Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2003 . (V.30.) önkormányzati rendelete
az építészeti örökség helyi védelméről
Hatályos: 2003. 05. 30- 2016. 04. 30Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2003 . (V.30.) önkormányzati rendelete
az építészeti örökség helyi védelméről
2003-05-30-tól 2016-05-01-ig
Kisújszállás Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése b.) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§-a, az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 3. §, valamint az építési hatósági engedélyezésről szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről a következő rendeletet alkotja:
A helyi értékek fogalma, a helyi védelem célja
1.§
(1) E rendelet célja Kisújszállás településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékeinek védelme, a település épített örökségének, jellemző karakterének jövő nemzedék számára történő megóvása.
(2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
- A különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki- ipari-agrár, szempontból védelemre érdemes:
- településszerkezetek,
- épületegyüttesek
- épületek és épületrészek, építmények
- műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek
továbbiakban együtt: védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
- A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
2.§[1]
(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében, - előzetes értékvizsgálat alapján – a helyi védelem alá helyezett területeket, építményeket és épületrészeket az önkormányzat e rendeletben határozza meg.
(2) Kisújszállás város épített környezetének védett értékeinek listáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Kisújszállás város védett épületeinek listáját e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) Kisújszállás város védett épületeinek foto-dokumentációs kataszterét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
A rendelet hatálya
3.§
- E rendeletet Kisújszállás Város közigazgatási területén kell alkalmazni.
- A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társulásra.
A Helyi védelem keletkezése és megszűnése
4.§
- A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről - a tulajdonossal történt előzetes egyeztetés és egyetértés után - a Képviselő-testület dönt.
- A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszűntetését bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
- A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- Egyedi építmények és természeti értékek esetén:
- a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
- a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület illetve épületrész.)
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálást (irodalom, fotók),
- a kezdeményezés indoklás
- Településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
- az együttes megnevezését,
- körülhatárolását,
- a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
- a kezdeményezés indoklását
- A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről a 5. §-ban foglaltak szerint értesíteni kell:
- az érdekelteket
- az illetékes földhivatalt
- az illetékes építésügyi hatóságot
- területi védelemnél az érdekelt közműhatóságokat
- A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszűntetése tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.
- Az ingatlan- nyilvántartási, illetve –helyszínrajzi bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
- A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
- A Helyi védelmet, megkülönböztethető módon, utalva a jóváhagyó rendeletre a hatályos szabályozási terveken is fel kell tüntetni.
A védetté nyilvánítás és megszüntetés előkészítése
5.§
- A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik.
- A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:
- be kell szerezni a döntést előkészítő főépítész szakvéleményét
- a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint – indokolt esetben – szakértők véleményét.
- Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok, érintett helyi, szakmai és városvédelemmel foglalkozó civil szerveztek véleményét.
- A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
- Az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni.
- Nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
- A használó értesítése a tulajdonos útján történik.
- Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
- A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek a közléstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
- A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra, közszemlére kell tenni.
A helyi védelemben alkalmazott védettségi kategóriák és fogalmak
6.§
- E rendelet alkalmazása során:
- Védett településrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított településrész, ahol az épített környezet a maga építészeti egységében, hangulatában és karakterében élvez védelmet.
A védett településrész értékét jelentheti a telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal, vagy a településkarakter, mely a települési építészet jellegzetes elemeinek, szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, és színvilágának együttese.
- Védett utcakép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületegyüttes, ahol egy utca, vagy utcaszakasz a maga egységében képvisel helyi értéket. Ahol a helyi értéket képviselő épületek védelmén túl, a közbeékelődő ingatlanokkal, épületekkel kapcsolatosan is elvárható a védett karakterhez való igazodás.
- Védett épület:
- a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki- ipari- agrár szempontból jelentős alkotás.
- A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszítőelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.
A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen az építmény áll.
- A település védett épületei három kategóriába sorolhatók:
- Kiemelten védett, műemléki védettségre is érdemes épület
- Kiemelten védett épület
- Védett épület
- Kiemelten védett épület: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított épületek közé tartozó azon épület, mely a helyi értékek között kiemelkedő értéket képvisel, és ezért nagyobb figyelmet, támogatást, igényel.
- Védett épületrész: A Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.
Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
- Egyéb védett érték: Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei, (pl. tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal, padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek, stb.) melyet a Képviselő-testület védetté nyilvánított
- Értékvizsgálat: Okleveles építészmérnök, vezető tervezői minősítéssel, vagy műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy (ek), által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értékeket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
- Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
A védett településrészekre vonatkozó külön előírások
7.§
- A védett településrészeket az önkormányzat külön rendelettel jelöli ki.
