Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 25/2003. (VII.9.) önkormányzati rendelete

Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól

Hatályos: 2013. 11. 06- 2014. 09. 04

Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóíló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő, valamint a koncesszióba adott vagyontárgyakra terjed ki. E rendelet szabályait önkormányzati lakásokra abban az esetben kell alkalmazni, ha helyi rendelet előírja.

Nem lakás célú helyiségekre e rendelet szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló rendelet rendelkezéseket nem tartalmaz.

(2)

(3)

(4) A jogszerű használók a rájuk bízott vagyonnal a mindenkori vagyongazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint gazdálkodnak.

2. §

A vagyontárgyak minősítése, nyilvántartása

3. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak forgalomképessé, korlátozottan forgalomképessé, forgalomképtelenné minősítéséről - törvényi rendelkezés hiányában - a közgyűlés dönt.

(2)

4. §

(1)

(2)

(3)

(4) Az Önkormányzat nemzeti vagyonának használói és a tulajdonosi joggyakorlók (továbbiakban együttesen: jogszerű használók) a rájuk bízott vagyonról a leltározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően kötelesek december 31-i fordulónappal jogszabályban meghatározottak szerint kétévente mennyiségi leltározást végrehajtani.

II. Fejezet

5. §

6. §

II/A. fejezet

6/A. §

6/B. §

6/C. §

6/D. §

6/E. §

6/F.§

6/G. §

II/B. Fejezet

Vagyonkezelői jog létesítésére vonatkozó szabályok

6/H. §

(1) A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő - jelen rendelet 4. sz. mellékletében felsorolt -  ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra  vagyonkezelői jogot létesíthet. Amennyiben a vagyonkezelői jog létesítése költségvetési szerv közfeladatellátását szolgáló vagyontárgyra történik, a vagyonkezelői jog e rendelet erejénél fogva terhelt a költségvetési szerv közfeladatellátását biztosító használati joggal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog létesítéséről a közgyűlés egyedi döntést hoz.

(3) A közgyűlés a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelési szerződést a polgármester köti meg.

(4) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen, versenyeztetés nélkül történik, kivéve, ha a közgyűlés egyedi döntéssel másként határoz.

(5) Amennyiben a közgyűlés egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának versenyeztetéséről határoz, a vagyonkezelői jogot jelen rendelet 1. sz. melléklete szerinti, Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Vagyongazdálkodási Pályázati Szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembevételével - nyilvános pályázat útján - ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken - a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve - a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.

Vagyonkezelési szerződés

6/I. §

(1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:

a) a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,

b) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,

c) a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,

d) a 6/H.§ (5) bekezdése szerinti esetben a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, törvényi feltételek megléte esetén a jelképes ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,

e) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (vagyonbiztosítás, bankgarancia)

g) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,

h) rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,

i) ingatlan- nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselése

j) a vagyonkezelésbe adott, támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,

k) termőföld esetén a földhasználati- nyilvántartási rendelkezéseket, költségek viselése

l) természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal való kapcsolattartási kötelezettséget.

Vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó szabályok

6/J. §

(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

(2) A vagyonkezelő az ingatlan tekintetében saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(4) Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésébe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.

 (5) A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos döntéseket a nemzeti vagyonról szóló törvény (továbbiakban Nvtv.) keretei között a vagyonkezelő hozza meg. Vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon vagyonkezelő általi 1 éven túli időszakra vonatkozó hasznosítására jelen rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelet 1.sz. mellékletét képező Vagyongazdálkodási Pályázati Szabályzat valamint a rendelet 2.sz. mellékletét képező Vagyongazdálkodási Liciteljárási Szabályzat alkalmazása során az önkormányzati és bizottsági tisztségviselők valamint a polgármesteri hivatal helyett a vagyonkezelő saját hatáskörében kijelölt saját munkavállalója és munkaszervezete jár el.

 (6) A vagyonkezelő - a jogszabályi előírások, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltak betartásával - egyéb tulajdonosi hozzájárulás nélkül dönthet a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek hasznosításáról vagy selejtezéséről.

(7) A vagyonkezelő a (6) bekezdésben meghatározottakon túl bruttó 25 millió forint alatti forgalmi értékű vagyonelem esetén pályáztatás és versenyeztetés nélkül dönthet a vagyonkezelésbe adott vagyonelemek hasznosításáról vagy selejtezéséről.

Vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok

6/K.§

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét,  a kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A Pénzügyi Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban, vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, dokumentációkba betekintést kérni.

(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(6) A Pénzügyi Bizottság az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év június 30-ig - tájékoztatja a Közgyűlést.

III. Fejezet

A törzsvagyon működtetése

7. §


(1)  A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak - jogszabályi keretek között - közgyűlési felhatalmazás alapján működtethetők.

(2)  A jogszerű használók a rájuk bízott törzsvagyont - alapfeladataik sérelme nélkül a jogszabályi és közgyűlési felhatalmazás keretein belül - hasznosítják és szedik hasznait.

A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyra vonatkozó hasznosítási döntés a jogszerű használó feladatellátását nem veszélyeztetheti.

(3)

(4) A törzsvagyon hasznosításából származó bevételek a jogszerű használókat illetik meg. A hasznosításból keletkezett bevételekről és kiadásokról a jogszerű használók a gazdálkodási év végén kötelesek beszámolni a közgyűlésnek.

(5) A törzsvagyont érintően e fejezetben nem szabályozott egyéb tulajdonosi nyilatkozatot - értékhatártól függetlenül - a polgármester teheti meg.

8. §

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

(1) A jogszerű használó - a jogszabályi előírások betartásával - dönt a bruttó 500 ezer forint forgalmi érték alatti vagyonelem hasznosításáról vagy selejtezéséről.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott döntést a jogszerű használó a bruttó 500 ezer és bruttó 1 millió forint közötti forgalmi értékű vagyonelemek esetében a polgármester hozzájárulásával hozhatja meg.

A bruttó 1 millió forint feletti, de bruttó 25 millió forint alatti forgalmi értékű vagyonelemekre vonatkozóan a jogszerű használó a hasznosítási vagy selejtezési döntését az SZMSZ szerint illetékes bizottság hozzájárulásával hozhatja meg. A bruttó 25 millió forint feletti forgalmi értékű vagyonelemekre vonatkozó - jelen bekezdés szerinti - döntéshez a közgyűlés hozzájárulása szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulási jog a használó személyére, a hasznosítás módjára és amennyiben a hasznosítás versenyeztetés útján történik a versenytárgyalás formájára, a hasznosítás módjára és a nyertes személyére való döntésre terjed ki.

 (4)

9. §

III/A. Fejezet

9/A. §

IV. Fejezet

Az üzleti vagyon elemeinek működtetése és tulajdonjogának átruházása

10. §

(1) Az üzleti vagyon elemeinek működtetése és tulajdonjogának átruházása törvényi előírások figyelembevétele mellett az önkormányzat vagyongazdálkodási koncepciójával, jelen rendeletbe foglalt vagyongazdálkodási irányelveivel, illetve az éves költségvetési rendeletben előírtakkal összhangban történik.

