1. § E rendelet területi hatálya Rákóczifalva település közigazgatási területére, személyi hatálya a Rákóczifalván tartózkodó természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

2. § (1) A település környezetvédelmében, a köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet elszennyeződését, fertőzését okozó tevékenységétől tartózkodni.

(2) A település környezetvédelmét, köztisztasági szolgáltatásait - kivéve a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatást - e rendeletben foglaltak alapján kell megszervezni, igénybe venni és ellenőrizni.

(3) A köztisztasági és település-tisztasági szolgáltatások jogszabályokban is előírt színvonalú biztosítását az önkormányzat kiemelten fontos feladatának tekinti, amelyhez a szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja és annak végrehajtásáról a Falugondnokság Kft-n /továbbiakban: Falugondnokság/ keresztül gondoskodik.

(4) A környezet védelme érdekében a település közigazgatási területén működő gazdálkodó szervezetek, intézmények, illetve természetes személyek az Önkormányzat, annak szervei és intézményei felé indítványokkal, javaslatokkal élhetnek.

3. § (1) A városban² hulladéklerakóhely nem működik.

(2) A bezárt, 072/3 helyrajzi számú lerakóhely rekultivációt megelőző kezelését az Önkormányzat a Falugondnokságon keresztül látja el.

(3) A bezárt lerakóhelyen guberálni, égetni, bármilyen hulladékot elhelyezni tilos.

4. § A közterületek tisztántartása – külön jogszabályban foglalt kivételekkel – az Önkormányzat feladatkörébe tartozik, amely feladatot az Önkormányzat megbízásából a Falugondnokság látja el.

5. § Vendéglátó egységek, üzletek, intézmények előtt az üzemeltető (a tényleges használó) köteles legalább 20 liter űrtartalmú hulladéktároló elhelyezni, azt szükség szerint karbantartani és rendszeresen üríteni.

6. § (1) Közterületen haszongépjárművet (így különösen tehergépkocsit, autóbuszt, mezőgazdasági vontatót, lassú járművet), valamint rendszámtábla nélküli járművet tárolni tilos. Tárolásnak minősül a 24 órát meghaladó várakozás is.

(2) Közterületen járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz, tilos. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés a talajra, talajvízbe, felszíni vízbe vagy közterületre ne juthasson.

(3) Közterületen szeszes ital fogyasztása - kivéve szilveszterkor, önkormányzat által, vagy közreműködésével szervezett rendezvényeken, valamint vendéglátóipari üzletek kerthelyiségeiben - tilos.

(4) Közterületen bódító hatású szer használata (így különösen: oldószerek, ragasztóanyagok belélegzése), illetve fogyasztása jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos.

7. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki a közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a dögtelepre szállítani. A közterületen állati hulla észlelése esetén - ha annak tulajdonosa ismeretlen - a Falugondnokságot értesíteni kell.

(5) A közterületen szemetelni, veszélyes hulladékot, állati tetemet, trágyát, fertőző vagy robbanásveszélyes anyagot, tűzveszélyes hulladékot, vagy egyéb bármilyen jellegű környezetszennyező anyagot elhelyezni tilos.

(6) Tilos a közterületen elhelyezett gyűjtőedényzetből szemetet kiöntetni, kivenni, abban guberálni vagy égetni.

(7) Tilos a közterületen hulladékgyűjtési célból elhelyezett hulladékban guberálni, azt szétszórni vagy meggyújtani.

8. § (1) Az ingatlan tényleges használójának kötelessége a járdán vagy amellett növő gaz kiirtása, a járdára nyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése, oly módon, hogy azok a biztonságos közlekedést ne zavarják. Tényleges használónak – amennyiben a tulajdonos mást nem bizonyít – az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost vagy haszonélvezőt kell tekinteni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa (használója) által létesített vagy hasznosított zöldterület gondozása (így különösen locsolása, metszése, a kártevők elleni védekezés) a tulajdonos (használó) feladata.

