Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2004. (II. 6.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2020. 06. 12- 2021. 11. 25Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2004. (II. 6.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról
Mezőtúr Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bekezdése szerinti hatáskörben, továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és annak módosításáról szóló 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
A rendelet hatálya, alkalmazása
1. § (1) Jelen rendelet területi hatálya Mezőtúr város teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (műtárgyat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv), továbbá az országos településrendezési és építési követelményeknek (továbbiakban: OTÉK) és e rendelet (továbbiakban: HÉSZ) és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3)1 Jelen rendelet elválaszthatatlan részét képezi:
a) - T-6/a-e jelű Külterület-szabályozási terv M = 1: 10 000
b) - T-7/a-b jelű Belterület szabályozási terve M = 1: 4000
(4)2
(5) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.
(6) A rendeletben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a HÉSZ és a szabályozási terv módosításával van lehetőség.
Az építési engedélyezés helyi szabályai
2. § (1)3 A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabályban meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
(2)4 Az engedélyeztetni kívánt tervi tartalomnak illeszkedni kell:
a) az aktuális építési övezeti, övezeti előírások
Településrendezési előírások
A területfelhasználási egységek általános előírásai
3. §7 (1) Beépítésre szánt területek:
A szabályozási jelek értelmezése
4. §9 (1) Az igazgatási és a belterületi határ: T-6, T-7 jelű tervlapok szerint.
(2) Szabályozási vonal: közterületet és az egyéb, nem közterületet elválasztó vonal.
(3) Beépített, vagy beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa: T-6 jelű tervlap szerint.
(4) Építési övezet, övezet határa: eltérő területfelhasználási egységek közötti határ, illetve azonos területfelhasználási egységeken belüli építési övezetek, övezetek határa ott, ahol a határvonalat egyéb jel nem teszi egyértelművé.
Beépítésre szánt területek építési övezeteinek részletes előírásai;Lakóterületek
5. §10
A lakóterületek tagolódása
5/A. §11
Nagyvárosias lakóterület
A. kisvárosias lakóterület
6. § (1)12
(2) KL-2 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület, max. 6,50 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek (főleg családi ház, kevés társasház) elhelyezésére szolgál, többségében a Felsőrész területén:
a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
b) Tíz évnél korábban létesült üzemek, telepek amennyiben környezetükre nincsenek zavaró hatással tevékenységüket – bővítés nélkül – folytathatják.
c) A területen indokolt esetben kivételesen elhelyezhetők:
- szálláshely szolgáltató épület ,
- igazgatási épület,
- a területi rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, nem termelő jellegű egyéb gazdasági építmény.
d) Az övezet építési telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: oldalhatáron álló (3. melléklet szerint).
e) Az épületek építészeti megjelenésével be kell tartani: az épületek homlokzati felületképzése, és héjazata környezetbe illő legyen.
f) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 500 m2.
g) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete, szélesség: 16 m, vagy mélység: 30 m új telekkialakításnál.
h) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
i) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
j) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-45o-os tető-hajlásszöggel.
k) Az előkert mérete: 0,00 méter.
l) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
m)13
n) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakáshelyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.
o) Az építési övezetben a telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna: lásd fogalom meghatározás), valamint hátsókertbe állattartó épület és trágyatároló nem helyezhető el.
p) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
r) Hortobágy-Berettyóra kifutó telekvégek töltéslábtól mért 10 m-es sávjában épület, építmény nem helyezhető el. Fenti telkeknél a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést zárt, épített kivitelben 1,8 méter magassággal kell megépíteni.
(3) KL-3 jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület, max. 4,00 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál az Alsórész területén. Magastetőre történő átépítés esetén az építménymagasságot – a műszaki indokoltságnak megfelelően, maximum 1,00 méter magas térdfal építése esetén – túl lehet lépni:
a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
b) A területen indokolt esetben elhelyezhető:
- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a területi rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Tíz évnél korábban létesült üzemek, telepek amennyiben környezetükre nincsenek zavaró hatással tevékenységüket – bővítés nélkül – folytathatják.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: oldalhatáron álló (3. melléklet szerint). Kivételt képez a saroktelek, valamint a 18,00 méternél szélesebb építési telek, melyeken az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési helyen belül.
e) Az épületek építészeti megjelenésénél be kell tartani: az épületek homlokzati felületképzése, és héjazata környezetbe illő legyen.
f) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 360 m2.
g) Beépítési % tekintetében 400 m2 teleknagyságig 55%, 400-600 m2 teleknagyság között a telekméret változással arányosan csökken 55%-ról 45%-ra. A 600 m2-től nagyobb telkek beépítési % -a 45%.
h) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 14 m, vagy mélység: 25 m. Telekösszevonás lakótelkek esetén maximum 30,00 m telekszélességű lehet.
i) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. Az építési övezetben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépüléséig és rákötéséig engedélyezett a részleges közművesítettség.
j) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
k) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-45o-os tetőhajlás-szöggel. Kivételt képez a már meglévő lapos tetős épületek felújítása, bővítése.
l) Az előkert mérete: 0,00 méter.
m) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakás helyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.
n) Oldalkertek minimális mérete: 4,00 m, hátsó kertek minimális mérete: 3,00 m lakótelkek esetén.
o) Az építési övezetben a telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna: lásd fogalom meghatározás), valamint hátsókertben állattartó épület és trágyatároló nem helyezhető el.
p) Melléképületek (lásd: fogalom meghatározás) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
- lakóépülettel azonos oldalhatáron a hátsó telekhatárra építhető, max. 4,00 m építménymagassággal, tűzfalas kialakítással,
- hátsó telekhatárra történő elhelyezés lehetséges, ha a melléképület tűzfalas kialakítású, amennyiben a hátsó telekhatár oldalhatárhoz csatlakozik, akkor kötelező 4,00 méter hátsókert biztosítása,
- ha a hátsó telekhatáron a találkozó melléképületek külön-külön tűzfalban végződnek, akkor összeépíthetők (4. melléklet szerint).
r) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyag-tároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
s) Hortobágy-Berettyóra kifutó telekvégek töltéslábtól mért 10 m-es sávjában épület, építmény nem helyezhető el. Fenti telkeknél a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést zárt, épített kivitelben 1,8 méter magassággal kell megépíteni.
(4) KL-3* jelű építési övezet: kisvárosias lakóterület Rákóczi u., Fóti u. és Kiss János utak által határolt terület.
a) Az övezetben elhelyezhető:
- lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
b) A területen indokolt esetben elhelyezhető:
- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
c) Tíz évnél korábban létesült üzemek, telepek amennyiben környezetükre nincsenek zavaró hatással tevékenységüket – bővítés nélkül – folytathatják.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: oldalhatáron álló (3. melléklet szerint).
e) Az épületek építészeti megjelenésével be kell tartani: az épületek homlokzati felületképzése, és héjazata környezetbe illő legyen.
f) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 360 m2.
g) Beépítési % tekintetében 360 m2 teleknagyságig 55%, 360-600 m2 teleknagyság között a telekméret változással arányosan csökken 55%-ról 45%-ra. A 600 m2-től nagyobb telkek beépítési % -a 45%.
h) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 14,00 m vagy mélység: 25,00 m.
i) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes. Az építési övezetben a szennyvízcsatorna-hálózat kiépüléséig és rákötéséig engedélyezett a részleges közművesítettség.
j) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
k) Az övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-45o-os tetőhajlás-szöggel.
l) Az előkert mérete: 0,00 méter.
m) Utcavonalra előkert nélkül elhelyezett épületeknél, amennyiben az utcára lakáshelyiségei néznek, a lakás padlóvonala az utca járdaszintje fölött max. 70 cm-re helyezhető el.
n) Oldalkertek minimális mérete: 4,00 m, hátsó kertek minimális mérete: 3,00 m lakótelkek esetén.
o) Az építési övezetben a telekhatártól számított 15,00 méter távolságig (lakózóna: lásd fogalom meghatározás) állattartó épület nem helyezhető el.
p) Melléképületek (lásd: fogalom meghatározásnál) elhelyezése tekintetében az alábbi szabályokat kell betartani:
- lakóépülettel azonos oldalhatáron hátsó telekhatárra tűzfalas kialakítással lehet melléképületet elhelyezni, ellenkező esetben 3,00 m-es hátsótelket kell biztosítani
- ha a hátsó telekhatárra a találkozó melléképületek külön-külön tűzfalban végződnek, akkor összeépíthető, amennyiben a hátsó telekhatár oldalhatárhoz csatlakozik, akkor kötelező a 4,00 méter hátsókert biztosítása (4. melléklet szerint).
r) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
B. Kertvárosias lakóterület
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
- legfeljebb négylakásos lakóépület,
- a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 50 m2 alapterület főhelység tekintetében.
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
ba) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény
C. Falusias lakóterület
- lakóépület,
- mezőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 60 m2 alapterület főhelység tekintetében,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény.
- közműbecsatlakozási műtárgy
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető ,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
- lakóépület,
- mezőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, kisipari, termelő tevékenység célját szolgáló épület nettó 40 m2 alapterület főhelység tekintetében.
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- saját szükségletet kielégítő tüzelőanyagtároló és terménytároló létesíthető,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
Összesítő táblázat
Terület felhasználási egység |
Övezeti |
Beépítés módja |
Maximális Építmény magasság |
Legnagyobb beépíthetőség |
Alakítható legkisebb telekterület méret |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Az építési telek |
Előkertmérete |
|
Legkisebb szélessége |
Legkisebb mélysége |
||||||||
Kisvá-rosias |
KL-1 |
SZ |
15,50 |
30 |
900 |
30 |
- |
- |
K |
Kertvárosias |
KEL-1 |
O |
4,50 |
35 |
500 |
50 |
14 |
30 |
0,00/3,00 |
Falusias |
FL |
O |
4,50 |
30 |
600 |
50 |
16 |
35 |
0,00/5,00 |
++ 360 m2-ig 55 %, 360-600 m2 között a teleknagyság változással arányosan csökken 45 %-ra, 600 m2 felett 45 %.
