Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések

1. § A rendelet célja Szolnok Megyei Jogú Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Felirati tábla: valamely cég, társas vagy egyéni vállalkozás telephelyén a cég megnevezését, logóját és a működésével kapcsolatos információkat – különösen elérhetőséget, nyitva tartást, szolgáltatások felsorolását - tartalmazó, az épület homlokzatához rögzített önálló szerkezeti elem.
2. Térfal: azok az objektum csoportok, melyek keresztirányú közterületek között helyezkednek el, épülethomlokzatok és az utcafronti kerítések rendszerével összefüggően határolják a közterületet.
3. Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgáló utcabútor.

II. Fejezet

Reklámok, reklámhordozók elhelyezése

2. Reklámhordozók száma, műszaki követelményei

3. § Szolnok Megyei Jogú Város közigazgatási területén létesíthető reklámhordozók maximális száma 892 darab.

4. § A funkcionális célokat szolgáló utcabútoron egyidejűleg több reklám nem helyezhető el.

3. Reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól megengedett eltérések

5. § Az utcabútorokon reklámelhelyezésre igénybe vehető felület meghaladhatja a 11,0 m² –t.

6. § Polgármesteri engedéllyel molinó helyezhető ki évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra a város szempontjából jelentős kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltató programokról, rendezvényekről való tájékoztatás, figyelem felhívás érdekében.

III. Fejezet

A helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme

4. A helyi védelem tárgyai

7. § (1) A helyi védelem alatt álló területek fajtái:

1. helyi településkép-védelmi,
2. helyi városkép-védelmi,
3. helyi városszerkezet-védelmi,
4. helyi utcahálózat-védelmi,
5. helyi utcakép-védelmi
6. helyi régészeti-védelmi

területek.

(2) A helyi területi védelem jegyzéke jelen rendelet 1. számú melléklete, mely a helyileg védett területeket

a) elnevezi, lehatárolja;

b) térképen bemutatja.

8. § A helyi egyedi védelem jegyzéke jelen rendelet 2. számú melléklete, mely tartalmazza a védelemmel érintett épület(rész)ek, és épületrész(ek)nek nem minősülő objektumok

a) megnevezését és meghatározását;

b) fellelhetőségét utca és házszámmal, helyrajzi számmal.

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

9. § (1) A védetté nyilvánítással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy – a védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése iránti – Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) benyújtott írásbeli kérelem alapján indulhat.

(2) Az eljárásról az érintetteket írásban, elektronikus úton, Szolnok Megyei Jogú Város honlapjára feltett közzététellel és hirdetményi kifüggesztés útján értesíti Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(3) A helyi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni

a) a helyi védelembe vételre javasolt ingatlan tulajdonosát,

b) a helyi védelembe vételre javasolt ingatlan használóját, kezelőjét, ha nem azonos az a) pontban foglalttal, és

c) a kezdeményezőt, ha nem azonos az a)-b) pontban foglaltakkal.

10. § (1) A helyi védetté nyilvánítási kérelem kötelezően tartalmazza a kezdeményező nevét és címét, a műszaki ismertetést és az értékvizsgálati munkarészt.

(2) A műszaki ismertetés tartalmazza

a) a védendő érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

b) a védelem alá helyezés kezdeményezésének indokolását,

c) a védendő érték rendeltetését és használatának módját,

d) egyedi védelem esetén a helyszínrajzot,

e) területi védelem esetén az áttekintéshez szükséges, a védett terület határát rögzítő hiteles alaptérkép részletet, és

f) a védelembe vételt alátámasztó fotódokumentációt.

(3) Az értékvizsgálati munkarész egyedi és területi védelem esetén tartalmazza

a) a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg (homlokzati  nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) megjelölését,

b) a védelem alapját jelentő belső kialakítás, vagy a használati mód megjelölését,

c) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményének megjelölését,

d) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartására vonatkozó javaslatot.

11. § A helyi védelemre vonatkozó javaslat tárgya akkor kerül helyi védelem alá, ha Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) a polgármester előterjesztése alapján önkormányzati rendeletben védetté nyilvánítja.

12. § A Közgyűlés a Polgármester - Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Főépítésze (a továbbiakban: önkormányzati főépítész) javaslatára előkészített - előterjesztése alapján a védelemre javasolt értéket – a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg – legfeljebb egyéves határozott időtartamra határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

13. § (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,

b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védetté nyilvánított érték a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek a kérelmező által benyújtott értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d) a védetté nyilvánított érték magasabb szintű védettséget kap.

(2) A helyi védelem akkor kerül megszüntetésre, ha a közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján az önkormányzati rendeletből a védett értéket hatályon kívül helyezi.

