Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 45/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 6. mellékletének a Humán Erőforrás Bizottság véleménye kikérése nélkül képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek cím alatt szereplő 2. c) alpontjában meghatározott Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Kisújszállás közigazgatási területén élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés a) pontja és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt Kisújszállás közigazgatási területén élő személyekre.

2. Hatásköri szabályok

2. §[1] (1) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át

a) az önkormányzati segély;

b) a helyi közlekedési támogatás;

c) a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás megtérítése méltányosságból történő elengedése és mérséklése;

d) a hulladékszállítási díj átvállalása gyakorlásának hatáskörét.

(2) A képviselő-testület a jegyzőre ruházza a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának hatáskörét.

II. Fejezet

Az ellátásokra vonatkozó közös szabályok

3. Eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre adhatók. A kérelmet a Kisújszállási Polgármesteri Hivatalban (Kisújszállás, Szabadság tér 1.) lehet benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, továbbá a jogosultsági feltételek közül a kérelmező a kérelmében saját, valamint a családjában élő közeli hozzátartozók adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(3) A jövedelem igazolására a következő dokumentumok fogadhatók el:

a) munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló munkáltatói igazolást,

b) álláskeresési támogatás és társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről a folyósító szerv által kiállított igazolást,

c) vállalkozó, őstermelő esetében a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelmét igazoló, a könyvelő által kiállított igazolás, melyben az adóbevallással lezárt időszak jövedelmét a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani

d) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező nyilatkozatát a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre az ellátásra vonatkozóan került szabályozásra.

4. § A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat meghozatalától számított 5 napon belül a pénztárból, az ügyfél kérésére átutalással történik.

5. § A kérelem elbírálására jogosult szerv amennyiben a kérelmező életvitelére tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, környezettanulmány készítését rendelheti el.

6. § Pénzbeli ellátás egészben, vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható a rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint az önkormányzati segély esetében.

III. Fejezet

A pénzbeli és természetbeni ellátások

4. Aktív korúak ellátása

7. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül – kivéve az egészségkárosodottnak minősülő személyt – a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében

a) a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központban (Kisújszállás, Kálvin u. 9.) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és

b) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az a) pontban meghatározott együttműködésre kijelölt szervvel, és

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(2) A beilleszkedési program típusai:

a) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozások,

b) életmódformáló foglalkozás,

ba) életvezetési képességek megőrzését és javítását célzó foglalkozás,

bb) problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató foglalkozás,

c) munkavégzésre történő felkészítés,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

a) a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti,

b) az együttműködésre kijelölt szervnél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem veteti magát nyilvántartásba,

c) az együttműködésre kijelölt szervvel az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg.

8. § (1) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátásként is nyújtható

a) Erzsébet-utalvány;

b) élelmiszersegély;

c) tüzelőutalvány;

d) tankönyv és tanszer vásárlásával;

e) tandíj, gyermekintézmény térítési díjának, a közüzemi díjak kifizetésével.

(2) A rendszeres szociális segély vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él. Védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.

(3) Amennyiben a kérelem benyújtásakor a rendszeres szociális segély vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni nyújtásának feltételei fennállnak a rendszeres szociális segély vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításáról való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a pénzbeli és természetbeni ellátás arányáról, a természetbeni szociális ellátás formáiról, annak mértékéről és várható időtartamáról.

(4) A természetbeni formában történő folyósítás a védelembevétel fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapig rendelhető el. Ezt követően az ellátás természetbeni formában történő nyújtásáról – a feltételek fennállása esetén – ismételten rendelkezni kell.

9. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani.

(2) A lakókörnyezet rendezett, ha az aktív korúak ellátását kérelmező vagy az aktív korúak ellátására jogosult személy által lakott

a) ingatlan helyiségeiben a járófelületek, burkolatok, berendezési és felszerelési tárgyak, textíliák láthatóan rendszeresen tisztántartottak,

b) ingatlanban a rágcsálók és rovarok távoltartása, irtása szükség szerint megtörténik,

c) ingatlanon a települési szilárd és folyékony hulladékot nem halmozzák fel,

d) a közterület tisztántartását szabályozó önkormányzati rendelet szabályait betartják,

e) az ingatlanhoz legalább egy WC tartozik.

