Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012 (III.30.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 06. 20- 2015. 11. 18Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012 (III.30.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-06-20-tól 2015-11-18-ig
Rákóczifalva Város Önkormányzat Képviselő-testületének a
18/2012.(IV. 27.), a 22/2012.(VI. 01.), a 25/2012.(VII.31.), a 31/2012.(XI.30.), a 1/2013.(I. 25.), a 22/2013. (XI. 29.),
az 1/2014. (II. 5.) a 12/2014. (X. 22) a 10/2015. (III. 27.) és a 15/2015. (VI. 19.) rendeletével módosított
10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) bekezdés d) alpontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja szervezeti és működési rendjéről
Általános rendelkezések
I. fejezet
Az önkormányzat és jelképei
1. §
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Rákóczifalva Város Önkormányzata
- Az önkormányzat székhelye:
5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.
- A képviselő-testület hivatalos megnevezése:
Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Az önkormányzat működési területe:
Rákóczifalva város közigazgatási területe
(5) A Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének közös önkormányzati hivatalának neve:
Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal
(6) A köztársasági elnök, a városi cím adományozásáról szóló 76/2009. (VI. 30.) KE határozatával Rákóczifalva nagyközségnek 2009. július 1. napjával városi címet adományozott.
2. §
- Az önkormányzat jelképei: a város címere és zászlója.
- Az önkormányzat jelképeinek, valamint a képviselő-testület által adományozható Cím és Díjak leírását, valamint a jelképek használatának a Cím és Díjak adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
II. fejezet
A helyi önkormányzat alapjogai
3. §
- A képviselő-testület hatáskörét Magyarország Alaptörvényében és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon gyakorolja.
- A képviselő-testület alapvető jogait és kötelezettségeit Magyarország Alaptörvénye és a vonatkozó hatályos jogszabályok állapítják meg.
részletes rendelkezések
III. fejezet
Az önkormányzat feladata és hatásköre
4. §
- Az önkormányzat feladatait a közszolgáltatások körében különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
- Azokat a feladatokat, amelyek ellátásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
- A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt működtet.
5. §
- A képviselő-testület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.
- Az önként vállalt feladatról hozott képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság vizsgálja a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás rendelkezésre állását. Az önként vállalt feladatok felsorolását az 1. számú függelék tartalmazza.
6. §
- A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
- Az (1) bekezdésben foglalt esetek kivételével a hatáskör átruházására a képviselő-testület rendeletet alkot.
- A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szerveire ruházhatja át.
- A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, e hatáskört visszavonhatja.
- A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatóak.
- Az átruházott hatáskör gyakorlója átruházott hatáskörben tett intézkedéseiről, döntéseiről és azok eredményeiről köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület, következő soros ülésén.
IV. fejezet
A képviselő-testület szervezete és működése
A képviselő-testület összehívása
7. §
- A képviselő-testület tagjainak száma: 8 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát és címét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezése értelmében „a polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő”.
- A képviselő-testület alakuló, soros (rendes) és soron kívüli (rendkívüli) ülést, valamint közmeghallgatást tart.
- Az alakuló ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időpontra a polgármester hívja össze.
- Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja
- a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
- a képviselők eskütétele,
- a polgármester eskütétele,
- [1]
- a polgármester illetményének megállapítása,
- az alpolgármester(ek) megválasztása, eskütétele, illetmény megállapítása.
- A képviselő-testület évente legalább 6 soros ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze a képviselő-testület féléves munkatervében foglaltak szerint.
8. §
- A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.
- Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a korelnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
9. §
- Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőzően legalább 5 nappal megkapják.
- A polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a képviselő-testületi, a bizottsági ülés meghívóját.
- A képviselő-testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. A meghívót - amelyhez csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket - a polgármester írja alá.