6. A helyi védettség nyilvántartása

14. § A helyi védelem alá helyezett területekről, épület(rész)ekről, épület(rész)nek nem minősülő objektumokról az önkormányzati főépítész nyilvántartást vezet a településfejlesztési koncepcióról, integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

IV. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

7. Településképi szempontból meghatározó karakterterületek

15. § (1) Településképi szempontból meghatározó karakterterületek:

a) belvárosi: a történelmileg kialakult belvárosi területek.

A műemlékek és helyileg védett épületei nagy része itt található.

b) vegyes: elsősorban a lakótelepek, illetve a gazdasági területek telephelyei.

c) városi-zárt: a történelmileg kialakult belváros egyes részein, tipikusan zártsorú, helyenként szabadonálló, vagy oldalhatáron álló, kisvárosias beépítésű területek.

d) kertes: a város családi házas, kertvárosias, laza beépítésű, területei.

e) külsőségi: a belterületi nagytelkes, illetve külterületi kis beépítettségű, kiskertes besorolású területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3/a. számú melléklet tartalmazza.

8. Településképi szempontból meghatározó sajátos építési előírásokat tartalmazó területek

16. § (1) Településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó területek:

a) Kossuth Lajos tér és környéke,

b) Hullám utca és környéke,

c) Régi és új 4. sz. főútvonalakkal határolt terület,

d) Thököly út - Rékasi felüljáró - Szántó utca - Szántó krt.-Csokonai utca által határolt terület,

e) Városközponti Baross G. út- Dr. Elek I. út-Ady E. út - Batthyány u. által határolt terület,

f) Szandai rét,

g) Ipari park és Logisztikai Központ- 091/11 hrsz.-ú telek és környéke,

h) Piroskai út és környéke Ipari Park,

i) tájképvédelmi szempontból védett területek.

(2) A településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó

a) (1) bekezdés a)-h) pontjai szerinti területek lehatárolását a 3/b. számú melléklet,

b) (1) bekezdés i) pontja szerinti terület lehatárolását a 3/c. számú melléklet

tartalmazza.

V. Fejezet

Településképi követelmények

9. A településképi szempontból meghatározó karakter területekre

vonatkozó követelmények

17. § (1) A belvárosi karakter területek védelmével a városképet meghatározó épületegyüttesek, épületek és közterületek megőrzése elsőrendű feladat, úgy, hogy eközben a városműködés és a lakossági ellátás szolgáltatási színvonalát szüntelenül fejleszteni lehessen.

(2) A belvárosi karakter területekre vonatkozó követelmények:

a) A karakterre általában jellemző  zártsorú beépítési módot meg kell őrizni.

b) Zártsorú beépítés esetén:

ba) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani;

bb) második önálló nem melléképület mindaddig nem helyezhető el, míg az utcavonalon elhelyezett épület épületmagassága az építési előírás épületmagasságra vonatkozó alsó értéket nem éri el.

c) Felújításkor az épületek homlokzatát együtt kell kezelni, nem szabad, hogy az csak a homlokzat egy-egy részletére terjedjen ki.

d) Kerülni kell a harsány, hivalkodó színek használatát.

e) Azokat a homlokzatokat, melyek térfalakat alkotnak, a térfal-alkotó homlokzatokkal együtt kell kezelni, és utcaképi látványtervvel igazolni kell az illeszkedést.

f) Az új épületek tetőformája illeszkedjen a környezethez. Új lapostetős épületkialakítás esetén az utcaképi illeszkedést látványtervvel igazolni kell.

18. § Ahol a vegyes karakter területek történelmileg kialakult értékes területekkel határosak, vagy a város arculatát meghatározó területeken, városkapuk mentén helyezkednek el, ott az alábbi követelményeket kell érvényesíteni:

a) A lakótelepek alközpontjainak egységes építészeti kialakítása, illetve átépítése, az alközpontokban kialakuló közösségi terek kedvező megjelenítése követelmény annak érdekében, hogy az így kialakuló fórumok a helyi társadalmak közösségformáló és identitást erősítő eszközei legyenek;

b) A közkertek további beépítését akadályozni kell. Az egysíkú környezetet a növényzet gazdagításával kell feloldani.

c) Az új gazdasági területek telephelyein követelmény, hogy a nagy alapterületű épületek kedvezőtlen klímahatása, és településképi hatása enyhüljön. Ennek érdekében a telephelyek határán véderdősávokat kell kijelölni, illetve törekedni kell az épületek részbeni növényesítésére.

19. § (1) A városi zárt karakter területek védelmével a városrészek képét meghatározó épületegyüttesek, épületek és közterületek megőrzése elsőrendű feladat, úgy, hogy eközben a városműködés, és a lakossági ellátás szolgáltatási színvonalát szüntelenül fejleszteni lehessen.

