Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Áht. és az Ávr. szabályai szerint az Önkormányzat 2025. évi költségvetését a rendelet szerint állapította meg.

A költségvetési rendeletben kell meghatározni azt a kört, akiket a költségvetés végrehajtása valamilyen módon érint.

A korábbi években bevezetett integrált számviteli rendszer biztosítani tudja az egyes szakmai feladatok részletes előirányzati és teljesítési adatainak figyelemmel kísérését. Ezek a feladatok tervezési alapegységet jelentenek, melyek alkalmazását az elmúlt évek költségvetési rendeletei határozták meg. A szabályozás biztosítja a folyamatos információkat a tervezett feladatok megvalósításáról.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.) 23. § (2) bekezdés ab) pontjában foglaltak alapján a költségvetési rendeletben a bevételek és kiadások részletezését be kell mutatni a kötelező és önként vállalt feladatok bontásában is. Ennek az előírásnak tesz eleget az előirányzatok 15. számú melléklet szerinti csoportosítása.

Az Áht. 23. § (2) bekezdés c) – e) pontjai alapján a költségvetési rendeletnek tartalmaznia kell a bevételek és kiadások teljes körű számbavétele után létrejött hiány mértékét, és a hiány megszüntetésének módját.

A Közgyűlés a működési és a felhalmozási forráshiány megszüntetését belső finanszírozási bevételekből, az előző évek pénzmaradványából biztosítja.

A költségvetési egyensúly megteremtése mellett, az egyensúly megtartása érdekében a bevételek növelését, illetve a kiadások csökkentését eredményező intézkedések megtételét is szorgalmazza a rendeleti előírás. Az intézkedéseknek az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elvek és irányok képezik az alapját.

Mindezeken túl a központi költségvetésben a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásaira benyújtható pályázatok elkészítést, források igénylését irányozza elő a rendelet.

A Munkácsy úti orvosi rendelő fejlesztésére igénybe vett fejlesztési hitel egyösszegű visszafizetésére tartalmaz rendelkezéseket a 3. § (4) bekezdése.

A bevételi teljesítések időbeni szóródása, illetve a kiadási szükségletek teljesítése, a késedelmes fizetés elkerülése, valamint egyéb pénzellátási gondok elhárítása érdekében a rendelet 3. § (5) bekezdése likvid hitelkeretet határoz meg.

A 11. számú melléklet tartalmazza a 2025. évben megvalósuló ill. folyamatban lévő fejlesztéseket. A rendelet 3. § (6) bekezdése tartalmazza azokat az intézkedéseket, mellyel biztosítható a fejlesztések megvalósításához szükséges mintegy 963 millió Ft Áfa finanszírozása úgy, hogy a költségvetés likvid egyensúlya ne sérüljön, a működtetés biztonságosan finanszírozható legyen.

A 2025. évi költségvetés gazdálkodás során a működés biztonságának megteremtése és a költségvetési egyensúly megőrzése kiemelt jelentőséggel bír. A rendelet 3. § (7) bekezdése mindezek biztosítékaként, illetve az adósságszolgálati kiadások optimalizálása, a költségek csökkentése érdekében az állami költségvetés által nyújtott pályázati lehetőségeket ki kell használni.

Az (1), valamint a (2) bekezdésekben kiemelt tételek, az Áht. 23. § (2b) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (továbbiakban: Ávr.) 24. § – ban foglalt előírások szerint kerültek be a költségvetési rendeletbe.

A hatékony és célszerű bérgazdálkodás megköveteli, hogy az önkormányzat által irányított költségvetési intézményekben a feladatellátáshoz rendelt személyi kiadásokhoz álláshelyek legyenek kapcsolhatók. A rendelet tartalmazza az egyes költségvetési intézmények feladatainak ellátáshoz szükséges engedélyezett létszámot is.

Az (5) bekezdésben foglaltak szerint a Közgyűlés a Polgármesteri Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában élni kíván azon törvényi felhatalmazással, mely szerint az illetményalapot a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - saját forrásai terhére magasabb összegben határozza meg.

A polgármester és alpolgármester bérét és járulékait az Önkormányzati igazgatási kiadások között kell tervezni. A (6) bekezdés ezen szabályt rögzíti.