(2) Üzleti vagyon elemeinek működtetése és tulajdonjogának átruházása az önkormányzat részéről nyilvános versenyeztetés (pályázati vagy liciteljárás) útján történhet a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével.

(3) Amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik nem kell versenyeztetés kiírni:

a) mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanok haszonbérbe adásánál amennyiben az ingatlan forgalmi értéke a bruttó 20 millió forintot nem haladja meg,

b) a felépítmény tulajdonosának használati jog biztosítására irányuló kérelme esetén,

c) vagyonelemek vállalkozásba való bevitelénél,

d) tulajdonjog átruházásával járó telekkiegészítés esetén,

e) 3,5 millió forintot el nem érő vagyonelem tulajdonjogának átruházása esetén,

f) közös tulajdonú vagyonelem önkormányzati eszmei tulajdoni hányadának tulajdonostárs részére történő elidegenítése esetén,

g) önkormányzati tulajdonú teleknek a felépítmény tulajdonosa részére történő elidegenítése esetén,

h) önkormányzati tulajdonú felépítménynek a telek tulajdonosa részére történő elidegenítése esetén,

i) üzleti vagyon elemeinek működtetésére és tulajdonjogának átruházására vonatkozó ajánlat esetén azzal, hogy ugyanazon vagyonelemre benyújtott több ajánlat esetén értékhatártól függetlenül, versenytárgyalást kell kiírni,

j) jelen rendelet 10/A.§-ában meghatározott esetén.

(4) Az üzleti vagyon elemei tulajdonjogának átruházásáról bruttó 7 millió forint forgalmi érték alatt a polgármester, bruttó 7 millió forint és bruttó 25 millió forint forgalmi értékhatár között az SZMSZ szerint illetékes bizottság, bruttó 25 millió forint forgalmi értékhatár felett a közgyűlés dönt. A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlóját a forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.

(5) Az üzleti vagyon elemeinek működtetésére és tulajdonjogának átruházására vonatkozó szabályokat nem lakás célú helyiségek működtetése és tulajdonjogának átruházása esetén külön rendelet tartalmazza.

(6) A (5) bekezdésbe nem tartozó üzleti vagyon elemeinek működtetése esetén az SZMSZ szerint illetékes bizottság hozza meg a tulajdonosi döntést, ha

a) a működtetés ellenértéke a szerződéskötésnél alapul vett értékbecslés szerint a működtetés időtartama alatt a bruttó 15 millió forintot meghaladja,

b) 5 évet meghaladó működtetés esetén,

c) határozatlan időre történő működtetés esetén.

(7) A (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a működtetés időtartamát a meghosszabbítás figyelembevételével kell megállapítani, amennyiben a szerződésben foglalt feltételek teljesítése automatikusan a szerződés meghosszabbítását eredményezi.

(8) Az üzleti vagyon elemeinek (5)-(6) bekezdésbe nem tartozó működtetése esetén a polgármester hozza meg a tulajdonosi döntést ingatlan vagy ingatlanrész működtetéséről, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik.

(9) A (8) bekezdésben meghatározottak esetén a működtetés ellenértékének mértéke: 30 Ft/m2/nap.

10/A.§

Üzleti vagyon jelképes ellenértékű működtetéséről

Üzleti vagyon jelképes ellenértékű vagy ingyenes működtetéséről - külön törvényben meghatározott értékhatár figyelembevételével

a) ha annak időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 30 napot egyedi határozattal a közgyűlés,

b) ha annak időtartama 12 hónapon belül 30 nap vagy annál rövidebb a polgármester dönt.

11. §

(1) Üzleti vagyon ingatlanelemei tulajdonjogának átruházása és üzlethelyiségek és irodahelyiségek működtetése - jelképes ellenértékű működtetés kivételével - csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva történhet. Az értékbecslés a működtetésre és tulajdonjog átruházásra vonatkozó döntés meghozatalakor 6 hónapnál régebbi nem lehet. Ha rendelkezésre áll 6 hónapnál régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

(2) Üzleti vagyonelem működtetésbe adása kapcsán felmerülő költségek viseléséről egyedi határozattal a hatáskör gyakorlója dönt.

(3) A 10.§ (3) bekezdésének d) pontja szerinti telekkiegészítéshez szükséges földhivatali munkarészek költségei valamint az eljárási költségek a szerző felet terhelik.

(4) Üzleti vagyonelem állapotának, állagának javítására, megőrzésére irányuló felajánlások elfogadásáról a polgármester jogosult dönteni, amennyiben jogszabály, vagy helyi önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik. A felajánlás elfogadása az önkormányzat részére kiadást nem keletkeztethet, kötelezettséget nem származtathat, a felajánló a vagyonelemen csak az állapot, állag javítására, megőrzésére irányuló munkálatok elvégzésének idejéig tartózkodhat. A felajánlások elfogadásáról a közgyűlést munkaterv szerinti soros ülésén tájékoztatni kell.

(5) A 10.§-ban és 10/A.§-ban nem szabályozott - üzleti vagyon működtetését érintő - egyéb tulajdonosi nyilatkozatot értékhatártól függetlenül a polgármester tehet.

(6) Üzleti vagyonelem működtetése és tulajdonjogának átruházása esetén a 10.§ szabályainak alkalmazásánál a versenyeztetés formájáról a polgármester javaslatára a hatáskör gyakorlója dönt.

(7) Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő üzleti vagyonelem működtetése és tulajdonjogának átruházása esetén a 10.§ és 10/A.§ szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatáskör megállapításakor az önkormányzati tulajdoni hányad bruttó forgalmi értékét kell figyelembe venni.

12. §

Az üzleti vagyon elemeinek működtetésével és tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos eljárás rendje

A 10.§ (2) bekezdésben meghatározott versenyeztetés kiírása a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának felhatalmazása alapján a polgármester feladata.

13. §

1) A pályázati eljárás és elbírálás részletes szabályait az önkormányzat Vagyongazdálkodási Pályázati Szabályzata tartalmazza.

(2) Pályázati eljárás esetén a pályázó ajánlatához az ajánlat benyújtásától a nyertessel való szerződéskötésig, illetve az eljárás eredménytelenné nyilvánításáig kötve van. Kettő vagy többfordulós pályázat esetén a pályázó ajánlati kötöttsége megszűnik, ha a következő fordulóra nem választják ki.

(3) A szerződéskötést követően a szerződés kizárólag önkormányzati érdekből módosítható.

14. §

1) A liciteljárás részletes szabályait az önkormányzat Vagyongazdálkodási Liciteljárási Szabályzata tartalmazza.

(2) Liciteljárás esetén az ajánlattevő ajánlatához az ajánlat benyújtásától a nyertessel való szerződéskötésig kötve van.

15. §

(1) A vagyonhasznosítási szerződést a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának döntése alapján a polgármester köti meg. A testületi döntésen alapuló vagyonhasznosítási szerződéseket aláírás előtt a közgyűlés kifejezett döntésére, vagy a polgármester kezdeményezésére az SZMSZ szerint illetékes bizottság véleményezi.

