Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 11. 09Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2024. (X. 25.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Város településképének védelméről
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (2) és (3) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 65. §-ában egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános előírások
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Földszínek: sötét színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga-barna-antracit.
2. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai.
2. Hatásköri szabályok
2. § Rákóczifalva Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) jelen rendeletben szabályozott településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
Helyi védelem
3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
3. § (1) A helyi védelem területi és egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely
a) településszerkezetre,
b) utcaképre,
c) közterületekkel határolt településrészre,
d) település és tájkarakter elemekre terjed ki.
(3) E rendeletben helyi területi védelem nem kerül elrendelésre.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építmény (épület és műtárgy), építmények együttesének egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, homlokzati díszítőelem),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotásra, utcabútor védelmére terjed ki.
(5) E rendeletben helyi egyedi védelem nem kerül elrendelésre.
(6) A Képviselő-testület a védetté nyilvánításról szóló döntését az önkormányzati főépítész véleményének figyelembevételével hozza meg.
(7) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány vagy önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani.
(8) A 3. § (7) bekezdésében foglalt javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezését,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározását (közterület neve, házszám, helyrajzi szám), az egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes személy nevét és elérhetőségét, jogi személy esetében a képviseletére jogosult személy megnevezését, elérhetőségét,
d) a javasolt vagy érintett érték fényképdokumentációját, leírását, ismertetését,
e) a javasolt védelem fajtáját,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indokolását,
g) az érték védelembe vételekor fennálló állapotrögzítő dokumentációját.
(9) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
b) fényképeket,
c) a helyi védett érték leírását.
(10) A védetté nyilvánítást megelőzően a védelemre javasolt értékről értékvédelmi vizsgálatot kell készíttetni, melynek elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik, azzal, hogy annak költségeit egyedi döntéssel a kezdeményezőre átháríthatja.
(11) A védetté nyilvánított egyedi helyi értéket táblával kell megjelölni, a tábla elhelyezéséről az Önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(12) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisült,
b) életveszélyessé vált és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, vagy növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodott,
c) védelmének alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérvéknek már nem felel meg.
(13) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem mellékletét képezi az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet,
d) fényképdokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező; természeti érték esetén okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített - szakvéleményt.
(14) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban e rendelet védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
4. A helyi védett érték fenntartása
4. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni, felújítás, korszerűsítés esetén e rendeletben foglalt előírásokat kell betartani.
(2) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat előtérbe helyezése, a használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a változástól számított harminc napon belül köteles írásban jelezni a jegyző felé.
(4) Az 4. § (3) bekezdésében foglalt jelzés elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(5) Közterületen álló védett fák növényvédelméről, fenntartásáról az Önkormányzat köteles gondoskodni növényvédelmi szakértő bevonásával.
(6) Helyi védettségű területen lévő síremlékek védettek, elmozdítani, elbontani nem lehet, állagmegóvásukról gondoskodni kell.
(7) A védelem alá eső területek és emlékek megóvása a település minden polgárának és közösségének kötelessége.
A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
5. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
5. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Rákóczifalva Város településképi szempontból meghatározó településrészei:
a) belterületen: a városközpont településrész,
b) külterületen: tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
6. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
6. § (1) Új lakóépület építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a fém hullám és fém trapézlemez használata.
(2) Új épület építése és meglévő épület felújítása esetén zöld és kék tetőszín nem megengedett.
(3) Az épületek homlokzatának felületképzése új épület építése és felújítása esetén vakolt, pasztell színezésű lehet, homlokzati díszítőelemként burkolótégla és fa burkolat elhelyezhető.
(4) Új épület építése és meglévő épület felújítása esetén a tetőfedés színe a földszínek valamelyike lehet.
7. Egyéb, nem védett és nem meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
7. § (1) Kettő vagy több egységes épület építési munkái során a tulajdonosok kötelesek egységes homlokzatot kialakítani.
(2) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2022. (XII.16.) önkormányzati rendelete alapján lakóterületnek nyilvánított területen lakóépület csak magastetővel építhető.
8. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
8. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) elsősorban alkalmas terület a külterület természetvédelmi szempontból nem védett területei;
b) nem alkalmas terület a teljes belterület, a különleges honvédelmi célú terület, a védett területek, továbbá a Szolnoki katonai repülőtér Rákóczifalva város területét érintő leszállási sávja.
(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(5) Országos jelentőségű védett természeti területeken, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken,
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani,
b) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- és vagyonvédelem) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világítóeszközzel lehetséges.
(6) Közterületen új közmű vezetéket csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, vagy légkábeles formában szabad létesíteni.
9. Egyéb műszaki berendezések
9. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közmű vezetékek újonnan nem helyezhetők el.
(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el, a berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(3) Csomagautomata gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró helyen, közhasználatú építmény telke és határoló közterületének kivételével helyezhető el.
10. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
10. § E rendeletben önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer nem kerül bevezetésre.
Településkép-érvényesítési eszközök
11. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
11. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található, vagy helyi egyedi védelemmel érintett érték.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bárki írásban, vagy elektronikus úton kezdeményezheti az önkormányzati főépítésznél, vagy a polgármesternél.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább nyolc nappal az építési tevékenység megkezdése előtt le kell folytatni.
12. A településképi véleményezési eljárás
12. § E rendeletben településképi véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.
13. A településképi bejelentési eljárás
13. § (1) A Tktv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában és a Korm. rendelet 46. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken túl a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén
a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,
b) egyéb - településképi szempontból meghatározó terület kivételével - területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri az 500 m2-t.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez írásban postai úton vagy elektronikus formában benyújtott bejelentésre indul.
(3) A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A dokumentációnak - a bejelentés tárgyának megfelelően - a Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését az önkormányzati főépítész készíti elő.
(6) A tevékenység a bejelentés alapján - a polgármester által kiadott hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges feltételek figyelembevételével - megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges. A reklámelhelyezés, vagy rendeltetésváltozás esetén a bejelentés nem tevékenység megkezdésére irányul.
(7) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége a hatósági határozat keltétől számított:
a) állandó építmény esetén legfeljebb egy év,
b) 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb 180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés - kivéve cégér - esetén legfeljebb két év,
d) cégér, valamint cégjelző vagy címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb öt év,
e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb két év.
14. A településképi kötelezés
14. § E rendeletben településképi kötelezés nem kerül bevezetésre.
Záró rendelkezések
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 16. § 2024. november 9-én lép hatályba.
16. § Hatályát veszti a Rákóczifalva Város településképének védelméről szóló 1/2018 (I.12.) önkormányzati rendelet.