Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2011. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének indokolása
az építményadóról
Hatályos: 2012. 01. 01Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 48/2011. (XII. 20.) önkormányzati rendeletének indokolása
2012.01.01.
az építményadóról
Általános indokolás
Az önkormányzatok törvényben biztosított jogköre és lehetősége, hogy feladataik ellátásához szükséges pénzügyi forrásaik egy részét helyi adók kivetésével és beszedésével teremtsék meg.
Az Európai Unión belüli gazdasági, pénzügyi gondok, és ennek részeként a hazánkat sújtó válság államháztartásra is kiható következményei, és ezek ellensúlyozására tett erőfeszítések napjainkban meghatározó jelentőségűek. A nehézségek elől az államháztartás alrendszeréhez tartozó helyi önkormányzatok, így Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata sem térhet ki.
A gazdasági nehézségek egyik rendkívül negatív hozadéka a finanszírozási válság, a pénzpiaci források drasztikus szűkülése.
Mindezek ellenére Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett az intézményei biztonságos működésének fenntartása mellett a fejlesztési célkitűzései megvalósításában. Az ehhez szükséges forrásokat, a már részletezett makrogazdasági helyzet kényszerítő hatásai miatt, csak rendkívül feszes és takarékos gazdálkodással lehetséges előteremteni, melynek során a kiadások csökkentése mellett a saját bevételek növelése elkerülhetetlen. Ezen cél érdekében adópolitikai eszközökkel is élnünk kell.
A jogszabályi változások ismeretében foglalkozni kell azzal, hogy a helyi adópolitika eszközeivel hogyan teremthetjük meg a város működéséhez, fejlődéséhez szükséges forrásokat.
Meghatározó változások előtt állunk az új önkormányzati, államháztartási és közoktatási törvények elfogadásával, a közigazgatási hatáskörök átalakításával és a feladatfinanszírozás bevezetésével. Ebből adódóan az egyetlen érdemi lehetőséget jelentő, helyi adóztatás átgondolt, hatékony és megfelelő szintű forrást biztosító átalakítása szükséges.
A következő év során a gazdasági szereplők érdekképviseleti szerveivel és a társadalmi szervekkel egyeztetve olyan szabályozást kell kialakítani, amely 2013. évtől többlet bevételt biztosít az Önkormányzatnak a helyi adókból. Át kell tekinteni és amennyiben szükséges át kell alakítani az építményadóztatás jelenlegi rendszerét, valamint meg kell vizsgálni a további lehetőségeket.
Szolnok város Közgyűlése 1991-ben hozott döntést arról, hogy él törvényben biztosított jogával és 1992. évtől bevezette az építményadót. Erről szólt a 40/1991. (XII.17.) önkormányzati rendelet.
Az alaprendelet az évek során sokszor került módosításra. Erre az előterjesztésre részben jogtechnikai okokból van szükség, hiszen a sok módosítás szükségtelenül bonyolulttá, nehezen kezelhetővé tette rendeletünket.
Tartalmában a rendelet tervezet abban tér el a jelenleg hatályos építményadóról szóló rendelettől, hogy az önkormányzat élve a törvény által biztosított adóztatási szabadsággal, változtat az egységes adómértéken. Differenciált adómérték kerül bevezetésre, és bővül az adóalanyok köre is.
A 2012. január 1.-től hatályba lépő rendelet egyszerűbb, közérthetőbb és hosszú távon is megfelel a jogalkotás szabályainak.
Az Európai Unión belüli gazdasági, pénzügyi gondok, és ennek részeként a hazánkat sújtó válság államháztartásra is kiható következményei, és ezek ellensúlyozására tett erőfeszítések napjainkban meghatározó jelentőségűek. A nehézségek elől az államháztartás alrendszeréhez tartozó helyi önkormányzatok, így Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata sem térhet ki.
A gazdasági nehézségek egyik rendkívül negatív hozadéka a finanszírozási válság, a pénzpiaci források drasztikus szűkülése.
Mindezek ellenére Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata elkötelezett az intézményei biztonságos működésének fenntartása mellett a fejlesztési célkitűzései megvalósításában. Az ehhez szükséges forrásokat, a már részletezett makrogazdasági helyzet kényszerítő hatásai miatt, csak rendkívül feszes és takarékos gazdálkodással lehetséges előteremteni, melynek során a kiadások csökkentése mellett a saját bevételek növelése elkerülhetetlen. Ezen cél érdekében adópolitikai eszközökkel is élnünk kell.