- A képviselő-testület ülésére meghívó megküldésével meg kell hívni:
- valamennyi települési képviselőt,
- a jegyzőt, aljegyzőt,
- országgyűlési képviselőt,
- Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottját,
- az önkormányzati intézmények vezetőit,
- napirenddel való érintettség esetén a könyvvizsgálót, belső ellenőrt, az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjait, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőjét, a Rendőrkapitányság vezetőjét, civil szervezetek képviselőit, és a polgármesteri hivatal köztisztviselőit,
- helyi pártok képviselőit,
- akit a polgármester, a képviselő-testület vagy a bizottság indokoltnak tart.
- A polgármester a képviselő-testület ülését összehívja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.
- Rendkívüli testületi ülést hív össze a polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben.
- A (6) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület ülése telefonon is összehívható. Az ülés napirendjén csak a rendkívüli ülés összehívásának alapjául szolgáló előterjesztés szerepelhet. A napirend kiegészítésére vonatkozó előterjesztést a polgármester tehet.
Az ülésvezetés szabályai
10. §
- A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.
- A zárt ülésen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltak vehetnek részt.
- A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.
- A (3) bekezdésben foglaltakon túl a korelnök akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
- A polgármester a képviselő-testület ülésének vezetése során:
- megállapítja az ülés határozatképességét, a hiányzó képviselők személyét, folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
- előterjeszti az ülés napirendjét,
- határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra összehívja.
- A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
Napirend előtti felszólalás
11. §
- A képviselő-testület tagja a napirendi javaslatok között nem szereplő önkormányzati ügyben napirend előtt a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhet szót, melyre a polgármester lehetőséget biztosít.
- A felszólalás időtartama 3 perc. A képviselő-testület a felszólaló kérésére további 2 perces felszólalást engedélyezhet, vita nélkül.
- A felszólalás tárgyában vitának, további hozzászólásnak nincs helye.
A tanácskozás rendje, szavazás
12. §
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
- az előterjesztő a javaslatot indokolja, a napirendhez a vita előtt kiegészítést tehet,
- az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő válaszol.
- A vita során felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
- A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
- A bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
- Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig módosíthatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
13. §
- A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása, valamint valamennyi elhangzott hozzászólás után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
- A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
- Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
14. §
- A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra, a benyújtás, majd az elhangzás sorrendjében, ezt követően bocsátja szavazásra a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot.
- A képviselő-testület döntéshozatalából kizárás eseteit és eljárási rendjét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
- Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. A javaslat ismételt tárgyalására a következő képviselő-testületi ülésen kerülhet sor.
- Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.
15. §
- A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
- A képviselő-testület név szerinti szavazást tart
- a polgármester,
- a bizottsági elnökök többsége,
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározottak indítványára.
- Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét ABC sorrendben, a jelen lévő tagok szóban „igen”-nel vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal fejezik ki álláspontjukat.
- A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét. A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást megismételtetheti.
16. §
- Titkos szavazás tartásának eseteit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
- Titkos szavazás esetén a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
- A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
- a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
- a bizottság jelen lévő tagjainak nevét,
- a szavazás eredményét,
- a szavazás során felmerült körülményeket.
- A titkos szavazás eredményét a Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság állapítja meg és a polgármester hirdeti ki.
- A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
A tanácskozás rendjének fenntartása
17. §
- A tanácskozás rendjének fenntartásáról, a képviselő-testületi ülés méltóságának megőrzéséről a polgármester gondoskodik. Ennek során
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő kifejezéseket használ,
- ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,
- rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
- A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
- A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő-testület döntései
18. §
- A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
- A képviselő-testület határozata tartalmazza
- a határozat számát, a testületi ülés típusát (nyílt vagy zárt)
- határozat címét,
- a képviselő-testület döntését,
- a döntés végrehajtásának határidejét
- a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
- a végrehajtásában közreműködő nevét,
- keltezést,
- polgármester aláírását,
- a határozatról értesítendők körét (nevét, címét).
- A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
- A képviselő-testület döntéseiről a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
- A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
- Az elfogadását követően a normatív határozat közzétételre kerül az önkormányzat hirdető tábláján.
