Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012 (IV.27.) önkormányzati rendelete

A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Hatályos: 2013. 12. 14- 2014. 11. 27

Rákóczifalva Város Képviselő-testületének

26/2013. (XII.14.) önkormányzati rendeletével módosított


15/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete


A pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról


Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) b) pontjában, és a (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (2) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


I. fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet célja


1. § A rendelet célja, hogy Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi sajátosságokat figyelembe vételével meghatározza az általa biztosított egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.


Hatásköri rendelkezések


2. § (1) [1]A képviselő-testület saját hatáskörében pénzbeli szociális ellátásként önkormányzati segélyt biztosít.


(2)[2] A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott önkormányzati segély megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén visszafizetés elrendelésére vonatkozó hatáskörét az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságára (továbbiakban: bizottság) ruházza át, azzal a feltétellel, hogy a polgármester az állampolgárok élet-, és vagyonbiztonságát veszélyeztető élethelyzetekben, valamint elemi csapás, és következményeinek elhárítása érdekében éves szinten 500.000,- Ft-ig átmeneti segélyt nyújthat.


(3)[3]


Eljárási rendelkezések


3. § (1) E rendeletet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel (a továbbiakban: Sztv.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kel alkalmazni.


(2)[4] Az e rendeletben szabályozott és a képviselő-testület saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.


(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni.


(4) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.


(5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámítás tekintetében Sztv. 10. § (2) - (5) bekezdését kell alkalmazni.


(6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. A rendszeres pénzellátásokat az alábbi dokumentumokkal kell igazolni:


  1. a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolással,
  2. az álláskeresési támogatást az azt megállapító határozattal, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás kifizetetését igazoló szelvénnyel vagy folyószámla kivonattal,
  3. a saját háztartásban nevelt, nappali tagozaton tanuló gyermek esetében 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíj összegét is,
  4. elvált, vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjat a rendelkező jogerős bírói ítélet másolatával, és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolással, nyilatkozattal, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozattal, valamint a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával,
  5. nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és egy nyugdíjszelvénnyel,
  6. családtámogatási ellátások esetén a folyósítást igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
  7. őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentummal vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolással,
  8. a vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolással, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolással vagy a vállalkozó nyilatkozattal,
  9. Egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.


(7)[5] Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, a hivatal jogosult környezettanulmányt készíteni.


(8)[6] Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiről a bizottságnak hivatalos tudomása van, vagy a kérelmező korábbi ügyében készült környezettanulmány 30 napnál nem régebbi, és életkörülményeiben nem feltételezhető lényeges változás.


(9)[7] A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Bizottságot a hivatalon keresztül.


(10) A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik. Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését, lebonyolítását elősegíteni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával és a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával.


Természetben nyújtott ellátások eljárási szabályai


4. § (1)[8] Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is megállapítható.


(2)[9]


5. § (1) A 2. §-ban meghatározott képviselő-testületi szervek átruházott hatáskörben a Sztv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak megvalósulása esetén a csökkentésre és elengedésre vonatkozóan Sztv. 17. § (4) bekezdésében meghatározott értékhatár figyelembevételével járhatnak el.


(2)[10] A 2. §-ban meghatározott képviselő-testületi szerv a hatáskörébe tartozó szociális ellátás jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőjének legfeljebb 1 évre részletfizetést biztosíthat. 1 évet meghaladó részletfizetés esetén az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegben kell visszafizetni a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátást.


II. fejezet


A szociális gondoskodás rendszere


Együttműködési eljárás rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére


6. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központjával együttműködni köteles, melyről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.


(2) Rákóczifalva Város Önkormányzatával (továbbiakban: önkormányzat) való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

  1. az önkormányzatnál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni,
  2. a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni.


(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkozatott személy köteles a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központja (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) segítő szolgáltatását igénybe venni, illetve együttműködni az alábbiak szerint:


  1. nyilvántartásba vétel céljából az együttműködésre kijelölt szervhez bejelentkezni, adatait és azokban bekövetkezett változásokat 15 napon belül közölni,
  2. a beilleszkedési programról írásban megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel,
  3. teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.


