést tehet és a szükséges munkálatokat a kötelezett terhére elvégezheti.

24. § (1) A temető bejáratánál jól látható helyen tájékoztató táblát kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a temető nyitva tartási idejét, a tulajdonos és az üzemeltető megnevezését, pontos címét.

(2) A temető nyitvatartási ideje:

(3) Temetkezési szolgáltatásra utaló reklám és hirdetmény a temető főbejárati kapujára, valamint erre a célra kialakított hirdetőtáblára helyezhető ki.

(4) A kihelyezett reklám és hirdetmény tartalmáért annak kihelyezője tartozik felelősséggel.

25. § (1) A nyitva tartási idő alatt a temetőt bárki korlátozás nélkül látogathatja, a sírokat gondozhatja. 12 éven aluli gyermek a temetőben csak felnőtt személy felügyelete mellett tartózkodhat.

(2) A sírok gondozásán, díszítésén kívül minden egyéb tevékenységet – annak megkezdése előtt – a temető üzemeltetője részére be kell jelenteni.

(3) A sírok (sírhelyek) – ide értve az urnasírokat is – kerítéssel nem határolhatók körül.

(4) A temetőben munkáját végző vállalkozók működésük során az e rendeletben foglaltakat kötelesek betartani. Tevékenységükkel a szertartások rendjét nem zavarhatják, a látogatók kegyeleti érzéseit nem sérthetik, a szomszédos sírokban és a temető infrastrukturális létesítményeiben kárt nem okozhatnak.

26. § (1) Tilos

27. § E rendelet alkalmazásában:

28. § (1) E rendelet kihirdetésével lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 8/2000. (VI.14. ) K. T. rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.