Az Áht. 24. § (4) bekezdése meghatározza a Közgyűlés részére tájékoztatásul bemutatásra kerülő mérlegek és kimutatások tartalmát. A (7) valamint a (8) bekezdésekben előírt mellékletek hivatottak azt biztosítani, hogy a jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezet a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.

Az (1) – (2) bekezdésekben megfogalmazottak Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 39. § alapján az önkormányzatok működéséhez és az ágazati feladatok ellátásához nyújtott jórészt kötött felhasználású állami juttatások jogcímeit és előirányzatait tartalmazzák. Az előirányzatok az intézmények által ellátott feladatok részbeni forrását teremtik meg, egyúttal biztosítják, hogy a törvényi előírásnak megfelelően feladathoz kapcsolódó támogatások a feladatellátás forrását biztosítsák.

Az önkormányzati hivatal működésével kapcsolatos kiadások az intézményi kiadások keretében – a Polgármesteri Hivatal és a Polgármesteri Hivatal Ellátó és Szolgáltató Szervezete előirányzataiban – kerültek megtervezésre.

A rendelet 6. §-a egyrészt meghatározza azokat a tartalmi és eljárási szabályokat, amelyeket a céltartalék felhasználása során érvényesíteni kell, másrészt célok szerint csoportosítja és részletezi a tartalékok előirányzatait.

Az (1) – (3) bekezdések a költségvetési céltartalék megállapításával és felhasználásával kapcsolatos feladatokat és eljárásrendet foglalják össze.

A (4) – (12) bekezdésekben megfogalmazott költségvetési céltartalékok egyes önkormányzati működési feladatok ellátásához biztosítanak előirányzatokat. A tartalékok felhasználására vonatkozó intézkedés a célok megvalósítására irányuló feltételek teljesítéséhez kötött.

A 7. §-ban az általános tartalék jelzi annak szükségességét, hogy a költségvetési egyensúly megtartása, a gazdálkodás biztonsága kiemelt feladat.

Az előirányzat egyrészt lehetőséget teremt a tervezett bevételek kieséséből származó kompenzációra, másrészt évközben jelentkező újabb feladatok megvalósítására. Fedezetet nyújt az év közben esetlegesen igénybevételre kerülő likvid hitel, illetve az Áfa finanszírozási hitel kamataira. Az általános tartalék feladata az is, hogy a költségvetésben tervezett feladatok ellátásában elérhető megtakarításokat és az év közben keletkező többletbevételeket összegyűjtse.

A 8. § rögzíti, hogy a tartalékok év közbeni módosításokkal megállapított összegét a 7. melléklet XIII. Tartalékok táblázati sora tartalmazza.

Az (1)-(2) bekezdés a gyermekétkeztetési szolgáltatási kötelezettséget és az abban résztvevő önkormányzati intézményeket és gazdasági társaságot rögzíti.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a helyi önkormányzatok feladatává tette a szünidei gyermekétkeztetés biztosítását az arra jogosultak részére. Az Önkormányzat – figyelemmel a 328/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben foglaltakra – ezt a feladatot Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatósága útján biztosítja.

Az (1) – (4) bekezdésekben megfogalmazottak az Önkormányzati bizottságok döntési jogkörébe utalt előirányzat-felhasználásokat szabályozzák.

Annak érdekében, hogy az Önkormányzatnál kezelt feladatok keretében megtervezett előirányzatok felhasználására vonatkozó bizottsági illetékesség egyértelmű legyen, a rendelet 10. § (1)–(2) bekezdései felsorolják, és a bizottságokhoz rendelik a költségvetésben tervezett, bizottsági kötelezettségvállalásokkal felhasználható előirányzatokat.

A szabályozás lényeges eleme az, hogy ha a bizottsági döntés alapítvány támogatásáról szól, akkor a bizottság által hozott döntés előirányzat-felhasználási kezdeményezésnek minősül, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Erre az eljárásra azért van szükség, mert a Közgyűlés döntési jogköréből az alapítványok számára támogatás biztosítása – forrás átadása - másra nem ruházható át (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. pont).

