Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete

a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27

Mezőtúr Város Képviselő-testülete – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 132 és 140 §/R. § (a továbbiakban: Szt.) továbbá a helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés alapján – a következő önkormányzati rendeletet alkotja:


Eljárási rendelkezések

  1. §


(1) Az e rendeletben meghatározott ellátások illetve támogatások iránti kérelmeket a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) kell személyesen ügyfélfogadási időben, vagy postai úton benyújtani.


(2) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően az igénylő köteles feltüntetni az Szt.-ben, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, vagy folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott adatokat.


(3) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően a kérelemhez mellékelni kell az Szt. által szabályozott ellátások esetében a Kormányrendeletben meghatározott igazolásokat.


(4) A kérelem elbírálásához szükséges egyes adatokat és tényeket, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóik jövedelmi helyzetét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az alábbiak szerint kell igazolni:


  1. a munkaviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
  2. nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátásokat a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és nyugdíjszelvénnyel, illetve jogosultságot igazoló határozattal,
  3. megváltozott munkaképességű személyek ellátását a rehabilitációs hatóság által a tárgyévben kiállított folyósítási lappal és szelvénnyel,
  4. az önkormányzati, járási és munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátást az arról szóló határozattal,
  5. az egyéb jövedelmet névre szóló kifizetői igazolással,
  6. a bérbe adásból illetve egyéb jellegű hasznosításból származó jövedelmet bérleti illetve az egyéb jellegű hasznosításra irányuló szerződéssel,
  7. az egyéb jogviszonyból származó jövedelmet a jogviszonyt keletkeztető megállapodással,
  8. a munkanélküli státuszt az illetékes munkaügyi központ határozatával, vagy hatósági bizonyítvánnyal,
  9. a 16. életévét betöltött gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonyát iskolalátogatási vagy hallgatói jogviszony igazolással,
  10. egyéb jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolással.


(5) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges az illetékes Járási Munkaügyi Kirendeltséggel való együttműködés tényének igazolása.


(6) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek és a nem rendszeres jövedelemmel rendelkező kérelmezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmi helyzetükről.


(7) A Hivatal a kérelmező körülményeinek alapos vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt végezhet.


      2.  §

Az önkormányzati pénzellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályai


(1) A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt szociális ellátási formákkal és gyermekek védelmével kapcsolatos feladat- és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre átruházza:


  1. jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére kötelezés,
  2. önkormányzati segély,
  3. a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alóli mentesítés,
  4. tűzifa támogatás,
  5. méltányossági közgyógyellátás.


(2) A készpénzben megállapított támogatások, segélyek kifizetése, folyósítása során előtérbe kell helyezni a folyószámlára utalást. Amennyiben a folyószámlára utalásra nincs lehetőség, vagy természetbeni szociális ellátás kerül megállapításra, a folyósítás a következők szerint történik:


  1. házi pénztárból önkormányzati segélyt a határozat átvételét követő 15 napon belül;


  1. postautalványon:


A havi rendszerességgel folyósított támogatások esetében is előtérbe kell helyezni a folyószámlára való utalást, illetve a Kormányrendeletben meghatározottak szerint utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.


  1. A b) pontban meghatározott támogatások folyósítása bankszámlára való átutalással is történhet.


  1. A vásárlási utalványban megállapított önkormányzati segélyt a határozat átvételét követő 15 napon belül kell folyósítani.


  1. Ha a segély térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult intézmény vagy szerv számlájára utólag kell átutalni.


  1. A természetben is folyósítható támogatások átutalása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) családgondozója részére is történhet, melyről a megállapító határozatban rendelkezni kell.


(3) A segélykeret felhasználását az egészségügyi és szociális bizottság évente ellenőrzi és annak eredményéről a képviselő-testületet a költségvetési beszámolóval egyidejűleg tájékoztatja.


Aktív korúak ellátása

3. §


(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező, vagy az ellátásra jogosult személy az Szt.-ben foglaltakon felül, a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa lakott ingatlannak a rendben tartására, az ingatlan állagának megóvására az alábbiak szerint:


  1. a szükséges javítási, karbantartási munkák elvégzése az általa lakott ingatlan állagának megóvása érdekében,
  2. az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,
  3. a lakáshoz tartozó udvar, kert gaztalanítása, folyamatos rendben tartása, a keletkező hulladék és lom eltávolítása,
  4. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
  5. az ingatlan előtti járdának, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozás, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése. Járda hiányában az úttestig terjedő terület gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése.
  6. az ingatlan előtti csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatorna tisztántartása,
  7. a lakás rendeltetésszerű használata, ezen belül:

ga) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

gb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,

  1.  az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.


