Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Étv) 54. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 12. § (3)-(4) bekezdésében, valamint az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI.13.) Korm. rendelet előírásaira - a közterület-használati engedélyezéssel kapcsolatban az alábbi rendeletet alkotja:

1. § Rendelet célja, hogy Szolnok város közterületeinek rendeltetéstől eltérő használata és a zöldterületek használata szabályozott módon az állampolgárok érdekében úgy valósuljon meg, hogy az mások és a város érdekeit ne sértse, továbbá segítse elő a közterületek rendjének és tisztaságának fokozott biztosítását.

2. § (1) A rendelet területi hatálya Szolnok Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező, más szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3)^[1] Az Étv. 2. § 13. pontja alapján a rendelet tárgyi hatálya kiterjed Szolnok városban közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterületre, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendelet tárgyi hatálya továbbá kiterjed minden Szolnok város belterületén lévő és az önkormányzat tulajdonát képező közhasználatú zöldterületre.

(4)^[2] A közterületet rendeltetéstől eltérően használni közterület használati engedély alapján lehet. A közterület használati engedélyt a polgármester adja ki, a döntés-előkészítő feladatokat a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Igazgatósága látja el. A kérelem önkormányzati hatósági ügyként kerül elbírálásra a általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai alapján. A közterület használati engedély kiadására irányuló hatósági eljárás illetékmentes.

(5) A polgármester határozata ellen benyújtott fellebbezést a közgyűlés bírálja el.

(6) a) A nem állami, vagy Önkormányzati tulajdonban lévő belterületi földrészletek illetőleg építmények (épületárkádok alatti járdák, alul- és felüljárók kerítéssel le nem határolható ingatlanrészek) közhasználatra átadott részei csak rendeltetésüknek megfelelően e rendelet szabályainak alkalmazásával használhatók.

b) Az Étv. 2. § 13. pontjában meghatározott közterületen túl minden egyéb ingatlant, és ingatlanrészt csak abban az esetben lehet rendeltetéstől eltérő módon használni - e rendeletben szabályozottak szerint - ha az ingatlan tulajdonosa és az önkormányzat között külön szerződés jön létre az ingatlannak, illetve az ingatlan meghatározott részének közhasználat céljára történő átadásáról. A közhasználatra külön szerződéssel átadott területre - kérelemre, a tulajdonos hozzájárulása alapján - e rendelet szabályai szerint a polgármester ad közterület-használati engedélyt.

c) Az ingatlanoknak, illetve ingatlanrészeknek a közhasználat céljára történő átadásáról kötendő szerződés mintája e rendelet 4. számú melléklete.

(7)^[3] Az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közúthálózatba tartozó helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, és a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet rendelkezései az irányadóak. A helyi közút igénybevételéért díjat kell fizetni. Az igénybe venni kívánt terület első elfoglalt m2-e után 2.000,- Ft-ot kell fizetni (alapdíj), majd az ezt követő további területen, illetve az első elfoglalt m2 területen is az alapdíjon kívül fizetendő díj összegét a rendelet 2. sz. melléklete szerint kell megállapítani. Nem kell díjat fizetni az önkormányzat érdekében végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez, rendezvényhez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén. A parkoló-automaták tekintetében a ténylegesen elfoglalt területet kell a díjfizetés szempontjából figyelembe venni.

3. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni, illetve közterület-használati engedély köteles:

a) Árusító és egyéb fülke (pavilon, konténer, melyek üzleti tevékenységgel kapcsolatosak)

b) Árusító és szórakoztató automata

c) Alkalmi és mozgó árusítóhely

d) Vendéglátó-ipari előkert, terasz, sörsátor

e) Idényjellegű árusítás (dinnye, zöldség-gyümölcs, fenyőfa)

f) Üzlet előtti saját termék árusítása

g) Közterületbe nyúló lépcső, üzlethomlokzat, védőtető, előtető, szezonális jelleggel ernyőszerkezet

h) Kiállítás, árubemutatás (max. 2 napig)

i) Vásár, alkalmi vásár (max. 2 napig)