Vegyes terület
7. § (1)18
Településközpont vegyes terület
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő, parkolóház,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkolóház, tároló épület, stb.).
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő, parkolóház,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkolóház, tároló épület, stb.).
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- üzemanyagtöltő, parkolóház,
- a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények (garázs, parkolóház, tároló épület, stb.)
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
Terület-felhaszná-lási egység |
Övezeti jel |
Beépítés módja |
Maximális építmény-magasság |
Legna- |
Kialakít-ható leg-kisebb telekterü-let méret |
Zöldfe- |
Az építési telek |
Előkert mérete |
|
Legkisebb szélessége (m) |
Legkisebb mélysége (m) |
||||||||
Település-központ vegyes |
TV-1 |
SZ |
15,50 |
40 |
500 |
30 |
16 |
30 |
0,00 |
TV-2 |
O |
15,50 |
40 |
500 |
30 |
16 |
30 |
0,00 |
|
TV-3 |
Z |
15,50 |
40 |
500 |
30 |
16 |
30 |
0,00 |
|
Vt-4 |
SZ |
9,00 |
50 |
1000 |
20 |
20 |
30 |
min. |
|
3. Gazdasági terület
8. § (1) A gazdasági területen elsődlegesen gazdasági célú építmények helyezhetők el.
(2) KG jelű építési övezet: meglévő és tervezett kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló területek a belterület különböző pontjain.
a) Az övezetben elhelyezhetők:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási, egyéb irodaépület,
- parkolóház, üzemanyagtöltő.
b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportlétesítmény.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
d) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m2.
e) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m vagy mélység: 50,00 m.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
h) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i)25
j) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,
k)26
l) Az építési vonalra építészetileg nem kialakított homlokzatú építmények (pl. nyitott vasvázas szín, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról a főépülettel, rendeltetésszerűen kiképzett reklámfelülettel, vagy örökzöld növényzettel gondoskodni kell. Tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
m) Az utcavonalon épülő kerítések min. 160 cm magasságúak, lehetőleg áttörtek és utcaképbe illőek legyenek. Ennek megfelelően tájidegen építőanyagok a kivitelezés során ne kerüljenek felhasználásra.
(3) KG2- elű építési övezet: kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló területek az ipari park területén.
a) Az építési övezetben elhelyezhetők:
aa)27 iroda, szolgáltató kereskedelmi és vendéglátó létesítmények, azok számára lakások és ezek rendeltetésszerű használatához szükséges olyan kiszolgáló műhelyek, amelyek a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolják. Valamint elhelyezhetők még mezőgazdasági termék feldolgozása, kezelése szolgáló rendeltetésű létesítmények is
ab) szélkerék valamint szélerőmű a védőtávolságok betartása mellett, magassági korlátozás nélkül.
b) Az építési övezet telkein a kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületet lehetőleg egy tömegben kell elhelyezni.
c) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
d) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 3000 m2.
e) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 50,00 m.
f) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
g)28
h) Az övezetben terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i)29
j)30
(3a)31 Gksz-3 jelű építési övezet: meglévő és tervezett kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló területek.
a) Az építési övezetben elhelyezhetők:
aa) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület
ab) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
ac) igazgatási, egyéb irodaépület
ad) parkolóház,
ae) üzemanyagtöltő
b) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető:
ba) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
bb) sportlétesítmény
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja szabadonálló.
d) Az építési övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m 2 .
e) Az építési övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m mélység: 50,00 m .
f) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.
h) Az építési övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
ia) hulladéktartály – tároló
ib) kirakatszekrény
ic) kerti építmény
id) kerti víz és fürdőmedence, napkollektor
ie) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel
if) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
ig) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
ih) szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(4) IG-1 jelű építési övezet: nagyobb területigényű, egyéb iparterület a város különböző peremterületein.
a) Az övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem elhelyezhetők.
b) Az övezetben kivételt képez az olyan jelentős mértékű zavaró hatású ipar elhelyezése, amely veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal jár.
c) Az övezet területén kivételesen elhelyezhető: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
d) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló. Oldalhatárra történő építés is engedélyezett, ha a szomszédos telek 6,00 méteres oldalkert méretét nem haladja meg a betartandó tűztávolság mértéke.
e) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 1500 m2.
f) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m vagy mélység: 50,00 m.
g) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
h) Az övezetben az előkert minimális mérete: 15,00 méter.
i) A teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó, biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
j) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
k) Az övezeten belül újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető, kivéve, ha a technológia azt megkívánja.
l)32
m) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
n)33
o) A védőterületet annak terhére és annak a területén (telken belül) kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi.
p)34
(5) IG-2 jelű építési övezet: Iparszerű tevékenységek területe a külterületen (pl. korábbi majorok területei, nagyüzemi, iparszerű állattartás)
a) Az övezetben volt majorok területei) környezetre nem jelentősen zavaró hatású tevékenység végezhető, az ehhez szükséges építmények, továbbá szélkerék és szélerőmű helyezhető el, az utóbbiak magassági korlátozás nélkül, a következő feltételekkel:
- a környezetterhelés sem a talajt, sem a vizeket, sem a szomszédos ingatlanokat nem veszélyeztetheti, tehát a technológia, az építmények, a telek és a védőterület kialakításánál az OTÉK 38. §. (3), (4), (6), (7) bekezdéseiben előírtak szerint kell eljárni,
- az övezetben elsődlegesnek kell tekinteni ipari tevékenység végzését (a volt szolgálati lakásoknak alárendelt szerepük van).
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 25,00 m vagy mélység: 50,00 m.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
f) Az övezetben az előkert minimális mérete: 15,00 méter.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
h) Építmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.
i)35
j) Az övezetben látványtakaró védőfásítást kell telepíteni az övezet határain belül.
(6) IG-3 jelű építési övezet: Iparszerű tevékenységek, alternatív energiaforrások hasznosítására szolgáló épületek, építmények, berendezések így pl: szélkerék, szélerőmű területe az ipari park területén.
a) Az övezet telkein a fő funkciókat egy épületben kell elhelyezni (esetleg bővíthető formában), a tűzvédelmi, biztonsági, technológiai követelmények miatt különállóan elhelyezendő létesítmények kivételével. Az egyéb kiszolgáló funkciókat elsősorban a fő funkciókat is tartalmazó épületben, szükség esetén legfeljebb egy újabb épület kialakításával kell megoldani.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a kialakítható legkisebb telekterület méret: 2000 m2.
d) Az övezet építési telkeinek legkisebb mérete: szélesség: 40,00 m.
e) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
f) A telek területének min. 20%-át aktív zöldterületként kell kialakítani.
g) Az övezetben terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető, kivéve, ha a technológia azt megkívánja.
h)36
i) Az építési anyagok megválasztásánál korszerű, esztétikus ipari építészeti elemeket kell alkalmazni.
j)37
k) Az övezetben a telekhatárok mentén legalább egy sor fát kell telepíteni a tulajdonosnak, illetve védő zöldsávot kell kialakítani a termőhelyi adottságnak megfelelő honos fa- és cserjefajták többszintes ültetésével, zöldfelületi terv alapján.
l)38
m) Fertőzés, robbanás- vagy tűzveszélyes anyagok átmeneti tárolása az illetékes szakhatóság engedélyével történhet.
(7)39 Gazdasági területre vonatkozó építési előírások:40
Terület- |
Építési övezeti |
Beépítés |
Megenge-dett leg-nagyobb építmény-magasság* |
Megenge-dett leg- |
Kialakítható |
Legkisebb zöldfelület |
|
Gksz-1 |
SZ |
9,0 |
60 |
1500 |
30 |
Gksz-2 |
SZ |
16,00* |
60 |
2000 |
40 |
|
Gksz-3 |
SZ |
9,0 |
60 |
1500 |
20 |
|
Ipari |
Gip-1 |
SZ |
10,00** |
40 |
1500 |
30 |
Gip-2 |
SZ |
10,50** |
40 |
2000 |
30 |
|
Gip-3 |
SZ |
20,00** |
40 |
2000 |
20 |
**Kivéve közművek műtárgyai és kémények, továbbá szélkerék és szélerőművek.
Hétvégiházas üdülőterület
9. § (1)41 Üh-1 jelű építési övezet: egyedi telkes, hétvégi házas üdülőterület, 5,00 m (12 m-nél kisebb telekszélesség esetén 4,20 m ) építménymagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.
a) Az építési övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
b) Az építési övezetben továbbá a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló építmények helyezhetők el.
c) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló (12 m-nél kisebb telekszélesség esetén oldalhatáron álló).
d) Az építési övezetben a minimális telekméret: 720 m 2 . Az maximális telekméret: 1600 m 2 , amennyiben két szomszédos, 800 m2-nél nagyobb telek összevonásra kerül, a megengedett legnagyobb telekméret 2000 m 2 lehet.
e) Az építési övezetben a közművesítettség mértéke: hiányos. Szennyvízkezelésre és elvezetésre csak a hatályos jogszabályoknak megfelelő közműpótló berendezés alkalmazható.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.
g) Az építési övezetben csak magastetős épületek építhetők, 30-50°-os tető-hajlásszöggel, tájba illő, hagyományos építőanyagokkal (tégla, kő, fa). A tetőfedés anyaga csak cserép (betoncserép), nád, zsindely lehet. Könnyűszerkezetes építés esetén az épületek csak hagyományos épület látszatát keltő homlokzatképzéssel alakíthatók ki (acél tartó- és kitöltő falelemek, OSB lapborítás a homlokzaton megjelenő módon nem alkalmazható). Az építési övezetben konténerek, forgalomból kivont lakókocsik ideiglenes jelleggel sem helyezhetők el.
h) Az építési övezeten belül újonnan beépítésre kerülő területek esetén terepszint alatti építmények közül pince csak épület alatt helyezhető el, önállóan, épület nélkül nem létesíthető.
i)42
j) Az előkert mérete: kialakult.
k) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
ka) közműbecsatlakozási műtárgy
kb) közműpótló műtárgy
kc) hulladéktartály – tároló
kd) kerti építmény
ke) napkollektor
kf) kerti épített tűzrakóhely
kg) kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel
kh) saját szükségletet kielégítő tüzelőanyag és gáztároló
ki) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
l) Az építési övezetben különálló árnyékszék nem építhető.Új épület építése esetén a meglévő, különálló árnyékszéket el kell bontani, a területet eredeti állapota szerint kell rendezni.
m) A Holt-Körös mederélétől számított 6 m-es zöldsáv a holtág vizének kezeléséhez szükséges területnek fenntartandó; ezen sávba kerítés nem építhető.
