Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló  1990. évi LXV. tv. 18. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A.§ (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1.§

(1) A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat-, hatáskör, szervezeti és működési előírásokat jelen Szervezeti Működési Szabályzatában foglaltak figyelembevételével kall alkalmazni.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszapüspöki Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat). Illetékességi területe: Tiszapüspöki község közigazgatási területe. Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5211 Tiszapüspöki, Fő út 93.

(3) Tiszapüspöki Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodva a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szerv: Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

A képviselő-testület szervezete és működése

2.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát a Szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület általában havonta – a hónap harmadik csütörtöki napján délurán 14 órai kezdettel - tartja üléseit, de évente legalább hat alkalommal. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára.

(3) A képviselő-testület szükség szerint rendkívüli ülést is tarthat, ha valamely hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell.

x 17/2011.(XI.21.), 4/2012.(III.23.), 12/2013.(XI.28.), 9/2014.(X.22.), 12/2014.(XII.31.), 2/2015.(I.26.) önkormányzati rendeletekkel

3.§

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül a testületi ülésen legalább 4 fő képviselő jelen van.

(2) Ha a fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

4.§

(1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint tevékenykedik.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé minden év január 31-ig.

(3) A munkaterv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, figyelembe véve a polgármester, a települési képviselők, a bizottságok javaslatait.

(4) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztők nevét.

A képviselő-testület ülésének összehívása

5.§

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az ülést, mindkettő akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke.

(2) A testületi ülésre szóló meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. A meghívót – amelyhez csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket, beszámolókat – a polgármester írja alá.

(3) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.

(4) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek írásbeliek, szóbeliek. Az előterjesztések előkészítéséről a napirendi pont előadója köteles gondoskodni, annak sokszorosítása és időben történő kiküldése a jegyző feladata.

6.§

 (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) testületi tagokat,

b) bizottságok nem képviselő tagjait, a bizottság által véleményezett napirendekhez,

c)a Tiszapüspöki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét,

d) a testületben képviselettel nem rendelkező pártok képviselőjét,

e) a napirendek előadóit,

f) a napirendek által érintett intézményegységek vezetőit, szakmai felügyeletüket ellátó szervezet vezetőjét,

g) a megyei sajtót.

(2) A jegyző tanácskozási joggal hivatalból vesz részt a képviselő-testület ülésén.

(3) A képviselő-testület ülésén a testületi tagok szavazati joggal, a további meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell. A tájékoztatás hangos- hírelőn, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésén és a megyei napilapon keresztül történik.

7.§

A képviselő-testület ülése nyilvános. A zárt ülés elrendelésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Az ülés vezetése

8.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezetni.

(2) A polgármester:

a) az ülés megnyitásakor megállapítja a határozatképességet,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, vezeti, illetve lezárja a vitát,

e) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a testület határozatát.

9.§

(1) A polgármester az ülés egész ideje alatt gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról.

(2) A rend fenntartása érdekében figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása.

(3) Ha az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a havi képviselői tiszteletdíja egy alkalommal 25%-kal csökken.

A vita és a döntéshozatal módja

10.§

(1) A vita megnyitása előtt az írásbeli előterjesztés előadója szóbeli kiegészítést tehet maximum 5 perc időtartamban.

(2) A polgármester (az ülés vezetője) minden egyes előterjesztés felett külön nyit vitát. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni, maximum 2 perc időtartamban.

(3) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak a vita során maximum 5 perc időtartamú hozzászólásra jogosultak. E hozzászólásuk után elhangzottakra további maximum 2 percben reagálhatnak. A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a vita lezárására, a hozzászólás időtartamának korlátozására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, szükség esetén elmondhatja álláspontját a vitában elhangzott véleményekről, maximum 2 perc időtartamban.

(5) A szavazás előtt a jegyző köteles jelezni, ha a képviselő-testület döntésénél jogszabálysértést észlel.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a testület.

