Mezőtúr Város Képviselő-testülete - Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontja és 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 7. §-ában és 18. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak eleget téve, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLVXXXIX. tv. 107. §-ban, valamint az 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) bekezdés a) pontja és a 16. § alapján az önkormányzat zavartalan működésének biztosítása, bevételeinek növelése céljából - az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal gazdálkodás szabályairól a következő önkormányzati rendeletet alkotja:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

„^[1](1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzatnak a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a költségvetési intézmények feladatkörében működtetett, valamint az önkormányzati tulajdoni érdekeltséggel működő gazdasági társaságokban lévő vagyonnal való gazdálkodásra.”

2. A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, ha azok elidegenítésére, bérbeadására külön rendelet szabályai szerint kerül sor, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre akkor, ha arról az önkormányzat, vagy intézményei közbeszerzési szabályzata szerinti döntéshozó dönthet, egyébként jelen rendelet előírásai az irányadóak.

2. §

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból (közutakból és műtárgyaikból, parkokból, telkekből, stb.), közművekből, műtárgyakból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati feladatok ellátását és célok megvalósítását szolgálják.

2. Az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. A nemzeti vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait – forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú vagyontárgyak szerinti felosztásban – az 1. sz. melléklet, az üzleti vagyontárgyak körét pedig a függelék tartalmazza.

„^[2](3)  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem az Nvt 14. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel, elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – terhelési tilalom alatt áll, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.”

4. Az önkormányzat költségvetésének felhasználása, továbbá ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb módon szerzett tulajdont szerepeltetni kell a vagyonnyilvántartásban.

„^[3][4]

(5) Az önkormányzati vagyont - ezen belül a törzsvagyont elkülönítve – a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási és Adóügyi Osztálya tartja nyílván.

6. A vagyonkezelő köteles a 147/1992.(XI.4.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő nyilvántartást vezetni, annak naprakészségéről gondoskodni, a vagyon adataiban bekövetkezett változásokról 30 napon belül a jegyzőt tájékoztatni.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó általános szabályok

3. §

Az önkormányzat vagyonkezelő szervei a kezelésükbe adott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai és a vagyon jellege szerint kezelni, gyarapítani,  az alapító okiratukban meghatározott célokkal és feladatokkal megegyezően rendeltetésszerűen használni. A tevékenységükhöz felesleges vagyont a képviselő-testület külön döntéssel elvonhatja. Az elvont vagyon hasznosításáról közvetlenül a képviselő-testület gondoskodik.

4. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony, eredményes ellátása.

(2)  A vagyon hasznosítása az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

„(3)^[5] E rendelet alkalmazása során hasznosításnak minősül különösen:

1. az egyes vagyontárgyak használata,
2. az egyes vagyontárgyak bérbe, használatba vagy haszonbérbe adása,
3. az egyes vagyontárgyak megterhelése,
4. a vagyoni jogok alapítása, törlése,
5. az önkormányzati vagyoni követelések érvényesítése,
6. a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának átengedése.”

5.§

A képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a vagyontárgynak az önkormányzat törzsvagyona körébe felvétele, vagy abból való törlése,

b) az önkormányzati tulajdonban lévő 8.000.000 Ft feletti forgalmi értéket meghaladó értékű ingatlanok és az 8.000.000 Ft forgalmi értéket meghaladó értékű ingóságok tulajdonjogának

    forgalmazása, átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadása, stb.),

    ingyenes vagy a költségvetési évet meghaladó időtartamra szóló használatba vagy bérbeadása,

• önkormányzati társulásba, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele.

c) értékhatártól függetlenül vagyonkezelői jog alapítása,

d) értékhatártól függetlenül értékpapírok vásárlása, befektetése, értékesítése,

e) 100.000 Ft-ot meghaladó követelésről való lemondás,

f) az önkormányzati ingatlan vagyon megterhelése,

g) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú vagyontárgyak körének bővítése, vagy korlátozása,

h) önkormányzati vagyontárgy gazdasági társaságba történő apportálása, továbbá – taggyűlési hatáskörben – a törzstőke megemeléséről vagy csökkentéséről, illetve a tagi hitel vagy kölcsön nyújtásáról szóló döntés.

6. §

(1) A polgármester hatáskörébe tartozik az önkormányzati ingatlan vagyon, valamint ingó dolog hasznosításáról, illetve önkormányzati tulajdonba kerüléséről szóló döntés 8.000.000 Ft forgalmi értékig. Ingatlan vonatkozásában bérleti szerződést csak éven belül köthet. A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéseivel kapcsolatban a soros testületi üléseken Mezőtúr Város Képviselő-testületének beszámolási kötelezettséggel tartozik.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik az 1.000.000 Ft-ot el nem érő önkormányzati követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezése, különösen indokolt esetben 100.000 Ft alatti követelés elengedése.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik az ingatlan vagyon értékékesítéséhez szükséges értékbecslés beszerzése.