Az önkormányzati rendeletalkotás
19. §
- [4]Önkormányzati rendelet alkotását és határozat meghozatalát kezdeményezheti
- a polgármester,
- az alpolgármester[5],
- a jegyző,
- a képviselő,
- a bizottság,
- az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
- A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
- A rendelet-tervezet kodifikációját a közös önkormányzati hivatal végzi, megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. A közös önkormányzati hivatal részt vesz a kodifikációs munkában, abban az esetben is, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
- Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, melynek formája lehet a közvélemény-kutatás is.
- A (4) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
- A képviselő-testület dönt a közmeghallgatás, a közvélemény kutatás szükségességéről.
20. §
- A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
- A rendelet-tervezet indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
- A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.
- Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
- Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A polgármesteri hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. Az önkormányzat honlapján az önkormányzati rendeletet az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.
- A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
- Az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtásáról a jegyző évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást ad a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
Az előterjesztés
21. §
- Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet-tervezet és határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
- A testületi ülésre az előterjesztés főszabály szerint írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak ülésen történő kiosztását, vagy mellőzését.
- Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- az előterjesztés előzményeit, így a korábbi képviselő-testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,
- a jogszabályi környezetet,
- az előkészítésben résztvevők véleményét,
- mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
- az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
- döntési alternatívát.
- Az előterjesztés készítőjének törekedni kell a pontos, tömör fogalmazásra, logikus felépítésre, a jogszabályok által meghatározott fogalmak használata mellett törekedni kell a közérthetőségre. A határidőt "év, hó, nap" megjelölésével kell meghatározni, amely a kitűzött feladatok egyszeri végrehajtására vonatkozik. Hosszabb távú feladatok esetén "folyamatos" megjelölés alkalmazható. Alkalmazható az „azonnali” megjelölés is, amennyiben halaszthatatlan, rendkívül sürgős, vagy egyéb okból fontos a feladat gyors megvalósítása.
- Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik. Tájékoztató tartalmú előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot.
- A képviselő-testület elé kerülő írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 10. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyagok postázásáról. Egyúttal közölni kell a napirendhez meghívandók nevét, címét.
A sürgősségi indítvány
22. §
- Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
- A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről.
- Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
- Sürgősségi indítványt nyújthat be
- a polgármester,
- az alpolgármester[6],
- a képviselő,
- a jegyző.
Kérdés, interpelláció
23. §
- Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézkedést nem igénylő jellegű felvilágosítás kérés.
- Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó általában intézkedést igénylő kérés, javaslat valamennyi önkormányzati ügyben.
- A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.
- A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
- a polgármesterhez,
- az alpolgármesterhez[7],
- a bizottság elnökeihez,
- a jegyzőhöz.
- Az interpellációra az ülésen, vagy 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
- Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület következő soros ülésén dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással valamely az ügyben illetékes bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A jegyzőkönyv
24. §
- A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére és felterjesztésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.
- A nyílt testületi ülésről 3 példányban készül jegyzőkönyv, egy a területileg illetékes megyei Kormányhivatalnak, egy a helyi könyvtárnak kerül megküldésre és egy példány a jegyző által vezetett nyilvántartásba kerül lefűzésre. A zárt testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv, egy a területileg illetékes megyei Kormányhivatalnak kerül megküldésre, egy példány a jegyző által vezetett nyilvántartásba kerül lefűzésre.
- Az ülés megjelölt szakaszáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt az indítványozó kéri.
25. §
- A képviselő-testület üléséről felvett hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv. A hangfelvételt tartalmazó adathordozó őrzésére a jegyzőkönyv selejtezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv aláírására vonatkozó rendelkezéseket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
- A képviselő-testület ülése jegyzőkönyvének évente történő beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
- A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvbe való betekintésre vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
V. Fejezet
Az önkormányzat szervezete
A képviselő
26. §
- A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
- A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatokról szóló törvény határozza meg.
- Amennyiben a települési képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomás szerzést követő ülésén felülvizsgálja és a képviselőt írásbeli figyelmeztetésben részesíti.”
- [10]Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb hat havi időtartamra megvonhatja.
A képviselő-testület bizottsága
27. §
- A képviselő-testület bizottságának létrehozására, összetételére és működésére vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
- A képviselő-testület bizottságokat hoz létre, melynek, tagjainak száma
a) [11]Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 5 fő,
b) Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság 5 fő,
c) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság 5 fő.