(2) Választott önkormányzati képviselői, a polgármesteri hivatal vezető köztisztviselőik, az önkormányzati intézmények igazgatói, továbbá a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetői, vagy ügyvezető igazgatói önkormányzattól való tulajdonszerzése esetén az adásvételi szerződést az SZMSZ szerint illetékes bizottság aláírás előtt mindig véleményezi.

(3)

Értékpapírokkal és üzletrészekkel való gazdálkodás külön szabályai

16. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló értékpapírok, üzletrészek, részvények elidegenítéséről, értékpapírok, üzletrészek, részvények tulajdonjogának megszerzéséről az SZMSZ szerinti illetékes bizottság dönt, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, vagy a társaságnál többségi tulajdont megtestesítő értékpapírokat, üzletrészeket, részvényeket, amelyek esetében az elidegenítésről - értékhatártól függetlenül - a közgyűlés dönt.

(2)

(3)

Nem önkormányzati tulajdonú vagyontárgy tulajdon - vagy bérleti jogának, illetve használati jogának megszerzése

17. §

(1) A nem önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak tulajdon, bérleti, illetve használati jogának megszerzéséről 7 millió Ft forgalmi érték alatt a polgármester, 7 millió Ft-25 millió Ft forgalmi értékhatárig az SZMSZ szerint illetékes bizottság, 25 millió Ft forgalmi értékhatár felett a közgyűlés dönt.

(2) A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlóját a forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján - kivéve ingóság esetén a hasznosítási jog megszerzésének ellenértéke alapján - kell megállapítani, amennyiben arra az önkormányzat éves költségvetése fedezetet nyújt és jogszabály, vagy e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

(3) Az (1) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni az éves költségvetésben meghatározott tulajdonszerzésekre.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott esetben egyéb nyilatkozatot a polgármester tehet.

V. Fejezet

Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok működésével összefüggő szabályok

Tulajdonosi képviselet

18. §

(1)  Az önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervének (taggyűlése, közgyűlése stb.) kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogkört olyan szerződés megkötésének jóváhagyásáról szóló döntés esetében, amelyet a társaság saját tagjával köt bruttó 7 millió forint érték alatt a polgármester, bruttó 7 millió forint - bruttó 25 millió forint értékhatárig az SZMSZ szerint illetékes bizottság, bruttó 25 millió forint érték felett a közgyűlés gyakorolja.

Egyéb esetben önkormányzati rendeletben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervének (taggyűlése, közgyűlése stb.) kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogkör gyakorlója a Közgyűlés.

A meghozott polgármesteri és bizottsági döntés(ek)ől a közgyűlést a következő munkaterv szerinti ülésen tájékoztatni kell.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a polgármester 50 millió forint értékhatárig jogosult Önkormányzati tulajdonú egyszemélyes gazdasági társaság költségvetési támogatására január 1. napjától a költségvetési rendelet hatálybalépéséig terjedő időszakban. A polgármesteri döntésről a közgyűlést a következő munkaterv szerinti ülésen tájékoztatni kell, a támogatási szerződésben foglaltakat a költségvetési rendelet megalkotásakor figyelembe kell venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntések nem veszélyeztetik, illetve korlátozhatják az éves költségvetésben tervezett feladatok megvalósítását.

(3) A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlója a közgyűlés által - a választási ciklus végéig - megbízott személy.

A tulajdonosi képviselő kötelezettségei

19. §

(1) A 18. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi képviselő:

a.) Köteles az önkormányzat érdekében eljárni.

b.) Köteles a tett intézkedésekről, tulajdonosi képviselőként végzett munkájáról, a gazdasági társaság - önkormányzatot is érintő - döntéseiről minden gazdálkodási év végéig beszámolni a képviselő-testületnek.

(2) Az önkormányzat érdekeivel ellentétes - várható, vagy meghozott - társasági döntésről a tulajdonosi képviselő haladéktalanul tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének, igazgatósági, Felügyelő Bizottsági tagjainak, valamint könyvvizsgálójának kijelölése

20. §

(1) Egyszemélyes önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságok, gazdasági társaságok (továbbiakban: gazdasági társaság) ügyvezetőjét, igazgatósága, Felügyelő Bizottsága tagjait, könyvvizsgálóját a képviselő-testület választja, nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében az ügyvezetőre, igazgatóságba, Felügyelő Bizottságba választandó személyekre a képviselő-testület tesz javaslatot.

(2) Az önkormányzat részéről választott, vagy javaslatával megválasztott igazgatósági, Felügyelő Bizottsági tagok, ügyvezetők kötelesek a társaság működésében jelentkező problémákra, a gazdálkodást veszélyeztető eseményekre a tulajdonos figyelmét felhívni.

VI. Fejezet

21. §

22. §

Záró rendelkezések

23. §

(1) E rendelet a 2003. augusztus 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, nem érinti viszont a rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött szerződéseket.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 11/1998. (V.6.) KR. számú rendelet, és azt módosító 3/1999. (III.1.) KR. sz. rendelet, a 23/2000. (VI.22.) KR. sz. rendelet, a 38/2001. (XII.10.) KR. sz. rendelet és a 8/2002. (III.14.) KR. sz. rendelet hatályát veszti.

(3) Jelen rendelet Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/2003.(VII.9.) KR. sz. rendelet módosításáról szóló 20/2004. (VI.7.) önkormányzati rendelettel megállapított 7.§ (5) bekezdése 2004. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, mely nem érinti az ezen időpont előtt megkötött szerződéseket.

(4) Jelen rendelet egyes vagyongazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 23/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelettel megállapított 17.§ (4) bekezdése 2011. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) Jelen rendelet egyes vagyongazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 36/2011. (XI.24.) önkormányzati rendelettel módosított 109/C.§-a 2011. november 24-én 10,50 órakor lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) Jelen rendelet

a) egyes vagyongazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 7/2012. (II.23.) önkormányzati rendelettel módosított

aa) 4.§ (4) bekezdése,

ab) 7.§ (1)-(2) bekezdése,

ac) 8.§-a,

ad) 10.§-a,

ae) 11.§-a, valamint

b) egyes vagyongazdálkodási tárgyú önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 7/2012. (II.23.) önkormányzati rendelettel megállapított 10/A.§-a

2012. február 23. napján 11 óra 00 perckor lép hatályba  azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2003. június 26-i ülésén.

 Botka Lajosné s.k.

 Dr. Krizsa Sándor s.k.

 polgármester

 jegyző

Megjegyzés:

Az 56/2003. (XII.23.) KR. sz. rendelet 2003. december 23-án, kihirdetése napján lép hatályba.

A 20/2004. (VI.7.) KR. sz. rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A módosítás nem érinti e rendelet hatályba lépése előtt megkötött szerződéseket.

A 24/2004. (VI.25.) KR. sz. rendelet 2004. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A módosítás nem érinti e rendelet hatályba lépése előtt megkötött szerződéseket.