(4) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra.


(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy köteles részt venni az együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programban.


(6) Beilleszkedést segítő programok az alábbiak:


  1. egyéni képességeket fejlesztő programok,
  2. életmódot formáló tanácsadás,
  3. munkavégzésre irányuló felkészítő egyéni tanácsadás.


(7) A polgármester az együttműködési kötelezettség betartását évente felülvizsgálja.


(8) Az együttműködés megszegésének minősül, ha

  1. a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködésre kijelölt szervnél nem jelenik meg, nem veteti nyilvántartásba magát és távolmaradásának okát nem igazolja, vagy
  2. a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.


Önkormányzati segély[11]


7. § (1)[12] Önkormányzati segélyben részesül, aki eseti jelleggel és igazolható módon létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, akiknek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130%-át, egyedül élő esetén 200%-át.


(2)[13] Önkormányzati segély igényelhető:

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, így különösen:

ba) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

bb) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy azt nem képesek viselni.”


(3)[14] Ha a kérelmező


  1. hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állományba kerül,
  2. súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved,
  3. 3 hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved,
  4. elemi kárt szenved,
  5. bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.


Az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől legfeljebb 200%-kal el lehet térni.


(4)[15] Az önkormányzati segély évente legfeljebb két alkalommal adható, egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét. Az átmeneti segélyt vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló. Ezen rendelkezés mind a polgármesterhez, mind pedig a Bizottsághoz benyújtott kérelmekre vonatkozik.


(5) Indokolt esetben a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott maximumtól évente egy alkalommal eltérhet.


(6)[16] A polgármester köteles a hozzá beérkező kérelmeket 3 munkanapon belül elbírálni és az általa nyújtott önkormányzati segélyről a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámolni.


(7) Amennyiben a polgármester kimerítette az éves szinten biztosított keretösszeget, a hozzá benyújtott kérelmeket továbbítja a bizottsághoz.


(8) A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetet bizonyító, valamint a kérelemben foglalt állításokat igazoló dokumentumokat (pl.: közüzemi számla, orvosi igazolás, táppénzes állomány igazolása, rendőrségi jegyzőkönyv, stb.).


(9)[17] Aki ápolási díjra nem jogosult, vagy nem részesül rendszeres pénzbeli ellátásban legfeljebb hat hónapig, aki ápolás céljából fizetés nélküli szabadságát tölti, annak időtartamára önkormányzati segélyben részesíthető.


Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély[18]


8. § (1)[19] Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.


(2)[20] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a.


(3)[21] A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a temető mindenkori üzemeltetője által kiadott temetési költségekről szóló tájékoztató alapján kerül megállapításra.


(4)[22] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz.


(5)[23] Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.


9. § (1) A polgármester a köztemetés költségének 50% feletti részének kifizetése alól mentesíti az elhunyt személy közeli hozzátartozóját az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:


  1. családban élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% - át, egyedül élő személy esetén annak 200% - át,
  2. valamint nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.


(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező


  1. hosszabb kórházi ápolással járó táppénzes állományba kerül, vagy
  2. súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved, vagy
  3. 3 hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved, vagy
  4. háztartásában nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadás keletkezik, vagy
  5. elemi kárt szenved, vagy
  6. más szociális ellátásra nem jogosult


(3) Határozatban kell meghozni a menetesítésről szóló döntést.


A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély[24]


9/A. §[25] (1) gyermeknevelés támogatásához nyújtandó önkormányzati segélyben részesülhet

a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy

b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig

c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig.


(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.

a) a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetet okozhat különösen:

aa) krónikus, hosszantartó, kettő hónapot meghaladó betegségből eredő jövedelem kiesés

ab) elemi károsultság

ac) 60 napot meghaladó közüzemi – áram, víz és fűtési - díjhátralék, tüzelő hiánya.