(4) A polgármester hatáskörébe tartozik az önkormányzat tulajdonában lévő holtágakra épített víziállások (stégek) megépítésére, fennmaradására, valamint horgászbódé parti sávban történő elhelyezésére vonatkozó bérleti szerződés 5 éves időtartamra való megkötése.

7. §

„^[6](1) Az önkormányzat 100.000 Ft forgalmi érték alatti ingó vagyontárgyainak, rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása a vagyonkezelő szerv – önkormányzati hivatal irodái esetén a polgármester – hatáskörébe tartozik. A hasznosításból származó bevétel a vagyonkezelő szervet - az önkormányzati hivatal irodái esetében az önkormányzati hivatalt - illeti meg.

^[7](2) Amennyiben a vagyon átszervezés vagy feladatváltozás miatt a vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosítására a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Mezőtúr Osztályai tesznek javaslatot. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.​

8. §

1. Az önkormányzat tulajdonában álló, 2.000.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlan értékesítését megelőzően az ingatlan forgalmi értékét megállapító értékbecslést kell beszerezni.

„^[8][9]

(2) Az ingatlant az értékbecslésben szereplő forgalmi érték alatt értékesíteni nem lehet, kivéve a 9.§ (7) bekezdésében szereplő esetben, illetve Mezőtúr Város Képviselő-testületének döntése alapján, ha az értékesítés Mezőtúr Város Önkormányzata érdekeit szolgálja. Forgalmi érték alatt történő értékesítés esetén a vételárat Mezőtúr Város Képviselő-testülete határozza meg a pályázati eljárás során kialakult vételárak figyelembe vételével.

3. A beszerzett értékbecslés 2 évig érvényes.

9. §

(1) Csak nyilvános árverés vagy pályázat útján hasznosítható a 2.000.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlan, 100.000 Ft forgalmi értéket meghaladó ingó dolog.

(2) A kikiáltási árnak tükröznie kell:

    épület esetén az épület fekvését, állagát, műszaki és infrastrukturális ellátottságát,

    telek esetén a telek fekvését, a közműellátottságot,

• egyéb vagyontárgy esetén a beszerzési értéket, műszaki állapotot.

(3)  Ingatlant és ingó vagyontárgyat általában forgalmi értéken lehet értékesíteni.

(4)  A kikiáltási árat ingatlan esetén a forgalmi érték, egyéb vagyontárgy esetén a beszerzési érték, a vagyontárgy elhasználódási ideje és műszaki állapota alapján kell kialakítani.

(5)  A kikiáltási ár legfeljebb egy évig érvényes, ezt követően a hasznosítás feltételeiről a képviselő-testület dönt.

(6)  Sikertelen árverés esetén (vagy ha a sikeres árverező az árverést követő 8 napon belül nem köt szerződést) 3 hónapon belül újabb árverést kell tartani.

(7)  Az árverést vezető a harmadik, illetve minden további ismételt árverésen a kikiáltási ártól legfeljebb 25%-kal lefelé eltérhet.

(8)  Az értékesítés, bérbeadás feltételeiről a vagyontárgy állaga és a hosszú távú érdekek alapján kell dönteni.

(9) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetében a Magyar Államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

10. §

„^[10](1) A Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal által kezelt földterületek, beépítetlen ingatlanok haszonbérbeadásának és bérbeadásának feltételeit a képviselő-testület határozza meg.”

„^[11](2)      Az önkormányzat tulajdonában lévő holtágakra épített víziállások (stégek) megépítéséhez, fennmaradáshoz, valamint horgászbódé parti sávban történő elhelyezéséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges, melyet bérleti szerződésben kell rögzíteni. A bérleti szerződés 5 évre köthető. A bérleti díj összege 5.000.-Ft+ÁFA/5 év, melyet a bérlő a szerződéskötéskor köteles megfizetni.”

11. §

„^[12](1)   Az önkormányzatot megillető követelésről lemondani nem lehet, kivéve az 5.§ e) bekezdés, valamint a 6.§ (2) bekezdésében meghatározatott eseteket.”

2. A követelést terhelő kamat összegéről az önkormányzat rendkívüli méltánylást érdemlő helyzetben, egyedi elbírálás alapján, legfeljebb a kamat összegének 75%-áig lemondhat.