j) Mutatványos és cirkuszi tevékenységet szolgáló sátor, lakókocsi

k) Sport és kulturális rendezvény

l) Film, televízió, video és hangfelvétel készítéshez 1 óránál hosszabb ideig tartó közterület igénybevétele

m) Lakásfelújítással, egyéb építkezéssel kapcsolatos gépek, építőanyag, felvonulási létesítmények, anyagtárolás, - konténer -, állvány elhelyezés

n) Gépjárművezetéssel kapcsolatos tanpálya

o) Egyes létesítményekhez szükséges gépjármű várakozóhely gépkocsinként

p) Teher- és különleges gépjárművek és ezek vontatványainak elhelyezése (gépjárművenként, vontatványonként) max.: 14 napig

q) Kerékpár, motorkerékpár tárolóeszköz kihelyezése

r) a közúti forgalomból kivont gépjármű tárolására max: 3 hónap

s) postaláda,

t) telefonfülke,

u)^[4] települési szilárd hulladék gyűjtőedény tartós elhelyezése,

v)^[5] kirakatszekrény, cég-és címtábla (amennyiben 10 cm-nél nagyobb mértékben közterületbe nyúlik)

w)^[6] elektromos töltőpont,

x)^[7] parkoló automata.

(2) A közterület-használati engedély időtartama maximum 1 év lehet. A közterület-használati engedély új kérelemre meghosszabbítható.

4. § Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:

a) úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez.

b) költözködés alkalmával történő rakodáshoz, ha az a 24 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza.

5. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kezdeményeznie, aki a közterületet használni kívánja. Az erre irányuló kérelmet alkalmi árusítás esetén a tevékenység megkezdése előtt legalább 8 nappal, egyéb esetben legalább 30 nappal kell benyújtani a Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Igazgatóságára.

(2) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(3) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek ( 3. számú melléklet ) tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep) - helyének címét, adószámát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) az engedélyben előírtak betartásáért és az elfoglalt terület helyreállításáért felelős személy nevét, címét.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) közterületen történő árusításhoz a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyeket, vagy azok hiteles másolatát,

b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat hiteles másolatát,

c) mutatványos tevékenység esetében az eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat hiteles másolatát,

d)^[8] rendezvény esetében szükséges hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat, zajszint-határérték meghatározásról határozatot,

e) a terület helyreállítására, takarítására vonatkozó nyilatkozat, vagy szerződés 1 példányát, ha a közterület károsodása, szennyeződése várható,

f) ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos; 3 példányos helyszínrajzot M=1:1000, vagy M=1:500 léptékben az építmény helyének pontos megjelölésével, 100 m2-nél nagyobb terület igénybevétele esetén organizációs tervet,

g) a tulajdonos hozzájárulását a 2. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben,

h) jogszabály szerint kötelező szakhatósági hozzájárulásokat,

i) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét,

j)^[9]

6. § (1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályzatot, a városrendezési terveket, a városképre és műemlékvédelemre, továbbá a köztisztaságra vonatkozó előírásokat, rendeleteket, valamint a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához kiadott a szakhatósági hozzájárulásokban előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

(2) A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, a műemléki, vagy más szempontból védett területen közterület-használati engedély csak akkor adható, ha a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbuszvárakozó-fülke létesítése, építési munka végzése), kivéve vendéglátó-ipari előkert, terasz.

7. § (1) A közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a vonatkozó jogszabályok szakhatósági előírások és az e rendeletben foglalt feltételek ezt lehetővé teszik.

(2)^[10] A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell a általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági döntésre vonatkozó kötelező tartalmi elemeit.

(3) Az engedély a megjelölt határidő utolsó napján érvényét veszti. A hosszabbítást 15 nappal az engedély érvényességi idejének lejárta előtt kell megkérni. A meghatározott időre történő szüneteltetést 15 nappal előbb írásban be kell jelenteni.

Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadásával a 2. § (4) bekezdésben szereplő szervnek írásban bejelenteni.

(4) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének az esedékes időpontig nem tesz eleget.

Az engedélyt akkor is vissza kell vonni, ha a 2. § (6) bekezdés b) pontjában szereplő külön szerződés érvényét veszti, vagy a tulajdonos a hozzájárulását visszavonja.

