Mezőtúr Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - az önkormányzat képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Az önkormányzat általános adatai, jellemzői

1. §^[1]„A képviselő-testület és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési szabályait ebben a rendeletben (továbbiakban: SzMSz) foglalt szabályozással együtt kell alkalmazni.”

2. §^[2]„A rendelet hatálya kiterjed a képviselő-testületre, annak tagjaira, szerveire, és az általa választott tisztségviselőkre, a polgármesterre, a képviselő-testület, a közös önkormányzati hivatalra (továbbiakban: önkormányzati hivatal).”

3. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:  Mezőtúr Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye:  Mezőtúr, Kossuth tér 1.

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak, városi ünnepek, rendezvények és a nyilvánosság

4. § (1) Az önkormányzat jelképei: a város címere, zászlaja, pecsétje és a polgármesteri jelvény.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről, azok leírásáról, használatáról külön rendeletet alkot.

(3) A helyi önkormányzati kitüntetések, díjak és elismerő címek alapítására, valamint adományozására vonatkozó szabályokról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. 

5. §  (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és állami ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A nemzeti és állami ünnepeken a közintézményeket, az ünnepi programok helyszíneit, a főteret és a városházát az alkalomhoz illően kell díszíteni, és fel kell lobogózni.

(3) Az önkormányzat rendezvényei a Városnap és a Túri Vásár, melynek időpontját és helyét a képviselő-testület határozatban állapítja meg, költségvetési fedezetét a költségvetési rendeletben szabályozza.

(4) Más rendezvény önkormányzati rendezvénnyé minősítéséről a képviselő-testület határoz.

(5) A nemzeti, az állami ünnepek valamint az önkormányzati rendezvények programját a művelődési, oktatási- és sport bizottság készíti elő.

6. § (1) Az önkormányzat működése során biztosítja a nyilvánosságot.

(2) A polgármester vagy a jegyző hirdetményt:

a) a polgármesteri hivatal épületében erre a célra kijelölt hirdetőtáblán vagy

b) az önkormányzat honlapján a www.mezotur.hu weboldalon vagy

c) a Mezőtúr és Vidéke önkormányzati lapban

tesz közzé.

 „(3) ^[3]A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a képviselő-testület döntésének helyben szokásos módon történő közhírré tételét jelenti, ha a jegyző hirdetményt vagy hiteles szövegmásolatot a polgármesteri hivatalban elhelyezett hirdetőn 5 napra kifüggeszt. A hirdetmény tartalmazza a hirdetmény kifejezést, a hirdetni kívánt információt, a keltezést, a jegyző aláírását, pecsétjét. A jegyző az elfogadott rendeletet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére törvényben meghatározott határidőt követő 5 napon belül kifüggeszti. A rendelet kihirdetésének a napja a kifüggesztés napja.”

(4) A képviselő-testület meghatározza azokat a médiumokat, amelyek a lakosság tájékoztatását szolgálják.

(5) A lakosság naprakész tájékoztatását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek

a) a Mezőtúr és Vidéke című lapban,

b) a megyei napilapban,

c) a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján,

d) a városi könyvtárban,

e) az önkormányzat honlapján,

f) a helyi elektronikus médiának egyikében, az alábbiak szerint:

fa) helyi sugárzású televízióban,

fb) helyi sugárzású rádióban vagy

fc) interneten való

megjelentetése.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköreivel kapcsolatos általános szabályok

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

7. § ^[4]„(1) Mezőtúr Város Önkormányzata a Mötv. helyi rendelkezései alapján látja el a kötelező és az önként vállalt önkormányzati feladatokat.

^[5]„(2) A képviselő-testület által ellátott önként vállalt feladatokat az önkormányzat költségvetési rendeletének előkészítése során kell felülvizsgálnia a képviselő-testületnek.”

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat tartalmazza feladat ellátásának a szakmai indokait, az anyagi, személyi, tárgyi és technikai feltételeit.

(4) A nem kötelező önkormányzati feladatok fenntartásáról az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt a képviselő-testület.

8. § (1) A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg.

^[6]„(2) A képviselő-testület kizárólagos hatásköreit a Mötv. 42. § határozza meg.”

(3)^[7]

(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az SzMSz 1. számú melléklete tartalmazza. Amely feladat- és hatáskörök a mellékletben nem szerepelnek, úgy azt a képviselő-testület gyakorolja, kivéve a polgármesternek törvényben, kormányrendeletben biztosított hatósági jogkört.

(5) A hatáskör-átruházás:

a) rendeletben, vagy

b) határozatban, vagy

c) határozatban és társulási megállapodásban

történik.

(6) Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testületnek a döntését követő soros testületi ülésen köteles beszámolni.

(7) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

9. § (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló tárgyalása során a képviselő-testület a beszámolót elfogadja vagy elutasítja.

(2) Elutasítás esetén a képviselő-testület felhívhatja az átruházott hatáskörben döntést hozót, hogy döntését vizsgálja felül, vagy az átruházott hatáskörben hozott döntés végrehajtását felfüggesztheti, a döntést megsemmisítheti, egyúttal más döntést hozhat.

 III. Fejezet

A képviselő-testület működésével kapcsolatos általános szabályok

10. §  ^[8](1)

(2) A képviselő-testület éves üléseinek tervezett számát és témáit, a tervezett napirendi pontokat munkatervben határozza meg.

(3) A képviselő-testület soros ülést tart a munkatervben meghatározottak szerint, minden más esetben soron kívüli ülést lehet összehívni.

(4) A képviselő-testület a munkaterv módosításával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

11. § (1) A polgármestert és az alpolgármestert együttes akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke helyettesíti

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából akadályoztatásnak minősül

a) a 30 napot meghaladó betegség miatti keresőképtelenség,

b) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság

miatti távollét.

12. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a - (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az önkormányzat székhelyére hívja össze.

(2) A képviselő-testület kihelyezett ülést tart, amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja.  

13. § A polgármester, vagy a jegyző a képviselő-testületi, vagy a bizottsági előterjesztéseket, más önkormányzati anyagokat

a) e-mail formájában küldi meg vagy

b) az önkormányzat honlapján elérhető elektronikus dokumentum formájában teszi elérhetővé

a képviselő számára.

IV. Fejezet

A képviselő-testületi ülés előkészítése

A képviselő-testület gazdasági programja

14. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül megbízatásának időszakára szóló gazdasági programot (ciklusprogramot) fogad el, melyben meghatározza működésének fő céljait, irányait.

(2) A gazdasági program tartalmát a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg.

(3) A gazdasági program tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé. A polgármester a program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, valamint javaslatot kérhet az önkormányzati intézmények vezetőitől, a civil szervezetektől.

(4) A képviselő-testület a program elfogadását követően módosítja, amennyiben a külső vagy belső gazdasági körülmények változása szükségessé teszi.

