A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) V. fejezet 10. pontja rendelkezik a jogszabályok tartalmi felülvizsgálatáról és előírja a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatát, melynek kötelezettje a helyi önkormányzati rendeletek tekintetében a jegyző.

A Jat. 22. §-ához fűzött indokolás szerint a jogrendszer folyamatos felülvizsgálatának két fő eszköze az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi dereguláció. A minőségi jogalkotás követelményeinek megfelelően a jogszabályokat nemcsak a megalkotásuk előtt kell indokoltság, szükségesség és a várható hatások szempontjából megvizsgálni, hanem a szabályozás korszerűsítése érdekében szükség van az egyes jogszabályok és a jogrendszer folyamatos, illetve időszakonkénti szisztematikus felülvizsgálatára, így például az utólagos hatásvizsgálat keretében a jogszabály tényleges hatásainak a szabályozás megalkotása idején várt hatásokkal való összevetésére. A tartalmi deregulációs kötelezettség a jogszabály által okozott hatások mellett, elsősorban jogi szempontok alapján szolgálja a normavilágosság, a jogrendszer átláthatósága és a jogbiztonság szempontjait.

A Jat. 13. § (2) alapján ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.

A Jat. 22. § (1) bekezdése értelmében a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

Az önkormányzati biztos kirendelésének feltételeit és részletszabályait az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 71. § (1)-(3) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 116-118. §-a tartalmazza. Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését a vonatkozó jogszabályi környezet megváltozása teszi szükségessé. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. § (6) bekezdése 2009. január 1. napján hatályon kívül helyezésre került, továbbá az államháztartás rendszerét szabályozó jogszabályok is teljes egészében megújultak, módosultak, maga az 1992. évi XXXVIII. törvény is 2012. január 1. napjától. A fentiekre tekintettel az önkormányzati rendelet jelenlegi jogszabályi környezetben hatályában nem fenntartható.

Az önkormányzati rendelet célja támogatás megállapítása volt az önkormányzat számára megítélt központi forrásból azon személyek és családok elemi lakhatási feltételei helyreállításának segítésére, akiknek a háza az árvíz- és belvíz miatt lakhatatlanná és életveszélyessé, vagy károsodottá vált. A rendeletben foglaltak végrehajtottá váltak, melyre tekintettel a rendelet hatályon kívül helyezése indokolt.

Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja, valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díjának megállapítása az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény felhatalmazása alapján 2011. december 31. napjáig a képviselő-testület hatásköre volt. E szabályozási tárgyban változás következett be.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: víziközmű törvény) 65. § (1) bekezdése és 74. § (2) bekezdés 3. pontja alapján a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás hatósági díját a továbbiakban a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter jogosult megállapítani rendeletében.

Ezzel egyidejűleg a víziközmű törvény 93. § (2) bekezdése 2012. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a települési önkormányzat képviselő-testületének az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének „I. Legmagasabb ár” pont „B) Szolgáltatások” alpontjában foglalt táblázatban meghatározott az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díjának valamint az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díjának megállapítására vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazását.

Mindezek alapján a 2012. január 1-től az önkormányzati tulajdonú közműves ivóvízellátás, valamint közműves szennyvízelvezetés és tisztítás hatósági díjának megállapítására már nincs lehetősége a helyi önkormányzatoknak, ezért ezeket a helyi rendeleteket – az alaprendeletet, valamint a módosító rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

A jelen szakaszokban foglalt költségvetési és zárszámadási rendeletek rendelkezései hatályosultak, azok rendelkezései végrehajtottá váltak, melyre tekintettel azok hatályon kívül helyezése indokolt.

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.