A (3) – (4) bekezdésekben előírt szabályozás azt célozza, hogy az önkormányzati támogatás alapvetően és elsősorban annak a célnak a megvalósítását szolgálja, amire a támogatást a döntést hozó biztosította, és ne a különböző adó, vám és egyéb tartozások megfizetéséhez teremtsen forrást.

A 11. § a költségvetési intézmények gazdálkodására vonatkozó szabályokat és előírásokat tartalmazza.

Az (1) - (2) bekezdésekben megfogalmazottak az Ávr. 7. § tartalmi követelményeit követik. Az elmúlt években bevezetett szabályozás a gazdasági szervezettel való rendelkezés alapján különbözteti meg az intézményeket. A besorolás ennek megfelelően eldönti az előirányzatok feletti felhasználási jogkör gyakorlását is.

Az Ávr. 9. § -a alapján, ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében ellátja a gazdálkodási tevékenységet.

Ennek a szabálynak tesz eleget a (3) és (4) bekezdésében megfogalmazott szabályozás.

Az (5) - (9) bekezdésekben megfogalmazott szabályok a költségvetés stabilitását, a felelős gazdálkodási szemlélet erősítését célozzák.

A (9) bekezdés az Ávr. előírásain túl további szigorítást tartalmaz a személyi juttatások kiemelt előirányzat terhére vállalt kötelezettségek esetében, ugyanis a fedezet rendelkezésre állásáról szóló pénzügyi ellenjegyzést minden esetben kötelezővé teszi.

A (10) bekezdés rögzíti a költségvetési intézmények számára a személyi juttatások és járulékai tekintetében a megtakarítás képzési kötelezettség mértékét, és az erre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárásrendet.

A (11) bekezdésben az intézmények által az ellátottak részére biztosított élelmezési feladatokhoz adott önkormányzati támogatás elszámolása kerül szabályozásra. A gyermekélelmezési kiadásokhoz az önkormányzat az intézményi igényeknek megfelelő, az élelmezési rezsi kiadások fedezetét teljeskörűen biztosító támogatást nyújt. A támogatás céljellegű, ezért az elszámolásnak is ennek megfelelően kell történnie. A kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkeztetéshez az állam kötött felhasználású támogatást biztosít, melynek felhasználásáról a 2025. évi zárási feladatok keretében kell számot adni.

A (12) – (13) bekezdésekben rögzítettek a szabályszerűségi követelmények betartását emelik ki. A gazdálkodási fegyelem érvényesüléséhez nélkülözhetetlen a naprakész, hatályos szabályozásnak megfelelő intézményi szabályzatok megléte. Ezek aktualizálása a hatékony és takarékos gazdálkodás érdekében elkerülhetetlen.

Az intézmények előirányzatai az alapító okiratban megfogalmazott közfeladatok ellátásához biztosítanak forrásokat. Amennyiben az intézménynél a tervezetthez képest megtakarítás jelentkezik, és az feladatelmaradásból származik, úgy ennek a megtakarításnak a felhasználására intézményi hatáskörben nem lehetséges.

A (14) bekezdésben az intézményi kiemelt előirányzatok betartását nyomatékosító szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az előirányzatokkal érintett területek kiemelt figyelmet kapjanak mind a szakmai, mind a gazdálkodói munkában.

A (15) bekezdés az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság tekintetében tartalmaz szabályozást a likviditás elősegítése érdekében.

A (16) bekezdésben került rögzítésre az a garanciális szabály, mely azt biztosítja, hogy a 2025. évi pedagógusbéremelés állami támogatásának összege célhoz kötött módon kerüljön felhasználásra.

A (17) bekezdés rögzíti, hogy az egészségügyi feladatellátást szolgáló vagyontárgyakat az Egészségügyi és Bölcsődei Igazgatóság részére vagyonkezelésbe kell adni, és az ehhez kapcsolódó döntéseket meg kell hozni.

A szakasz rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzatok támogatása tartalmazza a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. számú törvény 80. § (1) bekezdésében foglalt feladatellátáshoz kapcsolódó személyi és dologi költségek fedezetét.

Az előirányzat módosítás keretében, a teljeskörűség biztosítása érdekében, a költségvetési rendelet módosítás előterjesztésekor kell az átruházott hatáskörben hozott döntéseket is a Közgyűlés elé terjeszteni.

A vonatkozó jogszabályok és a kialakult gyakorlat alapján célszerű az előirányzat módosításokat legalább negyedévenként testület elé terjeszteni, figyelemmel az önkormányzati költségvetési rendelet utolsó módosításának – az éves költségvetési beszámoló elkészítéséig - határidejére.

Fontos szabály, hogy a (3) bekezdésben megfogalmazott lemondás fogalma alatt, az önkormányzat által kezdeményezett előirányzat csökkentésről van szó, és nem arról, ha év közben az Országgyűlés az Áht. 14. § (3) bekezdésben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli. Ebben az esetben az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

Az egy - egy tervezési alapegység előirányzatát meghaladó, de az alcím előirányzatán belül maradó, valamint egy-egy címhez tartozó alcímek közötti kiadás teljesíthetőségét előirányzat módosításhoz köti, ugyanez a helyzet a tervezési alapegységen belül maradó, de a kiemelt előirányzatok közötti eltérések esetén is. Ha az előirányzat módosítás közgyűlési jogkörben marad, akkor havonta egy alkalommal lesz mód az ilyen jellegű, technikai módosítások átvezetésére, majd ezt követően a számlák kiegyenlítésére. Ez a helyzet a jelentős többlet adminisztráció mellett a számlák késedelmes kiegyenlítését is okozhatja. Ezt a helyzetet hidalja át a javasolt felhatalmazás.

Az (1) bekezdésben foglalt „Képviselői keret” kiegészíti az egyes önkormányzati feladatok ellátását, különös tekintettel a városüzemeltetés területére. A forrás felhasználására vonatkozó kezdeményezés joga az önkormányzati képviselőket illeti meg.

Tekintettel arra, hogy a 2025. évi költségvetés mintegy 5,4 milliárd Ft összegű fejlesztési feladatot tartalmaz, ezért a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében garanciális szabályokat szükséges meghatározni, melyeket a rendelet 14. § (2)-(10) bekezdései tartalmaznak.

A (3) bekezdésben nevesített projekt feladatok ellátására rendelkezésre álló előirányzat tartalmazza az előző évről áthúzódó tervezési, valamint projekt lebonyolítási feladatok kiadásainak elszámolásának fedezetét, valamint az indításra tervezett beruházások koncepciói és engedélyes tervei elkészítésére, a fejlesztések előkészítésére, megvalósítására szolgáló forrásokat. A rendelkezésre álló előirányzat felhasználásakor figyelemmel kell lenni a területi operatív programok kiírására, valamint a megjelent pályázati felhívásokra.

A (4) bekezdés a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szabályt tartalmaz, azzal, hogy előírja, az indításra tervezett beruházások előkészítésére megelőlegezett forrásokat a projektek elszámolható költségelemeinek részévé kell tenni, amennyiben az érintett pályázati felhívás arra lehetőséget ad.

A 2025. évben megvalósítani tervezett fejlesztéseket mintegy 963 millió Ft összegű Áfa finanszírozza. Mindezek okán az ún. Áfa visszaigénylő projektek esetében az Áfa éven belüli visszaigénylése a költségvetési egyensúly biztosítása érdekében kulcsfontosságú. Ennek érvényre juttatására tartalmaznak nagyon fontos garanciális szabályokat az (5)-(6) bekezdések a számlák befogadhatósága vonatkozásában. A rendelet által meghatározott szabályokat a vonatkozó közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentáció részéve kell tenni.

Az Áfa visszaigénylése szempontjából másik kulcsfontosságú tényező, hogy legkésőbb a kiviteli szerződés megkötéséig szükséges megkötni az Áfa levonását megalapozó bérleti – használati – üzemeltetési szerződést.

Tekintettel arra, hogy egyes beruházások határidőben történő befejezéséhez kiemelt önkormányzati érdek fűződik, ezért egyes esetekben az (5) bekezdésben rögzítettektől eltérést kell engedni. Ennek feltételeit rögzíti a (7) bekezdés.

