Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2011. (XII. 21.) önkormányzati rendeletének indokolása

a helyi adókról

Hatályos: 2012. 01. 01

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2011. (XII. 21.) önkormányzati rendeletének indokolása

2012.01.01.
a helyi adókról
Általános indokolás
Az önkormányzatok által bevezethető adókat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szabályozza.
Az önkormányzati fejlesztések finanszírozásához szükséges központi források növekedésére nem lehet számítani, ezért szükség van a jelenlegi adóztatási folyamat újragondolására.
Az önkormányzatok részére nyújtott egyre szélesebb körű szabályozási lehetőség is a saját bevételek szerepének növekedését mutatja.
A végleges törvénymódosításba a települési adó kivetésének lehetősége - jogbiztonsági szempontok, valamit a vállalkozói terhek súlyosbításának elkerülése miatt - nem került be, de a kivethető adónemekben adható mentességek, kedvezmények csökkentésével, a törvény nagyobb mozgásteret biztosít az önkormányzati adóztatásban.
Városunkban önálló rendeletekkel a magánszemélyek kommunális adója, az idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó került bevezetésre.
A Késviselő-testület egyetértett abban, hogy a jelenlegieken kívül más adónemeket nem kíván kivetni, ezért a rendelet e három adónemet tartalmazza.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a a jogalkotás alapvető követelményeiről rendelkezik „Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.”
A hivatkozott jogszabályhely alapján, a rendelet az egyes adók mértékét és a törvény által biztosított mentességen kívül adott könnyítéseket tartalmazza, a Htv-ben szabályozottakat nem.
A rendelet célja olyan egységes szabályozás kialakítása, amely figyelembe veszi az adózók terhelhetőségét és ösztönöz a közösség érdekeit szolgáló fejlesztésekben történő hozzájárulásra. Mivel az önkormányzat adóbevételének döntő többsége a vállalkozói tevékenységet folyatatók befizetéséből származik, ezért a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben - a lehetőségekhez mérten- meg kell találni támogatásuk formáját.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A magánszemélyek kommunális adója esetében a rendelet bővíti az adómentességben részesülő személyek körét. A készenlétet ellátó önkéntes tűzoltók, illetve a 70. életévüket betöltött egyedül élő személyek mentessége a korábbi rendelet szerint megmaradt.
Változatlan formában mentesül a garázs, a magánszemély tulajdonában lévő beépítetlen belterületi földrészlet közül a Doboskert, Koronakert, Nagykert belterületre eső része, a külterületi földrészleten lévő lakás, és nem lakás céljára szolgáló építmény.
A 2010. évi adózási gyakorlatot nézve azt tapasztaltuk, hogy ebben az adónemben legkisebb a fizetési hajlandóság. A hátralékkal rendelkezők nagy száma olyan társadalmi környezetben van, amelyben nem tud, vagy esetenként nem akar hozzájárulni a közterhekhez. Önmagában ennek az adónemnek a behajtására tett intézkedés költséges és sok esetben - tiltható jövedelem és értékesíthető vagyontárgy hiányában- eredménytelen is.
A rendeletben ezért mentességet kap az, akinek saját illetve vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának egy főre jutó évi jövedelme az adóévet megelőző évben nem érte el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 12-szeresét. Jelenleg az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500,- Ft. Az öregségi nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkező személyek sok esetben eddig is mentesültek méltányosság alapján az adófizetés alól. A rendeletbe történő ilyen formájú beemelése szabályozott gyakorlatot teremt. Gyakran ezek a személyek szociális ellátásban részesülnek. Az ilyen típusú ellátások megállapításának feltételei egyre szigorúbbak, így kiszűrhetők a mentességet jogosulatlanul igénybe vevő személyek.
