Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2025. (VIII. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2025. 08. 14Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2025. (VIII. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.08.14.
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: SzMSz) – a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2025. évi ellenőrzési munkaterve alapján – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt törvényességi felügyeleti jogkörében megvizsgálta, és megállapította, hogy a Rendelet az alábbiakban kifejtett pontokban jogszabálysértő.
Minderre tekintettel a Kormányhivatal az Mötv. 134. § (1) bekezdés alapján felhívta Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületét, hogy JN/24/00506/2025. iktatószámú törvényességi felhívásában foglaltakat vizsgálja meg, és szüntesse meg a jogszabálysértést.
Az SzMSz módosítására vonatkozó rendelet-tervezet a Kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltakkal összhangban az alábbi módosításokat tartalmazza:
1. Bevezető rész
A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 55. § (5) bekezdésére hivatkozva az SzMSz bevezető részében a feladatkört megállapító jogszabályi rendelkezésként az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja mellett az Mötv. 53. § (1) bekezdését is fel kell tüntetni.
Fentiek alapján az SzMSz bevezető részében a feladatkör megjelölésének pontosítására került sor.
2. A Képviselő-testület szervei
Az SzMSz 1. § (3) bekezdése rendelkezik a képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezéséről (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal, jegyző).
Az Mötv. 53. § (1) bekezdés j) pontja rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról és feladatairól.
Az Mötv. 41. § (2) bekezdés szerint az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
A hivatkozott rendelkezés keretjellegű, azaz a képviselő-testületnek a saját rendszeréhez kell igazítania a szabályozást az SzMSz-ben.
A fentiek alapján az SzMSz 1. § (3) bekezdése kiegészítésre került Rákóczifalva Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) részvételével működő társulások megnevezésével, valamint a Társulások, együttműködések, érdekképviseletek című fejezet XI. fejezet a 66/A. és 66/B. §-okkal, amelyek az Önkormányzat részvételével működő társulások jogállását és feladatait tartalmazzák. A társulások működésének további szabályait a társulási megállapodások, valamint az azok alapján elfogadott alapító okiratok tartalmazzák.
3. Jegyző tanácskozási joga
Az Mötv. 81. § (3) bekezdés d) pontja kimondja, hogy a jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén.
Az Mötv. 81. §-ához fűzött Kommentár szerint:
„A tanácskozási jog arra biztosít lehetőséget, hogy a jegyző jelezni tudja, ha az ülésen (beleértve az ülésvezetési feladatokat) jogszabálysértő döntések születnének. A tanácskozási jog felszólalási, hozzászólási, kérdésfeltevési jogot jelent, ez alanyi joga a jegyzőnek, gyakorlása az ülés vezetője által nem korlátozható. Míg az alpolgármester a polgármester akadályoztatása esetén vezeti a képviselő-testületi ülést, addig a jegyző feladata az ülésvezetés közigazgatási szakmai szempontból való elősegítése [117/2008. (IX. 26.) AB határozat]. A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületi ülésen. Ennek indoka az önkormányzat jogszerű működéséért viselt felelőssége, amely kiterjed arra is, hogy az üléseken jelezze a jogszabályellenes működés (önkormányzati rendelet-ellenes ülésvezetési döntés, jogszabály- vagy alaptörvény-ellenes rendeletalkotás stb.) veszélyét.”
A fentiek alapján az SzMSz 18. § (4) bekezdéséből, valamint a 18. § (9) bekezdéséből a jegyző törlésre került.
4. Átruházott hatáskörök
Az SzMSz 10. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a képviselő-testület által a bizottságaira, a polgármesterre, illetve a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét, a 2., 3., illetve a 4. melléklet tartalmazza. Az SzMSz 10. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatáskör címzettje az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
Az SzMSz 2. melléklete rögzíti a képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörét, azonban nem különíthető el az átruházott hatáskör a bizottságok saját feladataitól.
A fentiek alapján az SzMSz 2. mellékletében az átruházott hatáskörrel érintett bizottság esetében az átruházott hatáskörben ellátott feladat esetében megjelölésre kerül, hogy azt a bizottság e minőségében látja el.
5. Jogbiztonságot sértő rendelkezés
Az SzMSz 45. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíjával kapcsolatban az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjáról szóló rendelet rendelkezései az irányadóak.
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati képviselők, a bizottsági elnökök és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 4/2025. (II. 21.) önkormányzati rendelete nem tartalmaz rendelkezéseket a kötelezettség megszegése esetére.
Az Mötv. 33. §-a értelmében az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület – a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján – legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
Amennyiben az Mötv. 33. §-ban foglaltak szerint az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselővel szemben szankcióként a tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának csökkentéséről, megvonásáról dönt a képviselő-testület akkor a szervezeti és működési szabályzatában kell rendezni azt, hogy a tiszteletdíjat, természetbeni juttatást legfeljebb hány (maximum tizenkét) hónapra, és mekkora hányaddal lehet csökkenteni, illetve megvonni. Ismételt kötelezettségszegés esetét, és a kilátásba helyezett jogkövetkezményeket is az SzMSz-ben kell rögzíteni.
Az előzetes képviselő-testületi munkaértekezleten elhangzottak szerint a képviselő-testület egyenlőre nem kíván élni ezen szabályozás lehetőségével, melyre tekintettel az SzMSz 45. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
Amennyiben a képviselő-testületi és bizottsági működőképesség a jövőben megkívánja, abban az esetben az Mötv. 33. §-a szerinti szankcionálás lehetőségének SzMSz-ben történő leszabályozása szükségessé és elengedhetetlenné válik.
