Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. §-a (1) bekezdés b) pontja alapján, a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 39/2011. (III.30.) számú határozatában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

^[1](1) A rendelet hatálya kiterjed a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Társulás) társult települései: Szolnok, Szajol, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Besenyszög, Kőtelek, Hunyadfalva, Zagyvarékas, Szászberek, Újszász, Tiszajenő, Tiszavárkony, Vezseny, Nagykörű, Tiszasüly, Tószeg, Csataszög, Martfű települések (a továbbiakban: társult települések) közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a társult településeken a Társulása által fenntartott a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) szabályozott alapszolgáltatást és szakosított ellátásokat nyújtó intézményekre.

 2. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formái

2. §

^[2](1)  Szociális alapszolgáltatások körében:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) család- és gyermekjóléti szolgáltatás

e) család- és gyermekjóléti központ

f) támogató szolgálat

g) utcai szociális munka

h) szenvedélybetegek közösségi ellátások

i) pszichiátriai betegek közösségi ellátása

j) alacsonyküszöbű ellátás

k) nappali ellátások

ka) idősek nappali intézménye

kb) hajléktalanok nappali intézménye

kc) pszichiátriai betegek nappali intézménye

kd) szenvedélybetegek nappali intézménye

ke) fogyatékosok nappali intézménye (Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén a szociális alapszolgáltatások keretében fogyatékos személyek nappali intézményét ellátási szerződéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület útján is biztosítja.)

l) tanyagondnoki szolgáltatás

(2) Szociális szakosított ellátások körében

a) átmeneti ellátások körében:

aa) hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye

ab) hajléktalan személyek átmeneti szállása

^[3]ac) időskorúak gondozóháza

b) ápolást, gondozást nyújtó ellátások körében: idősek otthona ellátás

3. Az ellátások igénybevétele

3. §

^[4]Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmet és annak mellékleteit, az ellátást biztosító intézmény vezetőjének kell benyújtani. A szóban előterjesztett kérelmet az intézményvezető írásba foglalja, melyet az ellátást igénylő aláír. A kérelemről az intézményvezető dönt, melyről írásban értesíti az ellátást igénylőt és/vagy törvényes képviselőjét.

4. §

Az étkeztetés igénybevétele szempontjából rászorultnak kell tekinteni:

a) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte,

b) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud,

c) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni a súlyosan fogyatékos személyt, aki a súlyos fogyatékosságát az Sztv. 65/C. § (6) bekezdése szerint igazolja,

d) Pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja,

e) Hajléktalan az a személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

5. §

(1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az ellátás működési engedélyében szereplő ellátási terület külterületén élő lakosok részére, igénylés alapján étkezést, házi segítségnyújtást, iskoláskorú gyermekek részére szállítást, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítését biztosítják.

(2) Szociális étkeztetés keretében való közreműködés során a tanyagondnoki szolgálat biztosítja az étel házhozszállítását a szociális étkeztetésben részesülők részére.

(3) Házi segítségnyújtás keretében történő közreműködése során a tanya gondnoki szolgálat biztosítja a házi gondozó munkájába tartozó nem szakmai jellegű feladatok ellátását, pl.: takarítás (eseti, kisebb), bevásárlás.

(4) Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása során a tanyagondnoki szolgálat feladata:

a) háziorvosi rendelésre szállítás,

b) egyéb egészségügyi intézménybe szállítás,

c) gyógyszerkiváltás és gyógyászati segédeszközhöz való hozzájutás biztosítása.

^[5](5) A tanyagondnoki szolgáltatás igénybevétele ingyenes, az ellátás keretében nyújtott étkezésért és házi segítségnyújtásért az e rendelet mellékletében szabályozott mértékű térítési díjat kell fizetni.

6. §

^[6](1) Az idősek otthona ellátást biztosító intézmények elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaguk ellátására szociális alapszolgáltatás igénybevételével sem képesek.