 (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeket a Kisújszállási Polgármesteri Hivatal vizsgálja.

(4) Amennyiben a lakókörnyezet rendezettsége nem biztosított, az érintettet legalább ötnapos legfeljebb tíznapos teljesítési határidő kitűzésével fel kell szólítani a hiányosság megszüntetésére.

(5) Ha az ellátott kötelezettségét felszólításra sem teljesíti,

a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelmet el kell utasítani, vagy

b) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot a teljesítési határidő napjával meg kell szüntetni.

5. Önkormányzati segély

10. § (1) Az önkormányzati segély formái:

a) egyszeri segély,

b) időszaki támogatás,

c) rendkívüli segély,

d) temetési segély,

e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

(2) Az elbírálásra jogosult szerv dönt arról, hogy melyik ellátási forma kerül megállapításra.

11. § Önkormányzati segély nyújtható,

a) ha a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b) vagy ha az egyedül élő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

12. § Az önkormányzati segély utólagos elszámolási kötelezettséggel is nyújtható. Ha az ellátott elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatásra a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

13. § (1) Az egyszeri segély a közgyógyellátásra nem jogosult, valamint az igazoltan egyszeri esetben alkalmazott, legalább 5 000 Ft összértékű gyógyszert használó részére gyógyszer, továbbá gyógyászati segédeszköz vásárlásához nyújtott támogatás.

(2) E § alkalmazásában nem jogosult közgyógyellátásra,

a) akinek a közgyógyellátás megállapítására irányuló kérelmét a szociális hatóság jogerősen, 6 hónapon belül elutasította,

b) aki közgyógyellátásra jogosult, de a gyógyászati segédeszköz kérelmező által viselt költsége így is eléri a naptári évben az öregségi nyugdíjminimum összegét.

(3) Az egyszeri segély összege a számlával igazolt gyógyszerköltség 50 %-a alkalmanként nem lehet több, mint 5.000 Ft, naptári évenként összesen 10.000 Ft, vagy a számlával igazolt a kérelmező által viselt gyógyászati segédeszközköltség 50 %-a naptári évenként nem lehet több, mint 20.000 Ft.

(4) Az egyszeri segély egy naptári évben legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg.

14. § (1) Az időszaki támogatás a jövedelem pótlására, kiegészítésére biztosított ellátás, azon nagykorú személyek részére, akik a korábban részükre folyósított rendszeres pénzellátás folyósításának megszüntetése miatt, átmenetileg vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdenek. 

(2) Időszaki támogatás egy naptári éven belül 1 alkalommal állapítható meg, legalább kettő, legfeljebb négy hónap időtartamra. Az ellátás időtartamának meghatározása során a más ellátás igénybevételének lehetőségét, valamint a létfenntartási gond várható időtartamát kell figyelembe venni.

(3) Az időszaki támogatás havi összege, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80%-át, egyedülálló esetén 100%-át 10.000 Ft, minden más esetben 8.000 Ft.

15. § (1) A rendkívüli segély élet, testi épség veszélye esetén annak elhárításához szükséges támogatás.

(2) Rendkívüli segély egy naptári éven belül 2 alkalommal állapítható meg.

(3) A rendkívüli segély összege 5.000 Ft.

16. § (1) A Képviselő-testület temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési segély csak a halála időpontjában Kisújszállás Város közigazgatási területén lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező elhunyt temettetése céljából állapítható meg.

(3) A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére szóló, az eltemettetést igazoló számlák eredeti példányát. 

(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének - koporsós temetés esetén 153 000 Ft, hamvasztásos temetés esetén 140 000 Ft, amennyiben a hamvakat nem a temetőben helyezik el 91 000 Ft - 10 %-ánál.