- A védett településrészen (a településrendezési tervvel összhangban, illetve az abban szereplő környezeti változtatásoktól eltekintve) meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.
- Új épület csak a környezet színvonalához, építészeti hagyományaihoz igazodóan helyezhető el. A Helyi építési szabályzat előírásaival összhangban, de az abban foglaltakat, a helyi értéket képviselő környezeti elemekhez való igazodás érdekében tovább szigorítva, illeszkedni kell a védett környezethez, és épületekhez. Így figyelembe kell venni a környezetben kialakult homlokzatmagasságokat, a tetőidomok formáit és hajlásszögét, a homlokzatok formai megoldásait.
- A védett településrészen melléképület-, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet, és formailag alkalmazkodik a történelmileg kialakult városképhez.
- A védett településrész közterületein utcabútort, épületet, építményt, hirdető berendezést, burkolatot elhelyezni csak a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített településfejlesztéssel foglalkozó bizottság[2] előzetes szakvéleménye alapján, a jegyző engedélyével szabad végezni.
- Védett, vagy védett építménnyel érintett ingatlanon a jegyző a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.
- A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
Védett utcaképekre vonatkozó külön előírások
8.§
- A védett területeket az önkormányzat külön rendelettel jelöli ki.
- A védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.
- A védett épületek közé ékelődő ingatlanokon új épület és más építmények csak a védett, ill. a Helyi értékvédelmi kataszterben védelemre jelölt épületek építészeti hagyományaihoz és színvonalához igazodóan helyezhetők el. A Helyi építési szabályzatban foglaltakon túl igazodni illetve illeszkedni kell, a szomszédságban lévő védett épületek helyi védelmet jelentő építészeti sajátságaihoz, azaz a védett épületek:
- utcavonalhoz viszonyított, és telken belüli elhelyezkedéséhez,
- tömegarányaihoz, utcai homlokzatmagasságához,
- tetőidomainak formájához, hajlásszögéhez
- nyílászáróinak, homlokzatosztásainak, kapuinak, kerítéseinek arányaihoz
- homlokzatainak formai megoldásaihoz, anyaghasználatához és színvilágához.
- A védett területen történő építések során benyújtandó engedélyezési tervhez a tervezett új épületet, és a szomszédos védett épületeket (legalább 3 épületet) együttesen bemutató utcaképet, valamint a meglévő állapotot bemutató fotódokumentációt is csatolni kell.
A védett épületekre vonatkozó általános előírások
9.§
- A védelem alá kerülő épületek körét az önkormányzat, a rendelet 1. sz. mellékletében határozza meg, mely védettségi lista csak vonatkozó rendeletek és jelen rendeletben rögzített előkészítési folyamat lebonyolítását követően, külön rendelettel módosítható.
- A védett építményt érintő építési munka esetén az engedélyezési tervben igazolni szükséges az értéket jelentő építészeti értékek megóvásának, esetleg helyreállításának módját, így többek között:
- A tetők, a magastetők, a tetőfelépítmények kialakítását
- A portálok, nyílászárók elhelyezését, kialakítását
- A homlokzatképzést és színezést
- A felhasználásra kerülő anyagok kiválasztását, illeszkedését
- A beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételek és követelmények teljesülését.
- a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített településfejlesztéssel foglalkozó bizottság[3] előzetes szakvéleményében foglaltak figyelembe vételét.
- A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben kell megőrizni.
- A helyi védelem körébe tartozó épületeken, építményeken, épületrészeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, mely az épület megjelenésére bármilyen hatással van, csak a városi főépítész és a szakértőkkel kibővített településfejlesztéssel foglalkozó bizottság[4] előzetes szakvéleménye alapján, a jegyző engedélyével szabad végezni.
- A védett épületet érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
- A védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
- Az anyaghasználatra, felületképzésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést
- A munkák által érintett építmények vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.
- A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető fedése az eredetihez hasonló színű és mintázatú, korszerű építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindelyfedés, cserépmintázatú fémlemezfedés, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.
- A védett épületeken megtartandó:
- A homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása
- A meglévő homlokzati tagozatok vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók.
- A homlokzat burkolata és felületképzése, vagy csere esetén korszerű anyaggal helyettesíthető. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető.
(Fentiek alól kivételt képeznek azok az építészeti elemek, amelyekre vonatkozóan a védetté nyilvánítással egyidejűleg helyrehozatali, átépítési javaslat született.)