(5) A képviselő-testület évente értékeli a program időarányos megvalósulását. A program megvalósulásáról a polgármester a ciklus utolsó soros testületi ülésén beszámol a képviselő-testületnek.

(6) A képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását célzó munkaterv.

A munkaterv

15. § (1) A képviselő-testület üléseit meghatározó munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A polgármester a munkaterv első félévi tervezetét a tárgyévet megelőző év novemberi, a második félévi tervezetét a tárgyév júniusi soros képviselő-testületi ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv előkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a jegyzőtől,

d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

e) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőitől,

f) a választókerület országgyűlési képviselőjétől.

(4) A munkaterv:

a) jelzi a tárgyidőszak fő feladatait,

b) tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

c) megjelöli a napirendi pontok előadóit, valamint az előkészítésért felelős személyt,

d) meghatározza azokat a napirendeket, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani,

e) meghatározza azt a témát, amelyet valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni - a bizottság megjelölésével,

f) rögzíti a napirendek tárgyalásához kapcsolódó anyagok leadási határidejét,

g) megjelöli az ülésre meghívottakat,

h) rögzíti a bizottságok és a polgármesteri hivatal adott évre vonatkozó legfontosabb feladatait,

i) tartalmazhat egyéb szervezési feladatokat.

16. § (1) Az elfogadott munkatervet a polgármester megküldi azoknak személyeknek, szervezeteknek, akiktől az összeállításához javaslatot kért.

(2) A jegyző a város honlapján való közzététellel gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaterv a város polgárai számára megismerhető legyen.         

A képviselő-testület üléseinek összehívása

17. § (1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, zárt ülést vagy közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján tartja meg soros üléseit. A képviselő-testület alakuló ülése a Városháza Dísztermében 13,30 órai kezdettel kerül megtartásra.

(3) A képviselő-testület a soros ülést általában a hónap utolsó csütörtökén tartja.

(4) A képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját a második félévi munkatervében határozza meg.

(5) A polgármester a képviselő-testület tájékoztatására, valamint a döntés előkészítő munka hatékonyságának növelése érdekében munkamegbeszélést hívhat össze. A munkamegbeszélésen a képviselő-testület döntést nem hoz. A munkamegbeszélésről a jegyző feljegyzést készít. A feljegyzést a polgármester írja alá.

18. §^[9]  „ A képviselők, vagy a kormányhivatal vezetője a Mötv. 45. §-ában meghatározottak szerint kéri a képviselő-testület ülésének összehívását, amely alapján a polgármester köteles a képviselő-testület ülésének összehívására.”

19. § (1) A képviselő-testületi ülések összehívása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghívó elektronikus úton történő megküldésével történik.

„^[10](2) A polgármester a meghívót úgy küldi meg és a meghívó mellékleteit úgy teszi hozzáférhetővé, hogy azok a meghívottakhoz a soros ülés előtt legalább 5 munkanappal eljussanak. Az ezt követően elkészült előterjesztések azonnal – elektronikus úton – elküldésre kerülnek.”

„(3) A polgármester a képviselő-testület soron kívüli ülését az ülést megelőző napon hívja össze, oly módon, hogy a meghívó és a tárgyalandó napirendek postázása legkésőbb az ülést megelőző nap 17 órájáig megtörténjen. A soron kívüli ülés napirendjének módosítására, vagy a tárgyalandó napirendek számának emelésére csak kivételesen fontos okból, a napirendek elfogadásával egyidejűleg kerülhet sor.”

(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, napját, nyilvános ülés kezdetének időpontját, a zárt ülés megjelölését,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok előterjesztőit, előkészítőit,

d) az utalást arra, hogy az anyag később kerül kiküldésre, vagy az ülésen kerül kiosztásra,

e) a polgármester aláírását.

„(5) ^[11]A soros ülés meghívójának mellékletét képezi:

1. a polgármester tájékoztatója az előző soros ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményről,
2. a határidőre leadott előterjesztést, önálló indítványt, interpellációt, kérdést,
3. az írásban benyújtott közérdekű bejelentést továbbá

a középtávú likviditási terv, amelyben be kell mutatni legalább három évre kitekintően az önkormányzat kötelezettségeinek finanszírozási forrásait.”

(6) A soron kívüli ülés meghívójához az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott mellékletet csatolja a polgármester.

„(7) A képviselő-testület ülésére egy meghívó készül, amelyben fel kell tüntetni az ülés soros, vagy soron kívüli jellegét, illetve az előterjesztés tárgyalásának módját.”

20. § „(1)^[12]A képviselő-testület nyilvános ülésére a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül elektronikus úton kell meghívni:

a) meghívóval és az őket érintő napirendhez tartozó anyaggal:

- az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

- a könyvvizsgálót,

- az önkormányzati intézményvezetőt (intézményvezetőket),

- az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjét (vezetőit),

- a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

- a szakértőt,

- az előterjesztés előkészítésében részt vevő személyt.

b) meghívó küldésével:

- a választókerület országgyűlési képviselőjét,

- a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat mezőtúri lakóhellyel rendelkező tagját,

- a Mezőtúri Járási Hivatal vezetőjét,

- a bizottságok nem képviselő-testületi tagjait,

- a helyi sajtó képviselőjét.”

(2) A polgármester a képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről

a) a soros ülés előtt 5 nappal vagy

b) a soron kívüli ülés esetén legalább az ülés megkezdéséig,

a meghívónak és mellékleteinek az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével értesíti a város lakosságát.

„(3)^[13]A képviselő-testület zárt ülésére képviselő-testület tagjain és a jegyzőn, aljegyzőn kívül - lehetőleg elektronikus úton - meg kell hívni

„a) meghívóval és az őket érintő napirendhez tartozó anyaggal:

- az önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

- a könyvvizsgálót,

- az önkormányzati intézmény vezetőjét,

- az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőjét,

- a szakértőt,

- az előterjesztés előkészítésében részt vevő személyt.

b) meghívó küldésével:

- hatósági ügy tárgyalásánál az ügyfelet,

• - önkormányzati vagyont érintő ügy tárgyalásánál az ismert érintettet.”

(4)^[14]A képviselő-testület ülésére az előterjesztést, vagy az indokolást a polgármester és a jegyző aláírását követően kell megküldeni elektronikus formában.”

^[15]„(5) Az előkészítő felelős azért, hogy a képviselő-testület ülésén tárgyalandó napirendhez minden olyan személy elérhetősége rendelkezésre álljon a meghívót kiküldő közszolgálati tisztviselőnek, akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges.”  

Az előterjesztés

21. § (1) Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével látja el.

(2) Előterjesztés a képviselő-testület döntésére irányuló írásbeli javaslat.

(3) Az előterjesztés határidőben történő megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés törvényességét.