A 26/2005. (VII.15.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A 36/2005. (X.7.) KR. rendelet 2005. november 1-én lép hatályba, rendelkezéseit - kivéve a 36/2005. (X.7.) KR. rendelet 16. § (2) bekezdésben foglaltakat - a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

A 36/2005. (X.7.) KR. rendelet 4/A. § (1) bekezdésében foglaltakat a rendelet hatálybalépését követően koncesszióba adott vagyontárgyakra kell alkalmazni.

A 42/2007. (X.29.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Az 54/2007. (XII.14.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A 16/2009.(V.5.) KR. rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A 23/2010. (V.28.) önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

A 31/2010. (VIII.19.) önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

A 38/2010. (X.28.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatbanlévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A 19/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet 2011. április 28-án, 12,00 órakor lép hatályba.

A 23/2011. (VI.30.) önkormányzati rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A 36/2011. (XI.24.) önkormányzati rendelet 2011. november 24-én 10.50 órakor lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is kell alkalmazni.

Az 1/2012. (I.26.) önkormányzati rendelet 2012. január 26-án 12.00órakor lépett hatályba. Az 1. §-a 2012. február 1-jén lépett hatályba.

A 7/2012. (II.23.) önkormányzati rendelet 2012. február 23-án 11 óra 00 perckor lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A 21/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 2012. május 31-én 17 óra 30 perckor lép hatályba és az azt követő napot hatályát veszti.

A 27/2012. (VIII.29.) önkormányzati rendelet 2012. augusztus 29-én 16,00 órakor lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 30/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 33/2012. (X.25.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 41/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 2012. december 13. napján 10 óra 30 perckor lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 4/2013. (I.31.) önkormányzati rendelet 2013. január 31. napján 10 óra 30 perckor lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 19/2013. (V.2.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 23/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 2013. május 30. napján 10 óra 30 perckor lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

 A 42/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és azt követő napon hatályát veszti.

25/2003. (VII.9.) KR. sz. rendelet 1. sz. melléklete

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁSI PÁLYÁZATI SZABÁLYZATA

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Vagyongazdálkodási Pályázati Szabályzat (továbbiakban. Szabályzat) célja, hogy megállapítsa az önkormányzati vagyongazdálkodás pályázati eljárási szabályait, ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával garantálja a verseny tisztaságának védelmét, a megalapozott szerződések létrejöttét.

2. A Szabályzat hatálya az önkormányzati vagyon tulajdonjogának pályázati úton történő átruházására, valamint működtetésére  terjed ki .

3.1. A pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információk nyújtása, és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. Az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lebonyolítása érdekében, kizárólag formai hiba esetén a polgármester jogosult dönteni a hiánypótlásról, melyről az összes pályázót tájékoztatni kell. A pályázónak a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 5 munkanap áll rendelkezésére a hiánypótlás teljesítésére.

3.2. A pályázati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

3.3. A pályázati eljárás során a pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot kell biztosítani.

3.4. Minden ajánlattevőnek joga van a pályázati eljárás során rendelkezésre álló valamennyi információhoz hozzáférni annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon a megalapozott ajánlattételre.

3.5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést az ajánlat kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatban más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

II. Fejezet

A PÁLYÁZAT MEGHIRDETÉSE

A pályázat típusai

4. A pályázat nyilvános.

5. A pályázatot kettő vagy több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ilyenkor a második vagy az azt követő fordulókban - az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első, vagy előző forduló eredményeként kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

A pályázat közzététele

6. A pályázati felhívást a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának felhatalmazása alapján Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a polgármester írja ki.

Eredménytelen pályázati eljárás esetén a polgármester a pályázatot újból kiírhatja azzal, hogy újbóli kiírás esetén a pályázati kiírás, felhívás tartalma jogszabályváltozás, valamint a vagyongazdálkodás eredményessége céljából megváltoztatható, mely változtatásról a hatáskör gyakorlóját tájékoztatni kell. 

7. A nyilvános pályázati felhívást Szolnok város internetes honlapján és a Városháza hirdetőtábláján kifüggesztve - az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt/határnapot legalább 15 nappal megelőzően - kell meghirdetni.

8. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) az Önkormányzat nevét, székhelyét,

b) a pályázat tárgyának a megnevezését,

c) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,

d) pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása helyét, idejét, a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését

e) a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse.

f) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása során a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és az elővásárlási jog gyakorlásának módját jogszabály állapítja meg,

g) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása, valamint a működtetés csak törvényben meghatározott átlátható szervezet vagy természetes személy részére történhet.

9. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázat tárgyát képző vagyonelemre vonatkozó adatokat, az ajánlatok szükséges mellékleteit valamint az ajánlatok elkészítéséhez szükséges valamennyi technikai információt, hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket,

b) a pályázat célhoz kötöttsége esetén a pályázat célját, több forduló esetén a fordulók számát,

c) az ajánlati kötöttség időtartamát,

d) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának, határidejét, módját

e) az ajánlatok elbírálásának szempontrendszerét,

f) az ajánlatok felbontásának helyét, időpontját és az eredmény kihirdetés helyét, idejét,

g) a pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,

j) az arra való utalást, hogy a pályázati kiírás jelen Szabályzat előírásai alapján történik, és az ajánlat benyújtásával a pályázó a jelen Szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,

k) minden olyan egyéb adatot, amelyet a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója szükségesnek tart,

l) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása során a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és az elővásárlási jog gyakorlásának módját jogszabály állapítja meg,

m) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása, valamint a működtetés csak törvényben meghatározott átlátható szervezet vagy természetes személy részére történhet.

Pályázati biztosíték

10.1. A pályázati biztosíték összegéről a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója dönt.

10.2. A biztosítékot az ajánlatok érvénytelensége megállapítása esetén, valamint a pályázatok elbírálása után legkésőbb az eredményhirdetéstől számítot 30 napon belül vissza kell fizetni.

10.2.1. Tulajdonjog átruházásával járó ügyletek esetén a 10.2. pont szerinti 30 nap az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának a pályázó általi tudomásszerzésétől kezdődik.

10.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg, vagy az ellenértékbe beszámításra kerül.

A pályázati ajánlat

11.1. Az ajánlattevők pályázati ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban minden oldalon (összes mellékletekkel együtt) eredeti (cégszerű) aláírással, 1 példányban nyújthatják be az ajánlatok beadására nyitva álló időpontban/határidőben és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel.

11.2.

12.1 A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező nyilatkozatát:

a) a pályázati felhívásban, kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

b) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan

c) nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

- a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

- az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

- a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

d) nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházására irányuló pályázat esetén arra vonatkozóan, hogy természetes személynek vagy átlátható szervezetnek minősül.

12.2 A pályázathoz eredetiben csatolni kell (melyek a pályázati ajánlat részét képezik:

a) a pályázati biztosíték befizetésének igazolását

b) a pályázati kiírásban, felhívásban meghatározott egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat, mellékleteket.

12.3. A 11.1 pont szerinti eredeti (cégszerű) aláírás az így eredetben (cégszerűen) már aláírt pályázati biztosíték befizetésének igazolása, aláírási címpéldány és cégkivonat, hiteles cégbírósági igazolás, közjegyző által ellenjegyzett okirat esetén mellőzhető. Bírósági nyilvántartású szervezeteknél az eredeti aláírás az aláírási címpéldány szerint fogadható el. 