(2) A városi zárt karakter területekre vonatkozó követelmények:

1. A zártsorú beépítés esetén épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani.
2. A szabadon álló és oldalhatáron álló épületnek sem szélessége, sem a hossza nem lehet 30 m-nél több.
3. Az egységes utcakép biztosítása érdekében általában a magastetős forma kialakítása, az térfalat alkotó épületeknél az azonos tetőhajlásszög alkalmazása kötelező. Kivételesen lapostetős tetőforma is kialakítható, ha azt utcaképi vizsgálat alátámasztja.
4. Homlokzatok színezésénél kerülni kell a harsány, hivalkodó színek használatát.
5. A kerítések kialakításánál a természetes anyagok használata (fa, kő, fém) követelmény. A kerítések tömörek és áttörtek is lehetnek. Az utcai kerítés magassága ne haladja meg a 200 cm-t.

20. § (1) A kertes karakter területek védelmével a városrészek arculatát meghatározó zöldbeágyazott épületek utcaképet meghatározó jellegét meg kell őrizni.

(2) A kertes karakter területekre vonatkozó követelmények:

1. Ha az egyes telek területe az építési övezetben előírt legkisebb újonnan kialakítható telekterület kétszeresét meghaladja, akkor a beépítési % számításánál a kétszeres telekterület feletti területet figyelmen kívül kell hagyni, annak érdekében, hogy az utcaképben ne jelenjenek meg az utca jellegzetes magasságú és tömegű épületeitől jelentősen eltérő, kirívó méretű épületek.
2. Új lapos tetős épületkialakítás esetén az utcaképi illeszkedést látványtervvel, (utcakép tervvel) igazolni kell.
3. Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a hagyományos fésűs-fogas beépítésű, utcára merőleges gerincű épületek elhelyezése követelmény. Keresztbe forduló épületszárnyat csak kellően széles teleknél indokolt alkalmazni, akkor is lehetőleg az utcavonaltól hátrább húzva.
4. A homlokzatok színezésénél kerülni kell feltűnő és harsány színeket (javasolt a fehér vagy tört fehér színezés).
5. A tetőtér beépítése esetén a térdfal magassága ne haladja meg 1,0 m-t, mert aránytalan épülettömeget eredményez.
6. Az ereszeket a külső falsíktól szabadonálló beépítés esetén 60-120 cm-re túl kell nyújtani az épület nap- és hővédelme érdekében.
7. A kerítések kialakításánál a természetes anyagok használata (fa, kő, fém) követelmény. A kerítések legalább 50 %-ban áttörtek legyenek. Az utcai kerítés magassága ne haladja meg a 180 cm-t. Az oldalsó kerítéseknél lábazat magassága a rendezett terepszinttől  mérve maximum 15 cm lehet, hogy az élőhelyek egymással összefüggő rendszert alkothassanak.
8. Az előkertek díszkertként legyenek kialakítva.
9. A díszkertekben lehetőleg őshonos fák, bokrok kerüljenek telepítésre.

21. § A külsőségi karakter területekre vonatkozó - elsősorban a tájképvédelem érdekében meghatározott - követelmények:

1. A tetőforma magastetős és lehetőleg nyeregtetős legyen. A tető hajlásszöge 30-45 fok közötti legyen.
2. Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a hagyományos fésűs-fogas beépítésű, utcára merőleges gerincű épületek elhelyezése követelmény. Keresztbe forduló épületszárnyat csak kellően széles teleknél indokolt alkalmazni, akkor is lehetőleg az utcavonaltól hátrább húzva.
3. A homlokzatok színezésénél a fehér vagy tört fehér színezés alkalmazása javasolt.
4. A homlokzatok felületképzésénél a vakolt felületeket kell alkalmazni az alföldi építészeti hagyományokhoz közelállón. Más természetes (fa, kő, tégla) anyaghasználat esetén a tájképbe, utcaképbe illeszkedést igazolni kell.
5. A tetőtér beépítése esetén a térdfal magassága ne legyen 1,0-nél magasabb, mert aránytalan épülettömeget eredményez.
6. Az ereszeket a külső falsíktól szabadonálló beépítés esetén 60-120 cm-re túl kell nyújtani az épület nap- és hővédelme érdekében.
7. Külterületen a kerítés vagy sövény, vagy természetes anyagokból (fa, kő, fém) létesüljön. A kerítések legalább 50 %-ban áttörtek legyenek (kivéve sövény). A közterület felőli kerítés magassága ne haladja meg a 200 cm-t. Az oldalsó kerítéseknél lábazat magassága a rendezett terepszinttől mérve maximum 15 cm lehet, hogy az élőhelyek egymással összefüggő rendszert alkothassanak.
8. A teleken legalább egy nagylombú őshonos fát kell ültetni.