12. §

Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság, gazdálkodó egység a rábízott vagyonnal a rá vonatkozó jogszabályok szerint önállóan gazdálkodik. Az önkormányzat a vagyon hasznosításával kapcsolatos önkormányzati korlátozásokat a gazdasági társaságban képviselője útján érvényesíti.

A törzsvagyon hasznosításának sajátos szabályai

13. §

1. A törzsvagyon használati jogát azon vagyonkezelő szervek gyakorolják, amelyeket az adott ingatlan használatára az Ör. melléklete, vagy a képviselő-testület határozata a használatra feljogosított.

2. A vagyonkezelő a rábízott törzsvagyont a költségvetési éven belül bérbeadás útján, az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A hasznosításból származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg.

„^[13][14]

(3) A bérleti szerződések 1 példányát ellenjegyzés és nyilvántartás céljából meg kell küldeni a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási és Adóügyi Osztályának és az Önkormányzati és Jogi Osztálynak. Az Önkormányzati és Jogi Osztály a megkötött jogügyletekről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon hasznosításának egyes esetei

Bérbeadás

14. §

(1) Bérlet útján azon vagyontárgyakat kell hasznosítani, amelyek bevételeiből a vagyontárgy megújítása, gyarapítása megoldható. A bérleti szerződéseket lehetőleg legalább 5 évre kell megkötni.

(2) A bérleti díjat a bérleti szerződés megkötését követő év végétől kezdődően (évenként az előző évi hivatalos inflációs rátának megfelelő arányban) növelni kell.

"(3)      A bérleti szerződés megkötésekor a bérlő köteles^[15]

„b) 80.000 Ft óvadékot készpénzben az önkormányzati hivatal pénztárában elhelyezni.”

A lakások hasznosítása

15. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletét és elidegenítését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kezelését az 1. sz. mellékletben, valamint a függelékben megjelölt szervek végzik.

Egyéb hasznosítás

16. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(2) Vagyon, vagyonrész, értékpapírok vállalkozásba vitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás) alapján – a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét figyelembe véve – lehet javaslatot tenni.

„^[16](3)      Önkormányzati költségvetési szerv csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdése szerint meghatározott átlátható szervezet, és amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.”

(4) Vállalkozási tevékenység esetén érdekeltségi rendszert kell kialakítani.

Értékesítés

17. §

(1)  Értékesítésre kijelölni és az értékesítési eljárást lefolytatni csak az üzleti vagyonelemekre szabad.

(2)  Ingatlanok esetén a törzsvagyonból való kivonás önkormányzati rendelettel történhet.

(3)  Azon vagyontárgyakat célszerű értékesíteni, melyek a képviselő-testület vagy a vagyonkezelők feladatainak teljesítéséhez nem szükségesek és azokat nem tudnák gazdaságosan működtetni.

(4)  A vételárat elsődlegesen a lakossági kommunális szolgáltatások és az infrastruktúra fejlesztésére, elővásárlási jog gyakorlására, illetve a stratégiai ingatlanok fejlesztésére kell hasznosítani.

18. §

1. Az értékpapírok értékesítésére – értékhatártól függetlenül – nyilvános vagy zártkörű pályázat útján kerülhet sor.

„^[17][18]

(2) Az értékpapírok pénzkezelési előírásoknak megfelelő tárolásáról a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Gazdálkodási és Adóügyi Osztálya gondoskodik.

A vagyonkezelési szerződés speciális szabályai

19. §

(1)     A vagyonkezelésbe adás főbb szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban új Ötv.) 106-110. §-ai tartalmazzák.

(2)  Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében a képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(3)   A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.

(4)   A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

(5)  Vagyonkezelésbe adás történhet pályázattal ellenérték fejében vagy kijelölés útján ingyenesen. A nyilvános pályázati eljárás szabályait e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

„^[19](6)   A vagyonkezelésbe adható vagyonról a képviselő-testület határozattal dönt. A vagyonkezelői jog ellenértéke megegyezik a vagyonkezelésbe adott ingatlan értékcsökkenésével. Amennyiben kötelező önkormányzati feladat átvállalása mellett történik az ingatlan vagyonkezelésbe adása, úgy a képviselő-testület a vagyonkezelői jog ellenértékét legfeljebb 50 %-kal csökkentheti.”

(7)     Vagyonkezelésbe adás kijelöléssel a forgalomképtelen vagyon esetében és az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége tekintetében történhet.

(8)     Vagyonkezelési jog létesítése ingyenesen a forgalomképtelen vagyon esetében történhet. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal, vagy ezen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságával létesíthető.

(9)     A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.

A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

„ ^[20](10) Vagyonkezelők lehetnek az önkormányzat többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaságok, közhasznú társaságok kijelöléssel, továbbá az Nvt. 3. § (1) bekezdése 19. pontjának a) alpont aa)-af) alpontjában, valamint b) és c) alpontjaiban meghatározottak.”