(5) Ha a temetés költségeinek viselése a kérelmezőnek, és – amennyiben van ilyen személy – más, az elhunyt eltemettetésére köteles családjának létfenntartását veszélyezteti, és

a)   családjaikban külön-külön az egy főre jutó jövedelem sehol nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének felét, a temetési segély a temetési költség 50 %-a,

b)   családjaikban külön-külön az egy főre jutó jövedelem sehol nem éri el a legkisebb öregségi nyugdíj összegének negyedét, a temetési segély a temetési költség 100 %-a.

(6) A temetési költségek 50 %-ának támogatására 6 hónapra kamatmentes kölcsönt nyújt a Képviselő-testület annak a kérelmezőnek, aki az (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

17. § (1) A Képviselő-testület pénzbeli ellátásként a gyermeket legalább 5.000 Ft, legfeljebb 10.000 Ft naptári évenként összesen 10.000.-Ft rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, az első gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság hiányában iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

6. A köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés

18. § Amennyiben a polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben történő mentesítés során az 16. § (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a temetési segély alatt a mentesítés összegét kell érteni.

7. Méltányossági közgyógyellátás

19. § (1) Az Szt.50. § (3) bekezdése alapján, méltányossági közgyógyellátásra jogosult

a) az a családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) az az egyedül élő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.

(2) A 75 év felettiek esetén a (1) bekezdés szerinti jövedelem 25%-kal magasabb összeg.

8. Hulladékszállítási díj átvállalása

20. § (1) Az önkormányzat a Kisújszálláson működő közszolgáltatónak megtéríti a hulladékszállítási díját - az általa életvitelszerűen lakott lakásra - annak a 70. életétét betöltött, egyedül élő személynek, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérített díj összege

a) havonta a rendelkezésre állási díj,

b) évi tizenkét alkalommal a legfeljebb 120 liter űrtartalmú hulladékgyűjtő edény ürítési díja,

c) társasházban élő személy esetén az önkormányzatnak a társasházzal kötött megállapodása alapján továbbszámlázott, az ellátottra eső díja, melynek összege nem haladhatja meg az a) és b) pontban meghatározott díjak együttes összegét.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség a kérelmezőt a (2) bekezdés a) pontjában foglalt ellátás szempontjából a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, a (2) b) és c) pontjában foglalt ellátás szempontjából időarányosan illeti meg.

9. Helyi közlekedés támogatása

21. § (1) Kérelem alapján a helyi közlekedés igénybevétele során támogatásra jogosult az a Kisújszálláson lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki –-az oktatási intézmény igazgatójának javaslata szerint a rendszeres iskolába járása indokolja a helyi közlekedés igénybevételét, – az oktatási intézmény nappali vagy esti tagozatos tanulója, a diákigazolvány érvényességi ideje alatt.

(2) Helyi közlekedési támogatásban az részesülhet, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

(3) A támogatás összege a helyi buszközlekedés éves bérlete árának tárgyévre számított időarányos része, de havonta legfeljebb 600 Ft.

(4) A helyi közlekedési támogatásra való jogosultság legfeljebb a tárgyév december 31. napjáig állapítható meg.

(5) A támogatás összege a támogatott nevére szóló számla bemutatása után kerül kifizetésre.

10. Óvodáztatási támogatás

22. § (1) A Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ gyermekjóléti szolgálata, illetve a Baptista Szeretetszolgálat Városi Óvodai Intézménye vezetőjének javaslata, véleménye alapján az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható.

(2) A természetbeni támogatás formái különösen az alábbiak lehetnek: utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltó cipő, tisztasági csomag, tornafelszerelés, ágyneműhuzat.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

11. Szociális ellátások

23. § (1) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátási formák:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) idősek bentlakásos ellátása

e) idősek nappali ellátása

f) fogyatékosok nappali ellátása.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b), c), d), e) f) pontjában foglalt ellátásokat a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények útján biztosítja.