- A bizottság tagjainak nevét, feladatait és hatásköreit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
- A bizottság a belső működési szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.
- A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
A bizottsági működés főbb szabályai
28. §
- A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
- A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az általa a bizottság képviselő-testületi tagjai közül megbízott tag hívja össze és vezeti a bizottsági ülést.
- Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
- A bizottsági döntéshozatalából való kizárásra vonatkozó szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
- A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
29. §
- A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
- A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.
A polgármester
30. §
- A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
- A polgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3)[12]
Az alpolgármester
31. §
- [13]Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete egy alpolgármestert választ. A képviselő-testület az egy alpolgármestert a saját tagjai közül választja meg.
- [14]A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester megbízását társadalmi megbízatásban látja el.
- [15]Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
31/A. §[16]
(1) Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a tagjai sorából a feladatkör egyidejű megjelölése mellett tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok választása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat. Feladatait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) A tanácsnok megválasztása név szerinti szavazással történik és a megválasztásához minősített többség szükséges.
(4) A tanácsnok feladatai ellátása során együttműködik a bizottságokkal, polgármesterrel, és az alpolgármesterrel.
(5) A tanácsnok a tevékenységéről évenként, meghatározott feladat ellátására történő választása esetén a feladat teljesítésekor a képviselő-testület felé beszámolni köteles.
(6) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
- képviselői mandátuma megszűnésével,
- határozott idő elteltével,
- a meghatározott feladat ellátásával,
- felmentéssel,
- lemondással.
A jegyző, aljegyző
32. §
- A jegyző, aljegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.
- A jegyző évente beszámol a képviselő-testületnek a munkatervben meghatározott időpontban a polgármesteri hivatal munkájáról
- A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a hivatalvezetői feladatok ellátását a képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselő látja el, ilyen köztisztviselő hiányában a polgármesternek kell kezdeményeznie a kormánymegbízottnál másik település jegyzőjének helyettesítés céljából történő kinevezését.
A polgármesteri hivatal
33. §
(1) Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testületével együtt közös önkormányzati hivatalt hoz létre közös önkormányzati hivatal elnevezéssel.
(2) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti felépítését, az általa ellátandó feladatokat a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelyet a Képviselő-testület külön határozattal fogad el Tiszavárkony Község Képviselő-testületével.
VI. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
34. §
A képviselő-testület rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
Közmeghallgatás, lakossági fórum
35. §
- A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében, a munkatervében meghatározottak szerint évente legalább egy közmeghallgatást tart.
- A képviselő-testület által tartott közmeghallgatásra a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- A közmeghallgatáson állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
- A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján, honlapján valamint a helyi sajtó útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
36. §
- A településen élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórum tartható.
- A lakossági fórum összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai megegyeznek a közmeghallgatás összehívásánál leírtakkal.
- A lakossági fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, valamint a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit. A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek készítéséről a jegyző gondoskodik.
VII. Fejezet
Az önkormányzat vagyona és költségvetése
37. §
- Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára költségvetésére és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat törvény és önkormányzati rendelet határozza meg.
- Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott korlátozásokkal vehet részt vállalkozásban.
- Az önkormányzati alaptevékenységhez tartozó szakfeladatokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
- Az önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti besorolása: 0111 Államhatalmi, törvényhozó és végrehajtó szervezetek.
- Az önkormányzat, mint költségvetési szerv alapítása: 1990. szeptember 30-a, a helyi önkormányzatairól szóló 1990. évi LXV. törvény alapján
VIII. Fejezet
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
38. §
- Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során - kölcsönös érdekek alapján - együttműködhet más önkormányzatokkal.
- A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
- Az önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdek-képviseleti szervezeteket hozhatnak létre.
Önkormányzatok társulásai
39. §
- A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb, és eredményesebb megoldására szabadon társulhatnak.
- Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
40. §
- A rendelet 2012. április hó 1. napján lép hatályba.