(5) A közterületet az érvényes határidő utolsó napjáig fel kell szabadítani, ezzel egyidejűleg az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani és a szennyeződéstől meg kell tisztítani.

A helyreállítást be kell jelenteni és a területet a helyszínen a 2. § (4) bekezdésben meghatározott szerv képviselőjének vagy a közterület-felügyeletnek át kell adni.

(6) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos közterület-használati engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, egészségvédelmi és környezetvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(7) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben - szükség szerint- elő kell írni a közterület felőli városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését.

7/A. §^[11]

8. § I. Nem adható közterület-használati engedély:

(1) Közterületen zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes, környezetszennyező tevékenység gyakorlására.

(2) Szeszesital (kimért és palackozott) forgalmazására, kivéve, vendéglátó-ipari egységek közterületből ideiglenesen kialakított kerthelyiségeire,

(3) Közlekedés biztonságát zavaró berendezésekre és anyagokra.

(4) Sátorgarázs létesítésére.

(5) Göngyöleg tárolására, amennyiben az nem közterületi árusításhoz kapcsolódik.

(6) Erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek közterületen való elhelyezésére, árusítására.

(7) Üzemanyag (benzin) közterületen történő tárolására, árusítására.

(8) Olyan helyre, mely a közművek, vagy azok műtárgyai rendeltetésszerű használatát akadályozza.

(9) Ha az engedélyes nem tett eleget díjfizetési kötelezettségének, amíg tartozását nem rendezi.

(10) Roncs jármű közterületen történő tárolására.

II. Feltétel bekövetkezése esetén adható közterület-használati engedély:

Mozgóboltra csak a belváros által lehatárolt terület kivételével adható engedély, a szervezett rendezvények, vásárok esetében, azok időtartamára a belváros területén is elhelyezhetők mozgóboltok.

9. § (1) Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni.

(2) Az igénybevenni kívánt terület első elfoglalt m2-e után 2.000,- Ft-ot kell fizetni (alapdíj), majd az ezt követő további területen, illetve az első elfoglalt m2 területen is az alapdíjon kívül fizetendő díj mértékét (továbbiakban együtt közterület használati díj) az 1. sz. melléklet szerint kell megállapítani. A fizetendő díjat, a megfizetés határidejét és módját a határozatban kell meghatározni.

(3) Amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő használata fizető parkolóhely igénybevételével valósul meg, úgy a közterület használati díj mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az adott díjzónára vonatkozó kieső parkoló díj bevételét is. Ezen összeget az igénybevevőnek kell megfizetni. A kiesés mértékét 50%-os kihasználtsággal kell figyelembe venni.

(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(5)^[12] A díjfizetés szempontjából minden megkezdett nap és négyzetméter, továbbá minden fél hónapnál hosszabb időszak egésznek, 1-2 hetes időszak fél hónapnak számít. A parkoló-automaták tekintetében a ténylegesen elfoglalt területet kell a díjfizetés szempontjából figyelembe venni.

(6)^[13] A közterület-használati díj teljes összegét az engedély átvételét követő 15 napon belül kell befizetni csekken, vagy átutalással a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata számlájára. 15 napnál rövidebb idejű közterület-foglalás esetén engedélyes köteles a közterület használati díjat az engedély megadásával egyidőben megfizetni.

(7) Ha az engedélyes a közterület-használatot az engedély egyidejű visszaadásával megszünteti, részére a közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni.

(8) Mentes a közterület-használati díj, fizetése alól:

a) a közterület tulajdonosának érdekében végzett rendeltetéstől eltérő közterület használata,

b) a tulajdonossal kötött megállapodással közterületként funkcionáló területek rendeltetéstől eltérő hasznosítása.

(9)^[14]

9/A. §^[15] (1)^[16]

(2)^[17] A mozgóképről szóló törvény hatálya alá tartozó filmforgatási célú közterület-használat esetén a magasabb jogszabályok szerinti hatósági eljárásban jelen rendelet rendelkezései megfelelően alkalmazandóak, azzal, hogy a közterület-használat díja a mozgóképről szóló törvényben meghatározott mértékben kerül alkalmazásra.

(3) A mozgóképről szóló törvény szerinti turisztikailag kiemelt közterület a 17. § i) pontjában meghatározott terület.