(11)   Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelői jog jogosultja köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

„^[21](12) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmazni kell:

1. a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati feladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, azzal a kikötéssel, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását
2. a vagyonkezelők által feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket
3. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését
4. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való gazdálkodás feltételeit,
5. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
6. a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját, formáját,
7. az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó- befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéséket,
8. a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
9. a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
10. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,

1. a vagyonkezelési szerződés időtartamát.”

(13)   Az önkormányzat vagyona kezelésére szerződés alapján jogosult vagyonkezelő szervek jogai és kötelezettségei

1. A vagyonkezelő köteles évente egyszer a tárgyévet követő év január 31-éig a vagyonkezelésébe adott ingatlanvagyon tárgyévi változásairól az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat átadni.
2. Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, illetve annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, illetve a feladat ellátására való szükségessége megszűnik, a vagyonkezelő köteles a polgármestert 8 napon belül értesíteni.
3. A vagyonkezelő köteles az azonnali hatályú felmondás esetén a kezelt vagyon azonnali birtokba adására oly módon, hogy szükség esetén biztosítsa az önkormányzat részére a közfeladat folyamatos ellátásához a saját személyi és tárgyi infrastruktúráját.
4. A kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat és kötelezettségeket a felek megállapodása határozza meg.
5. A vagyonkezelő köteles az önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra az önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra biztosítási szerződést kötni, és az ellenértéket megfizetni.
6. A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), melyet vagy közvetlenül, vagy az önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz meg.

(14)   Az önkormányzat vagyonának kezelésére szerződés alapján jogosult vagyonkezelő szervek vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adására, -vételére vonatkozóan a birtokba adás előtt:

1. rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket vagy teljesítéseket;
2. a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat;
3. vagyonleltárt kell készítenie.

(15)   A birtokbaadási és -vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére 15 napon belül meg kell küldeni.

(16)   A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódóan szükségessé váló engedélyeztetési eljárás szabályai:

1. A vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez.
2. Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a polgármesternek 15 napon belül jelenteni kell.

"^[22](17)         Az önkormányzat vagyona kezelésére szerződés alapján jogosult vagyonkezelő szervek vagyonkezelői jogának megszűnése

„c) A vagyontárgy megsemmisülésével.”

(18)  A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti. A birtokbaadás, birtokbavétel szabályait e rendelet szabályozza.

(19)  A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.

(20)   Az önkormányzat vagyona kezelésére szerződés alapján jogosult vagyonkezelő szervek vagyonkezelésének ellenőrzése:

a)      A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az átadó évente ellenőrzi.

b)      A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.

c)    A képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetben a polgármester köteles a képviselő-testületet évente tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről.

IV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

20. §

(1)  Az önkormányzat vagyonának kezelői (továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet) különösen:

1. az önkormányzat önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott intézményei, gazdálkodó egységei
2. ^[23]​,Az önkormányzat vagyona kezelésére szerződés alapján jogosult vagyonkezelő szervek vagyonkezelésének ellenőrzése:]„b) a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal

3.   c) a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Közhasznú Nonprofit Kft- ”

(2) Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező vagyonkezelő szervezetek – az e rendeletben foglalt korlátozásokkal – jogosultak:

1. a használatában lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, birtokvédelmére és hasznainak szedésére,
2. a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására,
3. az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó javaslat előkészítésére.

(3)  A vagyonkezelő szervezet köteles a használatában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(4)  A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladataik végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

21. §

Jelen rendelet összhangban van a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvével.

22. §

(1)   Az önkormányzat valamint intézményei vagyont érintően szerződést csak természetes személlyel és a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. §-ában meghatározott átlátható szervezettel köthet.

(2)   Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatban az önkormányzat követelésének érvényesítéséről gondoskodni kell. A késedelmesen teljesítővel szemben a késedelmi kamatot, továbbá a hibásan teljesítővel szemben a Ptk-ban szabályozott jogi igényt érvényesíteni kell.

23. §

(1)  Ezen önkormányzati rendelet és mellékletei a kihirdetése napján lépnek hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatálybalépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.

(2)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 19/2009.(XI.13.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 11/2010.(VI.11.), 26/2010.(XII.10.), 28/2011.(XII.09.), 1/2012.(II.09.) és a 20/2012.(III.14.)  önkormányzati rendeletek és mellékleteik hatályukat vesztik.

          Batta Attila Viktor sk.                                                             dr. Szűcs Attila sk.

             alpolgármester                                                                              jegyző