A pályázat érvénytelenné nyilvánítása

13.1. A pályázat érvénytelenségét vonja maga után a pályázati felhívásban, kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, valamint az ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekmény érvénytelenségét vonja maga után.

13.2. Érvényes az az ajánlat, amely a pályázati kiírás formai követelményeinek megfelel, a felhívás és kiírás által előírt nyilatkozatokat, mellékleteket és igazolásokat tartalmazza.

III. Fejezet

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA

A pályázati ajánlatok beérkeztetése, felbontása, ismertetése

14.1. Az ajánlatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját a pályázati anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni, személyesen benyújtott ajánlatok esetében az átvétel tényét és időpontját igazolni kell.

14.2. A határidőben beérkezett ajánlatokat, a pályázati felhívást kiíró, a jegyző és az ajánlattevők, vagy meghatalmazottjaik jelenlétében kell felbontani, az ajánlatot - mellékleteivel együtt - bírálati sorszámmal kell ellátni.

14.3. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát.

15. A pályázati kiírás eltérő rendelkezése hiányában pályázatok felbontása a pályázati eljárásban résztvevők és a 14.2. pontban megjelölt személyek részvételével történik.

16.1. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlati árat, illetve az ellenszolgáltatást. A pályázatokról további részletek nem hozhatók nyilvánosságra.

16.2. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyről a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik. A bontáson jelen nem lévő ajánlattevőnek a jegyzőkönyv egy másolati példányát a bontásról számított 30 napon belül meg kell küldeni.

Az ajánlatok elbírálása

17.1. A benyújtott ajánlatok érvényességét a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója állapítja meg.

17.2 Az érvényesség megállapítására az ajánlatok felbontását követően legkésőbb 60 napon belül kerül sor.

17.3 A pályázat érvényességének megvizsgálására, a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója szakértőt is felkérhet.

18. A pályázat érvényességének megállapításában, illetve a pályázat elbírásában részt vevő személy, illetőleg a szakértő nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó vagy annak:

a) hozzátartozója, vagy közeli rokona és/vagy,

b) munkaviszony alapján közvetlen felettese és/vagy,

c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja és/vagy,

d) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pályázó esetén, annak tulajdonosa vagy résztulajdonosa.

19. Az elbírálásban, döntésben részt vevő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

20.1. Az ajánlatokat a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója 60 napon belül bírálja el.

20.2 Az elbírálási határidőt a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról a pályázókat írásban értesíteni kell.

21.1 A pályázat elbírálása során az érvényes ajánlatok közül a legmagasabb összegű ajánlatot kell - tulajdonjog átruházással járó ügyletnél az elővásárlási jog jogosultja lemondó nyilatkozata vagy a határidő eredménytelen eltelte feltételével -  győztesként kihirdetni, kivéve, ha a pályázati kiírás eltérő bírálati szempontokat állapít meg.

21.2. Az ajánlatok elbírálása során azonos árajánlat, vagy azonos módon előnyös pályázatok esetén, - a hatáskör gyakorlójának döntése alapján a pályázók között külön szabályzatban meghatározottak szerint meghívásos liciteljárást kell lefolytatni.

21.3. Meghatározott célra történő működtetésre, illetve tulajdonjog átruházásra irányuló, pályázat esetén, az elbíráló egyedi mérlegelése alapján, az önkormányzat szempontjából legelőnyösebb pályázatot kell - tulajdonjog átruházással járó ügyletnél az elővásárlási jog jogosultja lemondó nyilatkozata vagy a határidő eredménytelen eltelte feltételével - győztesként kihirdetni.

21.4. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes ajánlattevőn kívül azokat az ajánlattevőket is, akikkel az önkormányzat még szerződést kötne (szerződéskötésre jogosulttá válható ajánlattevők) akkor, ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért az önkormányzat a szerződéstől eláll.

22. Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az elbíráló az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

23.1. A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója a pályázatot érvényes ajánlatok esetén is eredménytelennek minősítheti.

23.2. Eredménytelen a pályázat továbbá akkor, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás, kiírás követelményeinek,

c) többfordulós pályázat esetén a meghirdetett fordulóban egyetlen ajánlattevő sem jelent meg.

A pályázat eredményének közlése

24.1. Az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntést a pályázati kiírásban meghatározott időpontban ki kell hirdetni, vagy az eredményhirdetés módosított időpontjáról a pályázókat írásban értesíteni kell.

24.2. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul, írásban kell értesíteni.

24.3. A szellemi terméket képviselő pályázatokat - kérésre - vissza kell küldeni.

IV. Fejezet

A szerződés megkötése

25.1 Szerződést csak a pályázat nyertesével lehet kötni, kivéve a 26. pontban foglaltakat.

25.2. A szerződés tartalmát a felek a pályázati feltételek, a pályázatot nyert ajánlattevő ajánlata és a hatályos jogszabályok alapján alakítják ki.

25.3. A szerződés létrejöttének időpontja az ajánlat elfogadására vonatkozó döntés pályázó által történő tudomásszerzésének a napja.

25.3.1. A tulajdonjog átruházással járó ügyleteknél a szerződés létrejöttének időpontja a pályázó tudomásszerzésének napja az elővásárlási jog jogosultjának a számára nyilatkozattételre megszabott határidőn belül tett lemondó nyilatkozatáról, vagy a határidő eredménytelen elteltéről mely egyben a szerződés hatálybalépésének a napja.

26. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért az önkormányzat elállási jogát gyakorolja az önkormányzat- amennyiben döntésében a nyertes ajánlattevőkön kívül megjelölte a 21.4. pontban foglaltaknak megfelelően a szerződéskötésre jogosulttá váló ajánlattevőket is - jogosult a soron következő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

27.

28.

25/2003. (VII.9.) KR. rendelet 2. sz. melléklete

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONGAZDÁLKODÁSI LICITELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

I . Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Vagyongazdálkodási Liciteljárási Szabályzat (továbbiakban: Liciteljárási Szabályzat) célja, a liciteljárással történő vagyongazdálkodás részletes szabályainak megállapítása azon esetekben, ha az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, vagy más jellegű működtetése jogszabály kötelezően liciteljárás lefolytatásához köti, illetőleg, ha a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója egyedi döntéssel liciteljárást ír elő.

2. A Liciteljárási Szabályzat hatálya az önkormányzati vagyon tulajdonjogának licitálás útján történő átruházására, valamint működtetésére  terjed ki.

3.1. A liciteljárás nyilvános. Az eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információk nyújtása, és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. Az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lebonyolítása érdekében a polgármester a bontás során jogosult hiánypótlásról dönteni, kizárólag olyan formai hiányosságok esetén, amelyek a helyszínen azonnal javíthatóak.

3.2. A licit felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok értékelhetőek legyenek.

3.3. A liciteljárás során a résztvevők számára teljes nyilvánosságot kell biztosítani.

3.4. Minden ajánlattevőnek joga van a liciteljárás során rendelkezésre álló valamennyi információhoz hozzáférni annak érdekében, hogy lehetősége nyíljon a megalapozott ajánlattételre.