A jogszabályi változások ismeretében foglalkozni kell azzal, hogy a helyi adópolitika eszközeivel hogyan teremthetjük meg a város működéséhez, fejlődéséhez szükséges forrásokat.
Meghatározó változások előtt állunk az új önkormányzati, államháztartási és közoktatási törvények elfogadásával, a közigazgatási hatáskörök átalakításával és a feladatfinanszírozás bevezetésével. Ebből adódóan az egyetlen érdemi lehetőséget jelentő, helyi adóztatás átgondolt, hatékony és megfelelő szintű forrást biztosító átalakítása szükséges.
A következő év során a gazdasági szereplők érdekképviseleti szerveivel és a társadalmi szervekkel egyeztetve olyan szabályozást kell kialakítani, amely 2013. évtől többlet bevételt biztosít az Önkormányzatnak a helyi adókból. Át kell tekinteni és amennyiben szükséges át kell alakítani az építményadóztatás jelenlegi rendszerét, valamint meg kell vizsgálni a további lehetőségeket.
Szolnok város Közgyűlése 1991-ben hozott döntést arról, hogy él törvényben biztosított jogával és 1992. évtől bevezette az építményadót. Erről szólt a 40/1991. (XII.17.) önkormányzati rendelet.
Az alaprendelet az évek során sokszor került módosításra. Erre az előterjesztésre részben jogtechnikai okokból van szükség, hiszen a sok módosítás szükségtelenül bonyolulttá, nehezen kezelhetővé tette rendeletünket.
Tartalmában a rendelet tervezet abban tér el a jelenleg hatályos építményadóról szóló rendelettől, hogy az önkormányzat élve a törvény által biztosított adóztatási szabadsággal, változtat az egységes adómértéken. Differenciált adómérték kerül bevezetésre, és bővül az adóalanyok köre is.
A 2012. január 1.-től hatályba lépő rendelet egyszerűbb, közérthetőbb és hosszú távon is megfelel a jogalkotás szabályainak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az építményadó fizetési kötelezettség Szolnok város illetékességi területére vonatkozik, és határozatlan időre szól.
A 2. §-hoz
Szolnok városban adóköteles a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény.
A 3. §-hoz
Az építmények adóztatása a hasznos alapterület szerint történik.
A 4. §-hoz
Az építményadó általános mértéke továbbra is 990,- Ft/m2/év, de figyelemmel az adópolitikai irányelvekre, indokolt és szükséges differenciált adómérték alkalmazása.
Az előterjesztés magasabb adótételű adóztatást tartalmaz azon adóalanyok esetében, akik/amelyek jövedelmi viszonyaik alapján képesek az adóteher növekményt megfizetni.
Alacsony adómértékkel került az adózói körbe a magánszemély tulajdonában lévő -üzleti célt nem szolgáló- 150 m2 hasznos alapterületet meghaladó lakás, alapterülettől függetlenül az üdülő és a garázs.
Az előterjesztés magasabb adótételű adóztatást tartalmaz azon adóalanyok esetében, akik/amelyek jövedelmi viszonyaik alapján képesek az adóteher növekményt megfizetni.
Alacsony adómértékkel került az adózói körbe a magánszemély tulajdonában lévő -üzleti célt nem szolgáló- 150 m2 hasznos alapterületet meghaladó lakás, alapterülettől függetlenül az üdülő és a garázs.
Az 5. §-hoz
A helyi adókról szóló törvény lehetőséget biztosít a Közgyűlésnek, hogy a jogszabályi rendelkezéseket a helyi sajátosságokhoz igazodóan további mentességekkel bővítse. Követve az Önkormányzat eddigi adópolitikáját, figyelembe véve az adózók teherbíró képességét, indokolt az adómentességi kör bővítése. Mindezen elveket és a jogszabályi korlátokat figyelembe véve adott a lehetőség a magánszemély adóalany - üzleti célt nem szolgáló - 150 m2 hasznos alapterületet meg nem haladó lakása, és alapterülettől függetlenül életvitelszerűen használt egy üdülője, valamint a társasház üzleti célt nem szolgáló közös használatú helyiségeinek mentesítésére.
A 7. §-hoz
Az értelmező rendelkezések az egyértelmű jogértelmezést szolgálják.
A 8. §-hoz és a 9. §-hoz
A záró rendelkezések rendezik a hatálybalépést, utalást magasabb szintű jogszabályra, valamint a korábbi rendeletek hatályon kívül helyezését.