A (8) bekezdés a költségvetés beruházási feladataihoz kapcsolódó bevételek kiesése, vagy az üzemeltetési feladatok ellátásának bizonytalanná válása miatt, a tervezett fejlesztések megvalósítására vonatkozó eljárást határozza meg. A pénzügyi egyensúly megőrzésének érdekében kiemelt jelentőséget kapott az üzemeltetési fenntartási feladatok pénzügyi forrásának kérdése. Az üzemeltetési többletköltséget okozó fejlesztések esetében külön vizsgálni kell a forrás megteremthetőségét és hosszabb távon történő biztosítását.

A (9) bekezdés előírja, hogy az indításra tervezett fejlesztési feladatok esetén a fejlesztés indítására vonatkozó döntés meghozatala során figyelembe kell venni a fejlesztés megvalósulása után jelentkező üzemeltetési költségek költségvetésre gyakorolt hatását.

A (10) bekezdés az indításra tervezett fejlesztési feladatok előkészítésére megelőlegezett forrás részben vagy egészben történő kiesésére határozza meg a szükséges eljárásrendet a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében.

Az (1) bekezdésben megfogalmazott szabály a működési költségvetést finanszírozó bevételek kiesése esetén alkalmazandó eljárást határozza meg. A szabályok azt célozzák, hogy a gazdasági folyamatok tervezettől eltérő alakulása esetén arról a Közgyűlés tudomást szerezzen és a helyzet ismeretében a szükséges döntést meghozza.

A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása a tervezett előirányzatokat meghaladó vagy új kötelezettségvállalást igénylő kiadások, azaz a fedezetlen kötelezettségvállalások keletkezését akadályozza meg. Az év közben jelentkező, nem tervezett szükségletek kielégítésére nincs mód, a tervezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető.

A (3) bekezdésekben foglaltak tartalmazzák azon garanciális szabályokat, melyek a költségvetési egyensúly biztosítását szolgálják. Egyes feladatokra kötelezettségvállalás mindaddig nem tehető, amíg a ténylegesen teljesített bevételek erre fedezetet nem nyújtanak.

A (4) bekezdésben foglaltak a 2025. évi költségvetés általános tartalékának megteremtését szolgálják. A szabályozás a költségvetésben elfogadott bevételi előirányzatok feletti, illetve kiadási előirányzatok alatti teljesítése esetén a többletek és a megtakarítások általános tartalékként történő kezelését határozza meg.

Az (5) bekezdés kötelezővé teszi az elektronikus liciteljárás alkalmazását az önkormányzati vagyonértékesítések esetén.

A (6) bekezdés biztosítja a tervezett felhalmozási bevételek teljesülését azzal, hogy rögzíti, hogy a szükséges döntéseket úgy kell meghozni, hogy a bevétel az állam javára biztosított elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatra biztosított idő figyelembevételével teljesüljön.

A (7) bekezdés rögzíti a közterülethasználati díj és a lakbérbevételek tervezett előirányzatát biztosító intézkedéseket azzal, hogy a szükséges rendeletek módosításáról a Közgyűlésnek döntenie kell.

A (8) bekezdés értelmében javaslatot kell készíteni a hátralékállomány behajtásából származó bevétel teljesülése érdekében, melyet a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

A (9) bekezdés az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználására tartalmaz felhatalmazást a polgármester részére.

A gazdálkodási folyamatok megítélésének fontos eszköze az ellenőrzés. A költségvetési szervek és kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzési és belső ellenőrzési feladatainak rendszerét, követelményeit az elmúlt évben a jogi szabályozás tovább erősítette. A bekezdésekben megfogalmazottak az alkalmazott gyakorlatot erősítik, és a szabályok nyomatékos érvényesítésére hívják fel a figyelmet.

A szakasz az Önkormányzat gazdasági típusú döntéseinek kialakításában érvényesítendő szempontot határozza meg. Ennek alapján a tulajdonosi minőségben tett, az Önkormányzat költségvetését érintő döntések nem korlátozhatják a költségvetésben előirányzott feladatok teljesítését.

Az (1) bekezdés az Áht. 71. § (1) bekezdésére alapozottan határozza meg azokat a feltételeket, amikor az önkormányzati biztos kirendelése szükséges.