(3) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponta többször síkosságmentesíteni kell. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(5) Az ingatlantulajdonosok közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai:

9. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A járdáról a havat hóesés után azonnal (szükség esetén egy napon több alkalommal is) el kell takarítani.

(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos-, sem a járműforgalmat ne akadályozza.

(4) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

10. § (1) Az állati hullák ártalmatlanítására szolgáló konténerek (továbbiakban: dögtelep) ideiglenesen a 072/3 helyrajzi számú, bezárt hulladéklerakó hely délnyugati sarkában, de attól kerítéssel elkülönítetten kerültek elhelyezésre.

(2) A dögtelep közegészségügyi, építési és vízügyi, környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott előírások szerinti üzemeltetése a Falugondnokság feladata.

(3) A dögtelepet kizárólag a település lakosai, illetve az önkormányzat a rá vonatkozó köztisztasági tevékenységével kapcsolatban veheti igénybe, díjfizetés nélkül.

(4) Állati hullát, vagy annak részeit elhelyezni kizárólag a kijelölt dögtelepen lehet, a Falugondnokság előzetes értesítésével.

(5) Az igénybevevő kötelezettsége a tetem szakszerű kiszállítása, illetve elhelyezése.

(6) Az üzemeltető kötelezettsége az ártalmatlanítás keretében a tetem fertőtlenítése és elszállításra történő előkészítése.

(7) Közterületen elhullott, vagy szabálytalanul kihelyezett állati tetem elszállítása – amennyiben annak tulajdonosa nem található – a Falugondnokság feladata. Az utólag ismertté váló tulajdonos az elszállítás költségét köteles a Falugondnokságnak megfizetni.

11. § Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy állata (repülő állat kivételével) a szomszédos ingatlanokra vagy közterületre ne juthasson át, illetve állata a szomszédos ingatlanokban vagy közterületben kárt ne okozzon.

12. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági haszon céljából tartott állatok:

(2) Kedvtelésből tartott állatok: az ember által nem gazdálkodás céljából tartott olyan állat, melynek húsa az európai étkezési szokások figyelembevételével nem szolgálhat emberi fogyasztásra. (eb, macska, díszállat, egyéb állatfaj).

13. § (1) Hulladékhússal (elhullott állat tetemével) táplált állatok sem a belterületen, sem a külterületen nem tarthatók.

(2) A település bel- és külterületén a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával és az e rendeletben foglalt kivételekkel a nagy, közepes és kis mezőgazdasági haszonállatok létszámkorlátozás nélkül tarthatók.

(3) Nem lehet nagy és közepes mezőgazdasági haszonállatot tartani iskolák, kollégiumok, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, élelmiszeripari üzemek, munkásszállók, szállodák, szociális otthonok, művelődési, egyházi intézmények, kórházak, gyógyszertárak, éttermek területén, illetve ezen épületektől számított 50 m-es védőtávolságon belül, kivéve 4 db saját célra tartott közepes mezőgazdasági haszonállat.

(4) A (3) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a védett építményt az állattartás megkezdését követően létesítik, illetve az abban folytatott tevékenységet az állattartás után kezdik meg.

(5) A város³ közterületein mezőgazdasági haszonállatokat legeltetni tilos.

(6) Prémes haszonállat belterületen nem tartható.

14. § (1) Ebet csak megfelelő, minimum 1,5 m magas kerítéssel ellátott, zárt ingatlanon lehet szabadon engedni, illetve tartani, de amennyiben emberre veszélyes, vagy őrzésre idomított az eb, erre utaló táblát kell az ingatlan kapujára elhelyezni. A kerítés akkor megfelelő, ha képes megakadályozni az ebnek a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra való átjutását.

(2) Megfelelő kerítéssel el nem látott ingatlanon, vagy telken ebet csak megkötve, vagy zárt helyen lehet tartani úgy, hogy az a telekről ne juthasson ki és más testi épségét ne veszélyeztesse.

(3) Közterületen sétáltatott eb ürülékét az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles haladéktalanul eltakarítani.