6. Bizottságra vonatkozó szabályozás
Az SzMSz 52. § (6) bekezdése szabályozást tartalmaz több bizottság együttes ülésére vonatkozóan (pl. kezdeményezés, határozatképesség), azonban a jogbiztonság érdekében javasolt az együttes ülés összehívásával, vezetésével kapcsolatos részletszabályokat is rögzíteni az SzMSz-ben (pl. ki jogosult az együttes ülés összehívására, vezetésére).
A fentiek alapján az előzetes képviselő-testületi munkaértekezleten elhangzottak szerint a rendelet-tervezet szerint az SzMSz 52. § (6a) bekezdésében rögzítésre kerül, hogy a bizottságok együttes ülésének összehívására és vezetésére mely bizottság elnöke jogosult. A működőképesség biztosítása érdekében a szabályozásra kerül, hogy az együttes ülés összeghívására és vezetésére jogosult elnök távollétében mely bizottság elnöke gyakorolja ezt a hatáskört.
7. Rövid megjelölés alkalmazása
Az SzMSz-ben két helyen (4. § és 9. §) került rövid megjelölésként bevezetésre „(a továbbiakban: Mötv.)” kifejezés.
A fenti szabályozás a Jszr. 5. § (2) bekezdésébe ütközik, mely szerint rövid megjelölést a rövidíteni kívánt elem első előfordulásakor kell meghatározni. A továbbiakban az ismétlődő elem helyett a rövid megjelölést kell alkalmazni.
Fentiek alapján az SzMSz 9. §-ában már csak a rövid megjelölés kerül alkalmazásra.
8. „Külön” jelző alkalmazása
Az SzMSz 2. § (2) és (4) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, valamint a 60. §-a más jogszabályra (önkormányzati rendeletre) történő hivatkozáskor a „külön (önkormányzati) rendelet” kifejezést alkalmazza.
A Jszr. 22. § (3) bekezdése szerint a jogszabály tervezete nem hivatkozhat a „külön” és „önálló” jelző alkalmazásával más jogszabályra sem általánosan, sem a jogszabály típusának meghatározásával, melyre tekintettel az SzMSz fentiekben részletezett szakaszaiban a Jszr. 21. § (5) bekezdése szerinti merev hivatkozásként kerültek megjelölésre a hivatkozott önkormányzati rendeletek.
9. Alcím, mint szerkezeti egység alkalmazása, jelölése
a) az SzMSz alcímeinek megjelölése nem tartalmazza az alcímek sorszámát, amely a Jszr. 41. § (3) bekezdésébe ütközik.
A Jszr. hivatkozott rendelkezése előírja, hogy „Az alcím megjelölése – az alábbi sorrendben –
a) az alcímnek a pozitív egész számokból képzett sorszámát arab számmal jelölve és
b) az alcím címét nagy kezdőbetűvel foglalja magában.
Az alcímek sorszámozása – figyelemmel a Jszr. 37. § (2) bekezdésére – folyamatos.
A fentiek alapján az alcímek folyamatos sorszámozással kerültek ellátásra.
b) az SzMSz 60. §-át követően „Az önkormányzat gazdálkodása” című alcím nem tartalmaz egyetlen szakaszt sem, amely a Jszr. 41. § (1)-(2) bekezdésébe ütközik.
Az érintett alcím kiüresedett, rendelkezést nem tartalmaz, ezért annak hatályon kívül helyezése vált szükségessé.
10. Záró rendelkezések
Az SzMSz 69. § (1) bekezdése hatályba léptető, a (4) bekezdése hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
A Jszr. 119. § (1) bekezdése szerint jogszabályt hatályon kívül helyező rendelkezés – az alábbi sorrendben –
a) a „Hatályát veszti” kifejezést és
b) a hatályát vesztő jogszabályra való merev hivatkozást foglalja magában.
A Jszr. 78. § (1) bekezdése szerint a jogszabály záró rendelkezései között – felhatalmazást adó jogszabályi rendelkezés hiányában a záró rendelkezések első szakaszaként – önálló szakaszban
a) a szakasz első bekezdéseként kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépéséről és
b) a szakasz további bekezdéseiben kell rendelkezni a jogszabály hatálybalépését követő időpontokban hatályba lépő szerkezeti egységeinek hatálybalépéséről.
A fentiekre figyelemmel a hatályon kívül helyező rendelkezés a 69. § (4) bekezdésében hatályon kívül helyezésre került, és a rendelet-tervezetben foglaltak szerint külön szakaszban a Jszr. 119. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően került rögzítésre.
A fentieken túlmenően az SzMSz módosítására vonatkozó rendelet-tervezet a további módosításokat tartalmazza:
A Bizottságok ülését a képviselő-testület által megválasztott képviselő tag hívja össze és vezeti. A működőképesség érdekében – bár az a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott állásfoglalás szerint nem kötelező – szükségesnek tartjuk alelnök választását. Amennyiben bizottsági alelnök választásra kerül, abban az esetben annak joga a képviselő-testületet illeti meg. Ennek megfelelően javaslom módosítani az SzMSz 49. § (9) bekezdését.
Az SzMSz a bizottsági működőképesség érdekében az 52. § (2) bekezdésében kiegészítő rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van. Ebben az esetben a bizottság ülését a képviselő bizottsági tagok közül a korelnök hívja össze és vezeti. Az érintett rendelkezés pontosításra kerül.
Az önkormányzati vagyongazdálkodás kiemelt területe az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal történő gazdálkodás. Az ingatlan vagyon esetében javaslom az értékesítés esetére minősített többségű döntéshozatal előírását a lehető legszélesebb körű képviselő-testületi támogatás biztosítása érdekében. Erre tekintettel javaslom a SzMSz 23. §-át egy o) ponttal kiegészíteni.