A költségvetési rendeletben kell meghatározni azt a kört, akiket a költségvetés végrehajtása valamilyen módon érint.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) – e) pontjai alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a bevételek és kiadások teljeskörű számbavétele után létrejött hiány mértékét, és a hiány megszüntetésének módját.

A Közgyűlés a működési és a felhalmozási forráshiány megszüntetését belső finanszírozási bevételekből: az előző évek pénzmaradványából, valamint fejlesztési hitel felvételével biztosítja.

A költségvetési egyensúly megteremtése mellett, az egyensúly megtartása érdekében a bevételek növelését, illetve a kiadások csökkentését eredményező intézkedések megtételét is szorgalmazza a rendeleti előírás. Az intézkedéseknek az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elvek és irányok képezik az alapját.

Mindezeken túl a központi költségvetésben a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásaira benyújtható pályázatok elkészítést, források igénylését irányozza elő a rendelet.

A bevételi teljesítések időbeni szóródása, illetve a kiadási szükségletek teljesítése, a késedelmes fizetés elkerülése, valamint egyéb pénzellátási gondok elhárítása érdekében a rendelet 3. § (4) bekezdése likvid hitelkeretet határoz meg.

A 11. melléklet tartalmazza a 2023. évben megvalósuló, illetve folyamatban lévő fejlesztéseket. A rendelet 3. § (5) bekezdése magában foglalja azokat az intézkedéseket, mellyel biztosítható a fejlesztések megvalósításához szükséges közel 2 milliárd Ft Áfa finanszírozása úgy, hogy a költségvetés likvid egyensúlya ne sérüljön, a működtetés biztonságosan finanszírozható legyen.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés f) pontja alapján a rendelet 3. § (6) bekezdése tartalmazza azon fejlesztési célokat, melyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdés alapján szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt.

A 2023. évi költségvetés gazdálkodás során a működés biztonságának megteremtése és a költségvetési egyensúly megőrzése kiemelt jelentőséggel bír. A rendelet 3. § (7) bekezdése mindezek biztosítékaként, ill az adósságszolgálati kiadások optimalizálása, az igénybe veendő fejlesztési hitel nagyságrendjének csökkentése érdekében az állami költségvetés által nyújtott pályázati lehetőségeket ki kell használni.

Az (1), valamint a (2) bekezdésekben kiemelt tételek, az Áht. 23. § (2b) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. §-ában foglalt előírások szerint kerültek be a költségvetési rendeletbe.

A hatékony és célszerű bérgazdálkodás megköveteli, hogy az önkormányzat által irányított költségvetési intézményekben a feladatellátáshoz rendelt személyi kiadásokhoz álláshelyek legyenek kapcsolhatók. A rendelet tartalmazza az egyes költségvetési intézmények feladatainak ellátáshoz szükséges engedélyezett létszámot is.

A (4a) bekezdésben foglaltak szerint a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában élni kíván azon törvényi felhatalmazással, mely szerint az illetményalapot a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - saját forrásai terhére magasabb összegben határozza meg.

A polgármester és alpolgármesterek bérét és járulékait az önkormányzati igazgatási kiadások között kell tervezni. A (4b) szakasz ezen szabályt rögzíti.

Az (1) – (2) bekezdésekben megfogalmazottak Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 37. § alapján az önkormányzatok működéséhez és az ágazati feladatok ellátásához nyújtott, jórészt kötött felhasználású állami juttatások jogcímeit és előirányzatait tartalmazzák. Az előirányzatok az intézmények által ellátott feladatok részbeni forrását teremtik meg, egyúttal biztosítják, hogy a törvényi előírásnak megfelelően feladathoz kapcsolódó támogatások a feladatellátás forrását biztosítsák.

A szabályozási változásoknak megfelelően az önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos kiadások az intézményi kiadások keretében – a Polgármesteri Hivatal és a Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete előirányzataiban – kerültek megtervezésre.

A rendelet e szakasza egyrészt meghatározza azokat a tartalmi és eljárási szabályokat, amelyeket a céltartalék felhasználása során érvényesíteni kell, másrészt célok szerint csoportosítja és részletezi a tartalékok előirányzatait.

Az (1) – (3) bekezdések a költségvetési céltartalék megállapításával és felhasználásával kapcsolatos feladatokat és eljárásrendet foglalják össze.

A (4) – (8) bekezdésekben megfogalmazott költségvetési céltartalékok egyes önkormányzati működési feladatok ellátásához biztosítanak előirányzatokat. A tartalékok felhasználására vonatkozó intézkedés a célok megvalósítására irányuló feltételek teljesítéséhez kötött.