- A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 17/2006. (X. 11.) számú rendelete és annak valamennyi módosítása.
- A rendelethez tartozó függelékek naprakész aktualizálásáról a jegyző gondoskodik.
- A rendelet melléklete:
- számú melléklet: Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének állandó bizottságok tagjainak névsora, feladatuk és hatáskörük jegyzéke.
- számú melléklet: Rákóczifalva Város Önkormányzatának szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölése
- melléklet:[19] a közfoglalkoztatási tanácsnok feladatköre
- A rendelet függeléke:
- számú függelék: Rákóczifalva Város Képviselő-testülete által önként vállalt feladatok
- számú függelék: Rákóczifalva Város Képviselő-testületi tagjainak neve, címe
- számú függelék: Az önkormányzat intézményei, gazdálkodó szervei
- számú függelék: [20]
Rákóczifalva, 2012. március 30.
Krizsán József s.k. polgármester | Török István s.k. jegyző |
Záradék:
A rendeletet a Képviselő-testület 2012. március 29-ei soros ülésén fogadta el.
A rendelet 2012. március 30-án a polgármesteri hivatal hirdető tábláján került kihirdetésre.
Rákóczifalva, 2012. március 30.
Török István s.k. jegyző |
1. számú melléklet
Az állandó bizottságok tagjainak névsora, a bizottságok feladata, hatásköre
Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi bizottság
A bizottság létszáma: 5 fő[21]
Képviselő-testületi tagok: Csomán István elnök
Berényiné Szabó Katalin Dr. Korpás László István
Nem képviselő tagok: Dudás Attila
Dr. Túróczi Imre
Egyes napirendi pontokhoz - a napirenddel való érintettség esetén - meghívandó személyek köre:
- könyvvizsgáló,
- belső ellenőr, valamint akit a bizottság elnöke indokoltnak tart.
A bizottság feladat-, és hatásköre:
- Az önkormányzatnál és intézményeinél:
- véleményezi az éves költségvetési javaslat és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. A vizsgálat megállapításairól a képviselő-testületet tájékoztatja.
- A jegyző által készített ellenőrzési terv alapján folyamatosan figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés megállapításait és indokolt esetben a főbb megállapításokról összefoglalóan tájékoztatja a képviselő-testületet.
- Önkormányzati vállalkozások, társulások, pénzügyi gazdasági előkészítő munkában részt vesz és véleményezi.
- Részt vesz a helyi adórendszer kidolgozásában.
- Intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés pénzügyi vonatkozásainak vizsgálata, véleményezése.
- Közreműködik a képviselő-testületi gazdasági program készítésében.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a helyi közszolgáltatások, ellátások színvonalát. Javaslatot tesz az ezekhez kapcsolódó programok kidolgozására, működésük javítására.
- Közreműködik a településfejlesztéssel, településrendezéssel, továbbá a környezet épített és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos feladatok előkészítésében és megvalósításának elősegítésében.
- Igény szerint javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vállalkozásban való részvételére.
- Közreműködik a helyi tűzvédelmi és közbiztonsági feladatok ellátásának kidolgozásában, segíti azok megvalósítását.
- Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi.
- Véleményezi a képviselő-testület elé kerülő ügyrendi kérdéseket.
- [22]Vizsgálja a polgármester, a képviselői-testületi, bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit, az eljárás lefolytatását követően javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
- A képviselő-testületi tagok vagyonnyilatkozatainak valódiságát vizsgálja.
- A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdése szerint javaslatot tesz a polgármester illetményére.
- A képviselő-testület titkos szavazásain ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.
- Vizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét.
Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság
A bizottság létszáma: 5 fő
Képviselő-testületi tagok: Novák Gyula
Dr. Korpás László István
Nagy Tímea
Nem képviselő tagok: Holoveczné Sipos Erika
Sóber Anett
Egyes napirendi pontokhoz - a napirenddel való érintettség esetén - meghívandó személyek köre:
- háziorvosok,
- védőnők,
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal képviselője,
- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv képviselője,
- a helyi általános iskola, óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei,
- helyi ifjúság képviselői,
- közétkeztetést biztosító vállalkozás képviselője, valamint akit a bizottság elnöke indokoltnak tart.