(4) Közterületen, lakóházak közös használatú helyiségeiben ebet kizárólag rövid pórázon - mely legfeljebb 1,5 m – és szájkosárral szabad vezetni. A szájkosár alól kivétel a palotapincsi és a bulldog, illetve a vakvezető és a fogyatékos személyt segítő eb. Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, a lakóházak közös használatú helyiségeit, mások ruházatát ne szennyezze.

(5) A település belterületén a kóbor ebek befogása, ideiglenes őrzése, értékesítése, vagy megsemmisítése, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy a betegségre gyanús kóborállatok - kártalanítás nélküli - kiirtása és ártalmatlanítása a Falugondnokság feladata.

(6) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető, a fogyatékos személyt segítő, a fegyveres és rendvédelmi szervek tulajdonában álló, valamint az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

15. § (1) A város⁴ belterületén a levegőtisztaság védelmi, környezetvédelmi és közegészségügyi szabályok, valamint a lakóépületektől biztosítandó legkisebb távolságok betartásával építhetők és alakíthatók ki az állattartási épületek az építési jogszabályok előírásain túlmenően.

(2) Felhagyott állattartó telepet, udvart, az állati eredetű hulladéktól meg kell tisztítani és az eredeti állapotba visszaállítani.

(3) Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie.

(4) Istállótrágyát szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen kell tárolni. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 1 havi istállótrágya tárolására.

(5) Az állattartó köteles az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket folyamatosan tisztántartani, az esetleges kártevők irtásáról szükség szerinti gyakorisággal gondoskodni. Köteles továbbá az ingatlanon keletkező trágyát legalább havonta elszállíttatni, és ennek tényét ellenőrzés esetén hitelt érdemlően igazolni.

16. § (1) Az ingatlantulajdonos nem követelheti szomszédjától annak lakótelkén lévő állattartó létesítmények nagyobb védőtávolságát lakóházától, mint amennyi a saját lakóháza és állattartó létesítményei között van, illetve mint az e rendeletben meghatározott védőtávolság.

(2) Az állattartó épület lakóépülettől biztosítandó legkisebb távolságai:

17. § (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítását elsősorban komposztálással, illetve az Önkormányzat által szervezett elszállítással kell megoldani.

(2) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni, saját telken, minden évben szeptember 1. napjától november 30. napjáig. Ettől eltérő időpontban, valamint közterületen az avar és a kerti hulladék égetése tilos. Egy ingatlanon az avar és kerti hulladék égetése legfeljebb kéthetente és alkalmanként legfeljebb két órát meg nem haladó időtartamban történhet, továbbá nem sértheti a többi ingatlan tulajdonosának (használójának) jogos érdekeit.

(3) Az égetés során úgy kell eljárni, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne veszélyeztesse, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(6) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(7) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(8) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

18. § (1) Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény vagy nem valósít meg más szabálysértési tényállást, szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki

(2) A szabálysértést elkövetővel szemben tettenérés esetén helyszint bírságot lehet kiszabni. A helyszíni bírság kiszabására a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított dolgozói jogosultak.

19. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A védőtávolságra vonatkozó rendelkezések csak a hatálybalépést követően épült épületekre és építményekre vonatkoznak.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a település környezetének védelméről szóló 12/2003. (VI. 13.) önkormányzati rendelet, valamint a Rákóczifalva zajvédelmi és levegőtisztaság védelmi előírásairól szóló 13/2000. (VI. 2.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 11/2001. (IX. 14.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a képviselő-testület hatáskörébe tartozó egyes önkormányzati hatósági ügyekben a hatáskör átruházásáról szóló 16/2005. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 1. számú mellékletének 2. pontja hatályát veszti.

(5) A zajvédelmi előírásokról a Rákóczifalva Város⁵ Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ), valamint Szabályozási Tervéről szóló 21/2005. /IX.21./ önkormányzati rendelet rendelkezik.

20. §⁶ Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel összeegyeztethető rendelkezéseket tartalmaz.