(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.


(3) A jogosultság feltételeként az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a családsegítő szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával ellenőrzi.


(4) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 3 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Hivatal részére írásban közölni.


(5) Az írásbeli közlés az ellenőrzés során tapasztaltakat az alábbiak szerint tartalmazza:


  1. a lakókörnyezet rendezett, a jogosultság egyéb feltételeként meghatározott kötelezettségek teljesültek, vagy
  2. az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek közül melyek nem teljesültek, milyen mulasztások történtek, milyen hiányosságokat tártak fel, továbbá
  3. milyen tevékenységek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a jogosultság egyéb feltételei maradéktalanul teljesüljenek,
  4. a feltételek teljesítésére megfelelő határidő megjelölése.


(6) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki legalább 30%-os mértékben egészségkárosodottnak minősül, vagy munkaképesség-csökkenésének mértéke legalább 40%-os, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján eléri a 40%-os mértéket,


(7) A (6) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell az orvosszakértői szerv által kiadott, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,


(8) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő - egészségkárosodottnak nem minősülő - személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melyet nyilatkozatban kell vállalnia. Az együttműködésre kijelölt intézmény a családsegítő szolgálat. Köteles továbbá együttműködni a Hivatallal.


(9) Az együttműködési kötelezettség tartalma:


Az a személy, akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították:


  1.  a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles felkeresni az önkormányzat által együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálatot,
  2.  a családsegítő szolgálatnál kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
  3.  a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá,
  4.  teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
  5.  havonta egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban megjelenik,
  6.  az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik a Hivatallal.


(10) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget. Együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan megszegi, aki együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget és akadályoztatását, távolmaradását hitelt érdemlően 8 napon belül nem igazolja.


(11) A családsegítő szolgálat haladéktalanul jelzi a Hivatalnak, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.


(12) A beilleszkedést segítő programok - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek szociális és mentális helyzetéhez igazodva - az alábbiak lehetnek:


  1.  szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése,
  2.  munkaerő-piaci esélynövelő program, amelynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába.


(13) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.


(14) A természetbeni ellátásként nyújtott támogatás védelembe vett gyermekenként az aktív korúak ellátásaként megállapított összegnek a 20 %-a lehet, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.


(15) A természetbeni ellátásként megállapított támogatás kifizetése, folyósítása az Ör. 2. § (2) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározottak szerint történik.


4. §


(1) A képviselő-testület a szociálpolitikai döntések szakmai véleményezése, értékelése, elemzése céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre.


(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint ülésezik, de évente legalább egy ülést tart.


(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:


  1. az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke,
  2. Mezőtúr város polgármestere,
  3. Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője,
  4. a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat mezőtúri telephelyének vezetője,
  5. a Református Egyházközség Idősek Otthona I. és II. számú telephelyének intézményvezetője,
  6. a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió mezőtúri intézményének vezetője,
  7. a Mezőtúri Járási Hivatal, Járási Munkaügyi Kirendeltségének vezetője.


(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal állandó meghívottjai:


  1. „Teljes Életért” Nonprofit Közhasznú Kft. helyi képviselője,
  2. „Homo faber” Foglalkoztatási és Szociális Alapítvány képviselője,
  3. a Mozgáskorlátozottak Egyesületének helyi képviselője,
  4. az Együtt-Egymásért Rehabilitációs Klub képviselője,
  5. a Henry Dunant Rokkantak Klubja képviselője,
  6. a Siketek és Nagyothallók Irodalmi Klubja képviselője,
  7. a Szív-Ért Klub képviselője,
  8.  NA-Túr Nagycsaládosok Egyesülete képviselője.


A Szociálpolitikai Kerekasztalt az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.



Önkormányzati segélyek


5. §


(1) A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt, ha


  1. elemi kárt szenvedett,
  2. diagnosztizált súlyos megbetegedésben szenved,
  3. családjában halálozás történt és a temetés költségeit más módon nem tudja kifizetni,
  4. az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek családjával való kapcsolattartása céljából,
  5. a gyermek családba történő visszahelyezésének céljából,
  6. nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére esetén.