(2)43 Hétvégiházas üdülőterület összefoglaló táblázata:
Terület- |
Építési övezeti |
Beépítés |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
Megengedett legnagyobb |
Kialakítható |
Legkisebb zöldfelület |
|
|
|
|
|
|
|
9/A. §44
Üdülőházas üdülőterület
Terület- |
Építési övezeti |
Beépítés |
Megenge-dett leg-nagyobb építmény-magasság |
Megenge-dett legna –gyobb |
Kialakítható |
Legkisebb zöldfelület |
Üdülőházas üdülőterület |
Üü-1 |
SZ |
7,50 |
15 |
10.000 |
50 |
Különleges terület
10. § (1) A terv különleges területeit sajátos használatuk szerint: felsőfokú oktatás, piac, strand, temetők, szociális otthon, sporttelep, kórház, hulladékkezelés, vásártér és lovaspálya, stb. céljára lehet felhasználni a terv szerinti besorolásban.
(2)45
(3) K-1: felsőfokú oktatás területe a városközpontban, telken belül fejleszthető, építménybővítés lehetőleg emeletráépítéssel és/vagy tetőtérbeépítéssel lehetséges max. 15,50 méteres építménymagassággal.
a) A területen az oktatáshoz és üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(4) K-2: strand, uszoda, gyógyfürdő, tervezett kemping területe.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
e) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
f) A technológiához szükséges műtárgyak elhelyezhetők.
g) Terepszint alatti létesítmények közül csak a rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.
h)46
(5) K-3: Mezőtúron a temetők területei
a) A temető (kegyeleti park) területén épület és építmény csak a temető működtetése érdekében létesíthető. (pl. ravatalozó, kolumbárium fal, sírbolt, szolgálólakás, szerszám és gépjárműtároló, hulladéktároló, stb.)
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60%.
e) A temető bővítésekor az új részen, telken belül 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani.
f) A temetők és a kegyeleti park 50,00 méteres körzetében szórakoztató egység nem létesíthető. A védőtávolságokon belül nem létesíthető lakóépület, és fúrt ivóvízkút sem.
g) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(6) K-4: szociális otthon területe a Szolnoki úton, bővíthető saját területén belül.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Maximális építménymagasság: 12,50 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(7) K-5: sporttelep területe a Szolnoki úton, saját telkén belül fejleszthető.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70%.
e) Maximális építménymagasság: 12,50 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
(8) K-6: városi kórház területe Mezőtúr központjában, telken belül fejleszthető.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Maximális építménymagasság: 16,00 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(9) K-7: lovaspálya, hulladékudvar, gépjárműtelep és javítóbázis, építőanyag és ömlesztett anyag tárolóhely területe a volt városi szeméttelep helyén.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket lehet elhelyezni (istálló, iroda, műhely, szociális épület, silók, raktárépület, gépjárműtároló, stb.).
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
e) A területet telken belül a kerítés mentén 3 m-es, többszintes zöldterületi sávval kell ellátni.
f) Maximális építménymagasság: 9,00 m.
g) Az övezetben terepszint alatti építmények közül csak a terület rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
h)47
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kirakatszekrény,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- zászlótartó oszlop.
(10)48
(11) K-9: felsőfokú oktatás vendégháza, gyakorló és bemutatóhely a külterületen.
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő üzemeltetéshez szükséges épületeket, építményeket lehet építeni.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Legkisebb zöldfelület mértéke minimum 50%.
e) Maximális építménymagasság: 7,50 m.
f) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadonálló és legfeljebb 6,00 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
(12)49
(13) K-11: szilárd hulladék-lerakóhely területe a külterületen. (hrsz: 0906/7, 030/2)
a) A területen a rendeltetésnek megfelelő épületeket, építményeket, hulladékudvart, továbbá szélkereket, szélerőművet lehet építeni.
b) Az övezet beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges.
d) Maximális építménymagasság: 4,50 m, a magassági korlátozás szélkerékre, szélerőműre nem vonatkozik.
e) A terület a szemétlerakás megszűnése után rekultiválandó, erdőterületként (gazdasági) kell a továbbiakban azt hasznosítani.
f) A rekultivációt követően a zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
g) A rekultivációt követően a területet telken belül a kerítés mentén 3 méteres többszintes zöldterületi sávval kell ellátni.
h)50
i) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- közműpótló műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(14) K-12: folyékony hulladék, szennyvízkezelés, szennyvíziszap elhelyezésének területe.
a) Az övezetben a technológiának és az üzemeltetésnek megfelelő épületet, építményt és műtárgyakat lehet elhelyezni.
b) Az övezet telkeinek beépítési módja a szabályozási tervlap jelölésének megfelelően: szabadonálló.
c) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
d) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%.
e) Maximális építménymagasság: 7,50 m.
f) Az övezet területétől 300 m-es védőtávolságán belül lakóépület nem helyezhető el.
g) Melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály-tároló,
- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.
(15)51
(16)52
(16a)53 K-12: mezőgazdasági üzemi terület (jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló külterületi majorok területe)
a) A K-12 jelű építési övezet területén a mezőgazdasági termeléshez, továbbá az ott tartózkodók alapfokú ellátásához szükséges építmények, állattartó épületek, terménytárolók, szerszám- és géptárolók, vegyszertároló, terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó lakó- és szállásépületek, biztonsági okokból szükséges őrházak, termékvezetékek és műtárgyaik, komposztáló telepek építményei, mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolására szolgáló építmények helyezhetők el a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
b) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: szabadonálló.
c) Az építési övezetben a kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület mérete: 5000 m 2 .
d) Az építési övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 50 m .
e) Maximális építménymagasság: 12,50 m , technológiai torony, terményszárító, siló-torony, takarmánykeverő és víztorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.
f) Az építési övezetben a beépíthetőség feltétele a részleges közművesítettség.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
h) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.
i) A telkeken az egyes telekhatárok mentén látványtakaró védőfásítást kell kialakítani. A telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítendők.
(16b)54 K-12*: a mezőgazdasági üzemi területeken kialakult lakó funkciójú területek övezete.
a) A K-12* jelű építési övezet területén lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint kézműipari építmény helyezhető el.
b) Az építési övezet telkeinek beépítési módja: oldalhatáron álló.
c) Az építési övezetben a kialakítható és beépíthető legkisebb telekterület mérete: 500 m 2 .
d) Az építési övezet építési telkeinek legkisebb szélessége: 18 m .
e) Maximális építménymagasság: 4,50 m .
f) Az építési övezetben a beépíthetőség feltétele a részleges közművesítettség.
g) Az építési övezetben az előkert minimális mérete: kialakult.
h) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
(16c)55 K-13: az állati tetemek gyűjtésére és átmeneti tárolására szolgáló terület (gyepmesteri telep).
a) Az építési övezetben kizárólag az állati hulladékok kezeléséhez kapcsolódó és biztonsági okokból szükséges épületek, építmények, műtárgyak helyezhetők el.
b) Az építési övezet beépítési módja: szabadonálló.
c) Az építési övezetben a beépíthetőség feltétele a részleges közművesítettség.
d) Maximális építménymagasság: 4,50 m .
e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
f) A hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló területet körül kell keríteni.
g) A telkeken az egyes telekhatárok mentén látványtakaró védőfásítást kell kialakítani. A telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítendők.
h) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
ha) közmű-becsatlakozási műtárgy
hb) közműpótló műtárgy
hc) hulladéktartály – tároló
hd) siló, ömlesztett anyag - , folyadék- , és gáztároló
(16d)56 K-14: kutyamenhely területe.
a) Az építési övezetben a terület rendeltetésének megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.
b) Az építési övezet beépítési módja: szabadonálló.
c) Az építési övezetben a beépíthetőség feltétele a részleges közművesítettség.
d) Maximális építménymagasság: 4,50 m .
e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
f) Az állatok elhelyezésére szolgáló területet körül kell keríteni.
g) A telkeken az egyes telekhatárok mentén látványtakaró védőfásítást kell kialakítani. A telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítendők.
h) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:
ha) közmű-becsatlakozási műtárgy
hb) közműpótló műtárgy
hc) hulladéktartály – tároló
hd) kerti építmény,
he) állat ól, állatkifutó,
f) trágyatároló, komposztáló g) siló, ömlesztett anyag - , folyadék- , és gáztároló
(17)57
Összefoglaló táblázat
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Maximális |
Legnagyobb |
Kialakítható legkisebb telekterület |
Zöldfelület |
Különleges |
K-1 |
SZ |
15,50 |
40 |
K |
40 |
Övezetek részletes előírásai; Közlekedési és közműterület övezet
11. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelevezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2)58
(3)59
(4)60
(5) A közlekedési területeket, létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(6)61
(6a)62 Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.
(6b)63 A közforgalom elől el nem zárt magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel.
(6c)64 A közlekedési területen belül:
a) bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység, illetve reklámcélú berendezések telepítése csak a vonatkozó jogszabály előírásai szerint történhet.
b) az OTÉK szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetőek el, illetve utcafásítás telepíthető,
c) reklámcélú berendezések a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon telepíthetőek.
(6d)65 A közúti közlekedési területek közül a Szabályozási Tervlapokon a Köu jellel megkülönböztetett terület az országos utak területe, a vasúti közlekedési területek Kök jellel vannak megkülönböztetve.
(7)66
(8)67
(9)68
(9a)69 A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a közút mellett, a vonatkozó jogszabály szerinti területsávban, a jogszabályban meghatározott tevékenységekhez.
(10) Külterületi mező- és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül építmény nem helyezhető el.
(11)70
(12)71
(13)72
(14)73
(15)74
(16)75
(17)76
(18)77
(18a)78 A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani. A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.
(18b)79 A Budapest – Lökösháza és a Mezőtúr – Szarvas vasútvonalak területén belül, illetve a szélső vágánytól mért 50-50 méteres távolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság hozzá-járulásával és előírásai szerint, előzetes üzembentartói nyilatkozat alapján történhet. Vasúti átjáró mellett a külön jogszabályban meghatározott rálátási háromszög – lakott területen a csökkentett rálátási háromszög – területén belül építményt, egyéb létesítményt elhelyezni, növényzetet ültetni a jogszabály előírásai szerint lehet.
(19)80
(20)81
(21)82
(22)83
(23)84
(24)85
(25)86
(26) Az SZ-4 jelű szabályozási tervlap szerinti, a Földvári út melletti, 2187 hrsz. terület útjainak tervezési kategóriák szerinti besorolása:
-4628j. út (Földvári út): B.V. b-C
-kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-C
Közműellátás és elektronikus hírközlés;Általános előírások
11/A. §87 (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, szénhidrogén ellátás),
d) elektronikus hírközlés (távközlés, műsorelosztás)
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. (Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi, vezeték jog bejegyzésével kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.)
(2) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell az egyes közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) közművek elhelyezésénél:
ba) településképi megjelenésre,
bb) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
bc) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre
bd) közműhálózatok területtakarékos elhelyezésére
be) közművek fektetésére vonatkozó ágazati előírásokra
figyelemmel kell lenni.
(3) Új út építésénél, út rekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
Közművesítés mértékének az előírása
11/B. §88 (1) A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
Vízellátás
11/C. §89 (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) csak műanyag alapanyagú csővezetéket szabad építeni,
c) a közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében körvezetékként kell kiépíteni,
d) az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.
(2) Beépítésre szánt területen új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően nem helyezhető üzembe
(3) Vízmű kutak kijelölt hidrogeológiai védőidomán belül az ágazati előírásokat be kell tartani.
(4) Házi-kút csak engedéllyel létesíthető.
(5) Ha a mértékadó külső tűzivíz igény a közhálózatról nem biztosítható:
a) A közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges,
b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig,
c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani.
Szennyvízelvezetés
11/D. §90 (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.
(2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető.
(3) Szennyvíz bevezetés:
a) nyílt árokba,
b) időszakos, vagy állandó vízfolyásba,
c) felhagyott kutakba szigorúan tilos,
a-b-c pontokban szereplő eset előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.
(4) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően:
a) az érintett ingatlanoknak egy éven belül csatlakozni kell a közcsatornára.
b) kivételt tenni csak azoknál a már beépített ingatlanoknál lehet:
ba) amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, víz-zárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett műtárgyba történik, továbbá
bb) a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható.
(5) Azokon a területeken, ahol a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás kötelező, a használatba vételi engedély a csatlakozás kiépítéséig nem kapható.
Szennyvízelvezetési mód
11/E. §91 (1) A belterület beépítésre szánt területein új épületet már csak a csatornahálózatra való csatlakozással lehet építeni.
(2) A külterület beépítésre szánt területein új beépítést, beruházást megvalósítani csak akkor lehet, ha a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető:
Szennyvízkezelés, elhelyezés
11/F. §92 (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak.
(2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(3) Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése, elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok engedélyének a beszerzése is szükséges.
(4) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye:
a) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m ,
b) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m .
(5) Védőtávolságon belül:
a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, gazdasági (erősen szennyező ipar kivételével), különleges (hulladéklerakó kivételével) terület nem létesíthető.
b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.
c) ha a védőtávolság területén az a-b pontokban jelzett meg nem engedhető területhasznosítás alakult ki, annak felszámolását meg kell oldani
ca) a műtárgy védőtávolság csökkentését eredményező korszerűsítésével
cb) a műtárgy kiváltásával
cc) a területhasznosítás megfelelő módosításával.
(6) A szennyvíztisztító telep és az iszaplerakó figyelembe vett védőtávolság igénye 500 m , amely védőtávolságon belülre ugyan azok a területhasznosítási korlátozások vonatkoznak, mint ami a szennyvízátemelő műtárgyra.
Felszíni vízrendezés
11/G. §93 (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (főcsatorna, csatorna, folyó, árok, vízfolyás, tó stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.
(2) Karbantartási célra:
a) A Hortobágy-Berettyó és a Körös mentén 10-10 m-es,
Árvízvédelem
11/H. §94 (1) Árvízvédelmet nyújtó védvonal:
a) nagy vízi meder-él,
b) gáttest
mentett oldalán 10 m-es sávot szabadon kell hagyni, árvízvédelmi, karbantartási célra. Ebben a sávban közműhálózat, létesítmény nem helyezhető el.
(2) Az árvízvédelmet nyújtó védvonaltól a mentett oldalon 110 m-es sáv fakadóvíz előfordulásával kell számolni, felszín alá nyúló építkezés esetén az illetékes szakhatósággal is egyeztetni kell.
(3) Az árvízvédelmet nyújtó védvonal ártéri, hullámtéri oldalán 60 m-es sávon belül gödröt ásni, bármilyen kitermelést végezni csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet.
(4) Ártérre, hullámtérbe csak az arra vonatkozó előírásokban megengedett területhasz-nosítás valósítható meg, attól eltérő új területhasznosítás nem jelölhető ki.
(5) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosí-tástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges:
a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott
b) ha az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt c) ha a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.
Csapadékvíz elvezetés
11/I. §95 (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű (akár zárt, akár nyílt) vízelvezetést kell kiépíteni
a) csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
b) a csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával össze-gyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
c) a csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell:
ca) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén,
cb) telekosztás esetén, a beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(2) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat
a) kiemelt szegéllyel,
b) vízzáró burkolattal kell kivitelezni,
c) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a közcsatornába (akár nyílt, akár zárt a vízelvezető rendszer).
d) szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal ilyen méretű parkoló létesítése tilos.
(3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
(4) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.
(5) A beépített területen nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják,
a) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.
c) egy telekre (saroktelek kivételével) csak és kizárólag egy áteresz létesíthető,
ca) az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. d) a nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.
Villamosenergia ellátás
11/J. §96 (1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken
a) új 120 kV-os gerincvezeték
b) új középfeszültségű,
c) kisfeszültségű,
d) közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek
a) új villamosenergia elosztási,
b) közvilágítási vezetékeket a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni,
c) közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést viszont már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. (5)Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. kapcsolószekrény, klímaberendezés, szellőző, stb) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.
Földgázellátás, szénhidrogén szállítóhálózatok és létesítmények
11/K. §97 (1) Szénhidrogén termelés számára kijelölt bányaterületen mindennemű építési tevékenység végzéséhez az illetékes Bányakapitányság hozzájárulását is meg kell kérni.
(2) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.
(3) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el,
a) a berendezés csak a telkek előkertjében,
b) udvarán,
c) az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető,
d) zártsorú beépítés esetén falba süllyesztéssel is elhelyezhető.
(4) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
Vezetékes elektronikus hírközlés
11/L. §98 (1) A belterület, beépítésre szánt területen új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen elektronikus hírközlési hálózatokat, területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb közforgalmú épületek köz-területi frontján kell elhelyezni.
Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
11/M. §99 (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:
a) fokozottan védett természetvédelmi területen,
b) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
c) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
d) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,
e) tájképvédelmi területen,
f) Natura 2000 területen,
g) fokozottan védett természeti területen,
h) belvízállásos és vízgazdálkodási területén
i) az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken.
(2) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.
(3) Beépített, illetve beépítésre szánt területen antennát önálló tartó szerkezetre telepíteni nem lehet (az, csak meglevő építményre telepíthető).
(4) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a gazdasági övezetekben, településközponti vegyes övezetekben a lakóépületek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni.
Zöldterület
12. § (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, Mezőtúron a közparkok és díszparkok területei tartoznak ebbe az övezetbe.
(2)100 A zöldterületet a szabályozási terv Z-1 és Z-2 jelű övezetekbe sorolja.
a) Z-1 jelű övezetbe tartozik: Erzsébet – liget, Szent István sétány (a bányató körüli zöldterület).
b) A Z-1 övezetben elhelyezhető:
ba) pihenést és a testedzést szolgáló építmények: sétaút, pihenőhely, gyermek-játszótér, stb.
bb) vendéglátó épület
bc) a terület fenntartásához szükséges épület.
c.) Az övezetben a közművesítettség mértéke: teljes.
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
Megenge-dett legna –gyobb |
Kialakítható legkisebb |
Legkisebb zöldfelület |
Zöldterület |
Z-1 |
SZ |
4,50 |
2 |
3ha |
80 |
Erdőterület
13. § (1)103
(2)104 Az erdőterületeket a szabályozási terv az Ev-1, Ev-2, Eg és Ee jelű övezetekbe sorolja.
(3) Az Eg jelű övezetbe az elsődlegesen gazdasági hasznosítású erdőterületek kerültek besorolásra.
a)105 Az Eg övezetben: a) a terület rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdészház, közösségi vadászház, erdőgazdaság épületei, építményei, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartásához szükséges további építmények) helyezhetők el, max. 0,5 % - os beépítettséggel, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja.. A tájkarakter védelme miatt egyenként maximum 150 m 2 bruttó beépített területű épületek alakíthatók ki
b)106
(4)107 Az Ee jelű övezetbe az a Túrtői-holtág mentén tervezett üdülőterülethez kapcsolódó tervezett közjóléti erdő, valamint a Peresi holtág melletti 0537/3, 0537/2, 0537/4 és 0537/5 hrsz.-ú területek kerültek besorolásra.
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
Megenge-dett legna –gyobb |
Kialakítható |
Gazdasági erdőterület |
Eg |
SZ |
4,50 |
0,5 |
100 000 |
Turisztikai erdőterület |
Ee |
SZ |
4,50 |
2 |
20.000* |
Védelmi erdőterület |
Ev-1 |
- |
- |
- |
- |
Ev-2 |
- |
- |
- |
- |
Mezőgazdasági terület
14. § (1)116
(2)117 A mezőgazdasági övezetek területei a növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységek területei, ezért jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató tevékenységek építménye helyezhetők el. Az övezeti előírásokban foglalt feltételek biztosítása esetén egyes mezőgazdasági övezetekben továbbá lakóépület is elhelyezhető, illetve építhető.
(3)118
(4) Az épületek földszinti padlószintje maximum 70 cm-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.
(4a)119 Az egyes övezetekben elhelyezhető épületek kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő építészeti kialakítással, magastetővel, 30 – 45 º - os tetőhajlásszöggel létesíthetők. Az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell használni.
(4b)120 Lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű építmény a mezőgazdasági területeken még átmenetileg sem helyezhető el.
(4c)121 Kerítés csak sövényből, vagy sövénnyel, vagy cserjesávval takart drótfonatból, vagy fából, lábazat nélkül létesíthető, legfeljebb 180 cm magasságú lehet. Tömör kerítés nem alakítható ki.
(5)122 A mezőgazdasági területetek sajátos használatuk szerint
a) általános,
b) korlátozott és
c) kertes mezőgazdasági területek.
(5a)123 Az általános mezőgazdasági terület a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) intenzív növénytermesztési (Má-1),
b) hagyományos árutermelő (Má-2)mezőgazdasági övezet.
(5b)124 Az Má-1 jelű intenzív növénytermesztési mezőgazdasági övezetbe a rizstermesztéssel hasznosított területek tartoznak. Az Má-1 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.
(6)125 Az Má-2 - jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetben:
a)126 elhelyezhető lakóépület legfeljebb 4,50 m építménymagassággal, továbbá állattartó épület, mezőgazdasági termény és géptároló, stb. a technológia függvényében legfeljebb 7,50 m építménymagassággal. A lakóépület alapterülete az övezetben megengedett beépítési % felét nem haladhatja meg.
b) Az öveztben a beépítési mód a (3) bekezdés alapján: szabadonálló. Épület elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet, 6 m oldalkertet, 10 m hátóskertet kell biztosítani.
c)127
d) Az övezetben a beépíthető legkisebb telekterület: 3000m2
e)128
f) A jelen rendelet hatályba lépését megelőzően már meglévő, külön helyrajzi számon szereplő, 3000-6000m2 közötti nagyságú művelésből kivett területen lévő tanyagazdaságok felújíthatók, a terület 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Abban az esetben, ha a jelenlegi beépítettség a 3 %-ot meghaladja, illetve a telek területe 3000 m2–nél kisebb, az épületek fenntarthatók, felújíthatók, de további bővítés (alapterület bővítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett.
g)129
h) Az Má-2 - jelű hagyományos árutermelő mezőgazdasági övezetben a szabályozási terven jelölt lineár öntöző-endszerrel ellátott területeken és agyaggödör (kubikgödör) területein nem lehet építeni.
i) Az övezetben szélkerék létesíthető a vonatkozó országos érvényű előírások és ajánlások betartása mellett. Ebben az esetben magassági korlátozás nincs.
i)130 az Má-2 övezetben több telekből álló birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Birtoktestként valamennyi mezőgazdasági terület figyelembe vehető. A birtokközpont telkén a beépítettség a 25%-ot nem haladhatja meg.
k)131 a birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 5 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
l)132 a tanyagazdaság körül tájképvédelmi céllal honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
m)133 a szabályozási terven jelölt, országos védettséget élvező (ex lege védett) kunhalmok védelme érdekében:
ma) a gyeppel borított kunhalmok esetében a művelési ág nem változtatható meg,
mb)134 szántó művelési ágú kunhalmok esetében vissza kell állítani a gyep művelési ágat
mc)135 kunhalom nem bontható el, a mezőgazdasági tevékenység oly módon folytatható, hogy a kunhalom jellegzetes formája (magassága, alakja) megmaradjon
(6a)136 Az Má-2* alövezetbe a belterületen lévő, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló távlati lakóterület-fejlesztési területek tartoznak. Az övezetben a telkek nyilvántartott művelési ágának megfelelő mezőgazdasági használat kötelező. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki, kizárólag olyan építmények helyezhetők el, melyek a távlati területfelhasználást nem akadályozzák.
(7)137
(8)138
(8a)139 A korlátozott használatú mezőgazdasági terület a táji, természeti értékek megőrzése érdekében a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódik:
a) természetvédelmi szempontból korlátozott használatú (Mko-1),
b) táj- és vízvédelmi szempontból korlátozott használatú (Mko-2)
c) természetvédelmi és vízvédelmi szempontból korlátozott használatú (Mko-3)
mezőgazdasági övezet.
(8b)140 Az Mko-1 övezetbe a természeti értékekben gazdag mezőgazdasági területek, a kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területként (Natura 2000 területként) és/vagy természeti területként nyilvántartott, továbbá a helyi védelemre javasolt természeti területeken lévő mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezetbe tartozó füves élőhelyek, ősgyepek területén a gyep általában elsődlegesen védelmi funkciót lát el, a termelési, gazdálkodási funkció itt másodlagos. Az Mko-1 övezetben:
a) kizárólag a legeltető állattartáshoz szükséges, illetve a gyep művelési ág fenntartása érdekében szükséges gazdasági épületek, építmények helyezhetők el, max. 5,50 m építménymagassággal,
b) Az övezetben a beépítési mód: szabadonálló. Épület elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet, 6 m oldalkertet és 10 m hátsókertet kell biztosítani.
c) lakóépület, tanyagazdaság, birtokközpont nem alakítható ki,
d) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,
e) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
f) a gyep, nádas, vízállásos terület művelési ágak, továbbá a vízfelületek (vízfolyások, tavak) partjait kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető,
g) fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet, h) az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó
(8c)141 Az Mko-2 övezetbe a táj- és vízvédelmi szempontból érzékeny, a holtágrendszer közrefogásában fekvő mezőgazdasági területek tartoznak. Az Mko-2 övezetben:
a) az övezetben a beépítési mód: szabadonálló. Épület elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet, 6 m oldalkertet és 10 m hátsókertet kell biztosítani.
b) tanyagazdaság nem alakítható ki,
c) a jelen rendelet hatályba lépését megelőzően már meglévő, külön helyrajzi számon szereplő, művelésből kivett területen lévő tanyagazdaságok épületei fenntarthatók, felújíthatók, de további bővítés (alapterület bővítés, tetőtérbeépítés) nem megengedett,
d) több telekből álló birtoktest kialakítható. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Birtoktestként kizárólag az Mko övezetekbe tartozó mezőgazdasági terület vehető figyelembe. A birtokközpont telkén a beépítettség a 15%-ot nem haladhatja meg.
e) a birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani. A birtokközpont körül tájképvédelmi céllal legalább 5 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.
f) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el, g) az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó
(8d)142 Az Mko-3 övezetbe a többnyire természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre tervezett, vízügyi szempontból érzékeny hullámtéri mezőgazdasági területek tartoznak. Az Mko-3 övezetben:
a) épületek nem helyezhetők el,
b) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
c) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja, a területhasználat megváltoztatása kizárólag a természetközeli állapothoz közelítés, ill. a tájkarakter erősítése érdekében történhet,
d) a gyep, a nádas, a vízállásos, valamint az erdő művelési ágú területek fenntartása kötelező, a mezőgazdasági hasznosítású területek erdő művelési ágba az árvízvédelmi szempontok figyelembe vételével átsorolhatók,
e) fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet, f) az övezet területén extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodás folytatandó
(9) Az MK - jelű övezetre vonatkozó előírások:
a)143 az övezetbe tartoznak a volt zártkertek területei.
b)144 Az övezetben kizárólag mezőgazdasági célú épület helyezhető el max. 4,5 m építménymagassággal. Az övezetben lakóépületek -az e) pontban foglaltak kivételével-nem alakíthatók ki
c)145 A területen csak azonk a telkek építhetők be amelyek a 750m2-es területnagyságot elérik vagy legalább 12 m szélesek. A 750 m2-t, vagy 12 m telekszélességet el nem érő területrészeken csak növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor helyezhető el.
d)146 A 750m2- t meghaladó nagyságú telken a növénytermesztéshez, feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági épület, valamint állattartó épület, építmény helyezhető el, a telek legfeljebb 3% - os beépítettségével. Az övezetben az 1 ha területnagyságot meghaladó telkeken üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek (pl.: terményfeldolgozó, állattartó létesítmény stb.) is elhelyezhető, amennyiben a vonatkozó környezeti feltételek teljesíthetők és a szomszédos területek rendeltetésszerű használatára nincs zavaró hatással.
e)147 Alsórészi regálé, Újvárosi regálé, valamint a Hídszegi kert területén meglévő lakóépületek felújíthatók, max. 25 m2-rel bővíthetők, de új lakóépület nem létesíthető
f)148 A beépíthető földrészletek min. szélessége 12,00 m lehet.
g)149 Az övezetben a beépítési mód szabadonálló. Épület elhelyezésénél legalább 5 méter mélységű előkertet, 3 m oldalkertet és 6m hátsókertet kell biztosítani.
h)150
i)151
(10)152
(11)153 A mezőgazdasági övezetekre vonatkozó építési előírások összesítése:
Terület-felhasz-nálási egység |
Övezeti |
Beépítés |
Épület típus |
Művelési ág |
Beépíthető |
Megengedett legnagyobb |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
|
Má-1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Má-2 |
SZ |
G |
- |
3000 |
3 |
7,5 |
|
SZ |
L (T,B) |
kert, szőlő, gyümölcs |
2 ha |
1,5 |
4,5 |
||
egyéb m.á. |
10 ha |
||||||
Má-2* |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
korláto-zott haszná-latú mg. terület |
Mko-1 |
SZ |
G |
gyep |
3 ha |
3 |
5,5 |
Mko-2 |
SZ |
G |
- |
3 ha |
3 |
5,5 |
|
SZ |
L (B) |
kert, szőlő, gyümölcs |
5 ha |
1,5 |
5,5 |
||
egyéb m.á. |
10 ha |
||||||
kertes mg. terület |
Mk |
SZ |
G |
kert, szőlő, gyümölcs |
720 |
3 |
4,5 |
egyéb m.á. |
1500 |
15. §
Egyéb terület
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
Megenge-dett legna –gyobb |
Kialakítható |
|
V-1 |
SZ |
4,5 |
5 |
1000 |
V-2 |
- |
- |
- |
- |
|
V-3 |
- |
- |
- |
- |
|
V-4 |
- |
- |
- |
- |
|
V-5 |
SZ |
7,5 |
5 |
5000 |
Természetközeli terület
15/A. §167 (1) A természetközeli területek (Tk) övezetbe a közigazgatási területen található nádas, mocsaras területek tartoznak.
(2) A Tk övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(3) A természetközeli terület övezetben épületek nem helyezhetők el.
Különleges beépítésre nem szánt terület
15/B. §168 (1) A beépítésre nem szánt különleges területek sajátos építési használatuk és az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:
a) Kkb: bányaterület
b) KKg: gázkutak és védőterületeik
c) Kkho: honvédelmi terület
d) Kkre: rekreációs terület
(2) A Kkb jelű övezetbe a bányakapitánysági határozattal megállapított külszíni bányatelek területei tartoznak. Az övezetben:
a) kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai és segédüzemi építmények, létesítmények, adminisztrációs és szociális épületek helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével.
b) az (a) pontban meghatározott épületek, építmények a telek legfeljebb 2 %-ának mértékéig helyezhetők el, de az épületek, építmények által elfoglalt terület bányatelkenként a 300 m2-t nem haladhatja meg.
c) az övezet beépítési módja: szabadonálló.
d) maximális építménymagasság: 7,50 m .
e) a bányavállalkozónak a művelés során a környezetbe illesztésről, valamint a humusz védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.
f) a bányászati hasznosítás során átalakított terület tájbaillesztése, ill. a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex tájrehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani. (A tájrehabilitáció tereprendezést, talajtakarást és növénytelepítést kell, hogy magába foglaljon.)
g) a tájba illesztés elősegítése miatt a növénykiültetési terv készítése során a térségben honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.
(3) A Kkg jelű övezetbe a szénhidrogén bányatelken belüli gázkutak (termelő, lefoglaló kutak) üzemi területei tartoznak. Az övezetben:
a) kizárólag a szénhidrogén bányászattal kapcsolatos közműlétesítmények (kutak, vezetékek) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.
b) a gázkutak üzemi területét körül kell keríteni.
(4) A Kkho jelű övezetbe a HM kezelésében lévő volt katonai gyakorlótér területei tartoznak. Az övezetben:
a) kizárólag a HM tevékenységéhez kapcsolódó épületek, építmények, létesítmények helyezhetők el.
b) az övezet beépítési módja: szabadonálló.
c) maximális építménymagasság: 4,50 m .
(5) A Kkre jelű övezetbe a belterület délnyugati szélén található egykori agyagbánya helyén lévő tervezett rekreációs, szabadidő funkciójú (vizes élőhely, bemutatóhely jóléti tóval) terület tartozik. Az övezetben:
a) a területet tájrehabilitációval, tájrendezéssel alkalmassá kell tenni a funkció használatára;
b) a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, az ismeretterjesztés építményei, vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el;
c) melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:
ca) közmű-becsatlakozási műtárgy
cb) közműpótló műtárgy
cc) hulladéktartály – tároló
cd) kerti építmény
d) az övezet beépítési módja: szabadonálló;
e) az övezetben a közművesítettség mértéke: részleges;
f) maximális építménymagasság: 4,50 m ;
g) az övezetben bármilyen rendeltetésű épület, építmény kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, természetes anyagokból létesíthető;
h) az övezetbe tó kialakítható, melynek megvalósítása és üzemeltetése vízjogi engedély alapján történhet;
i) az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
ia) a telkek területének legalább 80 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani.
ib) a vízfelület a zöldfelülettel fedett területbe egyszintű növényzetként beszámítható.
ic) a zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 85 % arányban honos növényfajok alkalmazandók. A vízparti környezetbe, a tó mederélétől számított 25 m-en belül kizárólag a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növények telepíthetők.
id) az övezet zöldfelületének kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti tervnek (léptéke M 1:200) legalább kertrendezési tervet növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, a tervezett kerti létesítmények részletrajzait és műleírást kell tartalmaznia.
(6) A különleges beépítésre nem szánt terület övezeteire vonatkozó építési előírások:
Terület- |
Övezeti |
Beépítés |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
Megenge-dett legna –gyobb |
Kialakít-ható |
Különleges beépítésre nem szánt terület |
Kkb |
SZ |
7,50 |
1 |
10 ha |
Kkg |
- |
- |
- |
- |
|
Kkho |
SZ |
4,50 |
1 |
10 ha |
|
Kkre |
SZ |
4,50 |
2 |
3 ha |
Értékvédelem
A műemlékek, a településszerkezet és a településkép védelme
16. § (1) A település és környékének műemlékeire, látnivalóira, a meglévő létesítmények megóvására kiemelt figyelmet kell fordítani.
(2) A település épített környezetének védelme, építészeti - utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében: műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal.
(3) A műemlékekkel és azok közvetlen környezetével kapcsolatban területfelhasználás, építési munkák engedélyezésével, ezen építmények ellenőrzésénél a vonatkozó országos rendelkezéseket kell alkalmazni.
a) A műemléket, azok jellemző adatait ismertető táblával meg kell jelölni. (Erről az illetékes szervek, KöH, a műemlék tulajdonosa, stb. gondoskodik)
b) Ezen építményeket érintő, illetve azok közvetlen környezetében a műemlék külső megjelenését, érvényre jutását befolyásoló – egyébként bejelentés alapján végezhető – építési munka csak építési engedély alapján végezhető. Az egyébként bejelentés nélkül végezhető építési munkákat is bejelentéshez kell kötni.
c) Műemlék épületekkel kapcsolatos építési ügyekben a KÖH az építési hatóság, míg a műemléki környezetben lévő épületek építési ügyeiben szakhatóságként működik közre.
(4) A védelemre kijelölt településszerkezeti területen – halmazos szerkezetű településrészen a védelem érdekében az elvi és építési engedély kiadása előtt a települési főépítész véleményét ki kell kérni.
(5)169 A szabályozási terv a település területén az alábbi helyi művi értékvédelmi területeket jelöl ki:
a) településkarakter (településszerkezet) védelmi területe Alsórész eredeti halmazos szerkezetű, városmag területe
b) egyedi művi védelem
(6) Egyedi művi védelem: az országos műemléki védelem alatt álló épületek:
- Református Nagytemplom, Kossuth tér 7., hrsz. 5, Barokk stílus 1700-1716, átalakítva, Klasszicista stílusban 1814-1845 között, Elsőfokú műemléki védelem: M I 3979.,
- Kiállító csarnok, volt Zsinagóga, Múzeum tér 1., hrsz. 167, Klasszicista stílus 1830., : M II. 3978,
- Római katolikus templom, Szabadság tér 1., hrsz. 66, Klasszicista stílus 1817-1822., : M II. 3976,
- Újvárosi református templom, Szegedi Kiss István tér, hrsz. 2891., Neogót stílus 1894-1896. Tervezte Nagy Virgil. Kivitelezők: Schvek Kálmán és Wagner József. Berendezése neogótikus, faragott szószék, Ruprich Károly műasztalos munkája, orgona Bokor Károly ceglédi műhelyéből. :M II. 10324,
- Vasútállomás-felvételi épület, hrsz. 1230, Romantikus stílus, 1860. : M II. 9957,
- Volt Bolváry-kúria, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 41., hrsz. 501, Klasszicista stílus, XIX. század. : M III. 3977,
- Kossuth ház, Kossuth u. 7., hrsz. 178. A kórház udvarán. : M III. 1011 5,
- Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola, Kossuth u. 2., hrsz: 173/1., Épült 1888-1889-ben, Benkó Károly tervei alapján. : M III. 10455,
- Volt Albrecht-kastély, Pusztabánréve 3. kerület, hrsz: 13232/2. Épült a XIX. század elején.: M III. 9563.