10. A településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó területekre vonatkozó követelmények

22. § Kossuth tér és környékére vonatkozó településképi követelmények:

a) Az utcabútorozás és utcafásítás lehetőségének biztosítása érdekében a közép-, kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok, valamint a távközlési hálózat építése csak földkábelben fektetve engedélyezhető.

b) Az Ady E út- Tófenék utca által határolt tömbben (hrsz.: 1960/7,8,11) kerítés nem létesíthető. Egyéb helyeken, - ahol az előkert kialakítása miatt - utcafronti kerítés építhető, az erre vonatkozó előírások az alábbiak:

ba) A kerítés magassága legfeljebb 1, 5 m lehet.

bb) A kerítésnek 50%-ban áttörtnek kell lennie.

bc) A kerítés anyaga beton, kovácsoltvas, fémháló, vagy fa bármely kombinációja lehet.

23. § Hullám utca és környékére vonatkozó településképi követelmény, hogy az építési telken csak magas tetős, az utca tengelyével párhuzamos tető-gerincű főépület helyezhető el, kivéve a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ahol a már kialakult és a megosztások után kialakuló új telkeken utcára merőleges gerincű, lekontyolt tetős épületek építhetők.

24. § Régi és új 4. sz. főútvonalakkal határolt területen legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.

25. § Thököly út - Rékasi felüljáró - Szántó utca - Szántó krt.-Csokonai utca által határolt sajátos  területre vonatkozó településképi követelmények:

a) Új villamos energia közép- és kisfeszültségű, közvilágítási és távközlési hálózatok építését csak földkábelbe fektetve szabad engedélyezni.

b) Parapet - konvektoros fűtés olyan helyiségben, amelynek csak egy ablaka van, nem létesíthető.

26. § Városközpont Baross G. út - Dr. Elek I. út - Ady E. út - Batthyány u. által határolt területére vonatkozó településképi követelmények:

a) A tömbbelsőben közterületen reklámhordozó nem helyezhető el.

b) Utcafronti kerítés - amennyiben az előkertre vonatkozó előírás megengedi - létesíthető az alábbi feltételekkel:

ba) A kerítés magassága legfeljebb 1, 5 m lehet.

bb) A kerítésnek 50%-ban áttörtnek kell lennie.

bc) Anyaga beton, kovácsoltvas, fémháló, vagy fa bármely kombinációja lehet.

27. § Szandai rét területére vonatkozó településképi követelmények:

1. Az építményeken elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés magassága az előírt épületmagasságot legfeljebb 3,0 méterrel haladhatja meg.
2. Önálló szerkezetként elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés  magassága legfeljebb 30,0 méter lehet.
3. A tervezési területen belül új közművezetéket létesíteni csak földalatti elhelyezéssel szabad.
4. Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból új villamos energiaellátási hálózatot és távközlési hálózatot építeni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

28. § Ipari park és Logisztikai Központ- 091/11 hrsz.-ú telek és környékére vonatkozó településképi követelmények:

a) A tervezett távközlési és kábel TV hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni.

b) Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (bázisállomás és konténere) csak építési engedéllyel engedélyezhető a központi vegyes területeken tervezett magas házak tetején, amennyiben az ingatlantulajdonosok hozzájárulnak.

29. § Piroskai út és környéke Ipari Parkra vonatkozó településképi követelmények:

a) A tervezett közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia hálózatokat csak földkábelben szabad vezetni.

b) A tervezett távközlési és kábel TV hálózatokat földkábelbe, illetve alépítményekbe helyezve, föld alatt kell vezetni.

11. A helyi védelem alatt álló területekre vonatkozó településképi követelmények

30. § (1) A helyi településkép-védelmi terület az országos és helyi védelem alatt álló területek és telkek sűrűsödési területeinek védőterületére terjed ki. A területen az építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Követelmények:

1. 1000 m² bruttó alapterületet meghaladó, vagy a környező építmények épületmagasságát 25 %-ban meghaladó új épületek építése estén a környezetbe való illeszkedést látványtervvel kell igazolni.
2. A területen önálló építményként adó- ill. távközlési torony nem létesíthető.

(2) A helyi városkép-védelmi területen a kialakult utcahálózat, a tipikus városias beépítés és a közterületet határoló térfalak rendszere történelmi örökség, ezért az utcahálózatot, a beépítési módot (a beépített területek arányát és a telekosztások jellegzetességét) meg kell őrizni. Követelmények:

1. helyi városkép-védelmi területen országos vagy helyi védelem alatt álló épülettel közvetlenül szomszédos, új épület(-ek) magasságának meghatározásánál a védett és az új épület épületmagassága között 1,0 m-nél nagyobb különbség nem lehet. A tető hajlásszöge a védett épületével azonos legyen.
2. Minden építési engedélyhez kötött építési tevékenység (bővítés illetve új építés) terveit településképi véleményezésre be kell nyújtani.
3. Az eredeti telekosztás jellegzetességeit meg kell tartani.