24. § Szociális étkeztetés igénybevételére jogosultak

a) koruk alapján: a 60 év felettiek,

b) egészségi állapotuk alapján: a rokkantsági ellátásban részesülők, a megváltozott munkaképességűek, valamint azok, akik betegségükből adódóan önmaguk teljes ellátására átmenetileg vagy tartósan képtelenek, és ezt igazolni tudják,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük alapján: azok a személyek, akik fogyatékosságukat, pszichiátriai betegségüket orvosi igazolással igazolni tudják, vagy fogyatékossági ellátásban részesülnek,

d) szenvedélybetegségük alapján: azok, akik szenvedélybetegségüket orvosi igazolással igazolni tudják,

e) hajléktalanok: akik csak Kisújszállás település szintű lakcímmel rendelkeznek.

25. § A 23. § (1) bekezdés b), c), d), e), pontjában foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ székhelyén vagy telephelyein lehet benyújtani az intézmény által rendszeresített nyomtatványon, illetve szóbeli kérelem esetén az intézmény feladata a nyomtatvány kitöltése. A kérelmekről az intézmény vezetője dönt.

26. § (1) A szociális étkeztetés és a házi gondozás esetén a személyi térítési díj legfeljebb 99 %-a engedhető el, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át nem éri el.

(2) A személyi térítési díj szociális étkeztetés és házi gondozás esetén csökkenthető, ha

a) a kötelezett egyedül élő, és a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

b) a kötelezett családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(3) A személyi térítési díj az (1) és (2) bekezdés szerint akkor engedhető el, illetve csökkenthető, ha:

a) a térítési díj fizetésére kötelezett és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonnal nem rendelkezik,

b) a térítési díj fizetésére kötelezett személynek tartásra és gondozásra köteles és képes hozzátartozója vagy tartására, gondozására köteles egyéb személy nincs.

27. § Az intézményi jogviszonyt alapellátás esetén az intézményvezető - az Sztv.-ben meghatározottakon túl - megszünteti, ha az ellátást igénybe vevő:

a) az ellátást végzők életét, testi épségét, személyes szabadságjogait, személyiségi jogait sértő magatartást tanúsít a rendőrségen tett feljelentést követően azonnal,

b) az ellátást 180 napon át egyetlen napon sem vette igénybe, a 180. napon, a 180 nap időtartamba a kórházi ellátás időtartama nem számítható bele,

c) az igénybe vett szolgáltatás után fizetendő személyi térítési díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti meg, illetve utána nem fizetik meg.

12. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások

28. § (1) A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátási formák gyermekek napközbeni ellátása keretében:

a) bölcsőde,

b) gyermekek napközbeni ellátása,

c) gyermekétkeztetés,

d) családsegítés,

e) gyermekjóléti szolgáltatás,

f) gyermekek átmenti otthona,

g) családok átmeneti otthona.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés a), d) - g) pontjaiban foglalt ellátást a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmények útján biztosítja.

 (3) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglalt ellátásokról köznevelési megállapodás, az állami fenntartású köznevelési intézményben saját maga útján gondoskodik.

(4) Az (1) bekezdés a), d) és e) pontjaiban foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ székhelyén vagy telephelyein lehet benyújtani.

(5) Az (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekek Átmeneti Otthona intézményvezetőjénél lehet benyújtani.

(6) Az intézményi térítési díjakat, a személyi térítési díjak csökkentésének és elengedésének eseteit, módját külön rendelet tartalmazza.

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

29. § (1) Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján helyi szociálpolitikai kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre. A kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(2) Működésének részletes szabályait a kerekasztal határozza meg.

(3) A kerekasztal tagjai:

a) a polgármester,

b) a szociális ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezetője,

e) az önkormányzat szociális és gyermekjóléti feladatait ellátó intézmény (jelenleg: Kisújszállási Térségi Szociális Otthon és Alapszolgáltatási Központ) igazgatója,

f) Kisújszállás Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke.

(4) A kerekasztal működési feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet 9. §-a 2014. május 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 3/2012. (II. 1.) önkormányzati rendelete, a gyermekvédelmi helyi rendszeréről szóló 4/2012. (II. 1.) önkormányzati rendelete, valamint az óvodáztatási támogatás helyi szabályozásáról szóló 38/2008. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.

31. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

c) a Tanács 2009/50/EK irányelve a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont.