Mezőtúr Város Képviselő-testülete - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontja és 48. § b) pontja alapján, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása, valamint a helyi körülményekből adódó sajátos környezetvédelmi feladatok ellátása érdekében - az alábbi önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör.) alkotja.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1)   Az Ör. hatálya kiterjed :
a)     Mezőtúr város (továbbiakban: település) egész közigazgatási területére,

b)    a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2)   Az Ör. hatálya nem terjed ki: a veszélyes hulladékokra, az azokkal összefüggő tevékenységekre. E tekintetben a 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

1/A §^[1]

„E rendelet alkalmazásában:

a)    szabadidős zaj- és rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;

b)    tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek, tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

c)    tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője.

d)    veszélyes mértékű környezeti zaj:

da)  olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (a továbbiakban: zajterhelés), illetőleg zajkibocsátás megengedett határértékét,

db)  olyan szabadidős zajforrástól származó zaj, amelyre jellegéből adódóan határértéket megállapítani nem lehet, mert azonos körülmények között nem ismételhető és érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a hatásterületen élő lakosság nyugalmát zavarja.

II. fejezet

TELEPÜLÉS TISZTASÁGÁNAK VÉDELME

2.§

Hulladékgazdálkodás

(1)Mezőtúr Város Önkormányzata hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésre. Ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. A kötelező közszolgáltatást a Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft., mint többségi önkormányzati tulajdonú Kft. útján látja el.

(2)A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(3)A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás Mezőtúr város (továbbiakban: település) mindenkori közigazgatási belterületére terjed ki.

(4)^[2]Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot, valamint az ingatlanán és az ingatlana előtti, általa gondozott közterület tisztántartásából, közhasználatú zöldterületek gondozásából keletkező települési szilárd és folyékony hulladékot a vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(5)Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkezett építési, bontási hulladékának elhelyezéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon köteles gondoskodni.

(6)Az ingatlantulajdonos az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési szilárd hulladékot esetenként 1 m3-t nem meghaladó mennyiségben a közszolgáltatási rendeletben meghatározott létesítménybe maga is elszállíthatja, és ott díjmentesen elhelyezheti. Az 1 m3-t meghaladó hulladékmennyiség beszállítása esetén díjat kell fizetni.

(7)Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási rendeletben meghatározott területen, illetve létesítményben – mennyiségi korlát nélkül – szintén díjmentesen helyezhet el szennyeződésmentes (legfeljebb homokos kavicsot vagy aljnövényzetet tartalmazó) termőföldet, amely fedőanyagként használható fel

(8)A közszolgáltatás alá nem tartozó hulladék szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az általa szállításra igénybe vett gazdálkodó szervezet köteles a közterület tisztántartására vonatkozó jogszabályok szerint eljárni.

3. §

A továbbhasznosításra alkalmas hulladék kigyűjtésére a közszolgáltatást végző és az Önkormányzat közösen, folyamatosan kiépíti a településen a szelektív hulladékgyűjtési rendszert.

4. §

(1)Az Önkormányzat a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos feladatainak megvalósítása során, a hulladékgazdálkodás törvényben megfogalmazott céljainak elérése érdekében együttműködik más települési és térségi önkormányzatokkal.

(2)Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti.

(3)Az Önkormányzat az együttműködés keretében jelöli ki az érintett települések igényeit kielégítő regionális hulladékkezelési létesítmények helyét.

5. §

A települési szilárd és folyékony hulladék fogalma alá tartozó hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésre és ezen tevékenységek ellátására, vonatkozó részletes szabályokat Mezőtúr Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) külön rendeletben állapítja meg (továbbiakban: közszolgáltatási rendelet)

Ingatlanok és közterületek tisztántartása

6. §

(1)A sarokteleknél az átjáróban lévő járdákat, a keresztezett út középvonaláig levő területet a saroktelek tulajdonosai kötelesek tisztán tartani, gondozni.

(2)Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni:

a)^[3]az ingatlan előtti járdaszakasz és a járda melletti úttestig terjedő terület,

b)a járdaszakasz mellett nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c)tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület.

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(3)Ahol a gyalogközlekedésre szánt útterület nem burkolt – a közlekedésre szolgáló területtől felismerhetően elkülönítve nincs -, ott az ingatlan hosszában legalább 1 méter széles területsávot kell járdának tekinteni.

(4)^[4]Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egységek, elárusító helyek, üzletek, intézmények előtt a tulajdonosok, használók kötelesek a várható forgalomnak megfelelő számú, méretű, de minimum egy darab, hulladék és cigarettavég gyűjtőedényt elhelyezni, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

(5)^[5]Tilos a város bel- és külterületén, közútra és más közterületre, magáningatlanra, bontásból és építésből származó hulladékot kihordani, ott elhelyezni. Arra alkalmas hulladék anyagok burkolatlan közút jobb teherbíró felületének kialakítására, terület feltöltéséhez – egyéb engedélyek mellett – csak környezetvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel.

(6)^[6]Közterületen szemetet, hulladékot, különösen cigarettacsikket csak az erre a célra rendszeresített és felállított szemétgyűjtőbe lehet elhelyezni.

(7)^[7]Tilos a hulladékgyűjtő edénybe, szemétgyűjtő zsákba, illetve az utcai szemétgyűjtőbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni.”

7. §

(1)A közforgalom célját szolgáló útra, kerékpárútra, ezek mellett lévõ csapadékvíz elvezetõ csatornába, árokba, szennyezõ, vagy egészségre ártalmas anyagot (szennyvizet, mosogatólevet stb.) kiönteni, közterületen gépkocsit mosni tilos.

(2)Közterületen és magánterületen tilos olyan anyagok tárolása, raktározása, vagy végleges lerakása, amely az idõjárás hatására, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból, veszélyessé válhat.

III. Fejezet

AZ INGATLANOK ÉS KÖZHASZNÁLATÚ ZÖLDTERÜLETEK FENNTARTÁSA, HASZNÁLATA ÉS VÉDELME^[8]

8. §

(1)Jelentősebb közhasználatú zöldterületek jegyzékét, melyek fenntartásáról, gondozásáról az önkormányzat szervezett úton gondoskodik, az Ör. melléklete tartalmazza.

(2)Az Ör. mellékletében nem szereplő területeken az ingatlanok előtti közhasználatú zöldterületeken lévő növények (fák, cserjék, gyep) gondozása, karbantartása az ingatlan tulajdonosának, használójának kötelessége, különös tekintettel az allergén gyomnövények irtására.

(3)^[9]A közhasználatú zöldterületek, ingatlanok gondozása magában foglalja a rendszeres növényápolást, cserjék, bokrok nyírását, a kiszáradt, kipusztult növényzet pótlását, a terület fűmagasságának maximum 20 cm-en tartását,a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok, gyalogos és gépjármű biztonságos közlekedését biztosító nyesését.

(4)^[10]Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlan gondozásáról, gyomtól (különösen a parlagfűtől és más, allergiát okozó gyomnövénytől), gaztól, vadon élő bokortól való megtisztításáról.

(5)^[11]A (2)-(4) bekezdésben felsorolt tevékenységből származó hulladékok, növénymaradványok közterületen történő lerakása – a közszolgáltató által szervezett és meghirdetett zöldhulladék gyűjtő akcióban megjelölt helyen és időponton kívül – tilos.

(6)^[12]Közterületre gyümölcsfa nem ültethető.

IV. fejezet

LEVEGŐ VÉDELME

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

9. §^[13]

10. §^[14]

Porképző anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

11. §

(1)^[15]Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkező por és szennyeződés terjedését nedvesítéssel meg kell akadályozni. Az úttesten, járdákon az építőanyagot úgy kell tárolni, hogy ne szennyezze a közterületet.

(2)A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(3)Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében, a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén – figyelembe véve légvezetékek és a földben húzódó vezetékek nyomvonalát – a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.

(4)^[16]Porképző, vagy könnyen lesodródó anyagokat csak nedvesített vagy letakart állapotban szabad szállítani.

(5)^[17]Bűzös anyagot csak lezárt, vagy letakart csöpögés mentes tartályban szabad gyűjteni és szállítani.

Parlagfű elleni védekezési szabályok

12. §

(1)A parlagfű irtását valamennyi területen, művelési ágtól függetlenül a tulajdonos, használó köteles annak virágzása előtt elkezdeni és folyamatosan végezni.

(2)A tulajdonos, használó parlagfű-mentesítési kötelezettsége a tömb- és úszótelkek esetében az épület utcafronti szakasza, valamint az úttest közötti területig, továbbá a két épület közötti közterület felezővonaláig terjed. A társasházi ingatlanok esetében a társasház ügyeinek vitelével megbízott közös képviselő a tulajdonosokkal, használókkal egyetemlegesen felel a parlagfű-mentesítésért.

