1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed

(2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó, rákóczifalvai lakóhellyel rendelkező gyermekeire is.

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Rákóczifalva város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.³

3. § (1) E rendeletet a Gyvt.-vel és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (X.10.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott és az Önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportjánál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló eseténben – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról is be kell csatolni.

(4) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell eredeti példányban a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződést, stb.

(5) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig 12 hónap.

(6) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, környezettanulmányt lehet készíteni.

(7) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiről az önkormányzatnak hivatalos tudomása van, vagy a kérelmező korábbi ügyében készült környezettanulmány, és életkörülményeiben nem feltételezhető lényeges változás.

4. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskörét az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ruházza át.

(2) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat a kérelmezőtől átvállalt tartozás jogosultjának utalja át.

(3) Amennyiben a természetbeni ellátás összege nem fedezi a (2) bekezdés szerinti tartozást, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie.

(4) Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözetet a kérelmező részére át kell utalni, vagy a házipénztárból készpénzben kifizetni.

(5) A (3) és (4) bekezdés előírásairól a kérelmezőt az eljárás megindítását megelőzően tájékoztatni kell.

(6) A pénzben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a (4) bekezdés szerinti különbözet, valamint az ösztöndíj kifizetése átutalással történik. Az ügyfél kérheti, hogy a kifizetés házipénztárból történjen.

5. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a kiskorú gyermek részére, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül és a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-kal növelt összegét.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetet okozhat különösen:

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként és gyermekenként 7.400 Ft.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás lehet pénzbeli és természetbeni ellátás.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente 2 alkalommal nyújtható. Amennyiben a kérelmező rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, évente egy alkalommal adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(7) Sürgős szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve a (3)–(6) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

(8) A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportjához kell benyújtani, csatolva a kérelmező jövedelemnyilatkozatát és a jövedelem valódiságának igazolására szolgáló iratot.

(9) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

6. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is nyújtható. Természetbeni támogatás nyújtása különösen indokolt a védelembe vett és azon gyermekek számára, ahol nem látszik biztosítottnak, hogy a pénzbeli ellátás a gyermek szükségleteinek a kielégítését szolgálja.

(2) Természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig:

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az ellátást megállapító szerv dönt.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

(5)⁵ Az első alkalommal folyósításra kerülő óvóoáztatási támogatás abban az esetben nyújtható természetbeni ellátásként, amennyiben a gyermek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a alapján védelembe vett gyermek.

7. § (1) Ösztöndíjban részesíthető a nappali tagozaton tanulmányokat folytató tanuló a 9. évfolyam II. félévétől a középfokú tanulmányok befejezéséig, - de legfeljebb a családi pótlékra jogosító korhatár betöltéséig - ha a tanulmányi átlaga a 4,5 meghaladja.

(2) Ösztöndíjban részesíthető a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató tanuló, illetve az a tanuló, aki betegsége, mozgáskorlátozottsága miatt csak levelező tagozaton képes felsőfokú tanulmányai folytatására, a felsőfokú tanulmányok befejezéséig, ha a tanulmányi átlaga „jó rendűt” (3,75), illetve „közepes rendűt” (3.00) meghaladja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ösztöndíj folyósításának további feltétele, hogy a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.

(4) Ösztöndíj illeti meg a felsőfokú tanulmányokat folytató tanulót az első félévben tanulmányi eredmény vizsgálata nélkül.

(5)⁶ Az ösztöndíj iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportjához kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az iskola igazolását a beiratkozásról, a tanulmányi átlageredményről (az iskola által hitelesítve), igazolásokat a család jövedelmi helyzetéről, a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap tekintetében.

(6)⁷ Az ösztöndíj tanulmányi félévenként (őszi félév: szeptember 01-től január 31-ig, tavaszi félév: február 01-től június 30-ig) állapítható meg. Az ösztödíj iránti kérelmet félévente meg kell újíteni. Az őszi félévre vonatkozó kérelmet a tárgyév október 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozó kérelmet a tárgyév február 28-ig kell beadni.

(7)⁸ A tanulói jogviszony megszűnését 5 munkanapon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetését kell előírni.

(8)⁹

(9) Az ösztöndíj szemeszterenként (őszi szemeszter: szeptember 1-től január 31-ig, tavaszi szemeszter: február 1-től június 30-ig) állapítható meg. Az ösztöndíj iránti kérelmet félévente meg kell újítani. Az őszi szemeszterre vonatkozó kérelmet a tárgyév október 15-ig, a tavaszi szemeszterre vonatkozó kérelmet a tárgyév február 28-ig kell beadni. A határidő elmulasztása az adott szemeszterre jogvesztéssel jár.

(10) A tanulói jogviszony megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogosulatlanul felvett ösztöndíj visszafizetését kell előírni.

(11)¹⁰

8. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

9. §¹¹ A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása által fenntarott Egyesített Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Centrum keretén belül biztosítja.

10. § (1)¹² A bölcsőde, mint személyes gondoskodást nyújtó intézmény, az önkormányzat fenntartásában működő Virágoskert Óvoda és Bölcsőde önálló szakmai egysége.

(2)¹³ A bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelmeket a Virágoskert Óvoda és Bölcsőde vezetőjénél lehet előterjeszteni. A beérkezett kérelmekről az intézményvezető minden esetben a bölcsőde szakmai vezetőjével együtt dönt

(3) Amennyiben az ellátás igénybevételére irányuló kérelmek száma meghaladja a bölcsődei férőhelyek számát, a kérelmek elbírálásánál azt a gyermeket kell előnyben részesíteni:

11. § (1) A bölcsődei ellátás, illetve az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (2) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a Gyvt. 148. § (5) bekezdésben megjelölt normatív térítési kedvezmények figyelembevételével állapítja meg.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles.

12. § (1) Ez a rendelet 2007. április 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskör átruházásáról szóló 16/2005. (VI. 24.) rendelet 2. mellékletének 2. pontja hatályát veszti és helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(4) A gyermekek anyagi támogatásáról szóló 7/2007. (IV.02.) önkormányzati rendelet alapján:

13. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz.¹⁵