10. § (1) Az engedélyes a közterületet az engedély szerint köteles használni.

(2)^[18]

11. § A közterület-használati engedélyt közérdekből az engedélyező bármikor visszavonhatja, ebben az esetben a befizetett közterület-használati díjat a közterület-használati engedély megszűnésének időpontjától visszatéríti.

11/A. §^[19]

11/B. §^[20] (1) Közterületen tilos a szeszes ital fogyasztása a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem terjed ki:

a) az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező, szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó egységre, annak előkertjére, teraszára, sörsátrára, kitelepülése területére, a vendéglátó egység nyitvatartási idejére,

b) a szeszes italt is forgalmazó alkalmi rendezvények területére a rendezvény ideje alatt.

11/C. §^[21] (1) Falfestést e rendeletben meghatározott ingatlanon kijelölt legálfalon lehet elhelyezni.

(2) Kijelölt legálfalak:

a) 5000 Szolnok, Nyúl u. 2. sz. alatti ingatlan (Hrsz.: 9455/4) kerítés felülete,

b) 5000 Szolnok, Szolnok Ispán körúti ingatlanon (hrsz: 1428/37) lévő kerítés felülete (labdarúgó fal).

(3) A legálfal felhasználásához a külön önkormányzati rendeletben meghatározott jogszerű használók hozzájárulása szükséges. Az Önkormányzat, mint jogszerű használó esetében a hozzájárulást a Polgármester adja ki. A hozzájáruláshoz szükséges kérelem e rendelet 5. sz. mellékletét képezi.

12. § A közhasználatú zöldterületek

A rendelet alkalmazása szempontjából közhasználatú zöldterület: a város belterületén lévő és az önkormányzat tulajdonát képező minden: - közterületnek minősülő közpark, - pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő

- lakó-, illetőleg üdülőépületek elhelyezésére szolgáló tömbteleknek közkert (játszó-, pihenőkert, stb) céljára kialakított része, ha az épület tulajdonosa (kezelője) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelőjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik,

- közutat, járdát szegélyező, illetőleg közúti forgalmat irányító, vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület,

- utcai fasor,

- játszótér,

 ^[22]- pormentesített sétány, gyöngykavics murvás terület, bármely, szilárd burkolattal ellátott,valamint

- azok a területek, amelyeken a fásítás, vagy parkosítás már megkezdődött.

13. § Zöldterületek létesítése

(1) Közhasználatú zöldterületet létesíteni csak a jegyző által engedélyezett terv alapján lehet.

(2) A lakosság által létesített utcai előkertek és fák gondozása, fenntartása a létesítő feladata.

(3) Az a tulajdonos vagy vagyonkezelő (a továbbiakban: tulajdonos), aki a közterületen lévő fát ki akarja vágni, e szándékát köteles - a kivágás tervezett időpontját megelőzően harminc nappal - az önkormányzat jegyzőjének előzetesen bejelenteni.

14. § Zöldterületek fenntartása

(1) Szolnok Megyei Jogú Város közhasználatú zöldterületeinek fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(2) A közutak tartozékát képező fák, cserjék és bokrok közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút fenntartója látja el.

(3)^[23] A közhasználatú zöldterületek megóvása szempontjából kiemelt területek: Kossuth tér és Hubay utca, Hild tér és környéke, Tiszaliget, Tiszaparti sétány, Verseghy park és Rozárium, Tiszapark, Várkonyi tér, Jubileum tér és környéke, Zagyvaparti sétány, Tiszai Hajósok tere, Lengyel Antal tér, “Szolnok Zöldház társasház”, valamint a Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola előtt létesült terek, továbbá minden közösségi tér, az üzembehelyezési okmányban foglalt megvalósulási időpontot követő 30. naptól, mely megvalósulási időpontot a Polgármester az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott, helyben szokásos módon kihirdet.

(4)^[24]

15. § Zöldterületek használata

(1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon - állaguk sérülése nélkül - mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A közhasználatú zöldterületek rendeltetésétől eltérő használatát (külön engedélyben) a polgármester engedélyezheti (rendezvény, vásár, stb.), az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

(3) A közhasználatú zöldterületet, építkezés céljából igénybe vevőnek kötelessége az építés során megmaradó fák, cserjék és zöldterületek védelme.