(3) A helyi városszerkezet-védelmi területen a város szerkezete történelmi örökség, ezért az utcahálózatot, a beépítési módot (a beépített területek arányát és a telekosztások jellegzetességét) meg kell őrizni. Követelmények:

1. Az eredeti telekosztás jellegzetességeit meg kell tartani.

(4) A helyi utcahálózat-védelmi területen a meglévő utcahálózatot meg kell őrizni. Követelmények:

1. Az utcák és a terek kialakult közterületi határai és rendszere csak a szabályozási tervlapon jelölt mértékig módosíthatók.

(5) A helyi utcakép-védelmi területen az utcaképek védelme érdekében a térfalat alkotó épületek egységes stílusát, azok hangulati, esztétikai értékét védeni kell. Ennek érdekében a követelmények:

1. Az épületek utcai traktusát, homlokzatát lebontani csak indokolt esetben szabad.
2. Az épületek tetőterét beépíteni általában csak akkor szabad, ha az utcai tetőfronton csak síkban fekvő tetőtéri ablakok kerülnek elhelyezésre.
3. Az épületek homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével szabad.
4. A homlokzatok színezése a védett utcakép-szakaszra kiterjedő – legalább a két szomszédos épületet ábrázoló - színezési terv szerint engedélyezhető.
5. Az épület földszinti portál-kialakítása, átalakítása, portálszínezése csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével szabad.
6. Az épület földszinti felújítása és használatváltozás esetén - amennyiben az utcai homlokzatot érinti - az utcaképhez nem illő portálokat ki kell cserélni.
7. A cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
8. A közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók megjelenése általában kerülendő, azonban ha ez nem lehetséges, akkor az előbbiek csak az épületek architektúrájának sérelme nélkül és csak esztétikus kivitelben létesíthetők.
9. A védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fennmaradásáról új beépítés esetén is gondoskodni kell.

(6) A helyi régészeti védelmi területen a kulturális örökség védelme kiemelt feladat. Ennek érdekében az építési és bontási munkálatokat megelőzően a Damjanich János Múzeumot régészeti szakhatóságként be kell vonni. Az építési és bontási tevékenység megkezdését a régészeti szakhatóság részére be kell jelenteni. Az építési tevékenység alatt megfigyeléseket kell végezni leletmentés, esetleges építési módosítás céljából. Amennyiben az építési tevékenység során régészeti lelet, vagy arra utaló jel felszínre kerül, a munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és be kell jelenteni a régészeti szakhatóság felé. Az építési tevékenység kizárólag a régészeti szakhatóság hozzájárulása alapján folytatható.

31. § A jelen rendelet 3/c. számú mellékletében lehatárolt területeken tájkép védelme érdekében az alábbi előírásokat kell megtartani:

(1) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására. A tervezett létesítmények környezetrendezésére táj-, illetve kertépítészeti tervet kell készíteni.

(2) Tájképvédelmi területen a táj jellegét megváltoztató létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló tevékenység nem végezhető. Nem helyezhető el:

a) adótorony,

b) szélerőmű park,

c) reklámtábla

(3) Ha a jelenlegi területhasználat extenzív jellegű, akkor annak jellege nem változtatható meg, függetlenül a művelési ág szerinti besorolástól.

(4) Újonnan felszínen vezetett távvezeték, termékvezeték nem építhető.

(5) A mezőgazdasági övezetekben a dűlőutak mentén, telken belül őshonos fafajokkal fasorokat kell telepíteni.

(6) A területre eső erdőövezetekben a tájidegen fafajtákat fokozatosan őshonos fafajtákra kell lecserélni.

12.  Helyi egyedi védettségű épület(rész)ekre vonatkozó településképi követelmények

32. § A helyi egyedi-védelembe részesülő védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti, iparművészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében a követelmények az alábbiak:

a) A védett épület vagy épületrész csak a helyi védettség megszűnését követően bontható, a védelem fennállásáig azt új épület részeként is meg kell őrizni.

b) A védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrizendők, illetve hiányuk esetén pótolandók.

c) Homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.

d) Felújítást, átalakítást végezni csak az épület eredeti formavilágának megfelelően szabad.

e) Az épületek homlokzatszínezéséhez színezési tervet kell készíteni.

f) Földszinti portál-kialakítás, átalakítás, felújítás, használatváltozás esetén a teljes földszint egységes kezelésére, a portálok cseréjére vonatkozó - előírásokat is meg kell tartani.

g) A közműcsatlakozásokra, vezetékekre, vonalas létesítményekre, a reklámhordozókra vonatkozó előírásoknak is érvényt kell szerezni.

h) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen, módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje), akkor annak felújítása során azt

ha) az eredeti állapotnak megfelelően,

hb) amennyiben az eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonlóstílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával

     kell helyreállítani.

i) Ha a védelem tárgya olyan épülethomlokzat része vagy tartozéka, amely egyébként lebontható vagy átalakítható, a védett elemet az új homlokzatba funkciójának megfelelően vissza lehet építeni, avagy a védett értéket a tulajdonos felajánlhatja a Damjanich János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének.

j) Helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőtér beépítése esetén, a tető felületén csak síkban fekvő tetőablakok helyezhetők el, melyek kiosztásának összhangban kell lennie a tető alatti épületszint nyílásrendjével.