(3) A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély évente legfeljebb két alkalommal nyújtható, összege éves szinten gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének:

a) 25%-át ha a kérelmező részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

b) 50%-át, ha a kérelmező nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át.


(4) A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni támogatásként is megállapítható.


(5) természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig:

a) a gyermekintézményi étkezési térítési díj

b) tankönyv, tanszerellátás,

c) tandíj, kollégiumi díj, vagy

d) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása

e) közüzemi számlák átvállalása


(6) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az ellátást megállapító szerv dönt.


(7)  A gyermek gondozásához nyújtott önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

a) a kérelem a gyermek térítési díjának, tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv, tanszerellátásának fizetendő díjhátralék rendezésére irányul, vagy

b) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermeket gondozó szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.


(8) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) megállapításához csatolni kell a 3. § (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.


(9) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a 3. bekezdésben meghatározott mértéket.”


III. fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátások


Közgyógyellátás


10. § Közgyógyellátásra jogosult, aki a Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon kívül az a szociálisan rászorult személy, akinek az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének


  1. családban élő személy esetén 150 %-át,
  2.  egyedül élők esetében 200 %-át,


amennyiben a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.


(2)[26] A képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos feladatokat.




IV. fejezet


Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások


11. § (1) Az önkormányzat tagja a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásnak, melynek keretében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat.


(2) Az önkormányzat az étkeztetéssel, a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a családsegítéssel, a támogató szolgáltatással, a nappali ellátással, a közösségi ellátással és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos hatásköreit a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásra ruházza át.


(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat, és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos rendelkezéseket Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott „a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások térítési díjainak megállapításáról” szóló 14/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet szabályozza.


V. fejezet


Záró rendelkezések


12. § (1) Ez a rendelet 2012. május 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 3/2007. (II. 21.) számú rendelete és annak valamennyi módosítása.


Rákóczifalva, 2012. április 26.



Krizsán József

polgármester

Török István

jegyző



Záradék:


A rendeletet a Képviselő-testület 2012. április 26-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2012. április 27-én került kihirdetésre.




Török István

jegyző





1. melléklet a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez



Kérelem

önkormányzati segély megállapításához


I. Az igénylő adatai:


1. Személyes adatok:

Név:…………………………………….Születési név:……..…………………….………..

Születési helye:…………………….….ideje:…..….év…..…..…………hó ……….nap

Anyja neve:………………….………..……Állampolgársága: …….…………..……….

TAJ szám: ccc ccc ccc             Adóazonosító jel: cccccccccc

Nyugdíjas esetén nyugdíjas igazolvány törzsszáma: cccccccccc

2. Családi állapot:

Nyilatkozom, hogy házas, élettárs, egyedülálló (hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársamtól külön élek és nincs élettársam) vagyok. (a megfelelő szövegrész aláhúzandó).

3. Bejelentett lakóhelye:.…………………….…..……………..………………………

Bejelentett tartózkodási helye:….………………….…………...…….…………………


Kijelentem, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó)

4. A nyilatkozat benyújtásának időpontjában a támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai:


Név

Születési hely és idő

Anyja neve

Rokoni fok





























család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

közeli hozzátartozó:

a) a házastárs, az élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.)


II. Az önkormányzati segély igénylésének indoka:

  1. átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére
  2. a családban nevelkedő gyermekre tekintettel a család létfenntartási vagy rendkívüli élethelyzetbe kerülése okán
  3. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra kérem.

……………………………………………………………………………………………….....

…………………………………………………………………………………………………..











III. Jövedelmi adatok

Jövedelemnyilatkozat

A jövedelmek típusai

A kérelmező jövedelme

A kérelmezővel közös háztartásban
élő házastárs (élettárs) jövedelme

A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb rokon jövedelme

Összesen

1. Munkaviszonyból, munka-végzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz







2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem







3. Ingatlan, ingó vagyon-tárgyak értékesítéséből származó jövedelem







4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíj-szerű ellátások







5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás)







6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás







7. Föld bérbeadásából származó jövedelem







8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.)