 (2) Idősek Otthona ellátásban részesíthető az a 18. életévét betöltött személy is, aki betegsége miatt önmaga ellátására nem képes, nyugdíjszerű ellátásban részesül és ellátása más szociális szakellátást nyújtó intézményben nem biztosítható.

(3) Idősotthoni ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő külön jogszabály alapján megállapított gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladó mértékben, vagy a gondozási szükséglete a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló okok miatt került megállapításra.

(4) A soron kívüli elhelyezési igényről az intézmény vezetője dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet
15-16. §-aiban leírtak alapján, melyről írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt.

(5) ^[7]

^[8]6/A. §

Az időskorúak gondozóházába történő ellátás legfeljebb 9 hónapra vehető igénybe, mely ellátás egy alkalommal legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

7. §

(1)  Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője megköti az ellátást nyújtó intézmény által külön jogszabály alapján elkészített Szakmai Program mellékletét képező megállapodást.

 (2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások esetén az intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást biztosítani az arra rászorulónak, ha ennek elmulasztása a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A külön eljárás nélkül biztosított ellátás határozott idejű ellátásnak minősül és a veszélyhelyzet fenn álltáig, de legfeljebb 6 hónapig vehető igénybe. Az időpont letelte után az ellátott kérheti az intézménybe történő felvételét. Ebben az esetben az intézmény vezetője a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint jár el.

^[9](4) Indokolt esetben a fogyatékosok nappali intézményébe legfeljebb napi 4 óra időtartamra az a személy is felvehető, aki után szülője, vagy más törvényes hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül.

(5) Rendkívül indokolt esetben a (4) bekezdés szerinti ellátás napi 8 óra időtartamra is igénybe vehető, két hónapot meg nem haladó időtartamig.

4. Térítési díjakra vonatkozó szabályok

8. §

^[10](1) A Társulás intézményei által nyújtott a szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozza meg.

 (2) Az e rendeletben szabályozott ellátásokért fizetendő térítési díjak megállapítását – az Sztv. 115/A. §-ában felsorolt szolgáltatások kivételével - valamint a térítési díj fizetésére kötelezettek körét a Sztv. vonatkozó szakaszai tartalmazzák.

(3) A 2011. január 1-e után keletkezett intézményi jogviszony esetében az idősek otthona szolgáltatásaiért fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg. Az igénybevétel előtt az intézményvezető vizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát, továbbá jelzálog alapjául szolgáló vagyonát. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénylő havi jövedelmének, jelentős pénzvagyonának és jelentős ingatlanvagyonának, továbbá jelzálog alapjául szolgáló vagyonának együttes összegének (vagyonigazolás alapján) 80%-át, melyet úgy kell megfizetni, hogy a gondozott rendszeres jövedelmének 80%-a erejéig kézpénzben fizet meg a fennmaradó részt a vagyonigazolásban figyelembe vett jelentős készpénz - ingatlan vagyon, illetve vagyonértékű jogra kell terhelni.

^[11](4)

9. §^[12]

^[13](1) Házi segítségnyújtás ellátás esetében az ellátott kérelmére a fenntartó engedélyezheti, hogy az a jogosult, akinek rendszeres havi jövedelme – kiskorú gondozott esetén a család egy főre jutó jövedelme – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg, a szolgáltatást térítésmentesen vehesse igénybe.

 (2) A fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a kötelezett kérelmére:

a./ azon jogosult esetében, akinek a havi jövedelme – kiskorú gondozott esetén a család egy főre jutó jövedelme – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg, a szolgáltatás térítésmentesen vehető igénybe.

b./  azon jogosult esetében, akinek a havi jövedelme – a kiskorú gondozott esetén a család egy főre jutó jövedelme - a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, de a személyi térítési díj levonását követően megmaradt havi jövedelme – kiskorú gondozott esetén a család egy főre eső jövedelme – a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem éri el, a személyi térítési díj legfeljebb 50 %-os mértékig csökkenthető, amíg a fennmaradó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.