(3)^[18]A belterületi közterületen található parlagfű és gyom irtását – a környezet kímélése érdekében – mechanikus eszközökkel (kapálás, kaszálás) kell végezni. Belterületi közterületen totális vegyszeres gyomirtás nem végezhető.

V. fejezet

VÍZ ÉS FÖLD VÉDELME

13. §

(1)A településen az összegyűjtött szennyvizek szippantását, szállítását csak környezetvédelmi engedéllyel rendelkező személy végezheti. Az összegyűjtött szennyvíz leürítése csak a 213/2001.(XI.14.) Korm. rendelet 3. § k) pontjában előírtak szerint végezhető.

(2)^[19]A trágya és trágyalé tárolása során a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló – a 27/2006.(II.7.) és 81/2007.(IV.25.) Korm rendelettel módosított – 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani.

(3)Tilos a csapadékvízbe, csapadékcsatornába szennyvizet, hígtrágyát vezetni. Tilos a csapadékvíz szennyvízcsatornába vezetése.

14. §

(1)Ahol az ingatlan előtt bekötésre alkalmas szennyvízcsatorna húzódik és az ingatlanon nincs zárt, szigetelt szennyvíztároló az ingatlan tulajdonosa köteles a szennyvíz-közcsatornára rákötni.

(2)Ahol az ingatlan előtt bekötésre alkalmas szennyvízcsatorna nem húzódik, ott új szennyvízgyűjtő műtárgy létesítésekor csak zárt, szigetelt műtárgy létesítése engedélyezhető.

(3)A bekötéseket az elrendeléstől számított 1 éven belül kell elvégezni. A szociális és egyéb indokolt esetben - egyedi elbírálással - ettől eltérő időpont is meghatározható.

(4)A telepengedélyhez kötött tevékenységből eredő szennyvizet a szennyvízcsatornába a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet csak bevezetni.

(5)^[20]Talaj és vízvédelmi szempontból szigetelés nélküli űrgödrös WC építése a település teljes közigazgatási területén (bel- és külterület) tilos.

15. §

(1)   A holtágak (peresi, túrtői, harcsási, halászteleki), nyílt vízfolyások (Berettyó, csatornák, bányagödrök) mentén 30 m-en belül tilos:

a)^[21]  szerves és szervetlen hulladékot, trágyát lerakni, tárolni,

b)     robbanómotoros szivattyút úgy üzemeltetni, hogy az valamilyen módon szennyezhesse a vízkészletet.

16. §^[22]

(1)A holtágakon (peresi, túrtői, harcsási, halászteleki), bányagödrökön, nyílt vízfolyásokon házi szárnyast (liba, kacsa) úsztatni, fürdetni, és a partéltől számított 50 m-en belül állattartó épületet, karámot építeni, állatot tartani – kivéve lakótelken saját fogyasztás céljára – szigorúan tilos!

(2)Bármely vízellátási célt szolgáló (ásott, vagy fúrott) kút létesítése, fenntartása, üzemeltetése és megszüntetése a település teljes közigazgatási területén (bel- és külterület) jegyzői, vagy felügyelőségi vízjogi engedéllyel történhet.

(3)Az építési tevékenységek során a nagyvízi medrek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006.(I.31.) Korm. rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani.

17. §

(1)Az önkormányzat tulajdonában lévő harcsási, túrtői, halászteleki holtágakon, valamint a Peresi holtágon robbanómotoros meghajtású csónakot, sporteszközt, vízi járművet használni - a holtágkezelő és a terület halászati vagy ellenőrzési jogával rendelkező kivételével - tilos.

(2)Az akkumulátorral üzemelő villanymotor használata bármilyen vízi járművön megengedett.

(3)^[23]Holtágak és holtágak parti sávja természetes állapotának engedély nélküli megváltoztatása, átalakítása, nád, gyékény és egyéb parti növényzet (fa, bokor) kivágása tilos.

(4)^[24]Parti horgászhely kialakítható, ha az nem jár a természetes állapot megváltoztatásával. Ilyen helyen a természetes anyagból – a beomlás, alámosás megakadályozása érdekében – épített rőzsefonat elhelyezése megengedett, a fenntartó, tulajdonos írásos hozzájárulásával.

(5)^[25]Holtágak mederhasználatához (víziállás építés, fennmaradás, kikötői lekötőmű, szivattyúállás) külön jogszabály alapján a fenntartó, tulajdonos hozzájárulhat, illetve a hozzájárulást mederhasználati szerződés létrejöttéhez kötheti.