9. A család összes nettó jövedelme [9-(10+11+12)]







10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege)







11. Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja]







Összes jövedelem







Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki):................................. Ft/hó.

A kérelemhez mellékelni kell a feltüntetett jövedelmi adatok valódiságát igazoló iratokat, melyek 30 napnál régebbiek nem lehetnek.


IV. Egyéb nyilatkozatok:

Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága útján - ellenőrizheti.

Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy valótlan adatközlés esetén a támogatás megszüntetésre kerül a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást a folyósító szerv kamattal megemelt összegben visszaköveteli.


Rákóczifalva, 20___ év_________________hó _____nap


_________________________­­­­­­­_______________

                                                           a kérelmező házastársa/élettársa aláírása

_____________________________

       a kérelmező aláírása


Kijelentem, hogy az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmemnek teljes egészében helyt adó döntés elleni fellebbezési jogomról lemondok. (Nemleges válasz esetén kérjük a szövegrészt áthúzással törölni!)


Rákóczifalva, 20___ év_________________hó _____nap


_________________________­­­­­­­_______________

                                                           a kérelmező házastársa/élettársa aláírása


_______________________________

       a kérelmező aláírása



Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez


I. Személyi adatok

Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

II. Jövedelmi adatok: A kérelmező a kérelemben saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékot, igazolást a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni szükséges. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni

Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

A jövedelmi adatokat alatt a havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításakor a bevételt és az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni.

Jövedelem típusai:

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a NAV, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem.

2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást.

3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.

4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék.

5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a bérpótló juttatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás.

6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre.

A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges.


III. Mellékletek:

Csatolandó mellékletek:

,A jövedelme igazolására:

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Központ) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonat,

e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,

f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,

g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolás

h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,

i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Gyámhivatal határozata,

j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat

l) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat

- 14 évnél idősebb gyermek tanulói jogviszony igazolását

- Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

- minden olyan okirat(pl. kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, hatósági határozat stb.), amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.


Indokolás


A rendelet módosítását jelenleg az indokolja, hogy 2014. január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnik és önkormányzati segéllyé olvad össze.


A 2014. január 1-jétől hatályos módosítások az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvénnyel, valamint az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról szóló 197/2013. (VI.13. ) Korm. rendelettel elfogadásra kerültek.


A törvény felhatalmazó és átmeneti rendelkezései szerint az önkormányzatnak 2013. december 31-ig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét.    



































HATÁSVIZSGÁLATI LAP


I. A végrehajtás feltételei


A módosítással érintett önkormányzati rendelet végrehajtásáról a Rákóczifalvai Közös Önkormányzat Hivatal gondoskodik.


II. A társadalmi hatások összefoglalása


A módosítás helyi társadalmi hatása nem mérhető, országosan egységesebbek lesznek a segélyezési feltételek.


1. Elsődleges, célzott hatások

Magasabb szintű jogszabályi változásoknak való megfelelés. 


2. Másodlagos hatások


III. Társadalmi költségek


a) Az érintett intézmények, résztvevők pénzügyi terhei

Az előterjesztés a pénzügyi terheket várhatóan növeli.


b) Az előterjesztés adminisztratív terhei

A rendelet módosításával Rákóczifalvai Közös Önkormányzat Hivatal adminisztratív terhei nem változnak.


IV. Költségvetési hatások

A költségvetési terhek növekedése várható.


V. Egészségügyi hatások

Nincs egészségügyi hatása.


VI. Környezeti hatások

Nincs környezeti hatása.







Indokolás


A rendelet szerint a rendelet hatálya a település közigazgatási területére terjed ki. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 6.§ (1) bekezdése értelmében „az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki”. Rendeletben csak akkor kell szabályozni a területi hatályt, ha az a Jat. 6.§ (1) bekezdésétől eltérő, ezért a rendelet a Jat. 6. § (1) bekezdésébe ütközik.


A rendelet több szakasza a Jat. 3. §-ába ütközik, mivel megismétli a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) rendelkezéseit.