A (4) bekezdésben a „Működési költségvetés céltartaléka” feladataira elkülönített előirányzatok kerültek összefoglalásra.

A (5) bekezdésben megfogalmazott céltartalék a költségvetési intézmények feladatellátásaihoz kapcsolódik. Ezen belül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetéséhez biztosított tartalék, melynek felhasználására külön igénylés alapján negyedévente kerülhet sor az (5a) bekezdés szerint.

Az Üres álláshelyek tartaléka előirányzat az intézmények által 2023. január 1-én betöltetlen álláshelyek bértömegének feleként került meghatározásra. A tartalék felhasználására az intézmények által dokumentált, tényleges kifizetések alapján kerülhet sor.

A (6) bekezdésben meghatározott „Egyéb működési céltartalék” az előre nem tervezhető működési kiadások fedezetét hivatott biztosítani. Így ezen előirányzat biztosíthatja az élelmezési rezsi és nyersanyagár változásáról szóló rendelet évközi módosítását követően felmerült többlet költségek fedezetét.

A (7) bekezdés rögzíti a szünidei étkezés feladatainak biztosítására, valamint a közművelődési intézmények, szervek működéséhez szükséges támogatás fedezetére szolgáló forrásokat.

Az általános tartalék jelzi annak szükségességét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása, a gazdálkodás biztonsága kiemelt feladat.

Az előirányzat egyrészt lehetőséget teremt a tervezett bevételek kieséséből származó kompenzációra, másrészt évközben jelentkező újabb feladatok megvalósítására. Fedezet nyújt az év közben esetlegesen igénybevételre kerülő likvid hitel, illetve az Áfa finanszírozási hitel kamataira. Az általános tartalék feladata az is, hogy a költségvetésben tervezett feladatok ellátásában elérhető megtakarításokat és az év közben keletkező többletbevételeket összegyűjtse.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint a korábban települési önkormányzat által működtetett köznevelési intézmények működtetése a tankerületi központ feladata 2017. január 1-jétől. Az önkormányzati feladatrendszer fenti módosulását követően Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata továbbra is ellátja a hozzá tartozó intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a köztük létrejött munkamegosztási megállapodás alapján, valamint az intézmények feladatellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon működtetését (üzemeltetését, karbantartását) a fenntartóval kötött vagyonkezelési szerződés alapján.

Feladata továbbá Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén a tankerületi központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az iskolai tanítási napokon a déli meleg főétkezés és két további étkeztetés biztosítása.

A (2) bekezdés az élelmezési szolgáltatásban részt vevő önkormányzati intézményeket és gazdasági társaságot rögzíti.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatok feladatává tette a szünidei gyermekétkeztetés biztosítását az arra jogosultak részére. Az Önkormányzat – figyelemmel a 328/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakra – ezt a feladatot Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága útján biztosítja.

Az (1) – (4) bekezdésekben megfogalmazottak az Önkormányzati bizottságok döntési jogkörébe utalt előirányzat-felhasználásokat szabályozzák.

Annak érdekében, hogy az Önkormányzatnál kezelt feladatok keretében megtervezett előirányzatok felhasználására vonatkozó bizottsági illetékesség egyértelmű legyen, a (1) bekezdés felsorolja, és a bizottságokhoz rendeli a költségvetésben tervezett, bizottsági kötelezettségvállalásokkal felhasználható előirányzatokat.

A szabályozás lényeges eleme az, hogy ha a bizottsági döntés alapítvány támogatásáról szól, akkor a bizottság által hozott döntés előirányzat-felhasználási kezdeményezésnek minősül, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Erre az eljárásra azért van szükség, mert a Közgyűlés döntési jogköréből az alapítványok számára támogatás biztosítása – forrás átadása - másra nem ruházható át (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. pont).

A paragrafus a költségvetési intézmények gazdálkodására vonatkozó szabályokat és előírásokat tartalmazza.

Az (1) - (2) bekezdésekben megfogalmazottak az Ávr. 7. § tartalmi követelményeit követik. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a gazdasági szervezettel való rendelkezés alapján különbözteti meg az intézményeket. A besorolás ennek megfelelően eldönti az előirányzatok feletti felhasználási jogkör gyakorlását is.

Az Ávr. 9. § -a alapján, ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében ellátja a gazdálkodási tevékenységet.

Ennek a szabálynak tesz eleget a (3) és (4) bekezdésében megfogalmazott szabályozás.

Az (5) - (9) bekezdésekben megfogalmazott szabályok a költségvetés stabilitását, a felelős gazdálkodási szemlélet erősítését célozzák.