(4) A jegyző a képviselő-testület döntésének jogszabálysértő voltát

a) a képviselő-testület ülésén a döntés meghozatalának megtárgyalása során jelzi vagy

b) a polgármesternek írásban benyújtja és a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv-höz csatolja.

22. § (1) A képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújt be:

a) a polgármester vagy

b) az alpolgármester vagy

c) a képviselő-testület tagja vagy

e) a képviselő-testület bizottsága vagy

f) a jegyző vagy

g) az aljegyző

„h)^[16]az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője vagy

i) önkormányzati intézmény vezetője vagy

j) más olyan személy, aki a jogszabálynál fogva beszámolási, tájékoztatási kötelezettséggel tartozik az önkormányzat felé.”

(2) Az előterjesztő, amennyiben az előterjesztés jellege vagy terjedelme indokolja, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt von be az előterjesztés előkészítésébe (továbbiakban: előkészítő).

(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(4) Az írásbeli előterjesztést a (6) bekezdésben foglalt kivétellel legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 12. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki azt törvényességi szempontból felülvizsgálja, és döntésre előkészíti a képviselő-testület ülésére.

(6) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek és a döntési javaslatnak a képviselő-testület ülésén történő kiosztását és megtárgyalását.

^[17]„(7) Az előterjesztéshez belső használatra, ahhoz mellékelve külön előlapot kell készíteni, amely tartalmazza:

a ) az előterjesztés címét, vagy tárgyát,

b) az előterjesztő személy nevét,

c) az iktatószámot,

d) az előterjesztés előkészítésében, véleményezésében részt vevő bizottság megnevezését,

e) azoknak a személyeknek, szervezeteknek a nevét, pontos elérhetőségét, akinek a képviselő-testület ülésére meghívót kézbesíteni kell,

f) az előkészítésben részt vevő személy,  – több előkészítő estén - személyek  nevét, aláírását.”

^[18]„(8) Az előterjesztés tartalmazza:

a) a címet, vagy tárgyat,

b) az előterjesztő személy nevét, aláírását,

c) az előkészítésben részt vevő személy,  – több előkészítő estén - személyek  nevét,

d) azokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, indokokat, amelyek a döntés alapjául szolgálnak,

e) a tárgykört érintő jogszabályokat vagy jogszabályhelyeket,

f) a határozati javaslatot,

g) végrehajtandó előterjesztés esetén a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét,

h) az önkormányzat költségvetését érintő kötelezettségvállalást tartalmazó határozati javaslat tartalmazza a kötelezettségvállalás költségvetési előirányzatának megnevezését is,

j) a határozati javaslat tartalmazza az értesítendők között azoknak a személyeknek, szervezeteknek a   nevét, pontos elérhetőségét, akinek az elfogadott határozatot kézbesíteni kell.”

V. Fejezet

A képviselő-testület ülése

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

23. §  „(1)^[19]A képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. szabályait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.”

(2) Polgármester távolléte esetén az alpolgármester vezeti a képviselő-testület ülését. Együttes akadályoztatás esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során:

a) megnyitja és berekeszti az ülést, 

b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

c) kijelöli a jegyzőkönyvvezetőt és a testületi tagok közül a két jegyzőkönyv hitelesítőt,

d) előterjeszti az ülés napirendjét,

e) tájékoztatást ad a két ülés között történt eseményekről,

f) indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását a vita lezárása érdekében,

g) tárgyalási szünetet rendel el.

„(4)^[20] A képviselő-testületi ülés határozatképességére egyebekben a Mötv. vonatkozó szabályait kell alkalmazni”.

Az interpelláció és a kérdés

24. § (1) A képviselő a tisztségviselőhöz vagy képviselő-testület bizottságához interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület soros ülésének megkezdését legalább 3 nappal megelőzően írásban nyújtja be a polgármesternél, aki haladéktalanul továbbítja azt a válaszadásra illetékeshez.

(3) Az interpelláció tartalmazza az interpelláció megnevezést, a címzettjét, a problémaként felvetett kérdést és az önkormányzati hatáskört, amelyre a kérdés irányul, az interpelláció keltezését, az interpelláló képviselő nevét, aláírását.

(4) Az interpellációra az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen szóban vagy az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A válasz elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület szóbeli válasz esetén az ülésen, írásbeli válasz esetén a soron következő ülésén vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Amennyiben a testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, ideiglenes bizottságot hoz létre az interpellációval érintett ügy kivizsgálására, amely a vizsgálat eredményéről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

25. § (1) A képviselő a képviselő-testület soros ülésén a tisztségviselőhöz vagy a képviselő-testület bizottságához kérdést intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(2) A kérdésre a választ azonnal szóban vagy a legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 15 napon belül írásban adja meg a képviselőnek az, akihez a kérdést intézték.

(3) Egy képviselő ülésenként legfeljebb öt kérdést és két interpellációt intézhet a címzetthez.

A képviselő-testület ülésének vezetése és a tanácskozás rendje

26. §  (1) A polgármester

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki

aa) eltér a tárgyalt témától vagy

ab) a tanácskozáshoz nem illő kifejezéseket használ,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testület tekintélyét, valamely képviselő személyét vagy más személyt sértő kifejezést használ,

c) megvonja a szót, amennyiben az a)-b) pontban nevezett intézkedései nem vezetnek eredményre,

d) ismétlődő rendzavarás esetén, újabb figyelmeztetés után - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,

e) az ülést legfeljebb 30 perces időtartamra félbeszakítja, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

f) Az ülést elnapolja, ha az a) - e) pontban meghatározott intézkedései nem vezetett eredményre.

„(2)^[21]„A vita során a képviselő két alkalommal szólhat hozzá. Első hozzászólása 5 perc időtartamú lehet, második hozzászólása 3 perc időtartamú lehet. Amennyiben a képviselő az előterjesztést, vagy annak egy részét nem érti, úgy az előkészítőhöz, vagy az előterjesztőhöz a vita során egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban kérdést intézhet. Ezt követően az előterjesztés vitája során a képviselő két alkalommal szólhat hozzá a napirendhez. Első hozzászólása 5 perc időtartamú lehet, második hozzászólása 3 perc időtartamú lehet.”

(3) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hoz.

„(4)^[22] A (3) bekezdésben meghatározott esetben képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hozhat arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a képviselő-testület ülésén.”

„^[23](5) Az előterjesztő, vagy az előkészítő az előterjesztés ismertetésére legfeljebb 10 percben szólhat hozzá. A polgármester a hosszabb időtartamú hozzászólást kivételes méltányosságból engedélyezi. 

(6) A polgármesternek, mint az ülés vezetőjének a hozzászólásainak száma és terjedelme nem korlátozott.

