A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. a szociális ellátás helyi rendszerére vonatkozóan akként módosult, hogy az önkormányzati segély helyett a települési támogatás fogalmát vezette be, valamint továbbra is lehetőséget biztosít más típusú ellátások nyújtására. A települési támogatásra vonatkozóan példálózó jelleggel ad felsorolást azokra az életviszonyokra, élethelyzetekre, melyek vonatkozásában indokolt szociális támogatást nyújtani. A helyi adókról szóló törvény, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetését meghatározó törvény szabályai alapján forrás került biztosításra e szociális ellátások nyújtásához. A forrás két irányból biztosított: az iparűzési adó felhasználása vonatkozásában különösképpen a helyi szociális ellátás került megjelölésre, a költségvetési törvényben pedig az adóerő képesség függvényében biztosított kiegészítő forrás.

A jogszabályi környezet, valamint a képviselő-testület által meghatározott célok elérése érdekében a rendelet tervezete előkészítésre került, melyben visszatükröződnek a képviselő-testület szociális biztonsággal kapcsolatos elképzelései, elvárásai.

A rendelet hatálya vonatkozásában az eddigiekhez képest nem történt változás, az összhangban áll a szociális törvény és a gyermekvédelmi törvény szabályaival.

A hatásköri szabályok kialakítása során a gyors, hatékony ügyintézés és a már kialakult gyakorlat szempontjai érvényesülnek. Ennek megfelelően a települési támogatás és a jogosulatlanul igénybevett támogatásra vonatkozó méltányossági jogkör gyakorlása kerülne a polgármesterre átruházásra.

A jegyző feladatkörébe kerülne mindaz az ellátás, mely eddig a központi jogszabályok és a helyi rendelet alapján is hatáskörében volt. Így a méltányossági közgyógyellátás tovább folyósítása, a helyi közlekedési támogatás, valamint a közszolgáltatások díjának támogatása.

A hatásköri szabályok kialakítása során a gyors, hatékony ügyintézés és a már kialakult gyakorlat szempontjai érvényesülnek. Ennek megfelelően a települési támogatás és a jogosulatlanul igénybevett támogatásra vonatkozó méltányossági jogkör gyakorlása kerülne a polgármesterre átruházásra.

A jegyző feladatkörébe kerülne mindaz az ellátás, mely eddig a központi jogszabályok és a helyi rendelet alapján is hatáskörében volt. Így a méltányossági közgyógyellátás tovább folyósítása, a helyi közlekedési támogatás, valamint a közszolgáltatások díjának támogatása.

A települési támogatás rendszere követi az eddig kialakult rendszert, de más elnevezésekkel. Az önkormányzati segély helyébe a rendkívüli települési támogatás lép, míg a méltányossági közgyógyellátás helyébe annak továbbfolyósítása, a lakásfenntartási támogatás és a hulladékszállítási díj átvállalása helyébe a közszolgáltatások díjának támogatása.

A rendkívüli települési támogatásra vonatkozó jövedelemhatárok nem változnak, azonban nem az öregségi nyugdíjminimumhoz kötötten, hanem konkrét összegben kerülnek meghatározásra.

Az utólagos elszámolási kötelezettségre vonatkozó szabály nem változott, biztosítva ezzel a támogatás célhoz kötöttségét, illetve annak felhasználását.

Az egyszeri segélyre vonatkozó szabályok minimálisan változnak, mivel be kellett illeszteni a jogszabály rendszerébe a méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítására vonatkozó szabályokat.

Az időszaki támogatásra és a rendkívüli segélyre vonatkozó szabályok változatlanok maradtak.

Továbbra is rendelkezésre áll a temetési segély, mint ellátási forma, melyre vonatkozóan a támogatás mértéke konkrét összegben kerül meghatározásra, lényegében követve a 2015. február 28-án hatályos szabályozást.

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó szabályok változatlanok.

A köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés szabályai minimálisan változnak, követve a temetési segélyre vonatkozó támogatási összegeket.

A méltányossági közgyógyellátás továbbfolyósítása jogosultsági feltételei úgy kerültek kialakításra, hogy az az alanyi, vagy normatív közgyógyellátás hiányában nyújtható. A jövedelemhatárok a hatályos szabályozást lefedve, konkrét összegben kerültek meghatározásra. Az ellátás határozatlan időre szól, azonban minden évben november 30. és december 31. között a jogosultsági feltételeket a jegyző felülvizsgálja. Az ellátás nyújtásához szükséges megállapodást kötni a városban működő gyógyszertárakkal annak érdekében, hogy az ellátást igénybe vevők az általuk megszokott helyen tudják igénybe venni az ellátást és nyilvántartható legyen a felhasznált gyógyszerkeret.

A közszolgáltatások díjának támogatására az lesz jogosult, aki lakásfenntartási támogatásban nem részesül és megfelel a 2015. február 28-án hatályos normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó feltételeknek. A törvényi szabályozáshoz képest változás, hogy az ellátást elsősorban a víz- és csatornadíjhoz, a hulladékszállítási díjhoz, illetve szilárd tüzelő vásárlásához nyújtja az önkormányzat. A jogosultság az igénylés hónapjának első napjától december 31-ig tart. Azt követően ismételten kell igényelni.

A közszolgáltatások díjának támogatása körébe kerül a hulladékszállítási díj átvállalása, melyre vonatkozóan a szabályok változatlanok. Lényeges, hogy ez az ellátás a „lakásfenntartási támogatás” mellett is megilleti a jogosultat.

A helyi közlekedés támogatása ellátás változatlan feltételekkel igényelhető.

A szociális ellátásokra, a szociális kerekasztalra vonatkozó szabályozás változatlan marad.

A rendelet 2015. március 1-én a törvényi előírásoknak megfelelően lép hatályba.

Az átmeneti rendelkezések egyszerűsítik az átmeneti időszakot az eljárások vonatkozásában, kímélve az ügyfeleket és biztosítva folyamatos támogatást.

A 18. § rendelkezései helyébe olyan szabályok lépnek, mellyel biztosítható az 50%-os szelektív hulladékgyűjtési arány és a lakossági hulladéktermelő által igénybevett szolgáltatás ingyenessége.