(7)170 A (6) bekezdésben felsorolt országos műemléki védelem alatt álló épületek és műemléki környezetük határvonalát a szabályozási terv (T-6/a-b jelű tervlap) tünteti fel.
(8)171 A helyi védelem alá helyezendő épületek listáját, a helyi védettséggel járó kötelezettségeket és jogokat a helyi értékvédelemről szóló külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(9)172 Régészettel érintett területeken mezőgazdasági művelés csak 30 cm mélységig folytatható, más jellegű tevékenység azonban nem végezhető.
Természet és tájvédelem
17. §174 (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.
(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a természetközeli gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.
(3) A Szabályozási terven jelölt természetvédelmi szempontból értékes területeken (védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat területein, természeti területeken) tevékenységek a külön jogszabályokban meghatározottak szerint a természetvédelmi hatóság engedélyével, illetve szakhatósági hozzájárulásával folytathatók.
(4) A helyi védelemre javasolt természeti értékek listáját a helyi értékvédelemről szóló külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(5) A T-5/a-e jelű szabályozási terven „tájképvédelmi terület” jellel lehatárolt területbe a tájkép, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából értékes, érzékeny területek tartoznak. A tájképvédelmi területeken:
a) az épületek, építmények kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
aa) csak hagyományos szerkezet (tégla, vályog, fa) alkalmazható,
ab) tégla és vályog fal esetén vakolt falfelület,
ac) nyílászárók: fa nyílászárók,
ad) a tető: természetes színű cserépfedésű, 30-45º-os tetőhajlásszögű nyeregtető, kontyolt nyeregtető vagy csonka kontyolt nyeregtető alkalmazható, lapostető nem létesíthető,
ae) az épületeken falszerkezetként műanyag, fém, és szürke pala- és hullám-lemezek nem alkalmazhatók.
b) nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja,
c) a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez a vonatkozó jogszabályban meghatározott látványtervet175 kell készíteni.
d) önálló reklámhordozók, hirdető berendezések nem helyezhetők el,
e) a műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése (közmű és közút építése) a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel történhet,
f) bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az ökológiai hálózat magterületén és az ökológiai folyosóként nyilvántartott területeken új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.
g) bázisállomás nem létesíthető.
h) zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés, fásítás során honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
i) beépítésre szánt területen helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő.
Egyéb előírások
18. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.
(2) A meglévő telkeket önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet vagy mélységet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség vagy telekmélység mérete 5%-kal csökkenthető.
(3) Telek kiegészítés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.
Építmények elhelyezése, építési telkek beépítése
19. § (1) Egyedi telken melléképítmény önállóan nem építhető, csak abban az esetben, ha az építtető a lakózóna szerinti területet (sávot) szabadon hagyja.
(2)177 A lakótelken a gépjármű elhelyezését biztosítani kell telken belül:
a) a főépület részeként, vagy
b) melléképület részeként, vagy
c) szabad területen az építési helyen belül
(3)178 A településre beérkező országos utak mellett a belterületi határtól számított 100 m-es sávban a település-sziluett védelmének érdekében településképet rontó épület, építmény nem helyezhető el. Meglévő építmény esetében védőfásítással kell gondoskodni a látványtakarásról.
Az építmény és a telekhatár közötti távolság
20. § (1)179 Az előkert mérete az egyes építési övezetekben melléklet szerinti, ill. az egyes építési övezetekre vonatkozó előírásokban meghatározott érték.
a)180 A kötelező építési vonal távolsága a szabályozási vonaltól megegyezik az adott építési övezetben előírt előkert méretével.
b) 0,00 méter előkert esetén a kötelező építési vonal megegyezik a szabályozási vonallal.
c) Foghíj telek beépítése esetén a tömbre előírt előkert méretet a szomszédos telkek beépítési adottságait alapul véve kell meghatározni. (beépítési mód, előkert, tetőidom, stb.)
(2)181 Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet közvetlen a telekhatárra kell elhelyezni. Kivételt képez a saroktelek, valamint a 18,00 m-nél szélesebb építési telek, amelyen az épület szabadonállóan is elhelyezhető az építési helyen belül.
(3) Az oldalkert mérete zártsorú beépítési mód esetén 0,00 m, egyébként az alábbi táblázat szerint lehet meghatározni:
- Beépítési mód: Az oldalkert legkisebb mérete
- Szabadon álló: A megengedett legnagyobb építménymagasság fele*
- Oldalhatáron álló: A megengedett legnagyobb építménymagasság*
*Amennyiben a két szomszédos földrészlet más-más építési övezetbe esik akkor a nagyobb megengedett építménymagasságot kell alapul venni.
(4) Az elő-, oldal-, illetve hátsókert meghatározásával kialakuló építési helyet (az építmény elhelyezésére szolgáló telekrészt) határoló építési határvonalakat az építési, illetve elvi építési engedélyezési tervben fel kell tüntetni.
Építmény elhelyezése közterületen
21. §182 Közterületen gépkocsi tároló nem létesíthető, egyéb építmény a vonatkozó építési övezeti/övezeti előírásoknak megfelelően helyezhető el
Építmények közötti legkisebb távolság
22. § (1)183 Az építmények között megengedett legkisebb távolságot jogszabály, vagy az érintett szakhatóság előírása alapján kell meghatározni. Az építményektől, azok kialakult környezetétől, illetve a környezetre gyakorolt hatásoktól függően érintett szakhatóság lehet:
a) tűzvédelmi,
b) építésügyi,
c) állategészségügyi,
d) környezetvédelmi,
e) közlekedési szakhatóság.
(2) Az építmények között megengedett legkisebb távolság több, különböző jogszabályi, illetve szakhatósági előírás esetén a legnagyobb érték.
(3) A szakhatósági előírást a tervező feladata beszerezni és az elvi építési engedélyezési vagy az építési engedélyezési tervhez csatolni, amennyiben az oldalkert mérete vagy az építmények közötti tervezett szakhatósági előírás alapján kerül meghatározásra.
Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítására, továbbá az egyes telkek zöldfelületi borítottságának számítására vonatkozó előírások
22/A. §184 (1) A gyepráccsal borított terület (stabilizált gyepfelület) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál 50%-kal vehető figyelembe. Egyéb gyephézagos, vagy szilárdított burkolattal ellátott felület – pl. gyephézagos betonburkolat, kavics stb. – a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
(2) Nagyvárosi és társasházas beépítésű (legalább négy lakásos társasház esetén) kisvárosi lakóterületen, központi-, településközponti vegyes területen, üdülőházas üdülőterületen, kereskedelmi-szolgáltató-, egyéb ipari gazdasági területen, intézményi és rekreációs funkciójú különleges területen (különleges oktatási, egészségügyi, strand, rekreációs területen) helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő.
(3) Az építési övezetekben, övezetekben előírt zöldfelületet a beruházással egyidőben kell kialakítani. A (2) bekezdés szerinti esetekben a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítést a létesítmények használatbavételi engedélye megszerzéséig el kell végezni.
(4) Belterületi újonnan létesülő 12 m vagy annál kisebb szabályozási szélességű utak mentén legalább az egyik oldalon, a 12,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén mindkét oldalon egységes - azonos korú és fajú - növényegyedekből álló fasorok telepítendők.
Környezetvédelmi szabályok; A. Általános előírások
23. § (1) Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a várható hatások vizsgálatát és dokumentálását.
(2) Külterületen létesített, települési környezetet potenciálisan zavaró, szennyező tevékenységű létesítmény védőtávolsága a belterület határát nem érintheti.
(3)185
(4)186
(5)187
(6)188
(7) Az Ipari park területére – az uralkodó szélirányt és a terület városban való elhelyezkedését figyelembe véve – jelentős légszennyezéssel járó, fertőzésveszélyes vagy bűzös technológiát nem lehet telepíteni.
B. Földvédelem
C. Vízkészletek védelme
D. Levegőtisztaság-védelem
E. Zaj és rezgés elleni védelem
F. Élővilág, élőhelyek védelme, tájvédelem
- iparterületek térségében,
- szeméttelepek körül,
- szennyvíztisztító telep körül,
- külterületi majorok körül,
- mezőgazdasági művelés alatt álló nagyüzemi táblákat elválasztó utak mentén.
G. Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás
Sajátos jogintézmények; Építési tilalmak és korlátozások
24. § (1)206 Az Étv. 20. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a rendezési tervben meghatározott területeken a településrendezési feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzésére az érintett területeken változtatási, telekalakítási illetőleg építési tilalom rendelhető el.
a) Építési tilalom kerül bejegyzésre:
aa) Belterületen: a T-7/a-b jelű terven jelölt alábbi helyrajziszámú telkeknél: 39, 2407, 4391, 4920, 4921, 4922
ab) Külterületen: a T-6/a-e jelű terven ábrázolt lineár öntözött területeknél, agyaggödröknél (kubikgödröknél).
b)207
c) Az Önkormányzat részére elővásárlási jogot kell biztosítani parkolási terület céljából: Belterületen aT-7/a-b jelű terven jelölt 46, 47 hrsz–ú. lakóingatlanok.
(2)208
(3) A sajátos jogintézményekkel kapcsolatosan az Étv. 20, 21, 22, 23. § előírásait kell figyelembe venni és alkalmazni.
Záró rendelkezések; Hatályba lépés
25. § (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képező Szabályozási terv 2004. év március hó 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg az 1992. évi 8. sz. rendelet Mezőtúr város Általános Rendezési Tervének szabályozási előírásairól, valamint a 4/1995. (III.9.) önkormányzati rendelet a Városközpont Részletes Rendezési Tervéről hatályát vesztik.
(3) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indított engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni.
Az 1.§ (3) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 1.§ szerint módosított szöveg.
Az 1.§ (4) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 2.§ hatályon kívül helyezte.
A 2.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 3.§ szerint módosított szöveg.