13. Helyi egyedi védettségű épület(rész)nek nem minősülő objektumokra vonatkozó településképi követelmények

33. § A rendelet 2. számú mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló objektumot

1. a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni,
2. használatával nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását,
3. tevékenységével (felújítással, karbantartással, ha a rá vonatkozó előírások megengedik bővítéssel, részleges bontással) nem veszélyezteti annak fennmaradását.

14. Gépészeti és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

34. §  Helyi egyedi védelem alatt álló objektumon, helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlanon, közterület felöl látható homlokzaton, tetőfelületen, az ingatlanok elő- és oldalkertjében, kerítésén gépészeti és elektromos vezeték, valamint berendezés (különösen légtechnikai készülék, parabola- mikrohullámú antenna) nem, vagy csak a teljes épülethomlokzatra vonatkozó, egységes építészeti kivitelű, takart formában helyezhető el.

35. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményeket, műtárgyakat elsősorban

a) állami, önkormányzati tulajdonban álló közterületen,

b) meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával,

b) más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával lehet elhelyezni.

15. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

36. § (1) Helyi egyedi védettségű épület(rész), helyi egyedi védettségű épület(rész)nek nem minősülő objektum, helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan közterület felől látható homlokzatán:

a) konzolosan elhelyezett reklámfelirat, vagy tábla függőleges hossza nem lehet 1,50 m-nél nagyobb;

b) cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt tábla, vagy külön álló betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestésével oly módon szabad megvalósítani, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot;

c) a felirat betűtípusának az épület homlokzatának stílusához kell alkalmazkodni;

d) felirati tábla csak a bejárat mellett szerelhető fel;

e) konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel a homlokzathoz adaptálás nélkül valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója;

VI. Fejezet

A településkép védelmének érvényesítése

16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

37. § Településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt az önkormányzati főépítész Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ügyfélfogadási idejében biztosít.

17. A településképi véleményezési eljárás

38. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

          (2) A településképi vélemény kialakítása során - a településfejlesztési koncepcióról, integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat - az alábbi helyi sajátosságok figyelembe vétele mellett kell alkalmazni:

1. a tervezett építési tevékenység jelen rendelet előírásainak való megfelelősége;
2. a kialakult utcahálózat, a tipikus városias beépítés (a beépítés módja, a telkek nagysága és szerkezete) fennmaradásának érvényesülése;
3. új építmény, épület, illetve meglévő épület bővítés esztétikus kialakítása, tömegformálása, homlokzat képzése és színezése;
4. a hosszútávú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott távlati terület felhasználás és a tervezett területhasználat megfelelősége.

 (3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

1. a helyi egyedi védelem alatt álló épületeken végzendő építési engedély köteles építési tevékenységek esetén,
2. helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon valamennyi – kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - olyan épület és épületegyüttes építése, bővítése esetén rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összalapterületének nagysága meghaladja a 160 m²-t, amennyiben az építési tevékenység a településképet érinti,
3. helyi területi védelem alatt nem álló ingatlanokon valamennyi olyan épület és épületegyüttes építése, bővítése esetén rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összalapterületének nagysága meghaladja az 500 m²-t,
4. háromnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület, épületegyüttes – kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén -  építése, bővítése, amennyiben az építési tevékenység a településképet érinti,
5. helyi egyedi védettségű épülettel, vagy  helyi egyedi védettségű épületnek nem minősülő objektummal szomszédos ingatlanon épület, épületegyüttes, valamint építmény – kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - építése, bővítése, amennyiben az közterületről látható és az építési tevékenység a településképet érinti,
6. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t meghaladja.

18. A településképi bejelentési eljárás

39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben Szolnok Megyei Jogú Város közterületeiről vagy közforgalom céljára átadott magánterületeiről vagy közforgalom által használt területeiről látható

1. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység (továbbiakban: építési tevékenység) megkezdése,
2. épület, építmény rendeltetésének megváltoztatása (továbbiakban: rendeltetésmódosítás)

(az a)-b) pontok a továbbiakban együttesen: tervezett tevékenység) megkezdését megelőzően.