(7) A polgármester a napirend vitája során a hozzászólások számának korlátozását feloldhatja, amennyiben a vita jellege azt indokolja.”

A napirend megállapítása

27. § „(1)^[24]A képviselő-testület ülésének napirendjét, a tárgyalt napirendek sorrendjét a polgármester állapítja meg.”

(2) A polgármester a nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő sorrendiséget figyelembe véve terjeszti elő:

a) Az ülés fő napirendi pontjait - rendelet-tervezetek, határozati javaslatok - és egyéb előterjesztéseket tárgyalja meg a képviselő-testület.

b) A képviselő-testület soros ülései között eltelt időszakban végzett  tevékenységéről a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármester megbízásából önkormányzati feladatkörben eljáró képviselő tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.

c) A polgármester beszámol a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

d) A bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló szóbeli vagy írásbeli beszámolót adnak a bizottságok elnökei.  

e) A kérdéseket és interpellációkat tárgyalja meg a képviselő-testület.

f) A képviselő-testület tagjai közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a b) és a c) pontot az a) pontban meghatározott fő napirendi pontok és egyéb előterjesztések között terjeszti elő a polgármester, amennyiben azt az előterjesztett napirendek száma indokolja.

(4) A képviselők javaslatot tehetnek a fő napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, napirendi pont törlésére, továbbá elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolására.

„(5) Amennyiben az előterjesztés megtárgyalása vagy elfogadása az általánostól eltérő módon kell, hogy történjen, azt az előkészítőnek az előterjesztésben fel kell tüntetni. Ilyen lehet különösen a név szerinti szavazás, vagy egy előterjesztéshez tartozó több határozati javaslat.” 

(6)^[25]

(7) Az elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolását bármely települési képviselő indítványozhatja a szavazás megkezdéséig, amelyről a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(8) Bármelyik képviselő legfeljebb 3 perc időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget a polgármestertől legkésőbb az ülés kezdetéig. Ekkor köteles közölni a felszólalás tárgyát is. Amennyiben a polgármester a lehetőséget megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A napirend tárgyalása

28. § (1) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelő sorrendben külön-külön vitára bocsátja az előterjesztéseket.

(2) A polgármester javasolja az egyes egymással összefüggő napirendi pontok összevont tárgyalását, amennyiben a napirendek tárgyalása azt indokolttá teszi. Erről a képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot.

(3) A polgármester szóbeli kiegészítésre felkéri a napirend előkészítőjét, amennyiben a napirend terjedelme vagy a tárgyalás sürgőssége indokolja.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előkészítőhöz, az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előkészítő vagy az előterjesztő köteles rövid választ adni.

29. § (1) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztést véleményező bizottság elnöke - ha több bizottság érintett, akkor jelentkezésük sorrendjében - a határozati javaslathoz, a rendelet-tervezethez kapcsolódó bizottsági ajánlást, annak indokait röviden ismerteti.

(2) Ezután a polgármester a jelentkezések sorrendjében a képviselőknek és a tanácskozási joggal résztvevőknek ad szót. A vita során legfeljebb két alkalommal lehet hozzászólni ugyanahhoz a napirendi ponthoz.

30. § (1) A polgármester legfeljebb 3 perc időtartamban bármely állampolgár hozzászólását engedélyezi a tárgyalt napirendi ponthoz, amennyiben a napirend tárgyalása azt szükségessé teszi.

„(2)^[26]Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a polgármester engedélyezi az önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, az előkészítő vagy az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek a hozzászólását a tárgyalt napirendi ponthoz, amennyiben a napirend tárgyalása azt szükségessé teszi.”

(3) A nem tanácskozási joggal rendelkező személyek hozzászólására egyebekben a képviselő-testület tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

31. § A képviselő-testület tagja a vita lezárására vagy a hozzászólás befejezésére a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tesz, amennyiben a vita jellege azt indokolja. A képviselő vita lezárására irányuló javaslatáról a képviselő-testület soron kívül, vita nélkül határoz.

32. §  A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

33. § (1) A tanácskozási joggal részt vevő személy a vita során tett módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja.

(2) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joga van annak a személynek, aki előterjesztési joggal rendelkezik. A tanácskozási jog magában foglalja a képviselő-testület ülésén a hozzászólás és az előterjesztés módosítására irányuló javaslattétel jogát.

34. § (1) Az előterjesztés feletti vitát a polgármester zárja le. A képviselőnek a vita lezárását követően csak ügyrendi hozzászólásra van lehetősége.

(2) A polgármester összefoglalja és ismerteti az elhangzott, szavazás tárgyát képező javaslatokat. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokra utalást tesz. Amennyiben a módosító javaslat jellege, összetettsége indokolja, a polgármester a módosító javaslatot szövegszerűen bocsátja szavazásra.

 (3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra az alábbiak szerint:

a) az anyagot véleményező bizottság módosító javaslatát - több véleményező bizottság esetén a bizottságok ülésezési sorrendjét figyelembe véve - vagy

b) a képviselői módosító javaslatot – több képviselői módosító javaslat esetén a javaslat indítványozásának sorrendjét figyelembe véve,

c) végül az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot valamennyi elhangzott módosítással együtt.

(4) A polgármester nem bocsátja szavazásra a módosító indítványt, amennyiben a képviselő-testület az időrendben korábban szavazásra bocsátott és ugyanabban a tárgyban beterjesztett  módosító indítványt elfogadta.

(5) A polgármester, a képviselő-testület tagja vagy a jegyző, amennyiben az előterjesztésben név-, szám- vagy más elírást, illetve számítási hibát észlel, az előterjesztés feletti vita során jelzi azt a képviselő-testületnek.  A képviselő-testület az elírásról vagy számítási hibáról vita nélkül az előterjesztés elfogadásakor dönt.    

(6) A szavazás után a polgármester a javaslat mellett és az ellene szavazók számának vagy az egyhangú szavazás ismertetésével kihirdeti a döntést.

Szavazás módja

35. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt, névszerinti, illetőleg titkos szavazással hozza.

„(2)^[27] A képviselő-testület tagja a döntési javaslat elfogadásáról „igen”-nel, annak elutasításáról „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. A szavazásban nem szavazó, a szavazógépet nem használó jelenlévő képviselő szavazatát tartózkodásnak kell tekinteni.

„(3) ^[28]A képviselő-testület a nyílt szavazására elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával, ennek hiányában vagy meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.”

(4) A kézfelemeléssel történő nyílt szavazás esetén a szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

(5) Bármely képviselő - szavazás megkezdése előtt előterjesztett - ügyrendi indítványára a képviselő-testület vita nélkül névszerinti vagy titkos szavazást rendelhet el.

36. §

^[29]„(1) A névszerinti szavazáskor a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.” 

„(2)^[30] A képviselő a nevének felolvasásakor az „igen” vagy a „nem”, vagy a „tartózkodom” szó kimondásával szavaz.”