(4) Ha a közhasználatú zöldterület: - engedélyezett - rendeltetéstől eltérő használata folytán a rajta lévő növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések károsodása, megsemmisülése esetén a jogosított saját maga, vagy megbízottja útján köteles a pótlásról, illetve a helyreállításról gondoskodni. Ennek elmulasztásakor köteles a pótlás költségeit megtéríteni.

(5) A térítés összege: a megsemmisült növényzet és tárgyak bekerülési költsége, az ültetés költsége és a beállítási időben felmerülő (fáknál 5 év, cserjéknél 3 év, füves terület esetén 1 év) fenntartás költségei.

(6) A növényzet pótlása során minden kivágott

a) fa 50 centiméter magasságban mért törzskerületének megfelelő fát vagy fákat kell telepíteni,

b) cserje helyett legalább két darab cserjét kell ültetni,

c) egyéb növényzet pótlásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - jegyző előírásai szerint kell gondoskodni [21/1992. (I. 28.) Korm. r. 8. §]

(7) A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezését követő 1 éven belül kell teljesíteni.

15/A. §^[25] Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok, valamint a parlagfű eltávolításáról. A tisztán tartás magába foglalja a területek tisztítását, hulladékmentesítését, kaszálását, hó- és síkosságmentesítését, illetőleg pormentesítését.

16. § Zöldterületen tiltott tevékenységek

A közhasználatú zöldterületen tilos:

a) szemetelés,

b) olyan tevékenység folytatása, magatartás tanúsítása, mely mások nyugalmát, pihenését zavarja (pihenőhelyeken, kisgyermekek részére fenntartott helyeken labdázni, este 21,00 óra után hangoskodni, lármázni),

c) kerti építmények, berendezések rongálása, rendeltetéstől eltérő használata, utakon, tereken a forgalom akadályozása,

d) virágok, egyéb növények szedése, csonkítása, fákon hirdetés kifüggesztése, fák kitörése,

e)^[26] járművel parkolni, közlekedni, kivéve, ha azt közúti jelzőtábla vagy a megállást, várakozást lehetővé tévő érvényes hatósági engedély kifejezetten megengedi.

f) 14 éven aluli gyermekek részére készült labdapályákat, játszótereket és azok felszerelését felnőtteknek használni,

g) síkosság-mentesítési keveréket, vagy azzal leszórt havat zöldterületre felrakni,

h) zöldterületet engedély nélkül rendeltetéstől eltérő célra használni (árusítani, felbontani, építési törmeléket kirakni, stb.),

i)^[27] a zöldterületre állatot engedni, kivéve az erre kijelölt területet.

j)^[28] kóbor állatot vagy vadállatot etetni.

16/A. §^[29] Ebek futtatására kijelölt területek:

a) a Széchenyi városrész mellett húzódó övárok északi partjának 2 m-es sávja;

b) a Zagyva hullámtere a gát rézsűjének kivételével a Zagyva torkolattól a Várkonyi téri hídig;

c) a Zagyva hullámtere a gát rézsűjének kivételével a Várkonyi téri hídtól felfelé;

d) a Tisza folyása szerinti bal partjának hullámtere, kivéve a Tiszaliget;

e) a Tisza folyása szerinti jobb partjának hullámtere a vízi rendészettől a Holt - Tisza szivornyáig;

f) a Szandaszőlősi városrészben a régi Tisza-gát vonala;

g) a Partoskápolna és a vasút közötti terület;

g) a Tulipán út, Alcsi út és a Botond út közötti terület;

h) a Tisza mellékág (árapasztó) területe.”

17. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a)^[30] közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése,

b) helyi közút: az út és műtárgyai valamint tartozékai,

c) alkalmi vásár: néhány napos (maximum 30 nap) általában rendezvénnyel összekötött árusítás,

d) árusító és egyéb fülke (pavilon): 12 m2 bruttó alapterületet meg nem haladó bármikor könnyen szétszedhető szerkezetből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló, vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény, mely a talajjal nincs egybeépítve,

e) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusítóhelyről időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra - maximum 5 hónapi időtartamra - szóló kereskedelmi tevékenység (pl. fagylalt-árusítás),

f) alkalmi és mozgóárusítás: az idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezononként legfeljebb egy alkalommal 1-30 napig tartó mobil, nem hordozható berendezésekről történő közterületi árusítás,

g)^[31] közterületen árusítható termékek (ha a kereskedő üzlettel nem rendelkezik):

Napilap és hetilap, folyóirat, könyv

Levelezőlap

Virág

Léggömb

Zöldség, gyümölcs

Pattogatott kukorica

Főtt kukorica

Sült gesztenye

Csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró

Vattacukor és gyárilag vagy az előállító által csomagolt cukorka

Fagylalt, jégkrém

Ásványvíz, üdítőital, kávé szükséges hatósági engedélyek birtokában

h) szervezett rendezvény: maximum 1-2 napos ünnepekhez, vagy alkalmakhoz kapcsolódó rendezvény.

i) belváros: Szolnok város belterületi részének Zagyva folyó jobb partja- Tiszaparti sétány- Mártírok út- Indóház út József Attila út- Bajcsy Zs. út- vasút Bajcsy Zs. - Rékasi úti felüljáró közötti szakasz- Szántó krt.- Csokonai út - északi vasútvonal által körülhatárolt területe

j) forgalomból kivont jármű: hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, baleset folytán alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra és a közúti közlekedésben való részvételre, valamint a közúti közlekedésre alkalmas, és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelyet a tulajdonos bármely okból közterületen legalább 3 hónapot meghaladóan tárol, hogy azzal a forgalomban nem vesz részt

k) roncs jármű: minden olyan dolog, amely rendeltetését tekintve a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta és amely látható állapotát tekintve a forgalomba helyezésre alkalmatlan, javítása gazdaságosan nem végezhető el, függetlenül attól, hogy hatósági jelzéssel rendelkezik, vagy nem.

l)^[32]

m)^[33]

n)^[34]

o)^[35] Falfestés: méretétől függetlenül minden, eredetileg más funkcióra létrehozott épület építmény, létesítmény (pl.: házfal, kerítés, transzformátor-ház) felületén közvetlenül, maradandó módon (pl. festékkel) elhelyezett - reklámnak nem minősülő - hirdetmény, továbbá festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképző anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat.

p) Legálfal: a falfestés jogszerű elhelyezésére szolgáló felület.

---->>----->>--<<-----<<----

18. §^[36] (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki e rendelet:

a) 3. § (1) bekezdésében,

b) 7. § (5) bekezdésében,

c) 10. § (1) bekezdésében,

d)^[37] a 15/A. §-ában,

e)^[38] 16. § b)-j) pontjaiban foglalt rendelkezéseket megszegi, amennyiben cselekménye nem minősül bűncselekménynek, vagy törvényben meghatározott szabálysértésnek.

(2) Ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(3)^[39] A 16. § e) pontjában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a jármű üzembentartóját felelősség terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha

a) a jármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a - jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;

b)^[40] ha a járművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (jármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatbavevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy - azon járművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

(4)^[41] A közigazgatási bírság és a közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át. A helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskörben a közterület-felügyelő is eljárhat.

18/A. §^[42] (1) A közösségi együttélés szabályait megsérti és százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki

a) engedély nélkül utat elzár, az út alatt vagy a felett építményt vagy létesítményt, illetőleg ezekhez csatlakozást létesít,

b) utat engedély nélküli felbont, vagy elfoglal,

c) az út árkába vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza vagy az árkot (átereszt) szennyezi,

d) az úton elhelyezett útfenntartási anyagra szükségtelenül ráhajt vagy azt szétszórja,

e) az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,

f) természeti, vagy védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,

g) az utat vagy az út műtárgyát gondatlanul megrongálja,

amennyiben e cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek vagy törvényben meghatározott szabálysértésnek.

(2) Ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság kiszabásának van helye, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személy a jogsértést teljes mértékben elismeri.

(3)^[43] A közigazgatási bírság és közigazgatási helyszíni bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át.