(2) A településképi bejelentési eljárásban a polgármester döntését az alábbi helyi sajátosságok figyelembe vételével alakítja ki:

1. a tervezett tevékenység településrendezési eszközöknek és a jelen rendelet előírásainak való megfelelősége;
2. az építési tevékenység, vagy rendeltetésmódosítás kialakításának várható esztétikussága, tömegformálása, homlokzat képzése, színezése és utcaképi illeszkedése.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a polgármester a tervezett tevékenység tudomásul vételéről hatósági határozatot hoz, melynek érvényességi ideje a bejelentési kérelemben meghatározott időtartam, de

1. építési tevékenység vagy rendeltetésmódosítás esetén legfeljebb

       aa) az épület, építmény fennállásáig terjedő időtartam állandó rendeltetésű épület, építmény esetén,

ab) 180 nap legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén;

b)  reklám, vagy reklámhordozó elhelyezése esetén, amennyiben a kérelemben meghatározott időpontnál korábban következik be, a reklámozási tevékenység aktualitásának időpontja, legfeljebb

ba) 4 év 1 m² felületet meghaladó,

bb) 2 év 1 m² felületet meg nem haladó

reklámhordozó esetén.

  (4) Településképi bejelentéshez kötött

                     a) építési tevékenységek:

                aa) A 7. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása.

ab) A helyi egyedi védettségű épület(rész)en illetve a 7. § (1) bekezdés b), c), és e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon minden meglévő épület homlokzatfelületének színezése, illetve a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

ac) A helyi egyedi védettségű épület(rész)en illetve a 7. § (1) bekezdés b), és e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

ad) A 7. § (1) bekezdés b), és e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló vendéglátó, kereskedelmi, sportolásra, előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási valamint elsősegélyt nyújtó építmény építése.

ae) Helyi egyedi védettségű épület(rész)en illetve a 7. § (1) bekezdés b), és e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon utcafronti kerítés építése.

af) A helyi egyedi védettségű épület(rész)en illetve a 7. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon napelem, napkollektor, szellőző-, klíma- riasztóberendezés építmény közterületről látható homlokzatán vagy tetőszerkezetén való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

b) rendeltetésmódosítás:

A 7. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti helyi területi védelem területére eső ingatlanokon az építmények rendeltetésének megváltoztatása, ha az új rendeltetésből adódóan az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti parkoló igény növekszik, vagy a meglévő rendeltetés ipari, gazdasági, kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésre változik.

40. § A településképi bejelentés elmulasztása, vagy a polgármester településképi bejelentési eljárás során kibocsátott településképi kötelezésének megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

19. Településképi kötelezési eljárás

41. § E rendelet V. fejezetében meghatározott településképi kötelezettségek megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

VII. Fejezet

Támogatási és ösztönző rendszer

20. Támogatások a helyi védelem tárgyainak fenntartásához, pályázati lehetőségek

42. § Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati rendszer keretében támogatást nyújt azon kezdeményezésekhez, melyek az épített környezet helyi védelmére – elsősorban a városkép javítását célzó felújítási és karbantartási feladatok elvégzésére – irányulnak, ennek érdekében az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása néven támogatási rendszert alakít ki, melynek működési rendjét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti

a./az épített környezet helyi védelméről szóló 18/2015.(VI.1.) önkormányzati rendelet,

b./ a településkép helyi védelméről szóló 1/2016.(II.3.) önkormányzati rendelet.

                c./ a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének
                 szabályozásáról szóló 36/2008. (IX.25.) önkormányzati rendelet.    

44. § A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy 2018. június 30-ig vizsgálja felül jelen rendeletet és az azt megalapozó településképi arculati kézikönyvet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében meghatározott véleményezési eljárás során beérkezett vélemények figyelembevételével, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében, és szükség esetén készítse elő annak módosítását.

Kelt: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2017. december 14-i ülésén.

INDOKOLÁS

a településkép védelméről szóló 37/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelethez                         

Általános indokolás

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) felhatalmazást ad az önkormányzatoknak a településkép helyi védelmére irányuló rendeletalkotásra, az egyéb településrendezési sajátos jogintézmények helyi szabályozására.  

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) az önkormányzatoknak előírta a települési arculati kézikönyv (TAK) kidolgozását és a településképi rendelet megalkotását 2017. december 31. napjáig.

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.08.) Korm. rendelet határozza meg a TAK és településképi rendelet  tartalmi és formai követelményeit. A kormányrendelet előírásainak valamint az önkormányzati rendelet összhangjának megteremtése érdekében szükségessé vált az e tárgyban alkotott hatályos önkormányzati rendeletek teljes körű átszerkesztése, kiegészítése a TAK ajánlásainak alapul vételével.

Részletes indokolás

1.§-hoz

A rendelet alkotás célját határozza meg.

2.§-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban nem definiált, rendeletben használt fogalmak meghatározását tartalmazza.

3-4. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően meghatározásra kerülnek a közigazgatási területen elhelyezhető reklámhordozók száma, illetve az azokkal kapcsolatos műszaki követelmények.

5-6. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak és korlátozásoktól való eseti eltéréseket szabályozza.