(3) A név szerinti szavazás során a jelen lévő képviselő és az általa leadott szavazat a jegyzőkönyvben külön feltüntetésre kerül.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

„^[31](5) A képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét. Amennyiben a bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tesz eleget, a polgármester felhívhatja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségének elmulasztására. Amennyiben a képviselő a bejelentési kötelezettségének ugyanazon az ülésen ismételten nem tesz eleget a szavazásból a polgármester javaslatára - a képviselő-testület határozatával - kizárható.”

 37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazás elrendeléséről azokban az ügyekben dönt, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést rendelhet el.

(2) A titkos szavazást az ügyrendi bizottság bonyolítja le.

(3)  A szavazás szavazólapon, urna és szavazófülke igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság feladatai:

a) ismerteti a titkos szavazás módját,

b) ismerteti a szavazás leadására rendelkezésre álló időt,  

c) elkészíti a szavazólapokat,

d) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) a szavazás lefolytatásáról  jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza: a szavazás helyét és napját, a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült tényeket, a szavazás során tett megállapításait és a hozott határozatokat, valamint a szavazás eredményét,

f) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírják,

g) a szavazás eredményét a bizottság elnöke a képviselő-testületi ülésen kihirdeti.

(5) Ha bármely szavazáskor az igen és nem szavazatok valamint a személyes érintettség esete miatt tartózkodó képviselő együttes száma nem egyezik meg a képviselő-testület jelenlévő tagjainak létszámával, a szavazás érvénytelen, és azt meg kell ismételni.

A szavazati arány

38. §  (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával hozza.

(2) A jogszabályban meghatározott minősített többségű szavazás esetén a határozat, vagy rendelet-tervezet elfogadásához az összes képviselő több mint felének, azaz 6 főnek „igen” szavazata szükséges.

(3) Minősített többséget igénylő előterjesztés tárgyalása során a módosító indítvány elfogadása is minősített többséget igényel.

(4)^[32]

„(5)^[33]Minősített többséget igényel a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül a képviselő-testület hatáskörébe tartozó munkáltatói döntés meghozatala önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén.”

A képviselő-testület döntései

39. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az önkormányzat határozata, annak kihirdetése során az alábbi sorrendben

a) az önkormányzat megnevezését,

b) a határozat sorszámát,

c) a képviselő-testület ülésének hónapját és napját,

d) a „képviselő-testületi” kifejezést,

e) a „határozat” kifejezést és

f) a határozat tárgyának megjelölését

foglalja magában.

„(3)^[34]A képviselő-testület alakszerű határozattal dönt:

a) ügyrendi jellegű kérdésekről,

b) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról.”

(4) A képviselő-testület alakszerű határozata tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(5) A hozott alakszerű határozatokról jegyzőkönyvi kivonat készül, melynek hitelességét a jegyző igazolja.

„(6)^[35] Az elfogadott határozatok megküldését elsősorban elektronikus levélben, ha ez nem lehetséges faxon hajtja végre a jegyzőkönyvezésre kijelölt köztisztviselő. A hatósági, a személyi, kitüntetési ügyben hozott, valamint az e-mailben, vagy faxon nem kézbesíthető döntést postai úton tértivevénnyel kell megküldeni az érintettnek.”

40. §  „(1)^[36]A képviselő-testület működése során ügyrendi javaslatnak tekinti az alábbiakat:

a) a képviselő-testület személyes érintettsége miatti bejelentést, illetve a döntéshozatalból való kizárásra történő javaslatot,

b) képviselői javaslatot zárt ülés tartására,

c) az ülés félbeszakítására, elnapolására, tárgyalási szünet elrendelésére irányuló képviselői kezdeményezést,

d) a napirend megállapítása kapcsán napirendi pontok felcserélésére, törlésére irányuló képviselői kezdeményezést,

e) döntést arról, hogy a képviselő-testület tagja újból hozzászólhat-e, amennyiben a polgármester a szót tőle megvonta  [26. § (3) bekezdés], illetve arról, hogy részt vehet-e a továbbiakban a tanácskozáson [26.§ (4) bekezdés]

f) a vita lezárására, vagy a hozzászólás befejezésére irányuló képviselői javaslatot (31.§)  

g)  vita lezárását követő e bekezdésben meghatározott hozzászólást [34. §(1)].”

(2) Szavazás közben illetőleg azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja, majd kihirdeti a szavazás eredményét.

41. § (1) A képviselő-testülettől önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti az alább felsoroltak közül:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző vagy

f) az aljegyző.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez nyújtja be az (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott személy vagy szerv.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. Az elkészítés során a jegyző:

a) szükség szerint szakértőt vesz igénybe az előkészítéshez,

b) elkészíti a rendelet szövegtervezetét,

„c)^[37] indokolást készít a rendelethez.”

(4) A polgármester a jegyző által elkészített a rendelet-tervezetet a véleményezésben illetékes bizottság elé, majd a bizottság véleményével együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

„(5)^[38]Soron kívüli ülésen tárgyalandó rendelet képviselő-testület általi megtárgyalásához bizottsági vélemény nem szükséges.”  

42. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a rendelet-tervezethez módosító javaslatot a módosítani kívánt jogszabályhely pontos megjelölésével és az új jogszabályi szöveg ismertetésével teheti az előterjesztésre jogosult. 

(2) A jogszabály hiteles szövegét a jegyző készíti el, a polgármester és a jegyző írja alá a kihirdetést megelőzően.

43. § Az eredeti jogalkotói hatáskörben hozott önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a képviselő-testület négyévente elvégzi. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő felülvizsgálat céljából.

Jegyzőkönyv

44. § (1) A képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésekről a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

„(2)^[39] A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat:

1. az ülés

aa) soros,

ab) soron kívüli,

ac) alakuló vagy

ad) közmeghallgatás

jellegét,

2.  az ülés nyilvános vagy zárt módjának megjelölését,
3.  és az igazolással, vagy igazolatlanul távolmaradt települési képviselők nevét,
4.  a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét,
5.  a képviselők szóban megtett interpellációit, kérdéseit, az arra adott válaszokat,
6.  bármely települési képviselő kérésére hozzászólása szószerinti rögzítését,
7.  az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester által az ülés rendjének fenntartása érdekében tett intézkedéseit,
8.  ülés berekesztésének tényét,
9. a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,
10. a polgármester, a jegyző, az ülésen a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két képviselő és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(3) A jegyzőkönyv eredeti és a törvényességi ellenőrzés céljából megküldött példányának mellékleteként kell kezelni:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. írásbeli interpellációkat, kérdéseket, beszámolókat, tájékoztatókat,
4. az interpellációra és a kérdésre utólag adott írásbeli választ,
5. írásbeli előterjesztéseket, írásbeli módosító, kiegészítő javaslatokat,
6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,
7. a települési képviselő írásbeli hozzászólását, ha kérte annak jegyzőkönyvhöz csatolását,

az elfogadott önkormányzati rendelet hiteles szövegét. ”

„(4) A képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről a jegyzőkönyvet 1-1 eredeti példányban kell elkészíteni. A törvényességi felügyeletért felelős szerv az erre vonatkozó jogszabály alapján elektronikus formában kapja meg a jegyzőkönyvet. A jegyző gondoskodik a nyilvános ülés jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozataláról.”