A (9) bekezdés az Ávr. előírásain túl további szigorítást tartalmaz a személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére vállalt kötelezettségek esetében, ugyanis a fedezet rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi ellenjegyzést minden esetben kötelezővé teszi.

A (10) bekezdésben az intézmények által az ellátottak részére biztosított élelmezési feladatokhoz adott önkormányzati támogatás elszámolása kerül szabályozásra. A gyermekélelmezési kiadásokhoz az önkormányzat az intézményi igényeknek megfelelő, az élelmezési rezsi kiadások fedezetét teljeskörűen biztosító támogatást nyújt. A támogatás céljellegű, ezért az elszámolásnak is ennek megfelelően kell történnie. A kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez az állam kötött felhasználású támogatást biztosít, melynek felhasználásáról a 2023. évi zárási feladatok keretében kell számot adni.

Az (11) – (12) bekezdésekben rögzítettek a szabályszerűségi követelmények betartását emelik ki. A gazdálkodási fegyelem érvényesüléséhez nélkülözhetetlen a naprakész, hatályos szabályozásnak megfelelő intézményi szabályzatok megléte. Ezek aktualizálása a hatékony és takarékos gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen.

Az intézmények előirányzatai az alapító okiratban megfogalmazott közfeladatok ellátásához biztosítanak forrásokat. Amennyiben az intézménynél a tervezetthez képest megtakarítás jelentkezik, és az feladatelmaradásból származik, úgy ennek a megtakarításnak a felhasználása intézményi hatáskörben nem lehetséges.

A (13) bekezdésben az intézményi kiemelt előirányzatok betartását nyomatékosító szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az előirányzatokkal érintett területek kiemelt figyelmet kapjanak mind a szakmai, mind a gazdálkodói munkában.

A (14) bekezdés az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság tekintetében tartalmaz szabályozást a likviditás elősegítése érdekében.

A szakasz rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok támogatása tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. számú törvény 80. § (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó személyi és dologi költségek fedezetét.

A megfogalmazottak arra épülnek, hogy az Áht. 34. § -a előírja a költségvetés módosításával kapcsolatos szabályokat. Az előirányzat módosítás keretében, a teljeskörűség biztosítása érdekében, a költségvetési rendelet módosítás előterjesztésekor kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseket is a Közgyűlés elé terjeszteni.

A vonatkozó jogszabályok és a kialakult gyakorlat alapján célszerű az előirányzat módosításokat legalább negyedévenként testület elé terjeszteni, figyelemmel az önkormányzati költségvetési rendelet utolsó módosításának – az éves költségvetési beszámoló elkészítéséig - határidejére.

Fontos szabály, hogy a (3) bekezdésben megfogalmazott lemondás fogalma alatt, az önkormányzat által kezdeményezett előirányzat csökkentésről van szó, és nem arról, ha év közben az Országgyűlés az Áht. 14. § (3) bekezdésben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli. Ebben az esetben az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

A (4) bekezdésben megfogalmazottak a számviteli előírások jelentős változásával függnek össze. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a költségvetési előirányzati könyvelés jelentőségét kiemelte azáltal, hogy szigorú előírásokat tartalmaz a pénzügyi kötelezettségek, számlák kiegyenlítéséhez. Azon szabály, mely szerint előirányzat nélkül kötelezettség nem vállalható és teljesítés nem könyvelhető, azon szabálynak a vonatkozó számviteli előírások alapján a kiemelt előirányzatok szintjén is érvényesülnie kell. Ez a szabály egyrészt a tervezés - kiemelt előirányzati szintre is kiterjedő – pontosságát és fontosságát is igényli. Másrészt a pénzügyi kötelezettségek, számlák határidőn belüli kiegyenlítéséhez az előirányzat módosítás fontosságát és naprakészségét teszi szükségessé.

Ha az előirányzat módosítás közgyűlési jogkörben marad, akkor havonta egy alkalommal lesz mód az ilyen jellegű, technikai módosítások átvezetésére, majd ezt követően a számlák kiegyenlítésére. Ez a helyzet a jelentős többlet adminisztráció mellett a számlák késedelmes kiegyenlítését is okozhatja. Ezt a helyzetet hidalja át a javasolt felhatalmazás.

Az (5) bekezdésben a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. számú törvény 18. § - a értelmében „ha jogszabály vagy az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására használhatja fel.” E törvényi előírásnak megfelelően került szabályozásra a rendeletben a koncessziós díj felhasználása.

Tekintettel arra, hogy a 2023. évi költségvetés mintegy 16,2 milliárd Ft összegű fejlesztési feladatot tartalmaz, ezért a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében garanciális szabályokat szükséges meghatározni, melyeket a rendelet 13. § (1)-(7) bekezdései tartalmaznak.