A bizottság feladat- és hatásköre:
- Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
- Javaslatot dolgoz ki az egészségügyi és szociális intézmények racionális működésére.
- Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi. A képviselő-testület hatáskörébe utalt intézményvezetői kinevezés, megbízás előtt véleményezi a működési köréhez tartozó pályázatot.
- Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
- Figyelemmel kíséri az idősek, betegek, megváltozott munkaképességűek helyzetét.
- Különös gondot fordít a szociális háló kiépítésére, a családvédelemre.
- Figyelemmel kíséri a közétkeztetés helyzetét.
- Támogatja a fiatalok önszerveződését.
- Segíti, koordinálja és képviseli a létrejött ifjúsági szervezeteket a képviselő-testület előtt.
- Véleményezi az ifjúságot érintő képviselő-testületi előterjesztéseket.
- Figyelemmel kíséri a gyermek-, és ifjúságvédelem helyzetét.
kulturális, oktatási és sport bizottság
A bizottság létszáma: 5 fő
Képviselő-testületi tagok: Hőnyi László Csaba
Jámbor Sándor
Nagy Tímea
Nem képviselő tagok: Ruskó Zsolt
Horváth Ildikó
Egyes napirendi pontokhoz - a napirenddel való érintettség esetén - meghívandó személyek köre:
- a helyi sport képviselői,
- Macigyűjtemény vezetője,
- a helyi egyházak vezetői,
- helyi média képviselői,
- az oktatási, nevelési intézmények vezetői, valamint akit a bizottság elnöke indokoltnak tart.
A bizottság feladat-, és hatásköre:
- Közreműködik a közművelődési terv kidolgozásában, figyelemmel kíséri végrehajtását.
- Ellenőrzi a településen folyó közművelődési munkát, javaslatot tesz azok fejlesztésére.
- Javaslatot dolgoz ki az oktatási, művelődési intézmények racionális működésére.
- Kiemelt figyelmet fordít a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására.
- Segíti a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.
- Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
- Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi.
- A képviselő-testület hatáskörébe utalt intézményvezetői kinevezés, megbízás előtt véleményezi a működési köréhez tartozó pályázatot.
- Koordinálja és felügyeli az állami és városi ünnepeket.
- Rákóczifalván működő sportegyesületek, klubok munkájának koordinálása, figyelemmel kísérése.
- Figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági sport helyzetét.
- Segíti a lakosság életmódjának javítását szolgáló sport célok megvalósítását.
- Sport szervezetek képviselete a képviselő-testület felé.
- Javaslatot tesz, programot dolgoz ki az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére.
- Támogatja a civil szervezetek létrehozását.
2. melléklet a 10/2012. (III. 30.) rendelethez
Rákóczifalva Város Önkormányzatának szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölése
11120 | Kormányzati igazgatási tevékenység |
11130 | Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
11210 | Az államháztartás igazgatása, ellenőrzése |
11220 | Adó-, vám- és jövedéki igazgatás |
13320 | Köztemető-fenntartás és -működtetés |
13350 | Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
16010 | Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
16020 | Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek |
16080 | Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
18010 | Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
18020 | Központi költségvetési befizetések |
18030 | Támogatási célú finanszírozási műveletek |
18040 | Elkülönített állami pénzalapok bevételei államháztartáson belülről |
18050 | Egészségbiztosítási alap bevételei államháztartáson belülről |
41231 | Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
41232 | Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás |
41233 | Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
41235 | Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás |
42130 | Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
45120 | Út, autópálya építése |
45230 | Komp- és révközlekedés |
47410 | Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
64010 | Közvilágítás |
66010 | Zöldterület-kezelés |
66020 | Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
72190 | Általános orvosi szolgáltatások finanszírozása és támogatása |
72311 | Fogorvosi alapellátás |
72390 | Fogorvosi ellátás finanszírozása és támogatása |
74031 | Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
74032 | Ifjúság- egészségügyi gondozás |
74090 | Közegészségügyi szolgáltatások finanszírozása és támogatása |
76062 | Település-egészségügyi feladatok |
81030 | Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
81071 | Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés |
82042 | Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
82044 | Könyvtári szolgáltatások |
82063 | Múzeumi kiállítási tevékenység |
82064 | Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység |
82091 | Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
83040 | Rádióműsor szolgáltatása és támogatása |
86030 900090 | Nemzetközi kulturális együttműködés Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei[23] |
96020 | Iskolai intézményi étkeztetés |
98021 | Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai |
98022 | Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység működtetési feladatai |
101150 | Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások |
101231 | Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások |
103010 | Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátásai |
104051 | Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
104060 | A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok |
105010 | Munkanélküli aktív korúak ellátásai |
106020 | Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107060 | Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
900030 | Elkülönített állami pénzalapok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
3. melléklet a 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelethez [24]
A közfoglalkoztatási tanácsnok feladatköre
- Javaslatot tesz a polgármesternek a közfoglalkoztatás helyi szervezésére.