10. §

(1) Idősek Otthona ellátás esetében kérelemre a személyi térítési díj, illetőleg a térítési díj-különbözet

a) maximum 30%-át kell megfizetnie annak a kötelezettnek, akinek a családjában a mindenkori hatályos szabályozás alapján – a tartási kötelezettség teljesítése nélkül – számított egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 450%-át – egyedül álló esetén 550%-át – nem haladja meg, úgy, hogy az elengedést követően a család mindenkori hatályos szabályok alapján számított egy főre jutó jövedelme nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350%-ánál, egyedül álló esetében 450%-ánál.

b) maximum 50%-át kell megfizetnie annak a kötelezettnek, akinek a családjában a mindenkori hatályos szabályozás alapján – a tartási kötelezettség teljesítése nélkül – számított egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 550%-át – egyedül álló esetén 650%-át – nem haladja meg, úgy, hogy az elengedést követően a család mindenkori hatályos szabályok alapján számított egy főre jutó jövedelme nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 450%-ánál, egyedül álló esetében 550%-ánál.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kötelezett: a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, továbbá a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és fél szeresét.

^[14](3) A térítési díj mérséklésére vonatkozó kérelmet a kötelezett az intézményvezető útján a fenntartóhoz nyújthatja be, melyről a fenntartó határozattal dönt. Az (1) bekezdés szerinti térítési díj csökkentésére vonatkozó kérelemhez a kötelezettnek a saját és vele közös háztartásban élők jövedelemigazolásait csatolni kell.

 (4)  Amennyiben az ellátást igénybe vevő, illetve hozzátartozója vállalja az intézményi térítési díjjal megegyező összegű személyi térítési díj megfizetését, abban az esetben az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátott, illetve hozzátartozója megköti az ellátást nyújtó intézmény által külön jogszabály alapján elkészített Szakmai Program mellékletét képező megállapodást.

10/A. §^[15]

(1) A hajléktalanok átmeneti szállása igénybevétele esetén a kórházban töltött napok után térítési díjat nem kell fizetni.

(2) Ha az ellátást igénybe vevő havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 350%-át, az intézményvezetőhöz benyújtott kérelmére a fenntartó határozatával

1. a térítési díjat elengedi, ha a kérelmező

1. munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy
2. legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
3. az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b) vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) fogyatékossági támogatásban részesül,

és ezt az állapotát egészségi állapot minősítését tartalmazó dokumentummal igazolja,

2. a térítési díjat legfeljebb 90%-kal csökkentheti, amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek nem felel meg, de kérelméből megállapítható, hogy önmaga, vagy tartási kötelezettséggel érintett hozzátartozója létfenntartásához a térítési díj csökkentése méltányolható módon indokolt.
   

^[16]10/B. §

Az idősek otthonába belépési hozzájárulással betölthető férőhelyek megjelölését és számát, valamint a fizetendő belépési hozzájárulás összegét e rendelet melléklete tartalmazza.

11. §

(1) A fenntartó a személyi térítési díj meg nem fizetéséből eredő díjhátralék összegét határozattal csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetési kedvezményt adhat, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik, és magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A hátralékos kérelmére a díjhátralék teljes összegben elengedésre kerül, ha a hátralékos családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg, és a bentlakásos intézményi ellátás igénybevétele esetén a jogosultnak a térítési díj alapjául szolgáló jelentős készpénz, vagy ingatlan, továbbá jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(3) A hátralékos kérelmére a díjhátralék csökkenthető, ha a hátralékos családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a bentlakásos intézményi ellátás igénybevétele esetén a jogosultnak a térítési díj alapjául szolgáló jelentős készpénz, vagy ingatlan, továbbá jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(4) A csökkentés mértéke a díjhátralék

a) 30%-a, ha a díjhátralék a hátralékos családjában az egy főre jutó havi jövedelem kétszeresét meghaladja;

b) 40%-a, ha a díjhátralék a hátralékos családjában az egy főre jutó havi jövedelem háromszorosát meghaladja;

c) 50%-a, ha a díjhátralék a hátralékos családjában az egy főre jutó havi jövedelem négyszeresét meghaladja.