A szabályozás összefügg az önkormányzati finanszírozási rendszer alkalmazásával. Ebben a finanszírozási rendszerben határidőn túli intézményi tartozások nem lehetnek. Ha mégis keletkezik tartozás, akkor az a gazdálkodási szabályok megsértésére, a pénzügyi és számviteli rend be nem tartására utal. Ilyen esetekben az okok kivizsgálása és a felelősség megállapítása nem tűr halasztást.

A (2) bekezdés fontos szabályt tartalmaz és egyben az önkormányzati biztos kijelölési eljárás megelőzését is szolgálja azáltal, hogy a költségvetési intézmények vezetői részére jelzési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az intézmény gazdálkodásában a tartozás állomány meghaladja az (1) bekezdésben foglalt határérték 50%-át.

Az Adósságkezelési Komplex Program megállapításáról szóló 144/2011. (V.26.) számú közgyűlési határozatban elfogadott elveken és irányokon alapuló döntések végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményt hozott. A közfeladatok hatékonyságát javító költségtakarékos megoldások elősegítették az önkormányzat konszolidációs céljai elérését, a költségvetés stabilitásának megteremtését.

Az éves költségvetés végrehajtása során kiemelten szükséges a hatékony és takarékos gazdálkodási szemlélet érvényesítése. A megváltozott gazdasági körülmények, a jelentősen szűkülő források okán az önkormányzati feladat és finanszírozási rendszer kiemelt odafigyelést igényel a költségvetésben tervezett feladatok megvalósításában. Fokozottan és ösztönzötten szükséges ezért a takarékos, gazdaságos intézményi működés biztosítása, a jó gyakorlatok és megoldások bevezetése és elterjesztése a gazdálkodásban.

A szabályozás kiterjed a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságokra is.

A (2) bekezdés a Szolnoki Szigligeti Színház Nonprofit Kft 2025. évi önkormányzati támogatásának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint a színház finanszírozása a közös működtetésre irányuló megállapodás szerint valósul meg.

Annak érdekében, hogy pontos információ álljon rendelkezésre az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pénzügyi-gazdasági helyzetéről, ezért a (3) bekezdés előírja, hogy az üzleti tervben foglaltak teljesüléséről, a kiadásaik és bevételeik alakulásáról havonta információt kötelesek szolgáltatni a Polgármester részére.

A 20. § rendelkezései a 2025. évi költségvetés végrehajtásával összefüggő, a tervezett feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályok alkalmazását biztosítják. Rendelkeznek a költségvetés teljesítéséről történő beszámolásról.

Az (1) bekezdésben megfogalmazottak azt a célt szolgálják, hogy a hivatkozott jogszabály által biztosított felhatalmazással - az étkeztetés, szünidei étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet, - az önkormányzat nem kíván élni.

A (2)-(4) bekezdés a Polgármester részére átruházott jogkörre vonatkozó beszámolási kötelezettséget szabályozza.

Az (5) bekezdés a VOLÁNBUSZ Zrt. jogutódja felé fennálló tartozás rendezésére vonatkozó eljárásrendet határozza meg.

A (6) bekezdés a Tiszaligeti fürdő üzemeltetésének biztosítása érdekében szükséges feladatokat határozza meg.

A (7) bekezdés a működési költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges feladatokat határozza meg.

Az önkormányzati bérlakások hasznosításából származó bevételeket az önkormányzati bérlakásokra kell felhasználni. A (8) bekezdés szerint ennek garanciális elemeit tartalmazó intézkedéseket a Közgyűlés elé kell terjeszteni.

A (10) bekezdés az Áht. 27. § (4) bekezdésében megfogalmazottakon alapul, melynek értelmében a társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.

A társulás munkaszervezeti feladatait - a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása valamint Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala között létrejött megállapodás alapján - Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. Ennek alapján figyelemmel a számviteli változásokra a kistérségi feladatellátáshoz igényelt állami támogatást a Magyar Államkincstár a szolnoki előirányzatok között szerepelteti.

Az előirányzatok felhasználásáról a Társulási Tanács jogosult dönteni az elemi költségvetést elfogadó határozatával.

A záró, hatályba léptető rendelkezések a 2025. évi költségvetés hatálybalépésére vonatkozó általános és különös szabályokat tartalmazzák.