45. § (1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és annak a személynek van betekintési joga, aki számára azt törvény lehetővé teszi.

„(2)^[40] A képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.”

„(3)^[41] A bizottsági ülésen készült hangfelvétel a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget, annak tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.”

„(4)^[42] A képviselő-testület üléséről készült dokumentumok, hangfelvétel megismerésére a Mötv. 52. § (3) bekezdése vonatkozik.”

„(5)^[43] A jegyzőkönyvről, hangfelvételről vagy annak egy részéről hiteles másolat készítésével kapcsolatban a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzatot kell alkalmazni.”

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

A bizottságok létrehozása

46. § „(1)^[44] A képviselő-testület bizottsága a működésére vonatkozó szabályokat, az Mötv 57-61. §-ában és az SzMSz-ben foglaltakra figyelemmel alkalmazza.”

(2) A képviselő-testütet állandó bizottságokat vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(3) A polgármester írásbeli előterjesztése alapján az állandó bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg az alakuló ülésen.

(4) Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak személyére javaslatot tesz a polgármester vagy bármely képviselő.

(5) Egy képviselő egyszerre legfeljebb két bizottság tagja lehet, de elnöki tisztséget legfeljebb az egyik bizottságban tölthet be.

A képviselő-testület állandó bizottságai

47. §

„^[45](1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) pénzügyi, városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság          9 fő

b) ügyrendi bizottság                                                                       3 fő

c) egészségügyi és szociális bizottság                                            7 fő

d) művelődési, oktatási és sport bizottság                                     7 fő”

(2) Állandó bizottságként működik a Közbeszerzési Bizottság is, amely a képviselő-testület (1) bekezdésben felsorolt bizottságainak elnökeiből áll a képviselő-testület döntése alapján. A Közbeszerzési Bizottság a közbeszerzési törvényben meghatározott feladatokat látja el. A bizottság elnökét és helyettesét a képviselő-testület bízza meg.

(3)^[46]

(4) A képviselő-testület a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével, a képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával az ügyrendi bizottságot bízza meg.

A bizottságok működése

48. § (1) A bizottság alakuló ülésén elnökhelyettest választ és meghatározza a bizottság ügyrendjét.

(2) A bizottság a munkáját féléves munkaterv alapján végzi, amelyet a képviselő-testület féléves munkatervének elfogadását követő 30 napon belül készít el. A bizottság a munkatervét önállóan - a képviselő-testület munkaterve alapján - állítja össze. A polgármester és a jegyző gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok munkaterveinek összehangolásáról.

„(3)^[47] A bizottság a munkatervében meghatározottak szerint soros ülést tart. A képviselő-testület soron kívüli ülése előtt nem kerül sor bizottsági ülés megtartására, kivéve a költségvetési rendelet összeállításához kapcsolódó ülést.”

49. §  (1) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülésére a bizottság elnöke meghívja a bizottsági tagokon kívül a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, vagy együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(3) A bizottság ülése nyilvános, kivéve a (4) bekezdésben meghatározottak.

(4) A bizottság által állandó meghívott nem bizottsági tag (továbbiakban: állandó meghívott), - kivéve az önkormányzati tisztségviselőt - a bizottság zárt ülésén csak meghívó és előterjesztés megküldése esetén vehet részt. A zárt ülésre egyebekben a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozatára, a polgármester, a jegyző, illetve a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

„(6)^[48] A bizottságok képviselői és a meghívottak a kérdések és hozzászólások időtartamánál és számánál a képviselő-testület kérdéseire, hozzászólásaira meghatározott időtartamot és a hozzászólások számának korlátozását nem léphetik túl - amennyiben az időtartam mérésének lehetősége biztosítva van.”

50. § (1) A bizottság elnöke vagy tagja javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti.

 (2) A bizottság a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása során és más hatáskörében eljárva határozattal dönt.

51. § „(1)^[49] A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat – a Mötv vonatkozó szabályaival együtt - kell alkalmazni.”

„(2)^[50] A bizottságok működésével kapcsolatos előkészítői, jegyzőkönyvvezetői feladatokat az önkormányzati hivatal erre kijelölt köztisztviselői látják el.”

(3) A bizottságok döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Egyebekben a bizottságok működésére a képviselő-testület működésének szabályai az irányadóak.

52. § (1) A bizottságok a képviselő-testület, polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes bizottsági ülést tarthatnak. Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében bizottságok elnökei állapodnak meg.

(2) Az együttes bizottsági ülést a nagyobb létszámú bizottság elnöke vezeti, azonos létszámú bizottságok együttes ülése esetén a bizottságok elnevezésének ABC sorrendje az irányadó.

(3) Az együttes bizottsági ülés határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni. Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

(4) Az együttes bizottsági ülésen részt vevő bizottságok üléséről egy jegyzőkönyv készül. 

53. § A bizottságok hatáskör összeütközése esetén az ügyrendi bizottság állásfoglalását kezdeményezi az érintett bizottság.  Amennyiben az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a képviselő-testület a következő soros ülésén dönt a hatáskör összeütközés tárgyában.

A bizottságok feladat- és hatásköre

54. § (1) A bizottságok általános, valamint az egyes bizottságok képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskörét a SzMSz 2.számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket

a) amelyeket a bizottságok terjesztenek a képviselő-testütet elé vagy

b) amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

A képviselő-testület ideiglenes bizottsága

55. § (1) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes (ad hoc) bizottság alakításáról hoz határozatot.

 (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséről szóló jelentésnek, előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig vagy a bizottság képviselő-testület általi megszüntetéséig tart.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor meghatározza annak elnevezését, feladat- és hatáskörét, létszámát, személyi összetételét, esetleges költségkeretét. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

(4) A társadalmi szervek, egyesületek támogatására biztosított költségvetési előirányzat felhasználásáról - pályázati kiírás alapján - a bizottságok elnökeiből alakuló ideiglenes bizottság dönt.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

^[51]“VI/A fejezet A képviselőcsoportra vonatkozó szabályok”

“55/A. § (1) Képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen vagy azt követően kerül sor.