(5) A hátralékos kérelmére legfeljebb 12 hónapos időtartamra részletfizetés engedélyezhető.

(6) A díjhátralék csökkentéséről, behajthatatlanná minősítéséről, törléséről, valamint a részletfizetés engedélyezéséről - a hatályos jogszabályokra figyelemmel - a fenntartó határozatot hoz.

^[17]12. §

5. Az ellátások megszüntetésének esetei és módjai

13. §

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megszűnnek vagy megszüntethetők a Sztv. 100-104. §-a szerinti esetekben és módon.

(2) Az intézményi jogviszony megszűnése/megszüntetése esetén az intézmény vezetője

a) gondoskodik az ellátott tárgyi eszközeinek kiadásáról,

b) szükség szerint az ellátott és személyes tárgyai elszállításának megszervezéséről,

c) az ellátott intézmény házipénztárában őrzött pénzösszegének kifizetéséről a pénzkezelési szabályzatban előírtaknak megfelelően.

6. Nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatás

14. §

(1) A szociális ellátást biztosító intézmény vezetője az igénybevételre várakozó személyekről, valamint az intézményi lakók létszámának alakulásáról minden hónap 5. napjáig a fenntartó részére jelentést teljesít a fenntartó által meghatározott adattartalommal és formában.

(2) Az intézmény vezetője a fenntartó, illetve az ellátott települések önkormányzatának megkeresésére évente kötelesek a szakmai munkájukról, végzett tevékenységükről a kérelmező által meghatározott szempontok és a Sztv.-ben foglaltak szerint beszámolót készíteni.

7. Érdekképviseleti fórum

15. §

(1) Az e rendeletben meghatározott szociális szakellátások esetén érdekképviseleti fórumot kell működtetni.

(2) Az érdekképviseleti fórum tagjainak számát és összetételét szociális intézmény esetében a Sztv. 99. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.

(3) Az érdekképviseleti fórum vezetője a fenntartó képviselője.

8. Záró rendelkezések

16. §

Ez a rendelet a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodása módosí-tásának a társult települések valamennyi képviselő-testülete által történő jóváhagyása napján lép hatályba.

^[18]17. §

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 2011. április 28-i ülésén.

Megjegyzés:

A 39/2011. (XI.28.) önkormányzati rendelet 2011. november 29-én lépett hatályba.

A 10/2012. (III.21.) önkormányzati rendelet 2012. március 22-én lépett hatályba.

A 9/2013. (II.28.) önkormányzati rendelet 2013. március 01. napján lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 24/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A 9/2014. (II.28.) önkormányzati rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 3/2016. (I.29.) önkormányzati rendelet 2016. február 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 18/2016. (V.31.) önkormányzati rendelet 2016. június 1. napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 4/2017. (II.27.) önkormányzati rendelet 2017. március 1. napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

A 9/2018. (III.21.) önkormányzati rendelet 2018. április 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Az 5/2019. (II.28.) önkormányzati rendelet 2019. március 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.

A 9/2019. (III.29.) önkormányzati rendelet 2019. április 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

A Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások intézményi és személyi térítési díjainak megállapításáról szóló önkormányzati rendelethez

Általános indokolás

A rendelet módosításának célja, a társult településeken a szociális ellátásokat érintő jogszabályok változása és a rendelet, továbbá a magasabb szintű jogszabályok közötti összhang megteremtése.

Részletes indokolás

1. §-hoz

Tekintette arra, hogy a rendelet hatálya SZKTT társult településeire is kiterjed, ezért szükséges annak szabályozása. Továbbá szükséges annak meghatározása, hogy az egyes ellátások igénybevétele esetén a jogosultsági és igénybevételi feltételeket a fenntartó határozza meg.

