1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vállalkozói vagyon körébe tartozó Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nem lakás célú helyiségekre: üzlethelyiségek, irodák (továbbiakban együtt: üzlethelyiségek), garázsok, pincék, egyéb helyiségek (továbbiakban mind együtt: helyiségek).

(2) Nem kell alkalmazni e rendelet szabályait az önkormányzat és más személy közös tulajdonában lévő helyiségekre.

(3)¹ Vagyonkezelői joggal átruházott üzlethelyiségek esetén Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/2003. (VII.9.) KR. rendelet II/A. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)² E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: lakástörvény), valamint Szolnok Megyei Jogú Város vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 25/2003. (VII.9.) KR. rendelet (továbbiakban: vagyonrendelet) rendelkezései az irányadók.

2. § (1) Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlését megilleti és terheli a bérbeadói jogok és kötelezettségek összessége, melyet részben saját maga, részben az SZMSZ szerint illetékes bizottság, a polgármester, továbbá az üzemeltető szerv útján e rendeletben szabályozott módon gyakorol.

(2) Ha e rendelet és a vagyonrendelet sem jelöli meg a bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervet (személyt) a jogokat és a kötelezettségeket a polgármester gyakorolja.

3. § (1) Az üzlethelyiség bérbeadása történhet határozott időre legfeljebb 10 évre, határozatlan időre, vagy feltétel bekövetkeztéig. A bérbeadás időtartamára a polgármester tesz javaslatot. Amennyiben a közgyűlés az adott üzlethelyiségre vonatkozóan bérleti jog megváltásáról nem döntött, arról a (4) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója dönt.

(2) Megüresedett, vagy újonnan létesített üzlethelyiség bérbeadására a vagyonrendelet szerinti pályázati, vagy liciteljárás alkalmazásával kerülhet sor, melyről a vagyongazdálkodási hatáskör gyakorlója dönt.

(3) Nem kell a (2) bekezdést alkalmazni abban az esetben, ha a bérlő folytatni kívánja a bérleti jogviszonyt és a bérbeadó, valamint a bérlő a bérbeadás új feltételeiben megegyeznek.

(4) Ha a bérleti díj összege a bérbeadáskori bruttó bérleti díjjal számolva a bérlet időtartama alatt a 15 millió Ft-ot meghaladja, valamint határozatlan időre, továbbá 5 évet meghaladó bérbeadás esetén az SZMSZ szerint illetékes bizottság hozza meg a tulajdonosi döntést. Amennyiben a szerződésben foglalt feltételek teljesítése automatikusan a szerződés meghosszabbítását eredményezi, akkor a bérlet időtartamát a meghosszabbítás figyelembevételével kell megállapítani.

(5)³ Üzlethelyiség ingyenes, vagy jelképes ellenértékű bérbeadásáról a közgyűlés egyedi határozattal dönt, melyben rendelkezni kell a bérleti díj, valamint az üzemeltetési és fenntartási költségek viseléséről.

4. § (1) A bérleti szerződést írásba kell foglalni. Az önkormányzat nevében a hatáskör gyakorlójának döntése alapján a szerződést a polgármester köti meg.

(2) A felek (a bérbeadó és a bérlő) a helyiségbér mértékében szabadon állapodnak meg.

(3) Az üzlethelyiségbe más személy nem fogadható be, albérletbe nem adható, közösen nem üzemeltethető.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

- a bérbeadás időtartamát,

- bérleti díjat,

- az üzlethelyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor az üzlethelyiség visszaadásával kapcsolatos megállapodást,

- bérbeadó és a bérlő jogait, kötelességeit,

- bérbeadó elővásárlási jogának biztosítását az üzlethelyiség bérleti jogára,

- annak kikötését, hogy az üzlethelyiség albérletbe nem adható, abba más személy nem fogadható be, közösen nem üzemeltethető,

- jogcím nélküli használat esetére a használati díj összegére vonatkozó rendelkezéseket.

5. § (1) A bérlő bérleti jogát a 3. § (4) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlójának előzetes hozzájárulásával másra átruházhatja, vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.

(2)⁴ A hozzájárulást abban az esetben lehet megadni, ha:

- a bérleti jog átadójának bérleti díj, és közüzemi és helyi adó tartozása nincs,

- a bérleti jog átvevőjének adó- és köztartozása nincs,

- az új bérlő elfogadja a bérbeadó új szerződéses feltételeit,

- az új bérlő tevékenysége folytatása ellen hatósági eljárás nincs folyamatban,

- bérleti jog átadója a bérleti jog eladására kötött szerződésben meghatározott eladási ár

- csere esetén értékkülönbözet - 75%-ának a bérbeadó részére való megfizetését vállalja.

6. § (1) Az üzlethelyiséget jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől az üzlethelyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáig használati díjat köteles fizetni, melynek összege a jogcím nélküli használat kezdetét közvetlenül megelőző bérleti díj. A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a fizetendő használati díj összege a korábban fizetett használati díj ötszöröse.