(6)^[26]Az önkormányzat tulajdonában lévő holtágakon víziállás építése, fennmaradása, csónak lekötő és szivattyúállás kialakítása, horgászbódé elhelyezése csak a tulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet.

(7)^[27]Az önkormányzat tulajdonában lévő holtágakon az engedéllyel rendelkező víziállások esetében a megállapodást, a fennmaradás iránti kérelem benyújtásakor kell megkötni.

18. §

(1)Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésében meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

(2)Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és ne vízzáró módon, kerüljön lefedésre.

(3)Többszintes lakóházak, intézmények, üzemek építésénél az építkezés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőföld védelméről, attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdona. A termőföldet lehetőleg a kitermelés helyén vagy annak közelében kell felhasználni.

VI. fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

Szabadidős zaj és rezgésforrások üzemeltetésével kapcsolatos szabályok^[28]

19. §^[29]

Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű zajt vagy rezgést okozni.

20. §^[30]

(1)Létesítményekben, közterületeken szabadidős zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos hatósági feladatokat a jegyző látja el.

(2)E rendelet hatálya alá tartozó szabadidős zaj- és rezgésforrás működtetéséhez zajkibocsátási határérték megállapítása szükséges.

(3)Határérték megállapítása hiányában a tevékenység nem folytatható.

(4)A szabadidős zaj- és rezgésforrás működtetéséhez szükséges zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet az üzemeltetőnek a tevékenység megkezdése előtt kell a hatósághoz benyújtani, melynek része kell legyen:

a)a kérelmező (üzemeltető) neve, KSH száma, székhelye, ügyintéző neve, telefonszáma, KÜJ száma, valamint a zaj- és rezgéshatárok mindenkori betartására vonatkozó nyilatkozata,

b)szabadidős zaj- és rezgésforrás, melyre a zajkibocsátási határértéket meg kell állapítani, megnevezése, címe, illetve a zajforrás működési ideje,

c)a kérelem indoka:

ca)       új szabadidős zajforrás létesítése,

cb)       üzemelés közben bekövetkezett változás,

cc)       településrendezési tervben bekövetkezett változás,

cd)       üzemeltető személyében bekövetkezett változás,

d)a zajkeltés, illetőleg a hangosítás módja, eszközei,

e)szakvélemény a szabadidős zaj és rezgésforrás működése során létrejövő zajterhelés megállapításáról, valamint a határértéken belüli zajkibocsátáshoz tartozó működtetési körülmények és feltételek beállításáról, a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő ingatlanok (hrsz., közterület elnevezése, házszám, a védendő épület építményjegyzék szerinti besorolása) felsorolásával.

(5)A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan, az üzemi és szabadidős zajforrás területén bekövetkezett változást, amely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, a zajforrás üzemeltetője a 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti bejelentőlapon köteles bejelenteni.

(6)A hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet, vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

(7)Joghatással járó zajmérés csak hitelesített és 1. pontossági osztályú zajmérő műszerrel végezhető. A mérési jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(8)Közterületi rendezvényeken utcai zenélést végezhetnek a település hangulatához igazodó,  rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenészcsoportok, zenészek, a jegyzőtől beszerzett hozzájárulás birtokában.

Egyéb előírások

21. §

(1)A város belterületén tilos zajt keltő munkák (fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) végzése 20.00 – 7.00 óra között, kivéve a közüzemi szolgáltatók hibaelhárítását.

(2)^[31]

22. §

(1)^[32]Egyéb zaj- és rezgésvédelmi ügyek eljárása során a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2)Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentések esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére ismételt akkreditált szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.

VII. fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

23. §^[33]

24. §

(1)Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi) felelősséggel tartozik.

(2)Aki a környezet védelmét szolgáló jogszabályokban illetve hatósági határozatokban foglalt előírásokat megszegi vagy a megállapított határértéket túllépi – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó, külön jogszabályban megállapított környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

(3)A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

VIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. §

(1)A környezetvédelmi hatósági eljárásokban egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

(2)Ezen önkormányzati rendelet a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetés napján lép hatályba.

(3)A 2.§ (6-7) bekezdése a kétpói regionális lerakó átadásával hatályát veszti.

(4)A rendelet 25. § (1) bekezdése 2005. november 1-jén lép hatályba.

(5)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a település környezetvédelméről szóló 2/2003.(II.7.), valamint az azt módosító 15/2003.(VI.13.), 35/2004.(XII.10.) sz. önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(6)^[34]E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Dr. Draskovits Dénes sk                                                                    Dr. Németh Pál sk.

        polgármester                                                                                          jegyző