A (2) bekezdésben nevesített projekt feladatok ellátására rendelkezésre álló előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint a projektlebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolásának fedezetét, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra.

A (3) bekezdés a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szabályt tartalmaz, azzal, hogy előírja, hogy az indításra tervezett beruházások előkészítésére megelőlegezett forrásokat a projektek elszámolható költségelemeinek részévé kell tenni, amennyiben az érintett pályázati felhívás arra lehetőséget ad.

A 2023. évben megvalósítani tervezett fejlesztéseket mintegy 2 milliárd Ft összegű Áfa finanszírozza. Mindezek okán az ún. Áfa visszaigénylő projektek esetében az Áfa éven belüli visszaigénylése a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében kulcsfontosságú. Ennek érvényre juttatására tartalmaznak nagyon fontos garanciális szabályokat a (4)-(4a) bekezdések a számlák befogadhatósága vonatkozásában. A rendelet által meghatározott szabályokat a vonatkozó közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentáció részéve kell tenni.

Az Áfa visszaigénylése szempontjából másik kulcsfontosságú tényező, hogy legkésőbb a kiviteli szerződés megkötéséig szükséges megkötni az Áfa levonását megalapozó bérleti – használati – üzemeltetési szerződést.

Tekintettel arra, hogy egyes beruházások határidőben történő befejezéséhez kiemelt önkormányzati érdek fűződik, ezért egyes esetekben az (4) bekezdésben rögzítettektől eltérést kell engedni. Ennek feltételeit rögzíti az (4b) bekezdés.

Az (5) bekezdés a költségvetés beruházási feladataihoz kapcsolódó bevételek kiesése, vagy az üzemeltetési feladatok ellátásának bizonytalanná válása miatt, a tervezett fejlesztések megvalósítására vonatkozó eljárást határozza meg. A pénzügyi egyensúly megőrzésének érdekében kiemelt jelentőséget kapott az üzemeltetési fenntartási feladatok pénzügyi forrásának kérdése. Az üzemeltetési többletköltséget okozó fejlesztések esetében külön vizsgálni kell a forrás megteremthetőségét és hosszabb távon történő biztosítását.

A (6) bekezdés az indításra tervezett fejlesztési feladatok esetén a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítását az üzemeltetési koncepció Közgyűlés általi elfogadásának feltételévé teszi, annak költségvonzatával és forrásoldalával együtt.

Az (1) bekezdésben megfogalmazott szabály a működési költségvetést finanszírozó bevételek kiesése miatti eljárást határozza meg. A szabályok azt célozzák, hogy a gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulása esetén arról a Közgyűlés tudomást szerezzen és a helyzet ismeretében a szükséges döntést meghozza.

A (2) bekezdésekben foglaltak alkalmazása a tervezett előirányzatokat meghaladó vagy azzá váló kiadások, azaz a fedezetlen kötelezettségvállalások keletkezését akadályozza meg. Az év közben jelentkező, nem tervezett szükségletek kielégítésére nincs mód, a tervezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető.

A Covid gazdasági hatásai, majd az energiaválság okozta energiaárrobbanás erőteljesen csökkentették az önkormányzat bevételi lehetőségeit. Ebből adódóan a 19. számú mellékletben felsorolt önkormányzati feladatokat nem lehetett eredeti előirányzatként tervezni. A (3) bekezdésben kerültek rögzítésre az ehhez kapcsolódó szabályok, melyek rögzítik, hogy azokra kötelezettségvállalás nem tehető, amíg a bevételek erre fedezetet nem nyújtanak. A (3a) bekezdés pedig rögzíti, hogy a Volánbusz Zrt. felé fennálló 2019-2021. évi veszteségtérítési kötelezettségek teljesítésére kötött részletfizetési megállapodásban foglalt 2023. évi kötelezettség a 19. mellékletben került nevesítésre. Amennyiben a szükséges fedezet hiányában a feladat nem épül be a költségvetésbe, akkor a 19. § (3) bekezdés szerint kell eljárni.

A (4) bekezdésben foglaltak a 2023. évi költségvetés általános tartalékának megteremtését szolgálják. A szabályozás a költségvetésben elfogadott bevételi előirányzatok feletti, illetve kiadási előirányzatok alatti teljesítése esetén a többletek és a megtakarítások általános tartalékként történő kezelését határozza meg.