2. §-hoz

A rendeletben felsorolásra kerültek mindazok az alapszolgáltatások és szakellátások, amelyeket a SZKTT intézményei biztosítják.

3. -7. §-hoz

A rendelet ezen szakaszai a szociális alapszolgáltatások és a szakosított ellátások igénybevételére vonatkozó szabályokat tartalmazza, valamint az ellátás iránti kérelmek benyújtásának feltételeit, az ellátás igénybevételéről való döntés szabályozását, a döntéssel egyet nem értés esetén az eljárási szabályokat, továbbá az ellátások megszűnéséről, megszüntetéséről szóló rendelkezéseket foglalja össze. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó Sztv.-ben található szabályok változása értelmében az erre vonatkozó eljárást az eddigiekkel ellentétben az intézményvezető végzi. Ez számos ponton ellentétes a meglévő szabályozással, ezért ezzel összhangban szükségessé vált a régi szabályok aktualizálása.

A bentlakásos szociális intézményi ellátás igénybevételének alapját képező megállapodás tartalmi elemei a Sztv. ide vonatkozó szakaszainak módosulása értelmében, jelentős mértékben megváltoztak. Tekintve, hogy a megállapodás az ellátás biztosításának alapján képezi, ezért elengedhetetlen annak naprakészen történő használata. A megállapodás az intézmény külön jogszabály alapján elkészített Szakmai Programját, - melynek kötelező mellékletét képezi a megállapodás – minden módosítás alkalmával a fenntartó hagyja jóvá. Leírtak érdekében a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályozás megmarad, de a továbbiakban az intézmény Szakmai Programjának mellékletében található megállapodás mintát kell majd használnia az intézménynek.

8. §-hoz

A rendelet együttesen tartalmazza a személyes gondoskodást igénybevételéről és az ellátásokért fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló rendelkezéseket. Az ellátásokért fizetendő térítési díjak megállapítását és a fizetésre kötelezettek körét az Sztv. szabályozza. Ezen rendeletben szabályozásra került a 2008. január 1-ét megelőzően, valamint a 2011. január 1-ét követően keletkezett intézményi jogviszony esetében a térítési díjak megállapítására jogosult személy továbbá az eljárás szabályai.

9. §- hoz

Az alapszolgáltatások közül a házi segítségnyújtás térítési díjának megállapítására vonatkozó, illetve a kedvezményt adó szabályokat egységesen tartalmazza.

10. §-hoz

Az idősek otthona ellátásért fizetendő térítési díjak mérsékléséről szól ez a rendelkezés. Ezen szakasz azt tartalmazza, hogy az ellátásért fizetendő térítési díjra kötelezett a leírt szabályok figyelembe vételével mikor és milyen feltételekkel kérheti az általa fizetendő összeg mérséklését.

11. §-hoz

A személyi térítési díj meg nem fizetéséből eredő díjhátralékról való tájékoztatással kapcsolatos egységes szabályozást tartalmazza ezen szakasz, mely részletezi az elengedést, csökkentést.

12. §- hoz

Az átmeneti szállás igénybevételéért fizetendő térítési díjak megállapításáról rendelkezik ez a szakasz.

13. §- hoz

Az intézményi jogviszony megszűntetésének, megszűnésének szabályait tartalmazza az Sztv., így csak az eljárás módjáról volt szükséges rendelkezni.

14. §-hoz

A szakasz az SZKTT fenntartásában működő intézmények jelentési és beszámolási kötelezettségeit, nyilvántartás vezetéséről szóló rendelkezést határozza meg.

15. §-hoz

Az érdekképviseleti fórum működésére vonatkozó alapvető szabályokat határozza meg ezen szakasz.

16. §-hoz

E szakasz szabályozza, hogy mikor lép hatályba a rendelet.

17. § -hoz

Ebben a szakaszban került meghatározásra, hogy a mely önkormányzati rendeletek vesztik hatályukat e rendelet hatálybalépésével.