3.5. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést ajánlat kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatban más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

II. Fejezet

A LICITELJÁRÁS KIÍRÁSA

A liciteljárás típusai

4. Liciteljárásra nyilvános közzététellel, vagy meghívásos úton kerülhet sor. Meghívásos eljárásról az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló mindenkor hatályos rendeletben meghatározott vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója dönt.

5. A liciteljárás egyfordulós. Eredménytelen liciteljárás esetén a polgármester a liciteljárást újból lefolytathatja azzal, hogy újbóli lefolytatás esetén a licit-felhívás tartalma jogszabályváltozás, valamint a vagyongazdálkodás eredményessége céljából megváltoztatható, mely változtatásról a hatáskör gyakorlóját tájékoztatni kell.

A licit-felhívás közzététele

6. A licit-felhívást a meghívásos eljárás kivételével - a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának felhatalmazása alapján Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a polgármester írja ki. Meghívásos eljárás esetén a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának döntése alapján a polgármester hívja meg az ajánlattevőket. A liciteljárást, csak 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján lehet lefolytatni. Ha rendelkezésre áll 6 hónapnál régebbi forgalmi értékbecslés, elegendő annak értékbecslő által felülvizsgált változata is.

7.  A nyilvános felhívást Szolnok város internetes honlapján és a Városháza hirdetőtábláján kifüggesztve - az ajánlatok benyújtására megállapított időpontot legalább 15 nappal megelőzően - kell közzétenni.

8.1. A felhívásnak tartalmaznia kell:

a) az Önkormányzat nevét, székhelyét,

b) a felhívás tárgyának megnevezését,

c) a limit árat, induló bérleti díjat,

d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét, és a szükséges mellékleteket,

e) a licitálás helyét, időpontját és módját, az eredmény kihirdetés helyét, idejét

f) az ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

g) az arra való utalást, hogy a liciteljárás jelen Liciteljárási Szabályzat előírásai alapján történik, és az ajánlat benyújtásával az ajánlattevő a jelen Liciteljárási Szabályzat rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el,

h) minden olyan egyéb adatot, amelyet a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója szükségesnek tart.

i) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása során a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg és az elővásárlási jog gyakorlásának módját jogszabály állapítja meg,

j) arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a tulajdonjog átruházása, valamint a működtetés csak törvényben meghatározott átlátható szervezet vagy természetes személy részére történhet.

9.1. Az ajánlati biztosíték összegéről a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója dönt.

9.2. A biztosítékot az ajánlatok érvénytelensége megállapítása esetén, valamint az eredményhirdetés után legkésőbb 30 napon belül vissza kell adni.

9.2.1. Tulajdonjog átruházásával járó ügyletek esetén a 9.2. pont szerinti 30 nap az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az ajánlattevő általi tudomásszerzésétől kezdődik.

9.3. Nem jár vissza a biztosíték az ajánlattevőnek, ha a szerződés megkötése neki felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg, vagy az ellenértékbe beszámításra kerül.

Az ajánlat

10. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, 1 példányban, amelyet minden oldalon (összes mellékletekkel együtt) eredetiben (cégszerű) aláírással kell ellátni - nyújthatják be az ajánlatok beadására nyitva álló időpontban és helyen, az adott felhívásra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazottjuk útján.

10.1. A 11. pont szerinti eredeti (cégszerű) aláírás az így eredetben (cégszerűen) már aláírt pályázati biztosíték befizetésének igazolása, aláírási címpéldány és cégkivonat, hiteles cégbírósági igazolás, közjegyző által ellenjegyzett okirat esetén mellőzhető. Bírósági nyilvántartású szervezeteknél az eredeti aláírás az aláírási címpéldány szerint fogadható el.

11. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát.

12.1. A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező nyilatkozatát:

a) a felhívásban foglalt feltételek tudomásul vételére,

b) a limitár elfogadására vonatkozóan.

c) nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy

- a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,

- az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,

- a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.

d) nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházására irányuló liciteljárás esetén arra vonatkozóan, hogy természetes személynek vagy átlátható szervezetnek minősül.

12.2 Az ajánlathoz eredetiben csatolni kell (melyek az ajánlat részét képezik):

a) az ajánlati biztosíték befizetésének igazolását.

b) a felhívásban meghatározott egyéb nyilatkozatokat, igazolásokat

13.1. Az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után a licitfelhívásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az ajánlattevőnek a liciteljárás tisztaságához fűződő, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye.

13.2. Érvényes az az ajánlat, amely a felhívás formai követelményeinek megfelel valamint a felhívás által előírt nyilatkozatokat, mellékleteket és igazolásokat tartalmazza.

III. Fejezet

AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSA

Az ajánlatok beérkeztetése, felbontása, ismertetése

14.1. Az ajánlatok beérkezésekor az átvétel pontos időpontját, az anyagot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni, személyesen benyújtott ajánlatok esetében az átvétel tényét és időpontját átvételi elismervény átadásával igazolni kell.

14.2. A licitfelhívásban meghatározott időpontban beérkezett ajánlatokat, - mellékleteivel együtt - bírálati sorszámmal kell ellátni.

14.3. A vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlójának eltérő rendelkezése hiányában az ajánlatok felbontása nyilvánosan történik.

15. A nyilvános felbontáson jelen van a polgármester, az SzMSz szerint illetékes bizottság/ok elnöke/i, a jegyző vagy meghatalmazottjuk, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, felkérés esetén a szakértő.

16.1. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, illetőleg az ajánlat érvényességének megállapítását.

16.2. Az ajánlatok felbontásakor, illetve ismertetésekor, a liciteljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyről a jegyző gondoskodik a polgármesteri hivatal közreműködésével.

A licitálást megelőző feladatok

17.1. A benyújtott ajánlatok érvényességét a polgármester, az SzMSz szerint illetékes bizottság/ok/ elnöke és a jegyző, vagy meghatalmazottjukból álló munkacsoport bírálja el.

17.2. Az érvényesség megállapítására az ajánlatok felbontását követően azonnal sor kerül.

17.3. Az ajánlat érvényességének megvizsgálására, valamint az ajánlatok értékelésére a munkacsoport egyedi döntésével szakértőt is felkérhet.

18. Az ajánlat érvényességének megállapításában, illetve a liciteljárásban részt vevő személy, illetőleg a szakértő nem lehet az ajánlatot benyújtó licitáló vagy annak:

a) hozzátartozója, vagy közeli rokona és/vagy,

b) munkaviszony alapján közvetlen felettese és/vagy,

c) szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja és/vagy,

d) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság ajánlatot tevő esetén, annak tulajdonosa vagy résztulajdonosa.