(2) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és nem rendelkezik vagyonnal.


(3) Az önkormányzati segély összege az (1) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározottak fennállása esetén nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Az (1) bekezdés d) e) f) pontjaiban meghatározottak fennállása esetén nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A (1) bekezdés d) e) f) pontjaiban felsorolt okok miatt megállapított önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50 %-át. Egy év időtartam alatt nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.


(4) A polgármester hivatalból is megállapíthat önkormányzati segélyt.


6. §


(1) Azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként lehet az önkormányzati segélyt megállapítani.


(2) A támogatás feltétele, hogy a temettetést számlával igazoló kérelmező a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.


(3) A 6.§ (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély összegének felső határa a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeihez igazodik. A temetési költség magában foglalja a kegyeleti tárgyak árát, a szertartás költségét, sírhely megváltás költségét, sírásás díját, az elhunyt személy helybeni szállításának költségét.


(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költségét évente a polgármester állapítja meg.


(5) A 6.§ (1) bekezdés szerinti önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő kérelmező esetén kétszeresét nem haladja meg.


  1. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének:
    1. 30%-a állapítható meg önkormányzati segély címén, ha a temetésről gondoskodó kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő kérelmező esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.


  1. 15%-a állapítható meg önkormányzati segély címén, ha a temetésről gondoskodó kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét  meghaladja, de nem haladja meg annak másfélszeresét, egyedül élő kérelmező esetén a havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét meghaladja, de nem haladja meg annak kétszeresét.


7. §


(1)Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek fennállása esetén az 5. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban meghatározott rendkívüli élethelyzetekben a veszélyt okozó körülmények enyhítése céljából az önkormányzati segély pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes kölcsönként is nyújtható. A kölcsön összege nem haladhatja meg az 40.000 Ft-ot.


(2) Az önkormányzati segély kölcsön formájában legfeljebb 8 hónapos futamidőre nyújtható, a kölcsönnyújtás egyéb feltételeit a polgármester kölcsönszerződésben rögzíti.


(3) Az önkormányzati segélyként nyújtott kamatmentes kölcsön iránti kérelmet a polgármesternél kell előterjeszteni.


(4) A polgármester a Hivatal önkormányzati segélyezéssel foglalkozó ügyintézőjét felhívja a kérelmező jogosultsági feltételeinek vizsgálatára, környezettanulmány készítésére, a szükséges igazolások kérelmezőtől történő beszerzésére. A kölcsön nyújtásának további feltétele annak vizsgálata, hogy a kérelemben felsorolt indokok ténylegesen fennállnak és a becsatolt bizonyítékok alátámasztják a kérelmező jogosultságot megalapozó rendkívüli élethelyzetét.


(5) A polgármester a Hivatal által elvégzett vizsgálatot követően dönt a kölcsön folyósításáról, meghatározza a kölcsön összegét, a kifizetés és a visszafizetés módját és határidejét. Döntéséről tájékoztatja az ügyintézőt, aki aláírásra előkészíti a kölcsönszerződést. A kölcsön összegének kifizetéséről és a visszafizetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról a Pénzügyi Iroda gondoskodik.


(6) A kölcsönkérelmekkel kapcsolatos ügyeket a kérelem benyújtásától számított 8 munkanapon belül kell elintézni. Amennyiben a tényállás tisztázása megköveteli, az ügyintézési határidő újabb 8 munkanappal meghosszabbítható.


(7) A költségvetésben az önkormányzati segélyként nyújtott kamatmentes kölcsönt elkülönülten kell kezelni.



8. §


Az önkormányzati segély jogosultsági feltételeinek fennállása esetén a szociálisan rászorulók részére a téli tüzeléshez eseti jelleggel természetben nyújtott tűzifa is biztosítható, legfeljebb 10 q/háztartás/év mennyiségben. A tűzifa támogatásként nyújtott önkormányzati segély megállapítása hivatalból történik


Köztemetés

9.§


A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesítheti, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó átlag jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és a hagyaték kizárólag hagyatéki teherből áll.


Méltányossági közgyógyellátás

10. §


(1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.


(2) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az az egyedül élő személy is, akinek havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét nem haladja meg, és havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.



Záró rendelkezések

11. §


(1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.


(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti a 35/2012. (VI.14.) önkormányzati rendelet.





       Batta Attila Viktor sk.                                                                                dr. Szűcs Attila sk.

            alpolgármester                                                                                               jegyző