18/B. §^[44] (1) A rendelet 18. § vagy 18/A. §-ában meghatározott közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt hivatalból indult hatósági eljárásban közérdeken alapuló személyes adatkezelés történik, melynek során Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata és annak szerveként Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint adatkezelőnek minősül.

(2) Az adatkezelő nevében - az (1) bekezdésben meghatározott célhoz kötődően - adatkezelési feladatokat végezhetnek Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztségviselői, képviselői, bizottságainak nem önkormányzati képviselő tagjai, az adatkezelő által foglalkoztatott valamennyi köztisztviselő, ügykezelő, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállaló és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, továbbá az adatfeldolgozási szerződésekben rögzítettek szerint az adatfeldolgozási szerződést aláírt külső szervezetek mindazon alkalmazottai, akik az adatkezelő informatikai rendszerét használják, üzemeltetik, működtetik vagy fejlesztik - azaz mindazon személyek, akik az adatkezelő adatvagyonához hozzáférhetnek.

(3) A kezelendő személyes adatok fajtái a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges mértékben

a) a jelen rendelet 3. § (1), 7. § (5), 10. § (1), 15/A. §, 16. § b)-d) és f)-j), továbbá a 18/A. §-ban meghatározott közösségi együttélés szabályainak megsértése miatt hivatalból indult hatósági eljárásokban a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok szervei által önkormányzati rendeletben meghatározott feladataik ellátásához,

b) a jelen rendelet 16. § e) pontjában meghatározott rendelkezések megszegése miatt hivatalból indult hatósági eljárásokban a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározottak szerint a települési önkormányzat jegyzője által a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához

igényelhető adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatokat az adatkezelő végrehajtás foganatosítása céljából az állami adóhatósághoz továbbítja, a hatósági eljárás megindításától annak - esetlegesen végrehajtási eljárást is magában foglaló - lezárását követő 5. év végéig kezeli.

19. § Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet 2008. július 1-én lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)^[45]

(3)^[46] A rendelet 3. § (1) bekezdése x) pontja alapján fennálló díjfizetési kötelezettség kezdő időpontja 2018. január 1. napja.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. április 24-i ülésén.

Megjegyzés:

A 24/2011. (VII.1.) önkormányzati rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

A 19/2012. (V.31.) önkormányzati rendelet 2012. május 31-én 17 óra 30 perckor lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 29/2012. (IX.27.) önkormányzati rendelet 2012. október 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 38/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 38/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelet 2013. október 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 39/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 2013. november 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

A 29/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2015. október 01-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (2) A rendelet 2-5. §-a 2015. november 1-jén lép hatályba.

A 7/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-jén lép hatályba. A rendelet 6. §-a a hatálybalépést követő napon hatályát veszti. A rendelet 6. § (2)-(3) bekezdését a hatáskör-átruházás tekintetében a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

A 8/2016. (IV.4.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-én lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 11/2017. (III.31.) önkormányzati rendelet a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel 2017. április 01-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. E rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet 2. §-a 2018. január 01-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (3) A rendelet 3. §-a 2019. január 01-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti. (4) A rendelet 4. §-a 2020. január 01-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 28/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Az 1/2018. (I.31.) önkormányzati rendelet 2018. február 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. A 2. §-a 2018. január 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A 24/2018. (X.31.) önkormányzati rendelet 2018. november 1-jén lép hatályba.

---->>----->>--<<-----<<----

13/2008. (IV.28.) KR. rendelet 1. sz. melléklete ^[47]

 A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT DÍJTÉTELEI (ÁFA nélkül)

 Egyéb- a díj mértékét a fentiek figyelembevételével, esetenként kell megállapítani.

13/2008. (IV.28.) KR.  rendelet 2. sz. melléklete ^[48]

A HELYI KÖZUTAK, JÁRDÁK NEM KÖZLEKEDÉSI CÉLÚ IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN FIZETENDŐ DÍJAK (ÁFA nélkül)

13/2008. (IV.28.) KR. rendelet 3. sz. melléklete

^[49]K É R E L E M MINIMÁLIS TARTALMI ELEMEI

Kérelmező adatai:

Kérelmező neve:

Állandó lakó-(telep) helyének címe:

Levélcíme:

Telefonszáma:

Adószáma:

A közterület igénybevételének adatai: 

Igénybevett terület helye:

Igénybevett terület módja:

Igénybevett terület nagysága (m2):

Igénybevett terület fajtája (úttest, járda, útpadka, zöldterület, földút):

A közterület igénybevételének célja:

A közterület igénybevételének időtartama:

 .....év ........................... hó ....... naptól

 .....év ............................ hó ...... napig.