19. Az elbírálásban, döntésben részt vevő, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

A licitálás szabályai

20.1. A ajánlattevő a licitáláson történő adategyeztetésnél köteles bemutatni a licitálás vezetőjének:

20.1.1. személyi igazolványát;

20.1.2. egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetén a társasági szerződést és 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a folyamatban lévő cégbejegyzési eljárás hiteles cégbírósági igazolását

20.2.1. A ajánlattevő a licitáláson történő adategyeztetésnél köteles átadni a licitálás vezetőjének a 14.1 pontban írtak szerint kapott átvételi elismervényt, melyet be kell azonosítani a megfelelő borítékkal.

20.2.2. Ha a ajánlattevő nem személyesen vesz részt a licitáláson, akkor közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt képviseleti meghatalmazását át kell adnia a licitálás vezetőjének.

20.3. Az adategyeztetés alapján licitálási részvételre jogosultaknak a licitálás vezetője azonosító sorszámot ad.

20.4. A licitálás helyiségében szigorúan tilos mobiltelefont használni.

21.1. A jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik a licitálás technikai feltételeiről és jogszerű végrehajtásához szükséges körülményekről.

21.1.1. A licitálás vezetője a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy.

21.1.2. A licitálás vezetőjének feladatai: számba veszi a megjelent ajánlattevőket, majd sorszámuk megnevezésével nyilvánosan és indokolással, tájékoztatást ad a licitálásra esetlegesen nem jogosultakról. Ingatlantulajdon értékesítése esetén azt is köteles bejelenteni, ha lenne elővásárlási joggal rendelkező, azonban az illetékes személy vagy személyek nem nevezhetők meg;

21.1.3. Gondoskodik arról, hogy a ajánlattevők a licitáláson kizárólag egy csoportban, elől, azoktól a személyektől, akik nem licitálhatnak, valamint az érdeklődő megjelentektől jól elkülönítetten foglaljanak helyet.

21.2. A licitálás vezetője sorra felbontja a megjelent ajánlattevők borítékait és a munkacsoport véleményezését követően hangosan bejelenti, hogy melyik azonosító számú ajánlatban tett ajánlatok tekinthetők a 13.2 pontban foglaltak szerint érvényesnek.

21.3.1.1. Elidegenítés esetén egy-egy ráajánlás összegének minimálisan annyinak kell lennie, hogy azáltal az (új) ajánlati ár legalább az ajánlati biztosíték összegével azonos mértékben haladja meg az addig volt legmagasabb ajánlati ár összegét.

21.3.1.2. Bérbeadás esetén egy-egy ráajánlás összegének minimálisan annyinak kell lennie, hogy azáltal az (új) ajánlati ár legalább a felhívásban szereplő minimál bérleti díj 5 %-nak összegével azonos mértékben haladja meg az addig volt legmagasabb ajánlati ár összegét

21.3.2. A licitálás vezetője minden ráajánlás elhangzása után, hangos szóval - az azonosító szám megjelölésével - kihirdeti azt, hogy melyik ajánlattevő, milyen összegű ajánlati árat ért már el.

21.4. A ráajánlási lehetőséget, illetőleg annak kinyilvánítását addig kell folytatni, amíg a versenyzők bármelyike a 21.3.1.1 illetve a 21.3.1.2 pontban foglaltak szerint ráajánl az addig legmagasabbra licitált összegre.

21.4.1. Amennyiben a versenyzők között egyező ajánlat alakulna ki, akkor köteles a licitálás vezetője ezeket a ajánlattevőket külön felkérni a végső legmagasabb ajánlatra.

21.4.2. Amennyiben az ismételt felhívásra tett végső legmagasabb ajánlatok is azonos összeget eredményeznének, akkor az azonosak között sorsolással kell meghatározni a megnyert szerződéskötési jogosultság sorrendjét.

21.4.3. Az előbbiek végrehajtása után a licitálás vezetője a megajánlott, illetőleg kisorsolt legmagasabb ajánlat hangos kijelentésével kihirdeti, hogy melyik sorszámú ajánlattevő szerezte meg a szerződés megkötésének elsőbbségi jogát. A győztes ajánlattevő mellett ugyanígy kihirdeti egyidejűleg a szerződéskötésre sorrendben másodikként jogosultságot nyert ajánlattevő sorszámát és ajánlati összegét, és felhívja a figyelmet az alábbiakra:

21.4.3.1. A legmagasabb ajánlati árat tett ajánlattevő tizenöt naptári napon belül köteles aláírni a szerződést és az ellenértéket a szerződés szerint megfizetni. Ha ezt nem tenné meg, akkor elveszítette mind a szerződéskötési jogosultságát, mind az ajánlati biztosítékát, ebben az esetben a polgármesternek haladéktalanul értesítenie kell a második legtöbbet ajánlót a szerződéskötési jogáról (kötelezettségéről), erre tizenöt naptári nap határidőt adva. Tulajdonjog átruházását nem eredményező ügyleteknél az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket figyelmen kívül kell hagyni.

21.4.3.1.1. Tulajdonjog átruházását eredményező jogügyletnél a licitálás vezetője köteles a a legmagasabb ajánlati árat tett ajánlattevőt az elővásárlási jog lefolytatásáról, valamint arról tájékoztatni, hogy ajánlattevők tulajdonszerzési joga az elővásárlási jog jogosulja számára nyilatkozattételre megszabott határidőn belül tett lemondó nyilatkozata, vagy a nyilatkozattételre fennálló határidő eredménytelen eltelte esetén nyílik meg, és az ajánlattevők erről való tudomásszerzésének a napja lesz a szerződés hatálybalépésének a napja. A legmagasabb ajánlatot tett ajánlattevő tizenöt naptári napon belül köteles aláírni a szerződést és az ellenértéket a szerződés szerint megfizetni. Ha ezt nem tenné meg, akkor elveszítette mind a szerződéskötési jogosultságát, mind az ajánlati biztosítékát.

21.4.3.2. Amennyiben a tizenöt naptári napon belül a másodikként legtöbbet ajánló ajánlattevő nem köti meg a szerződést és a szerződés szerint nem fizeti meg az általa ajánlott ellenértéket, akkor ez az ajánlattevő is elvesztette mind a szerződéskötési jogosultságát, mind a letétbe helyezett ajánlati biztosítékát, és a licitálás eredménytelenségét kell megállapítani.

21.4.3.3. A sorrendben második legtöbbet ajánló vagy a 21.4.2. pontban hivatkozott ki nem sorsolt szerződéskötési jogosultságot nyert ajánlattevő csak akkor kaphatja vissza az ajánlati biztosítékát, ha a nála többet ajánló már aláírta a szerződést és az ellenértéket is megfizette. Ha egyik jogosult sem írná alá a meghatározott időben a szerződést, akkor mind a két szerződéskötési jogosultságot nyert elveszti az ajánlati biztosítékát.

21.4.3.4.

21.5. A licitálás vezetője a licitálást berekeszti és intézkedik - az első két helyezett kivételével - az ajánlati biztosítékok legkésőbb 30 napon belül történő visszafizetésére.

21.6. Tulajdonjog átruházásával járó ügyletek esetén a 21.5. pont szerinti 30 nap az elővásárlásra jogosult elfogadó nyilatkozatának az ajánlattevő általi tudomásszerzésétől kezdődik.

Az eljárás eredményének közlése

22.1 Eredménytelen a liciteljárás akkor, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a licitfelhívás követelményeinek.