A Munkaügyi Központtal való együttműködés is sok esetben kötelező az ellátás igénybevételéhez, így nagyobb eséllyel kerülhetnek be a munkaerő piacra az adózók, ezáltal a közterhekből is nagyobb részt tudnak vállalni.
A rendelet új eleme a kedvezmény, a tárgyévben fizetendő adó 50%-nak megfelelő összegben annak, aki háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt az a szülő kaphat, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%, illetve 140%-át (család illetve egyedülálló szülő esetén). A kedvezmény azoknak jelent fizetési könnyítést, akik mentességben nem részesülnek, de alacsony jövedelemmel gyermeket nevelnek.
A rendelet mentességet ad annak, aki útépítési és közművesítési hozzájárulást fizet, a befizetés erejéig. Ilyen típusú kedvezményt a környező települések (Törökszentmiklós, Mezőtúr) rendeletei is tartalmaznak. A még be nem fizetett hozzájárulások többsége 2009. évtől került kivetésre, ezért ettől az időponttól befizetett összeg vehető figyelembe. A befizetések a 2012. évtől fizetendő kommunális adóba számíthatók be 2017. év végéig, így az ingatlanokért maximálisan kivetett 60.000,- Ft, legfeljebb hat év kommunális adó megfizetése alól mentesít. A mentesség a lakosság érdekében készülő beruházásokban való hozzájárulásra ösztönöz.
Az adó mértékére a rendelet két változatot tartalmaz.
1. változat: Az adó mértéke évi 10.000,- Ft.
2. változat: Az adó mértéke évi 15.000,- Ft.
A kommunális adó kiszabható maximuma 2012. évben 25.628,- Ft.
A koncepció bemutatta, hogy a környező településen kivetett kommunális adó magasabb a városukban megállapítottnál (Túrkevén 8.000,- Ft/év, Törökszentmiklóson 13.900,- Ft/év, Püspökladányban 6.000Ft/év, Kunhegyesen 7.000,- Ft/év, Fegyverneken 9.000,- Ft/év).
Új adónem bevezetésével a Képviselő-testület nem kíván élni, ezért az egyes változatok a jelenlegi adómérték - a kivethető legmagasabb összegnél lényegesen alacsonyabb összegű- emelését tartalmazzák.
A 3. §-hoz
Az idegenforgalmi adó legmagasabb mértéke 2012. évben 452,- Ft lehet. Kisújszállás Város Önkormányzata hosszú távon elkötelezett az idegenforgalom fejlesztésében. A hamarosan megvalósuló standfürdő fejlesztés következményeként a vendégéjszakák számának jelentős növekedése várható a következő években, így indokolt a mostani 50,- Ft/vendégéjszaka adómérték növelése 400,- Ft/vendégéjszaka összegre (Túrkevén és Karcagon az adó mértéke 400,- Ft/ vendégéjszaka).
A 4. §-hoz és az 5. §-hoz
Az állandó jellegű tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó mértéke 2%, ez a kiszabható törvényi maximum. A helyi adóbevétel döntő többsége ebből az adóból származik, így ennek csökkentése nem indokolt.
Az ideiglenes jellegű tevékenység végzése városunkban nem jellemző. Az ilyen tevékenység után fizetendő helyi iparűzési adó mértéke napi 2.000,- Ft.
A differenciálás ebben az adónemben a kisvállalkozások támogatásában jelenik meg. Az 1 millió forint adóalap alatti vállalkozások mentesülnek a helyi iparűzési adó megfizetése alól. Ez hozzávetőleg 170 vállalkozást érint és közel 1,6 millió forint bevételkiesést eredményez, (ez az éves iparűzési adó bevétel 1%-nál kevesebb összeg).
A kieső bevétel kompenzálására fedezetet nyújt, a 2012. január 1-től életbe lépő távközlési szolgáltatókat érintő törvényi változás.
A 6. §-hoz
Az ügyintézés egyszerűsítése, gyorsítása érdekében a helyi iparűzési adóval kapcsolatos bevallások, adatszolgáltatások a jövőben elektronikus úton tehetőek. Egyéb hatóságok már régóta biztosítják, és kötelezik az elektronikus ügyintézésre a vállalkozókat, így részükről ez a változás felkészülést nem igényel.
A 7. §-hoz
A rendelet hatálybalépésének időpontját 2012. január 1. napjában határozzuk meg, tekintettel a Htv. 6. §-ára, amely szerint „az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosíthatja az adóalanyok terheit”.
A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát vesztik az adónemeket korábban szabályozó önkormányzati rendeletek.