(2)⁵ Amennyiben a bérleti szerződés bérleti díj hátralék miatt kerül felmondásra, és a bérlő a hátralékot a felmondás kézhez vételétől számított 30 napon belül megfizeti, egy alkalommal, változatlan feltételekkel ismételten bérbe kaphatja az adott bérleményt. Az ismételt bérbe adásról a 3. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlója dönt.

(3)⁶ A jogcím nélküli használó által használt üzlethelyiséget az (1) bekezdés szerinti visszaadását követően e rendelet 3. §-ában vagy 7. §-ában foglaltak alkalmazásával kell ismételten hasznosítani.

7. § (1) Üzlethelyiséget csak forgalmi értékbecsléssel megalapozottan lehet értékesíteni. A hatáskör gyakorlóját az értékbecslésben megállapított bruttó forgalmi érték figyelembe vételével kell meghatározni a hatályos vagyonrendelet szerint, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Az üzlethelyiség elidegenítése történhet:

(3) Üres üzlethelyiség esetén a limitár nem lehet kevesebb az üzlethelyiségre készített forgalmi értékbecslésben megállapított bruttó forgalmi értéknél.

(4) Az üzlethelyiség vételárának megfizetése történhet:

(5) A (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti vételár megfizetéssel történő értékesítés esetén a tulajdonosi döntést a közgyűlés hozza meg.

(6) A vételárként fizetett készpénzt egy összegben kell megfizetni, kivéve (7) bekezdésben foglaltakat.

(7) Amennyiben az üzlethelyiség készpénzben fizetett vételára, vagy vételárának a készpénz összege a 100 millió forintot meghaladja, a vevő kérelmére a közgyűlés legfeljebb két részletben történő fizetést engedélyez. A második részletet a vevő kérelmében meghatározott időpontban, de legkésőbb a szerződés aláírásától számított 12 hónapon belül kell megfizetni.

8. § (1) Garázsok bérbeadására e rendelet szabályait kell alkalmazni e fejezetben meghatározott eltérésékkel.

(2)⁷ Garázst határozott időre, legfeljebb 10 évre, határozatlan időre, vagy feltétel bekövetkeztéig lehet bérbe adni.

(3) A garázs bérbeadása történhet:

9. § (1) A bérlő Szolnok Megyei Jogú Városban csak egy önkormányzati tulajdonban lévő garázs bérletével rendelkezhet.

(2)⁸ A bérleti jog másik önkormányzati tulajdonú garázs bérleti jogára cserélhető a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha:

- a bérlőknek bérleti díj, köztartozása, illetve közüzemi tartozása nincs,

- az új bérlő elfogadja a bérbeadó új szerződéses feltételeit.

10. § (1) Pincék és egyéb helyiségek bérbeadására e rendelet szabályait kell alkalmazni e fejezetben meghatározott eltérésékkel.

(2)⁹ Pincét és egyéb helyiséget határozott időre, legfeljebb 10 évre vagy határozatlan időre lehet bérbe adni.

(3) Pince és egyéb helyiség bérbeadása történhet:

- külső ajánlat alapján,

-önkormányzat részéről pályázati vagy liciteljárás útján.

(4)¹⁰ Pince bérletére szóló bérleti jog másik önkormányzati tulajdonú pince bérleti jogára cserélhető a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha:

- a bérlőknek bérleti díj, köztartozása, illetve közüzemi tartozása nincs,

- az új bérlő elfogadja a bérbeadó új szerződéses feltételeit.

(5)¹¹ Egyéb helyiségek a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatók, amennyiben a bérlő érvényesíti az albérlővel szemben, a vele szemben támasztott követelményeket.

11. § Garázsok, pincék és egyéb helyiségek elidegenítése történhet:

12. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A helyiség bérlője által e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott vételi szándék elbírálásakor a benyújtáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételi jogának és feltételeinek szabályozásáról szóló 16/1994. (IV.11.) KR. valamint az azt módosító 27/1994. (VII.1.) KR. a 20/1995. (IV.13.) KR., a 31/1995. (VII.4.) KR., a 37/ 1995. (X.3.) KR., a 44/1995. (XI.1.) KR. a 26/1996. (IX.27.) KR., a 14/1997. (VI.24.) KR., a 8/1998. (III.31.) KR., az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek bérletéről szóló 18/1994. (IV.29.) és az azt módosító 18/2000. (V.3.) KR., a 7/2004.(III.29.) KR., 6/2005 (II.28) KR. és a 13/2005. (IV.29.) KR. rendeletek hatályukat vesztik.

13. § (1) E rendelet hatályba lépésének napjával a vagyonrendelet 1. § (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki: _Nem lakás célú helyiségekre e rendelet szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló rendelet rendelkezéseket nem tartalmaz.

(2) E rendelet hatályba lépésének napjával a vagyonrendelet 10. § (5) bekezdése az alábbiakra módosul:

(3) E rendelet hatályba lépésének napjával a vagyonrendelet 19. § (1) bekezdésének első mondatában a hivatkozás 18. § (3)-re módosul.

(4) E rendelet hatályba lépésének napjával a vagyonrendelet 12. § (2) a) pontja és a nem lakás célú helyiség szövegrész, valamint a 12. § (2) b) pontja hatályát veszti.