(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

„(3)^[52] Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat valamint a változásokat a polgármester részére kell írásban bejelenteni. A polgármester az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja a képviselő-testületet a képviselőcsoport megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése az SZMSZ-szel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a korelnök vagy a polgármester a szervezeti és működési szabályzat értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.”

(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

55/B. § (1) Képviselőcsoport alakítására az önkormányzati választáson jelöltet állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. Az önkormányzati választáson jelöltet állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

a) párt tagja, vagy

b) párt jelöltjeként indult a választáson, vagy

c) olyan független, illetve függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

55/C. § (1) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.

(4) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik – függetlenül a tagság megszűnésének módjától – függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

A képviselőcsoport működése

55/D. § (1) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető-helyettest és más tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.

(2) A képviselőcsoport feladata a képviselő-testületi döntéshozatal elősegítése oly módon, hogy az egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők véleményét a döntéshozatalt megelőzően egyezteti.

A képviselőcsoport megszűnése

55/E. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport

a) ha tagjainak száma – a (2) bekezdés esetét kivéve – 3 fő alá csökken,

b) ha a képviselőcsoport megszűnését határozatban kimondja.

 (2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a polgármesternek. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését – a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával – hivatalból megállapítja.

Csoportalakítás

55/F. § A képviselők – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.”

VII. Fejezet

Az önkormányzati tisztségviselőkre, a képviselőkre és a polgármesteri hivatalra

vonatkozó rendelkezések

A polgármester

56. §^[53] „ A polgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire Mötv., a polgármesteri tisztség jogállását szabályozó törvények vonatkozó szabályait, valamint e rendelet, vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

57. § (1)  A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének eredményes működéséért.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat az alábbiak szerint:

a) illetmény megállapítása,

b) jutalmazás,

c) összeférhetetlenség kimondása,

d) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása.

58. § (1) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a jegyző tesz javaslatot.

(2) A képviselő-testület a polgármester illetményének módosítására és jutalmazására vonatkozó javaslattételi jogot az ügyrendi bizottságra ruházza. 

(3) A polgármester az öt munkanapot meghaladó szabadság miatti távollétet a képviselő-testületnek, amennyiben ez nem lehetséges úgy az alpolgármesternek jelenti be. A szabadság-nyilvántartást a jegyző vezeti.

(4) Ha a polgármester ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást rendel el a képviselő-testület, az elrendeléssel egyidejűleg saját tagjai közül a vizsgálat lefolytatására 3 főből álló ideiglenes bizottságot választ.

(5)^[54]

59. § (1) Ha a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon napirendi pontban egy alkalommal összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A meghívót a képviselő-testület ülését követő öt napon belül kell kézbesíteni és az első üléstől számított tizenöt napon belül meg kell tartani a megismételt ülést.

60. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) ellátja a képviselő-testület által átruházott önkormányzati hatásköröket, az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről a képviselő-testület soros ülésén beszámol,

e) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő feladatokat és irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,

f) gondoskodik az önkormányzat működésének széles körű nyilvánosságáról, ennek keretében:

fa) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

fb) nyilatkozatot ad a sajtónak,

g) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a település érdekeinek megfelelő lakossági kapcsolati tevékenység kialakításáról,

h) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,

i) biztosítja a helyi hatalom demokratikus gyakorlását, a közakarat érvényesítését, melynek keretében

ia) a lakosság részére rendszeresen ügyfélfogadást tart, gondoskodik közmeghallgatások megtartásáról,

ib) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

ic) kapcsolatot tart a környező települési önkormányzatokkal, önkormányzati érdekszövetségekkel, megyei közgyűléssel, felettes szervekkel, a helyi pártok vezetőivel,

j) ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat.

(2) A polgármester a képviselő-testület bizottságainak működésével összefüggő feladatai:

a) indítványozza a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület döntésével vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(3) A felfüggesztett bizottsági döntést a képviselő-testület elé terjeszti, majd arról a képviselő-testület következő ülésén határoz. 

61. § A polgármester és az alpolgármester egymást váltva minden hónap első szerdáján a polgármesteri hivatal általános ügyfélfogadási idejében ügyfélfogadást tart.

Az alpolgármester

62. § Az alpolgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Ötv, valamint e rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

63. § (1)^[55] „Az alpolgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban tölti be.”

(2) A képviselő-testület gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat az alpolgármesterrel kapcsolatban:

a) a megválasztás,

b) a tiszteletdíj megállapítása,

c) az összeférhetetlenség kimondása.

64. § (1) Az alpolgármester feladatait a polgármester irányításával végzi.

(2) Az alpolgármester részt vesz:

a) képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában,

b) a gazdasági, társadalmi és a közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban,

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében,

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

(3) A polgármestert tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti. Helyettesítés esetén az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. 

(4)^[56] „Az SZMSZ 4.számú melléklete tartalmazza az alpolgármester feladatainak meghatározását.”

A jegyző

65. § ^[57](1) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.

(2 ) A jegyző és az aljegyző ügyfélfogadását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.”

(3) A jegyző képviselő-testület által meghatározott feladat- és hatásköreit az SzMSz 3. számú melléklete rögzíti.

66. §^[58] „Az aljegyzőt a Mötv-ben meghatározottak szerint kell kinevezni. Az aljegyző feladatait a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.”

A települési képviselő jogai és kötelezettségei

67. § A települési képviselő jogállására, jogaira és kötelezettségeire az önkormányzati törvény, a helyi önkormányzati képviselők jogállását szabályozó törvény  valamint e rendelet vonatkozó szakaszait kell alkalmazni.

68. § (1) A képviselő jogai:

a) felvilágosítást kérhet a jegyzőtől a polgármesteri hivatal működéséről, a polgármesteri hivatal tevékenységével kapcsolatos iratokba titoktartási kötelezettség mellett betekinthet,

b) felvilágosítást kérhet önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetőitől, a tevékenységükkel kapcsolatos iratokba titoktartási kötelezettség mellett betekinthet.

(2) A képviselő kötelességei:

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és a bizottság munkájában,

b) felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, a vizsgálatokban, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokon,

c) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

d) a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken részt vesz,

e) távollétét igazolja oly módon, hogy azt az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenti,

e) előzetesen bejelenti, amennyiben egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

f) rendszeresen kapcsolatot tart a választókerületének polgáraival,

h) bejelenti, ha képviselő-testület döntése  magát vagy a hozzátartozóját személyesen érinti,

i) képviselői vagyonnyilatkozatot tesz, saját vagyonnyilatkozatához csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát,

j) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenti.

A képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíja

69. § (1) A képviselőket a köztisztviselői illetményalap 1,87-szeresének megfelelő összegű havi tiszteletdíj (továbbiakban: képviselői alapdíj) illeti meg.

(2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, tiszteletdíja a képviselői alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is - a képviselői alapdíj 45%-a.

