Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1997. (III. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati biztos kirendelésének, valamint működésének szabályairól
Hatályos: 1997. 03. 27- 2023. 09. 01Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/1997. (III. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati biztos kirendelésének, valamint működésének szabályairól1
Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata az államháztartásról szóló, többször módosított l992. évi XXXVIII. törvény 98. § (6) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Községi Önkormányzat – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló l996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat nagy hitelezői nem kezdeményezték – önkormányzati biztosit rendel ki a felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, ha annak elismert tartozásállománya meghaladja a fizetési esedékességet követő 20 napot, de nem éri el a 30 napot, és mértékét tekintve meghaladja az intézmény éves eredeti előirányzatának 2 %-át, de nem éri el az 5 %-át, illetve legfeljebb 500.000.- Ft-ot.
2. § Az önkormányzati biztos kirendelését az 1. §-ban foglalt elismert tartozásállomány elérése esetén az önkormányzatnál kezdeményezi:
a) az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága,
b) a polgármester,
c) a jegyző a polgármesteren keresztül,
d) a megbízott könyvvizsgáló,
e) a költségvetési szerv vezetője.
3. § A tartozásállomány figyelemmel kiséréséhez a költségvetési intézmények havonta fordulónapon, minden hónap 12-én kötelesek adatot szolgáltatni a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja részére. Az adatszolgáltatás alapján a Pénzügyi Csoport köteles tájékoztatni az 1. § szerinti tartozásállományról a Pénzügyi Bizottság elnökét, a polgármestert, a jegyzőt és a könyvvizsgálót.
4. § Az önkormányzat az önkormányzati biztos kijelölését a Pénzügyi Bizottságra ruházza át, melyről az önkormányzat soron ülésén tájékoztatni kell. Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek közül a Pénzügyi Bizottság döntése alapján a polgármester bízza meg. A megbízás tényét a helyi gyakorlatnak megfelelően közzé kell tenni.
5. § (1) Önkormányzati biztos az a büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kijelölés évét megelőző 10 évben legalább 5 éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik.
(2) Nem jelölhető ki önkormányzati biztosként:
- aki az adott költségvetési szerv dolgozója,
- aki a kijelölést megelőző 3 évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt,
- aki rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző 3 évben az adott költségvetési szervnél,
- aki a tartozás állomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett,
- a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy dolgozójának a Ptk. 685. § b. pontja szerint hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított 3 évig.
6. § (1) Az önkormányzati biztossal megbízási szerződést kell kötni és megbízólevéllel kell ellátni. A megbízólevélnek tartalmaznia kell a
- költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,
- a megbízatás időtartamát,
- az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét.
(2) Az önkormányzati biztos jogai:
- a költségvetési szerv vezetőitől és valamennyi dolgozójától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,
- a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíteni,
- a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,
- a megbízás időtartamára újraszabályozni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés eljárási szabályait,
- a kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,
- szakértőt igénybe venni.
(3) Az önkormányzati biztos kötelezettségei:
- figyelemmel kiséri a költségvetési szerv gazdálkodását, a jogszabályok szerinti feladatellátást,
- feltárja a fizetésképtelenséghez vezető okokat,
- intézkedéseket kezdeményez a tartozásállomány felszámolására oly módon, hogy az alaptevékenység ellátását ne veszélyeztesse,
- intézkedési tervet dolgoz ki a felügyeleti szervvel együtt a gazdálkodás és feladatellátás ésszerűsítésére,
- a tartozásállomány felszámolására kezdeményezett intézkedések megvalósítása érdekében részt vesz az önkormányzattal, az adóhatósággal, a társadalombiztosítási önkormányzatokkal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,
- kezdeményezi a személyi felelősségre vonást, ha a tartozásállomány személyeknek felróható okok miatt jött létre,
- a titoktartási szabályok betartására.
(4) Az önkormányzati biztos a megbízatásának ellátásáról havonta köteles beszámolni a Pénzügyi Bizottságnak és a polgármesternek, valamint az önkormányzatnak a soron következő ülésen.
7. § A költségvetési szerv vezetője köteles az önkormányzati biztos 7. § (2) bekezdésében foglalt jogai teljesítését elősegíteni és feltételeit biztosítani. A tartozásállomány fennállásáig csak az önkormányzati biztos ellenjegyzése mellett vállalható további kötelezettség, illetve teljesíthető kifizetés.
8. § Az önkormányzati biztos megbízatása megszűnik, ha:
- a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben (megállapodásokban) foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,
- a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható,
- a Pénzügyi Bizottság megállapította, hogy az önkormányzati biztos működése a biztosnak felróható okok miatt nem eredményezett javulást az intézmény gazdálkodásában,
- az önkormányzatnál időközben az 1. § szerinti adósságrendezési eljárást kezdeményezték, a feladatkörében keletkezett iratanyagot, beszámolókat átadta a pénzügyi gondnoknak és a tevékenységéről szóló záróbeszámolót a Pénzügyi Bizottság elfogadta.
- a megbízási szerződésben megjelölt időtartam letelt.
9. § Az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő kiadások - kivéve a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat - 50-50 %-ban terhelik a költségvetési szervet és az önkormányzatot. A költségvetési szerv felelőssége esetén a kirendeléssel kapcsolatos valamennyi kiadás az adott költségvetési szervet terheli. Az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadások a költségvetési szervet terhelik.
10. § Ha a költségvetési szerv pénzügyi helyzete az önkormányzati biztos közreműködésével sem javítható, akkor a Pénzügyi Bizottság intézkedéseket kezdeményez a költségvetési szerv pénzügyi helyzetének javítására, a költségvetési szerv átszervezésére, illetve megszüntetésére.
11. § A Pénzügyi Bizottság az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézmény esetén az OEP kérésére, illetve az OEP véleményének előzetes kikérésével jelöli ki az önkormányzati biztost.
12. § Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
A rendeletet az egyes önkormányzati rendeletek deregulációs célú hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2023. (VIII. 25.) önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte 2023. 09.01. napjával.