 A szerződésben előírtak betartásáért és az elfoglalt terület helyreállításáért felelős személy neve, címe:

A közhasználatra átadott magántulajdonú területrész tulajdonosának (megbízottjának) hozzájárulása:

_____________________________________________________________________

_____________________________________________________________________

______________________________________________________________________

 S z o l n o k, .... év .................... hó ..... nap

____________________________

tulajdonos(megbízott)aláírása

S z o l n o k, ........ év ............................ hó ........... nap

.............................................

kérelmező

Csatolandó mellékletek:

- 3 pld. 1 : 500, vagy 1 : 1000 léptékű helyszínrajz az igényelt terület helyének pontos megjelölésével,

- Amennyiben a kért terület más intézmény, vagy magánszemély kezelésében (tulajdonában) lévő, e rendelet hatálya alá tartozó terület használatára irányul, úgy csatolni kell a kezelő (tulajdonos) hozzájárulását.

1) Kereskedelmi tevékenység esetén:

- az árusításra jogosító okirat másolata,

- élelmiszer árusítása esetén ÁNTSZ engedély másolata,

- vendéglátó-ipari előkert, terasz  esetén látványterv

2) Építési anyag tárolásához:

- 100 m2-nél nagyobb terület esetén organizációs terv,

- építkezésnél az építési engedély másolata.

3) Egyéb e rendelet 5. § /4/ bekezdésében előírt iratokat.

13/2008. (IV.28.) KR. rendelet 4. sz. melléklete

SZERZŐDÉS

Közhasználat céljára átadott területről

amely létrejött egyrészről Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (5000 Szolnok, Kossuth tér 9., képviseli: ___________. polgármester (továbbiakban: Átvevő),

 másrészről a _________..(cím: __________.), mint ingatlantulajdonos (továbbiakban: Átadó)

 mint Szerződő Felek között az alulírott napon, a természetben _______..(cím)____.(hrsz.) lévő ingatlanának ____.m2 területének (területrészének) közhasználat céljára történő átadásáról az alábbi feltételekkel:

 1.) Az Átadó a szerződésben megjelölt területet (területrészt) a közterület-használatra az Átvevőnek térítésmentesen átadja 20_____.. napjától visszavonásig.

 2.) A közhasználat céljára átadott terület (területrész) rendeltetéstől eltérő használata esetén szükséges az Átadó hozzájárulása, valamint a közterület-használati engedély megkérése.

 3.) Az Átvevő a szerződés alapján a közterületnek minősített ingatlanrészen a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról, a zöldterületek használatáról szóló ………….. KR. rendeletben előírtakat köteles betartatni.

 4.) A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak. A felek a szerződést, mint akaratukkal minden megegyezőt jóváhagyólag írták alá.

^[50]13/2008. (IV.28.) önkormányzati rendelet 5. sz. melléklete

KÉRELEM

Legálfal felhasználásához

Kérelmező adatai:

Kérelmező neve:

Állandó lakó-(telep) helyének címe.

Levélcím:

Telefonszám:

A legálfal igénybevételének adatai:

Igénybevett terület helye:

Igénybevett terület nagysága: …… m2 nagyságú terület igénybevételéhez kérek engedélyt.

A legálfal igénybevételének időtartalma:

20…. év ……………………. hó ………. naptól

20…. év ……………………. hó ………. napig.

Tudomásul veszem, hogy a falfestést a hozzájárulásban foglalt feltételekkel helyezem el és a legálfal igénybevételére vonatkozó hozzájárulásban meghatározott időtartam lejártát követően a legálfalat helyreállítom, a falfestést eltávolítom.

Szolnok, 20…… év ……………………. hó ………. nap

kérelmező

Melléklet:

a tervezett falfestés színezett látványterve