(3) A bizottság képviselői tagsággal nem rendelkező tagját a képviselői alapdíj 45%-a illeti meg.

„(4)^[59] A bizottság elnöke a képviselői alapdíjon és a (2) bekezdésben meghatározott bizottsági tagságért megállapított tiszteletdíjon felül bizottsági elnöki tiszteletdíjban részesül, melynek összege a képviselői alapdíj 45 %-a.”

(5)^[60]

70. § (1) Amennyiben a képviselő a képviselő-testületi ülésen, a bizottság képviselő vagy nem képviselő tagja a bizottsági ülésen történő részvételében akadályoztatva van, köteles legkésőbb az ülés megelőzően távolmaradását és annak okát írásban vagy szóban személyesen vagy telefonon a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni (továbbiakban: bejelentett távollét).

“^[61](2) Ha a képviselő a képviselő-testület és a bizottság soros üléséről

a) bejelentés nélkül marad távol                                                       25%-kal

b) bejelentéssel marad távol                                                  10%-kal

csökkentett mértékben illeti meg a havi tiszteletdíj.

(3) Ha a nem képviselő bizottsági tag a bizottság soros üléséről

a) bejelentés nélkül marad távol                                                       25%-kal

b) bejelentéssel marad távol                                                  10%-kal

csökkentett mértékű havi tiszteletdíj illeti meg.

(4) Ha a képviselő vagy a bizottsági tag azért marad távol a képviselő-testület vagy a bizottság üléséről, mert annak időpontjában a polgármester, illetve a bizottság elnökének megbízása alapján az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyben jár el, a tiszteletdíj teljes összege megilleti.

(5) A távolmaradás megállapításának alapjául a jegyzőkönyv mellékletét képező képviselő-testületi, bizottsági jelenléti ív szolgál.

(6) A távollétet legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 30 perccel írásban - lehetőleg e-mailben - kell a polgármesternek bejelenteni. A szóban belejelentett távollétről a képviselő legkésőbb az ülést követő munkanapon köteles írásbeli jelzést küldeni a polgármesternek. 

(7) A képviselő, vagy bizottsági tag legalább öt egymás utáni ülést meghaladó távolléte akkor sem minősül bejelentett távollétnek, amennyiben azt előzetesen jelezte.

(8) A jegyző havonta gondoskodik a távolmaradóval szembeni tiszteletdíjat érintő levonásokról.”

„^[62]A közös önkormányzati hivatal

71. § (1) A képviselő-testület egységes a Mötv. 84-86. §-ai alapján hozza létre a hivatalát.

(2) A képviselő-testület a jegyző, az aljegyző feladatköréről, valamint a közös önkormányzati hivatal szervezetéről és működésének feltételeiről külön határozatot hoz.

(3) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatal kialakításáról, módosításáról vagy ahhoz való csatlakozásról vagy megszüntetéséről külön határozatot hoz.”

Az önkormányzati társulás és testvér-települési kapcsolatok alapvető szabályai

72. §  „(1)^[63] Az önkormányzat Magyarország területén található önkormányzattal társulási vagy az együttműködés más formáját szabályozó megállapodás alapján működik együtt.”

(2) A képviselő-testület önkormányzati társulásban való részvételről, az együttműködés formájáról és módjáról határozattal dönt.

73. § „(1)^[64] Az önkormányzat Magyarország területén, határain kívül található településsel testvér-települési megállapodást köt, amennyiben az önkormányzatok közötti kulturális, gazdasági vagy más egyéb kapcsolatok jellege azt indokolja.”

(2) A képviselő-testület testvér-települési megállapodásban meghatározza a települések önkormányzatai közötti együttműködés módját és formáit.

(3) A képviselő-testület a testvér-települési kapcsolatokra fordítható éves előirányzatot a költségvetésben elkülönítetten tervezi meg és számol be arról a zárszámadásban.

Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

74. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást ír ki amennyiben azt a választópolgárok 25%-a kezdeményezi.

(2) A képviselő-testület következő ülésén napirendjére tűzi a népi kezdeményezést, amennyiben azt a választópolgárok 10%-a kezdeményezi.

75. §^[65] „Helyi népszavazást kell kiírni az Mötv-ben meghatározott esetekben, az eljárási szabályokra választási eljárásról szóló törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

76. §^[66]„Az önkormányzat gazdasági alapjaira, vagyonára, bevételeire, gazdálkodására, költségvetésére, ellenőrzésére a vonatkozó törvények jogszabályok vonatkozó és e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.”

77. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás alapvető szabályairól és módjáról külön rendeletet alkot.    

78. § (1) A képviselő-testület az egyes kötelező feladatainak, illetve kötelező közszolgáltatások ellátására külön törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, egyéb szervezethez csatlakozhat vagy ilyet hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság alapításáról, egyéb szervezet létrehozásáról, ahhoz történő csatlakozásról szervezeti és működési szabályzatáról, a szervezettel és működéssel kapcsolatos személyi tárgyi anyagi feltételekről határozatot hoz.

79. §^[67] „A képviselő-testület a vonatkozó törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján a költségvetéséről költségvetési és zárszámadási rendeletet alkot.”

^[68]„VIII/A Fejezet

Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal

79/A.§ (1) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat törvényben meghatározott működési feltételeit, így különösen a helyiséghasználatot, a testületi munka végzésének alapvető feltételeit, az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, továbbá minden olyan törvényben meghatározott feltételt, amely a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges.

(2) Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között törvény alapján kötendő együttműködési megállapodást a képviselő-testület határozattal fogadja el.”

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Titoktartási kötelezettség

80. § (1) A polgármester, alpolgármester, a képviselők, a bizottságok nem képviselő-testületi tagjai, az állandó meghívottak és a polgármesteri hivatal dolgozói a tudomásukra jutott állami, szolgálati valamint üzleti titkot kötelesek megtartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek illetéktelen személynek nem adhatnak tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenységük során jutott tudomásukra és kiszolgáltatásuk az önkormányzat, képviselőtársak, munkatársak, a város lakossága számára jogellenesen előnyös vagy hátrányos következményekkel járna.

(3) A képviselő-testület döntéshozatali eljárásában résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A személyes adatok védelmére vonatkozó titoktartási kötelezettség

81. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.  

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007.(II.02.), 9/2007.(VI.08.), 19/2007.(IX.14.), 29/2007.(XII.21.), 1/2008.(II.15.), 15/2008.(VI.06.), 21/2008.(VII.4.), 22/2008.(IX.12.), 8/2010.(V.14.), 14/2010.(IX.03.), 19/2010.(IX.03.), 20/2010.(XI.12.) önkormányzati rendeletei hatályukat vesztik.

^[69]„(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza.”

Herczeg Zsolt sk.                                                                                          dr. Szűcs Attila sk.

polgármester                                                                                                         jegyző