- A védett építményen új parapet konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
- A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el, lehetőleg takartan.
- A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával.
- Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.
A kiemelten védett épületekre, és környezetükre vonatkozó külön előírások
10.§
- A műemléki védettségre is érdemes, kiemelten védett és a kiemelten védett épületek az értékvédelmi szabályozás szempontjából azonos kategóriát jelentenek.
- A műemléki védelemre is érdemes épületek felméréséről, dokumentálásáról a védettséget elrendelő rendelet jóváhagyását követő három éven belül a települési önkormányzatnak intézkedni, kell és meg kell indítani a műemléki védettség megszerzésére irányuló hivatalos folyamatot.
- A kiemelten védett épületek környezetének méltó formálása, védelme érdekében, a szomszédos ingatlanokra, a 8. § (Védett utcaképekre vonatkozó) előírásokat is alkalmazni kell.
- A kiemelten védett épületeket (az önkormányzati tulajdonban lévők kivételével) a „védett épületek felújításának támogatási rendszeréről” szóló önkormányzati rendeletben előnyben kell részesíteni, és rájuk vonatkozóan külön szabályokat kell kidolgozni.
A védett épületrészre vonatkozó külön előírások
11.§
- Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat.
- Egyéb védett épületrészek (pl. kapu, vakolatdísz, stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése estén biztosítani kell a védett épületrész eredeti helyen történő megtartását.
- Védett épületrész csak a védettség törlése után bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre, mérete lehetővé teszi, s arra tulajdonosa nem tart igényt, azt fel kell ajánlani helytörténeti kiállítási, bemutatási célokra.
Az „Egyéb” védett értékekre vonatkozó általános előírások
12.§
- A „Egyéb” védett értékek körét az önkormányzat külön rendelettel határozza meg.
- „Egyéb” védett értéknek nyilváníthatók a jelen rendelet 6.§. f) pontjában meghatározottak szerint: „Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei, (pl. tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal, padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek, stb.) melyek megóvása, és utódaink számára történő megőrzése a város lakosságának közös érdeke.
A védett érték megnevezése az érték nevével történik: pl.: „Védett felirat”, „Védett hirdetőoszlop”
- A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell:
- A védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
- Az anyaghasználatra, felületképzésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést
- A munkák által érintett építmények vagy építményrészek és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját.
A védett értékek fenntartása, hasznosítása
13.§
- A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
- A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő, illetve a védelmet elősegítő használattal kell biztosítani.
A védett értékek nyilvántartása
14.§
- A helyi védelem alatt álló értékről – az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és működésének feltételeiről szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
- A nyilvántartásnak a 66/1999.(VIII. 13.) sz. FVM rendelet 8.§-ban maghatározottak szerint tartalmaznia kell:
- - a védelem szakszerű, rövid indokolását,
- fotódokumentációt,
- a helyi védelem 66/1999.(VIII.13.) számú FVM rendelet 2. § (2)–(4) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,
- a helyrajzi számot.
- Egyedi védettség esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- helyszínrajzot,
- a védett érték rendeltetését és használatának módját.
c) Területi védelem esetén az a) pontban felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
d) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek
- A nyilvántartás vezetéséről a városi főépítész gondoskodik.
A védett értékek megjelölése
15.§
- A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt – annak érdekeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, megkülönböztetve a kiemelten védett és a védett épületeket, az alábbi szöveggel:
„Kisújszállás Város
kiemelten védett épülete
épült:………”
„Kisújszállás Város
védett épülete
épült:………”
- A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – az önkormányzat gondoskodik.
- A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles. Amennyiben az épület helyi védelme megszűnik, a tulajdonos köteles a védettséget jelölő táblát az önkormányzatnak visszaszolgáltatni.
- Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
A helyi védelem irányítása
16.§
- A településen a helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja.
- A védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
A védett értékek szerepe az oktatásban és közművelődésben
17.§
Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvénysülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.
A védett építmények fenntartásának támogatása
18.§
A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához önkormányzati támogatás adható. A támogatási rendszerre vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Vegyes és záró rendelkezések
19.§
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Kisújszállás, 2003. május 29.
Palágyi Gábor Dr.Kittlinger Ilona
polgármester címzetes főjegyző
A kihirdetés napja: 2003. május 30.
Módosította a 24/2013. önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2013. augusztus 30-tól.
Módosította a 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 67. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. október 21-től.
Módosította a 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 67. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. október 21-től.
Módosította a 28/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelet 67. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. október 21-től.