Tunyogmatolcs Község 

Önkormányzata

Képviselő testületének

5/2019. (IV.25.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Tunyogmatolcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Nyíregyházi Járási Hivatala, a Hortobágyi  Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint szóló önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja Tunyogmatolcs Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. Értelmező rendelkezések

2.§

E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezés szakmai megalapozására szolgáló esztétikai-, műszaki- és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
2. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
3. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
4. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
5. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
6. Mikroarchitektúra elem: építészeti részletképzés.
7. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
8. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
9. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II.Fejezet

A helyi védelem

1. A helyi védelem célja, feladata, tárgya

3.§

1. A helyi védelem célja Tunyogmatolcs Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték (épület, építmény, utcarész, településrész, közterületen lévő szobor, emlékmű stb.) melyet a képviselő-testület építészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít.
4. az önkormányzat helyi védelem alatt álló területi lehatárolását a rendelet 1. számú rendelete tartalmazza
5. Helyi védett értéket az önkormányzat nem állapít meg.

2. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

4.§

1. A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.
2. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. egyedi építmények és természeti értékek esetén:

1. a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
2. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
3. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
4. a kezdeményezés indoklását.

b)településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

27. az együttes megnevezését,
28. körülhatárolását,
29. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását
30. a kezdeményezés indoklását.

1. A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről a megbízott jegyző gondoskodik.
2. Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.
3. Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja.
4. A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell
2. nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel
3. a használó értesítése a tulajdonos útján történik
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

1. A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
2. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.
3. A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
4. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
5. Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

5.§

1. A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Tunyogmatolcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította” „évszám”.
2. Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
3. A tábla elhelyezéséről - esetleges pótlásáról - a polgármester gondoskodik.

3. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

6.§

1. A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
2. A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltakon túl:

1. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
2. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
3. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

4. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7.§

1. A védett értékek karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
2. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
3. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja.
4. Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges.
5. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

1. Tunyogmatolcs Község településképi szempontból meghatározó területei

8.§

1. Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:

1. Falusias karakterű terület,
2. Újabb beépítésű terület,
3. Gazdasági terület,
4. Külterület.

(2)  A településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi, valamint      

      örökségvédelemmel érintett területek:

1. ex lege védett terület (Tunyogmatolcsi Holt-Szamos),
2. natura 2000 terület (Tunyogmatolcsi Holt-Szamos különleges természetmegőrzési terület),
3. nemzeti ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó),
4. természeti terület,
5. tájképvédelmi övezet,
6. műemlékek és műemléki környezet,
7. régészeti területek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet 

      tartalmazza.

IV.Fejezet

Településképi követelmények

1. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

9.§

1. A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.
2. Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

10.§

1. A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
2. Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

11.§

A 8. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott területeken épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

2.Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12.§

1. A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen az új épületek, vagy épületbővítések tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
2. Új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető.
3. A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, hullámlemez, stb.).
4. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
5. A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
6. Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, valamint pasztellszínek alkalmazhatók.
7. Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
8. Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.
9. A csökkentett telepítési távolság felé néző ereszt tűzgátló anyagból kell kiképezni.
10. Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakíthatók ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
11. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

13.§

1. A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel.
2. A tetőfedés anyaga csak nem éghető anyag lehet (cserép, betoncserép, hullámlemez stb.).
3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
4. Az építési oldal felőli szomszéd felé néző tetőfelületen nyílászáró nem létesíthető.
5. A csökkentett telepítési távolság felé néző ereszt tűzgátló anyagból kell kiképezni.
6. A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.

14.§

1. A 8. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen az épületek, építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.
2. Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
3. Épületcsoportnál azonos tetőalakítás alkalmazandó.

15.§

1. A 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.
2. A tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.
3. Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.
4. Természeti oltalom alatt álló gyep területen az állattartás építményei csak természetes anyagokból a táj hagyományának megfelelően létesíthetők.

16.§

1. A 8. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
2. A településképi szempontból meghatározó területeken a 3. melléklet szerinti tájidegen, agresszíven gyomosító növényfajok nem alkalmazhatók.

3.Helyi védett területre vonatkozó sajátos előírások

17.§

1. A helyi védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését.
2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.
3. A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
4. Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.