IV. Fejezet

A szerződés megkötése

23.1 Szerződést csak a liciteljárás nyertesével lehet kötni, kivéve a 24. pontban foglaltakat.

23.2. A szerződés vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója által jóváhagyott tervezetét a licitálás megkezdése előtt az ajánlattevőkkel ismertetni kell. A szerződést a jóváhagyott tartalommal kell megkötni.

23.3. A tulajdonjog átruházással járó ügyleteknél a szerződés létrejöttének időpontja a pályázó tudomásszerzésének napja az elővásárlási jog jogosultjának a számára nyilatkozattételre megszabott határidőn belül tett lemondó nyilatkozatáról, vagy a határidő eredménytelen elteltéről mely egyben a szerződés hatálybalépésének a napja.

24. Ha a licitálás nyertesével a szerződés megkötése meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti és ezért az önkormányzat elállási jogát gyakorolja az önkormányzat jogosult a soron következő licitálóval szerződést kötni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

25.

26.

25/2003. (VII.9.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklete

1.

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ NEMZETI VAGYONA

 Sorsz.

 Cím

 Helyrajzi szám

 Kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon megnevezése

 Jellege/ értéke

 Jelenlegi védettség jellege

 1.

 Ady Endre út - Pozsonyi út sarka

 
3089
Hrsz-ú közterületen álló

 
Kápolna és feszület

 Kápolna, épült 1749-ben, barokk, egytornyú dongaboltozatos, kő feszület

 országos műemlék

 2.

 Balogh K. út - Pólya Tibor út sarok

 
1549
Hrsz-ú közterületen álló

 
Mária szobor

 Készült 1750 körül, kő, kovácsoltvas kerítéssel körülvett talapzatra helyezett oszlop tetején álló Mária alak csillagos glóriával

 
országos műemlék

 3.

 Szent István tér

 115
Hrsz-ú közterületen álló

 Nepomuki Szt. János szobor

 Készült 1804-ben, kő a széles talapzat két oldala mellék alakok számára kialakítva

 
országos műemlék

 4.

 Madách út - Templom út sarok

 
1017
Hrsz-ú közterületen álló

 Bánkódó Krisztus szobor

 Készült a 19. század elején, védőépítménye a 19. század második felének historizáló stílusában készült a szobor homokkő, olajmázolással készült

 

országos műemlék

 5.

 Templom út

 
1047/2
Hrsz-ú közterületen álló

 Szentháromság tér és kálvária szobor

 A szobor késő barokk, készült 1794-ben, kő háromalakos szoborcsoport

 
országos műemlék

 6.

 Szabadság tér

 
787/4
Hrsz-ú közterületen álló

 Szolnoki csata emlékműve

 Az emlékszobrot 1868-ban állították kőből, Gerenday Antal alkotása

 
országos műemlék

 7.

 Tiszai Hajósok Tere

 
925/1
Hrsz-ú közterületen álló

 I.  világháborús emlékmű

 Az emlékmű kőszobor, Szentgyörgyi István műve

 
helyi védelem

 25/2003. (VII.9.) önkormányzati rendelet 3. sz. mellékletének függeléke

25/2003. (VII.9.) önkormányzati rendelet 4. sz. melléklete

SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA VAGYONKEZELÉSBE ADOTT NEMZETI VAGYONA

 Ingatlan címe: Szolnok,

  hrsz.

  terület (m2)

 Forgalomképesség

 Ady Endre út 11.

   1950/1

   6438

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Belterület (Széchenyi krt.)

   9593/20

   860

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Belterület (Széchenyi krt.)

   9593/27

   50

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Károly Róbert utca 2.

   3348

   9968

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Áchim András utca 12-14.

   212

   3273

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 43.

   3307

   4554

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Balogh Béla utca 14.

   776/12

   8206

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Béla Király utca 4.

   3310

   3041

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 42.

  1342

 2147

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Petőfi Sándor utca 1.

   1322

   5176

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Sárkány utca 6.

   8532/2

   5280

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 37.

   3246

   9245

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Bán utca 9.

   5024/4

   15745

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tiszaparti sétány 2-3.

   929

   3311

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Dr. Durst János utca 1-3.

  5610/B/1

  79

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Abonyi út 36.

  7917

  7328

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Aranyi Sándor utca 3.

  9107/10/A/20

  112

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Napsugár utca 59.

  10168/1

  627

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Gorkij utca 32.

  11506

  3244

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Karczag László utca 2.

  9090/18/A/3

  1179

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 9090/18/A/5

 70

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 9090/18/A/7

 53

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 56.

  4543/A/1

  174

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 4543/B/1

  67

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 4543/C/1

  39

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 68.

   4563/1

   2965

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tiszaparti sétány 5.

   1049/4

   2899

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Kolozsvári utca 23.

 1949/41/A/5

 20

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Temető utca 1/a.

 5672/8/A/1

 25

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/2

 18

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/3

 18

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/4

 22

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/5

 19

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/6

 19

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/7

 34

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/8

 37

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 5672/8/A/9

 37

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Széchenyi István körút 129.

 8939/35/A/14

 23

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Csallóköz utca 33.

 7278/A/1

 60

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Nagy Imre krt. 20.

 4566/12

 9736

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Mátyás király út 20.

 3952

 7326

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Kassai út 17.

 2201/1

 5988

 Korlátozottan forgalomképes vagyon


 2200/2

 401

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Réz utca 1.,Kassai út 29.

 1853/1

 18131

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Templom út. 6.

 1038

 2319

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Széchenyi István körút 10.

 9478/7

 10539

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Rákóczi út 45.

 4345

 8727

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Széchenyi István körút. 22.

 8869/33

 17414

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Szolnok, Fiumei utca 5.

 1428/3

 12401

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Gorkij utca 47.

 11512

 15955

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Munkácsy Mihály utca 13.

 12483/2

 3474

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Liget utca 10.

 3984

 10835

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Szabadság tér 6.

 1565

 3710

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tisza park 1.

 849

 5760

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Széchenyi István körút 16.

 8869/48

 17424

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Városmajor út 65/a.

 764/16

 2094

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Városmajor út 67/a.

 764/17

 3357

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 68.

 4563/1

 2695

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Bán utca 9.

 5024/4

 15745

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tiszaparti sétány 5.

 1049/4

 2899

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Károly Róbert út 11.

 3316

 923

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Béla Király utca 4.

 3310

 3041

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Baross utca 37.

 3246

 9245

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tiszaparti sétány 2-3.

 929

 3311

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Liget utca 8.

 3980/2

 656

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Táncsics Mihály utca  20.

 825

 2671

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Táncsics Mihály utca 15.

 848

 1959

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Kossuth Lajos utca 17-23.

 2072/13/A/36

 43

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tiszaligeti Tenisz Stadion

 9727/3

 9269

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Tiszaligeti Tenisz Stadion beépítetlen terület

 9727/4

 2015

 Korlátozottan forgalomképes vagyon

 Szolnok, Kossuth tér 9. 

 840

 4729

 Korlátozottan forgalomképes vagyon