A rendelet több szakasza gondolatjeles felsorolásokat tartalmaz. A rendelet ezen szakaszai nem felelnek meg az IRM rendelet 46. § (1) és 48. § (1) bekezdését, mivel a bekezdést pontokra kell tagolni, és a pontokat a latin ábécé kisbetűivel és a „)” jellel vagy pozitív egész számokból képzett arab sorszámokkal kell megjeleníteni.


Az szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Sztv.) 10. § (1) bekezdése alapján „ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza.” A rendelet csak hivatkozott az Sztv. 10. § (2) bekezdése szerint benyújtható igazolásokra, de a nyilatkozat és igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait nem határozta meg.


A rendelet értelmében az egyes szociális ellátások hivatalból is adhatóak, mely a pénzbeli ellátások esetén az Sztv. 32. § (1) bekezdésébe ütközik. A hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy ha a törvény másként nem rendelkezik a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások kérelem alapján igényelhetőek.


A rendelet nem tartalmazza a képviselő- testület hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályait, mely nem felel meg az Sztv. 32. § (3) bekezdésének, mely kimondja, hogy „ha e törvény másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.”


A Sztv. 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni a pénzbeli ellátások iránti igényt. A helyi rendeletben a Polgármesteri Hivatal Hatósági Csoportja került megjelölésre, amely a jelenleg hatályos Ötv. 9. § (2) bekezdése alapján nem tekinthető önkormányzati szervnek.

Önkormányzati szervek az Ötv. 9. § (2) bekezdése szerint „a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képviselő-testület hivatala”.


A rendelet nem rendelkezik az aktív korúak ellátásánál a beilleszkedést segítő programok típusairól. A rendelet nem felel meg az Sztv. 37/A. § (3) bekezdésének, mely szerint az önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia „ …az együttműködési eljárás szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit”.


A rendelet az Sztv. 37/B. § (1) bekezdésének d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személyre is hivatkozik az együttműködési kötelezettség és a beilleszkedést segítő program szabályozásakor. A rendelet tévesen utal az Sztv. 37/B. § (1) bekezdésének d) pontjára, ugyanis a 37/B. § a rendszeres szociális segély folyósítása szüneteléséről rendelkezik, és a szakasznak nincs d) pontja. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság esetköreit az Sztv. 37/B. § (1) bekezdése tartalmazza. Mindez nem felel meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvéből következő jogbiztonság követelményének.


Az Sztv. 37/A. § (3) bekezdése értelmében a települési önkormányzat rendeletben szabályozza az együttműködés megszegésének eseteit. A rendelet az Sztv. 37/A. § (3) bekezdésébe ütközően nem rendelkezik a rendszeres szociális segélyre jogosultak tekintetében az együttműködés megszegésének eseteiről.


A rendelet a temetési segély megállapíthatóságáról rendelkezik. A feltételes mód használata nem felel meg az IRM rendelet 3. § (2) bekezdésének.


A Sztv. 92. §-a, valamint a 140/C. §- a alapján személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályozást a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásának társulási megállapodásában kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza, azt a kettős szabályozás elkerülése érdekében az egyes települések rendeletei nem ismételhetik meg.


A helyi rendelet újra alkotása a fent részletezett indokok miatt vált szükségessé.



[1]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése

[2]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése

[3]

Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése


[4]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdése


[5]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (5) bekezdése

[6]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (6) bekezdése

[7]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (7) bekezdése

[8]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (8) bekezdése

[9]

Hatályon kívül helyezte a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (9) bekezdése

[10]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. § (10) bekezdése


[11]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése

[12]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése

[13]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése

[14]

Megállapította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése

[15]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdése


[16]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (5) bekezdése

[17]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. § (6) bekezdése

[18]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése

[19]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése

[20]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése

[21]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése


[22]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése

[23]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése

[24]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése

[25]

Módosította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése


[26]

Megállapította a 26/2013. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 6. §-a