18.§

1. Az utcák, terek kialakításához - a védett közterületeken - minden esetben közterületi tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati és zöldfelületi kiviteli terveket, a mikroarchitektúra elemeket, a közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.
2. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedhetők meg.
3. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
4. A közterületi tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

1. A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése.
2. A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.
3. A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
4. A közterületi terv készítésébe városrendezőkön, építészeken túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

4. Helyi védett területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19.§

1. Építési anyaghasználat:

1. Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek:

27. Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
28. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

1. Tető:

53. A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) lehet.
54. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként). Abban az esetben ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés (bádogfedés), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának (zink lemez fedés) megfelelően.
55. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez.

(2)  Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

1. Térarányok, utcaképek

1. A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
2. Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
3. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
4. A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

b) Homlokzati arányrendszer védelme

27. A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.)
28. A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg
29. A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni.
30. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

c) Tetőformák szabályozása

53. Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló – zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással,az illeszkedés szabályai szerint.
54. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
55. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni.
56. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni.
57. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal.

5. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

20.§

1. Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az örökségvédelmi hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
2. A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni.
3. A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
4. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
5. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb.
6. Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően.

6. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

21.§

1. Védett építményen új parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
2. Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
3. Védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.

7.Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

22.§

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 8. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott területek.
2.  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 8. § (1) bekezdés c-d) pontjában meghatározott területek, az (1) bekezdés figyelembevételével.

23.§

1. Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek,  új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
2. A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.

24.§

A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

8.Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

25.§

1. A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
2. Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
3. A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
4. Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.

9. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

26.§

1. Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
2. Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
3. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

10. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

27.§

1. A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
2. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

28.§

A polgármester helyi rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében évente összesen tizenkét naptári hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

29.§

1. Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
2. A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
3. Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
4. Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
5. Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
6. Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
7. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

30.§

1. Műemléki környezetben, helyi területi védelem alatt álló területen és a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1 m² felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
2. Helyi területi védelem alatt álló területen az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.).
3. Helyi területi védelem alatt álló területen nem engedhetők meg nagy, függőleges és vízszintes (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában.
4. Helyi területi védelem alatt álló területen a reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

12. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

31.§

1. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
2. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

32.§

1. A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultáció keretében tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról.
2. Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

1. Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

1. A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. az építési tevékenység rövid leírását,
4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

1. A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
2. A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
3. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

2.A településképi véleményezési eljárás

33.§

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

34.§

1. Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
2. A polgármester véleménye a 34. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

35.§

1. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
2. A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
3. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
4. A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja, ha

27. a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
28. a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

1. A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

3. A településképi bejelentési eljárás

36.§

A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg;
2. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
3. kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése, valamint
4. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra;
5. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
6. védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;
7. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.

37.§

1. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

1. Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
2. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
3. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
4. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

38.§

1. A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
2. A kérelmet Tunyogmatolcs Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 37. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
3. A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
4. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
5. A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, megtiltja, vagy megszünteti.
6. A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Tunyogmatolcs község képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

4. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

39.§

1. A polgármester a településképi kötelezési eljárást folytat le

1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
   • 
     

(2) A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az önkormányzat képviselő-testülete az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

1. A településkép-védelmi bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozatban megjelölt határidőre átutalási megbízással, vagy készpénzutalási megbízással postai úton kell megfizetni.
2. A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény előírásai az irányadók.

VI.Fejezet

Záró rendelkezések

1. Hatályba léptető rendelkezések

40.§

1. Ez a rendelet 2019 május 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

2.Hatályon kívül helyező rendelkezések

41.§

Hatályát veszti Tunyogmatolcs község Képviselőtestületének Tunyogmatolcs község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 11/2006. (VII.26.) rendeletének alábbi rendelkezései: 8. § (4) bekezdése, (7) bekezdés 3. pont 1. és 3-4. francia bekezdése; 19. § (3) bekezdés 2. pont utolsó francia bekezdése; 29. § (1) bekezdés utolsó mondata, (2)-(3) és (5) bekezdése, (6) bekezdés 1-3. francia bekezdése, (7)-(8) bekezdése; 30-31. §-a; 33-36. §-a.

  Soltész Bertalan                                                                                                             Szigetiné Tóth Gyöngyi

  polgármester sk.                                                                                                              jegyző sk.