- Folyamatos kapcsolatot tart a Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal és a közfoglalkoztatásban résztvevők között.
- Részt vesz a polgármester megbízásából a közfoglalkoztatással foglalkozó tanácskozásokon, megbeszéléseken.
- Kapcsolatot tart más települések hasonló feladatokat ellátó képviselőivel.
- A feladatának teljesítéséről évente beszámol a testületnek.
- Kapcsolatot tart a képviselő-testület megbízásából a területileg illetékes Munkaügyi Központtal.
- Figyelemmel kíséri a közfoglalkoztatást érintő pályázatokat és a feltételek megléte esetén kezdeményezi az önkormányzati részvételt.
- Részt vesz a kistérségi (járási) startmunka program indításában, illetve lebonyolításában.
1. számú függelék
Rákóczifalva Város Képviselő-testülete által önként vállalt feladatok
- bölcsődei ellátásról
- a város üzemeltetési és infrastrukturális ellátásához szükséges beruházásokról, felújításokról
- helyi újság fenntartásáról
- helyi közösségi rádió fenntartásáról
- macigyűjtemény
- zánkai ifjúsági tábor
2. számú függelék
Rákóczifalva Város Képviselő-testületi tagjainak neve, címe
Polgármester: | Címe: | |
Kósa Lajos | Kinizsi Pál út 7. | |
A települési képviselő neve: | Címe: | |
1. | Bíró Tiborné alpolgármester | Petőfi Sándor út 8. |
2. | Berényiné Szabó Katalin | Arany János út 1. |
3. | Csomán István | Hunyadi János út 40. |
4. | Dr. Korpás László István | Rákóczi Ferenc út 52-54. |
5. | Hőnyi László Csaba | Május 1 út 8. |
6. | Jámbor Sándor | Hunyadi János út 11. |
7. | Nagy Tímea | Gábor Áron út 7. |
8. | Novák Gyula | Kinizsi Pál út 67. |
3. számú függelék
Az önkormányzat intézményei, gazdálkodó szervei
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 1. Fenntartó: Klebersberg Intézményfenntartó Központ | Varsány Közösségi Ház és Könyvtár 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 10. Könyvtár 5085 Rákóczifalva, Rákóczi F. út 21. |
Virágoskert Óvoda és Bölcsőde 5085 Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 60. | |
Óvoda 5085 Rákóczifalva, Rákóczi Ferenc út 60. | Bölcsőde 5085 Rákóczifalva, Toldi Miklós út 33. |
4. sz. függelék
Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I.25.) ÖR
- Hatályon kívül helyezte a 22/2013. (XI. 29.) önkormányzati rendelet
[19] Beillesztette: 10/2015. (III.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2015.III.27-től
[20] Hatályon kívül helyezte az 1/2013. (I. 25.) ÖR
[21] Módosította a 12/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 7.§-a.
[22] Módosította a 15/2015. (VI.19.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015.VI.20-tól
[23] Kiegészítette a 15/2015. (VI. 19.) önkormányzati rendelet 2.§- a. Hatályos:2015. VI.20-tól.
[24] Beillesztette: 10/2015. (III.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2015.III.27-től