7-8. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott módon tartalmazza a védelem tárgyait, a területi és egyedi objektum védelem fajtáit, azok azonosításának és nyilvántartásának módját.

9-13. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokkal összhangban szabályozza a helyi védelem alá helyezéssel és annak megszüntetésével kapcsolatos eljárásokat: eljárás megindításának módját, az eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, a környezeti érték megóvása érdekében az ideiglenes védelem alá helyezés feltételeit.

14. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint a védett értékek nyilvántartásáért felelős személy megnevezését és a nyilvántartás módját határozza meg.

15-16. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint a településképi szempontból meghatározó karakterterületek fajtáit és azok területi lehatárolásának módját írja le.

17-29. §-hoz

Az egyes karakter típusokhoz tartozó településképi követelményeket fogalmazza meg. A szabályok kiterjednek a beépítési módra, az újonnan kialakítható és felújításra kerülő épületek tömegalakítására, homlokzat képzésére, színezésére, a közterületek alakítására, a növényzet telepítésére, valamint az utca fronti és a közbenső kerítések kialakításának módjára. A szabályok kialakításánál szempont az egységes utcakép megőrzése és alakítása, a klimatikus viszonyok javítása a zöldterületek rendszerének tudatos alakításával.

Az előírások a „sajátos területeken” az előzőeken túlmenően rendelkeznek továbbá a közművek elhelyezésének módjáról, az üzletfeliratok méreteiről és kialakításuk feltételeiről.

30-31. §-hoz

A területi védelem típusaihoz tartozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra. A szabályozás a közterületek és jellegzetes telekosztás rendszerének megőrzése érdekében, a beépítés módjának és jellegének védelme érdekében, valamint a tájképi értékek oltalma miatt kötelező és tiltó rendelkezéseket tartalmaz.

32. §-hoz

A helyi egyedi védettségű épületekre határoz meg kötelező és megengedő rendelkezéseket, követelményeket.

A szabályozás kiterjed az épületre, illetve annak védendő részeire és tartozékaira egyaránt, tartalmazza a különböző építési tevékenységek (bontás, átalakítás, felújítás, stb.) részletes szabályait.

33. §-hoz

A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő egyedi objektumokkal kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségeket határozza meg.

34-35. §-hoz

A gépészeti és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és kialakításának módjára határoz meg előírásokat a helyi védelem alatt álló területek, egyedi védettségű épületek és objektumok esetében. Rendelkezik a település egészét ellátó közmű és hírközlési sajátos építmények elhelyezésének módjáról.

36. §-hoz

A reklámok és reklámhordozók elhelyezésére és kialakításának módjára határoz meg előírásokat a helyi védelem alatt álló területek, egyedi védettségű épületek és objektumok esetében.

37. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott településkép-védelmi szakmai konzultáció módjára tartalmaz rendelkezést.

38. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokkal összhangban szabályozza a településképi véleményezési eljáráshoz, mint sajátos jogintézményhez kötődő építtetői kötelezettségeket, eljárási szabályokat, a polgármester véleményének kialakításához szükséges szempontrendszert. A szabályozás a településképi véleményezési eljáráshoz kötött egyes építési tevékenységek fajtára terjed ki.

39-40. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokkal összhangban szabályozza a településképi bejelentési eljáráshoz, mint sajátos jogintézményhez kötődő építtetői kötelezettségeket, eljárási szabályokat, a polgármester döntéséhez szükséges szempontrendszert. A szabályozás a reklám elhelyezésre, a rendeltetés módosításra illetve a bejelentéshez kötött egyes építési tevékenységek fajtára terjed ki.

41. §-hoz

A magasabb szintű jogszabályokkal összhangban szabályozza a korábbiakban meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegőivel kapcsolatos bírság mértékét.

42. §-hoz és 4. sz. melléklethez

A helyi védelem tárgyainak és a városkép védelme érdekében az önkormányzati támogatás és az ehhez kötődő pályázati lehetőségek rendszerét szabályozza.

43. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

44.§-hoz

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében meghatározott véleményezési eljárás során egyes vélemények beérkezési idejét (2017. december 13.) tekintve nincs mód arra, hogy a településképi rendelet és településképi arculati kézikönyv elfogadására kötelezően előírt 2017. december 31-i időpontig a rendelettervezet megalapozott felülvizsgálata, egyeztetése és átdolgozása megtörténhessen, ezért a polgármester felhatalmazást kap annak 2018. június 30-i határidőig történő végrehajtására.  

A rendelet 1.- 3/c. mellékleteihez

A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott módon a rendelet III. fejezetében szereplő helyi védelem alatt álló területek, egyedi védettségű épületek és objektumok jegyzékét, térbeli lehatárolását, valamint ezek térképi megjelenítését, továbbá a rendelet IV. fejezet szerint településképi szempontból meghatározó területek térbeli lehatárolását tartalmazzák.