A 2.§ (2) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 3.§ szerint módosított szöveg.
A 2.§ (4) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 4.§-a hatályon kívül helyezte.
A 2.§ (6) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 4.§-a hatályon kívül helyezte.
A 3.§ a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 5.§ szerint módosított szöveg.
A 3.§ (1) bekezdést ac)a 18/2018.(X. 01.) önkormányzati rendelet 1.§ szerint módosított szöveg.
A 3.§ a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 6.§ szerint módosított szöveg.
A 5.§ a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 7.§ szerint módosított szöveg.
Az 5/A§.. a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 8.§ szerint iktatta be.
A 6.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 9.§-a hatályon kívül helyezte.
A 6.§ (2) bekezdés m) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 10.§-a hatályon kívül helyezte.
A 6.§ (5) bekezdés l) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 10.§-a hatályon kívül helyezte.
A 6.§ (6) bekezdés m) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 10.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 6.§ (6a) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 10.§ iktatta be.
A 6.§ (7) bekezdés m) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 10.§-a hatályon kívül helyezte.
A 7.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 11.§-a hatályon kívül helyezte.
A 7.§ (2) bekezdés c) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 11.§-a hatályon kívül helyezte.
A 7.§ (3) bekezdés c) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 11.§-a hatályon kívül helyezte.
A 7.§ (4) bekezdés c) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 11.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 7.§ (4a) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 11.§ iktatta be.
Az 7.§ (5) bekezdését a 18/2009.( XI.13) önkormányzati rendelet 3.§ iktatta be.
Az 7.§ (6) bekezdését a 18/2009.( XI.13) önkormányzati rendelet 3.§ iktatta be.
A 8.§ (2) bekezdés i) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (2) bekezdés k) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (3) bekezdése a) pontjának aa) alpontját a 13/2020.(V.28.) önkormányzati rendelet 1.§- módosította meg.
A 8.§ (3) bekezdés g) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (3) bekezdés i) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (3) bekezdés j) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (3a) bekezdését a 18/2018.(X. 01.) önkormányzati rendelet 2.§ szerint iktatta be.
A 8.§ (4) bekezdés l) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (4) bekezdés n) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (4) bekezdés p) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (5) bekezdés i) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (4) bekezdés h) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (6) bekezdés j) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (6) bekezdés l) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 12.§-a hatályon kívül helyezte.
A 8.§ (7) bekezdését a 18/2018.(X. 01.) önkormányzati rendelet 3.§ szerint iktatta be.
A 8.§ (7) bekezdése a) pontjának aa) alpontját a 13/2020.(V.28.) önkormányzati rendelet 2.§- módosította meg.
A 9.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 13.§ szerint módosított szöveg.
A 9.§ (1) bekezdés i) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 13.§-a hatályon kívül helyezte.
A 9.§ (2) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 13.§ szerint módosított szöveg.
Az 9/A§ (a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 14.§ iktatta be.
A 10.§ (2) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (4) bekezdés h) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (9) bekezdés h) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (10) bekezdés a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (12) bekezdés h) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (13) bekezdését h)pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (15) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 10.§ (16) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 10.§ (16a) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 15.§ iktatta be.
Az 10.§ (16b) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 15.§ iktatta be.
Az 10.§ (16c) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 15.§ iktatta be.
Az 10.§ (16d) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 15.§ iktatta be.
A 10.§ (17) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 15.§-a hatályon kívül helyezte.
A 11.§ (2) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (3) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (4) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (6) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (6a) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (6b) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (6c) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (6d) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (7) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (8) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (9) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (9a) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (11) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (12) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (13) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (14) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (15) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (16) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (17) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (18) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (18a) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (18b) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a iktatta be.
A 11.§ (19) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (20) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (21) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (22) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (23) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (24) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11.§ (25) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 16.§-a helyezte hatályon kívül.
A 11/A.§ a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 17.§-a iktatta be.
A 11/B.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 18.§-a iktatta be.
A 11/c.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 19.§-a iktatta be.
A 11/D.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 20.§-a iktatta be.
A 11/E.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 21.§-a iktatta be.
A 11/F.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 22.§-a iktatta be.
A 11/G.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 23.§-a iktatta be.
A 11/H.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 24.§-a iktatta be.
A 11/I.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 25.§-a iktatta be.
A 11/J.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 26.§-a iktatta be.
A 11/K.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 27.§-a iktatta be.
A 11/L.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 28.§-a iktatta be.
A 11/M.§ -a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 29.§-a iktatta be.
A 12.§ (2) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 30.§-a módosította meg.
A 12.§ (5) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 30.§-a helyezte hatályon kívül.
A 12.§ (6) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 30.§-a módosította meg.
A 13.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a hatályon kívül helyezte.
A 13.§ (2) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a módosította meg.
A 13.§ (3) bekezdését a) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a módosította meg.
A 13.§ (3) bekezdés b)pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a hatályon kívül helyezte.
A 13.§ (4) bekezdést a 18/2014.(X. 08.) önkormányzati rendelet 1.§ szerint módosított szöveg.
A 13.§ (4) bekezdését a) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a módosította meg.
A 13.§ (4) bekezdés b) pontját a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a hatályon kívül helyezte.
A 13.§ (4a) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a iktatta be.
A 13.§ (5) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a módosította meg.
A 13.§ (5a) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a iktatta be.
A 13.§ (5b) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a iktatta be.
A 13.§ (6) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 31.§-a módosította meg.
A 13.§ (6) bekezdést a 18/2014.(X. 08.) önkormányzati rendelet 2.§ szerint módosított szöveg.
A 14.§ (1) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (2) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a módosította meg.
A 14.§ (3) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (4a) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (4b) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (4c) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (5) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a módosította meg.
A 14.§ (5a) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (5b) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (6) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a módosította meg
A 14.§ (6) bekezdése a) pontjának a 13/2020.(V.28.) önkormányzati rendelet 1.§- módosította meg.
A 14.§ (6) bekezdését c) pontja 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (6) bekezdését e) pontja 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (6) bekezdését g) pontja 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (6) bekezdését j) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (6) bekezdését k) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (6) bekezdését l) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (6) bekezdését m) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (6) bekezdését m) pontjának mb) alpontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be
A 14.§ (6) bekezdését m) pontjának mc) alpontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be
A 14.§ (6a) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (7) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (8) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (8a) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (8b) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (8c) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (8d) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (9) bekezdését a) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (9) bekezdését b) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (9) bekezdését c) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (9) bekezdését d) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (9) bekezdését e) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be
A 14.§ (9) bekezdését f) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be.
A 14.§ (9) bekezdését g) pontját a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a iktatta be
A 14.§ (9) bekezdését h) pontja 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (9) bekezdését i) pontja 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (10) bekezdését 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a helyezte hatályon kívül.
A 14.§ (11) bekezdését a 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelet 32.§-a módosította meg.
A 15.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 33.§-a hatályon kívül helyezte.
A 15.§ (2) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 33.§ szerint módosított szöveg.
A 15.§ (3) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 33.§ szerint módosított szöveg.
A 15.§ (4) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 33.§ szerint módosított szöveg.
A 15.§ (5) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 33.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 15.§ (5a) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 33.§ iktatta be.
A 15.§ (5a) bekezdést a 18/2014.(X. 08.) önkormányzati rendelet 3.§ szerint módosított szöveg.
Az 15.§ (5b) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 33.§ iktatta be.
Az 15.§ (5c) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 33.§ iktatta be.
A 15.§ (6) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 33.§-a hatályon kívül helyezte.
A 15.§ (7) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 33.§-a hatályon kívül helyezte.
A 15.§ (8) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 33.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 15.§ (8a) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 33.§ iktatta be.
Az 15/A.§ a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 34.§ iktatta be.
Az 15/B.§ a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 35.§ iktatta be.
A 16.§ (5) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 36.§ szerint módosított szöveg.
A 16.§ (7) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 36.§ szerint módosított szöveg.
A 16.§ (8) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 36.§ szerint módosított szöveg.
Az 16§ (9) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 36.§ iktatta be.
Az 16§ (10) bekezdését a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 36.§ iktatta be.
A 17.§ a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 37.§ szerint módosított szöveg.
5. melléklet 10.pont
A 18.§ címét a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 38.§ szerint módosított szöveg.
A 19.§ (2) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 39.§ szerint módosított szöveg.
A 19.§ (3) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 39.§ szerint módosított szöveg.
A 20.§ (1) bekezdését a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 40.§ szerint módosított szöveg.
A 20.§ (1) bekezdés a) pontja a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 40.§ szerint módosított szöveg.
A 20.§ (2) bekezdést a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 40.§ szerint módosított szöveg.
A 21.§ a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 41.§ szerint módosított szöveg.
A 22.§ (1) bekezdést a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 41.§ szerint módosított szöveg.
Az 22/A.§ a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 43.§ iktatta be.
A 23.§ (3) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (4) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (5) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (6) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (8) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (9) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 23.§ (10a) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
Az 23.§ (10b) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
Az 23.§ (10c) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
Az 23.§ (10d) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
Az 23.§ (10e) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
A 23.§ (11) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 23.§ (15a) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
Az 23.§ (16a) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
Az 23.§ (17a) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
A 23.§ (19) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (20) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
Az 23.§ (22a) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 44.§ iktatta be.
A 23.§ (23) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (24) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 23.§ (27) bekezdését a 49/2012.(X.09.) önkormányzati rendelet 44.§-a hatályon kívül helyezte.
A 24.§ (1) bekezdést a 49/2012.(X. 09.) önkormányzati rendelet 45.§ szerint módosított szöveg.
Az 24.§ (1) bekezdést b) pontja a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 45.§ hatályon kívül helyezte.
Az 24.§ (2) bekezdést a 49/2012.( X.09.) önkormányzati rendelet 45.§ hatályon kívül helyezte.