A gazdálkodási folyamatok megítélésének fontos eszköze az ellenőrzés. A költségvetési szervek és kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatainak rendszerét, követelményeit az elmúlt évben a jogi szabályozás tovább erősítette. A bekezdésekben megfogalmazottak, az alkalmazott gyakorlatot erősítik, és a szabályok nyomatékos érvényesítésére hívják fel a figyelmet.

A szakasz az Önkormányzat gazdasági típusú döntéseinek kialakításában érvényesítendő szempontot határozza meg. Ennek alapján a tulajdonosi minőségben tett, az Önkormányzat költségvetését érintő döntések nem korlátozhatják a költségvetésben előirányzott feladatok teljesítését.

Az (1) bekezdés az Áht. 71. § (1) bekezdésére alapozottan határozza meg azokat a feltételeket, amikor az önkormányzati biztos kirendelése szükséges.

A szabályozás összefügg az önkormányzati finanszírozási rendszer alkalmazásával. Ebben a finanszírozási rendszerben határidőn túli intézményi tartozások nem lehetnek. Ha mégis keletkezik tartozás, akkor az a gazdálkodási szabályok megsértésére, a pénzügyi és számviteli rend be nem tartására utal. Ilyen esetekben az okok kivizsgálása és a felelősség megállapítása nem tűr halasztást.

A (2) bekezdés fontos szabályt tartalmaz és egyben az önkormányzati biztos kijelölési eljárás megelőzését is szolgálja azáltal, hogy a költségvetési intézmények vezetői részére jelzési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az intézmény gazdálkodásában a tartozásállomány meghaladja az (1) bekezdésben foglalt határérték 50%-át.

Az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elveken és irányokon alapuló döntések végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményt hozott. A közfeladatok hatékonyságát javító költségtakarékos megoldások elősegítették az önkormányzat konszolidációs céljai elérését, a költségvetés stabilitásának megteremtését.

Az éves költségvetés végrehajtása során kiemelten szükséges a hatékony és takarékos gazdálkodási szemlélet érvényesítése. A megváltozott gazdasági körülmények, a jelentősen szűkülő források okán az önkormányzati feladat és finanszírozási rendszer kiemelt odafigyelést igényel a költségvetésben tervezett feladatok megvalósításában. Fokozottan és ösztönzötten szükséges ezért a takarékos, gazdaságos intézményi működés biztosítása, a jó gyakorlatok és megoldások bevezetése és elterjesztése a gazdálkodásban.

A szabályozás kiterjed a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.

A (2) bekezdés a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft 2023. évi önkormányzati támogatásának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint a színház finanszírozása a közös működtetésre irányuló megállapodás szerint valósul meg.

Annak érdekében, hogy pontos információ álljon rendelkezésre az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi-gazdasági helyzetéről, ezért a (3) bekezdés előírja, hogy az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.

A víziközmű-szolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat 2022. december 21-én megvásárolta a VCSM Zrt. Szolnok társaságot. A drasztikus energiaár-emelkedés miatt előállt pénzügyi veszteséget az önkormányzat saját erőből nem tudja finanszírozni, ezért a (4) bekezdésben hivatkozott közgyűlési határozat szerint az ellátási kötelezettséget a Magyar Állam részére át kell adni.

A 19. § rendelkezései a 2023. évi költségvetés végrehajtásával összefüggő, a tervezett feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályok alkalmazását biztosítják. Rendelkeznek a költségvetés teljesítésről történő beszámolásról.

A (1) bekezdésben megfogalmazottak azt a célt szolgálják, hogy a hivatkozott jogszabály által biztosított felhatalmazással - az étkeztetés, szünidei étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet, - az önkormányzat nem kíván élni.

A (2) bekezdés a Volánbusz Zrt. 2022-2023. évi veszteségfinanszírozás megfizetésére, valamint a 2019-2021. évi részletfizetési megállapodások esetleges átütemezésére vonatkozó eljárásrendet határozza meg.

A (3a) bekezdés a Polgármester részére átruházott jogkörre vonatkozó beszámolási kötelezettséget szabályozza.

Az (5) bekezdés az Áht. 27. § (4) bekezdésében megfogalmazottakon alapul, melynek értelmében a társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.

A társulás munkaszervezeti feladatait - a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala között létrejött megállapodás alapján - Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek alapján figyelemmel a számviteli változásokra a kistérségi feladatellátáshoz igényelt állami támogatást a Magyar Államkincstár a szolnoki előirányzatok között szerepelteti.

Az előirányzatok felhasználásáról a Társulási Tanács jogosult dönteni az elemi költségvetést elfogadó határozatával.

A rendelkezések a 2023. évi költségvetés hatálybalépésére vonatkozó általános és különös szabályokat tartalmazzák.