Határozathozatal

11.§

(1) A képviselő-testület határozatait egyszerű többséggel – a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata alapján – hozza.

(2) Minősített többségi döntés szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:

a) hatályon kívül helyezve

b) képviselő-testület hatáskörének átruházása,

c) hitelfelvétel,

d) közterület elnevezése, emlékműállítás.

(3) A minősített többségű döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének – 4 fő – szavazata szükséges.

A szavazás módja

12.§

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás általában kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat: önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, valamint a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. A titkos szavazás elrendeléséről a testület esetenként vita nélkül határoz. Erre javaslatot tehet a képviselő-testület tagja, a polgármester és a jegyző.

(3) Titkos szavazás eljárása: a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A tikos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A települési képviselő kezdeményezésére egyes ügyekben esetenként név szerinti szavazást lehet elrendelni. Erről a testület vita nélkül dönt. A név szerinti szavazás módja: a jegyző egyenként felolvassa a települési képviselők nevét, akik a nevüket felolvasáskor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetve tartózkodásukat jelzik.

A rendeletalkotás

13.§

(1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazás alapján annak végrehajtására.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző.

A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A képviselő-testület előzetesen állást foglal a rendelet-tervezet előkészítéséről, főbb elveiről, meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetésben résztvevők körét és a tervezet benyújtásának idejét. Szükség esetén a rendelet-tervezet elkészítésére bizottságot hozhat létre és szakértőt kérhet fel.

(4) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni. Erről a lakosságot hangoshírelőn keresztül tájékoztatni kell.

(5) A tervezet szakmai előkészítője és felelőse a jegyző. A tervezetet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé. A tervezethez csatolni kell az indokolást is, továbbá tájékoztatni kell a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

(6) A rendeletet illetően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Az elfogadott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 20 napig ki kell függeszteni. Ennek tényéről a lakosságot hangoshírelőn értesíteni kell.

(7) Az önkormányzati rendeletek hatályosságáról a jegyző gondoskodik. Jogszabályi változás esetén jelzi a módosítás szükségességét. Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként legalább egyszer felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatról a képviselő-testület által létrehozott munkacsoport, a jegyző közreműködésével gondoskodik

Kérdés, interpelláció

14.§

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet.

(2) A képviselő-testület bármely tagja interpellációt nyújthat be a polgármesterhez a település lakosságának széles körét érintő kérdésekben. A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat a napirendek megtárgyalását megelőzően mondják el.

(3) A kérdést, az interpellációt szóban, vagy írásban lehet megtenni. Az írásban benyújtott kérdést, interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább két munkanappal előbb kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz.

(4) A kérdezett, az interpelláció címzettje a képviselő-testületi ülésen, ha ez nem lehetséges, írásban 15 napon belül köteles a kérdezőnek válaszolni. Írásbeli válasz esetén a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell annak felolvasásával.

(5) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület az interpelláló nyilatkozata ismeretében dönt.

(6) A képviselő-testület az interpelláció tárgyától függően részletes vizsgálatot is elrendelhet. Ennek lefolytatására a polgármestert, saját bizottságát bízhatja meg, de ilyen célra eseti bizottságot is létrehozhat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen.

Jegyzőkönyv

15.§

(1) A képviselő-testület üléséről a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, három példányban. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett aláírja továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítő, akiket ülésenként – az adott ülésről készült jegyzőkönyv hitelesítésére – saját tagjai közül a képviselő-testület jelöl ki.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell:

a) az írásos meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) az önálló indítványokat,

e) az írásban megküldött kérdéseket és interpellációkat,

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, ha annak jegyzőkönyvhöz csatolását kéri,

g) a név szerinti szavazásról készült névsort,

h) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(3) Az állampolgárok a képviselő-testület dokumentumait – előterjesztéseket, jegyzőkönyveket – (kivéve a zárt ülést anyagait, jegyzőkönyveit) ügyfélfogadási idő alatt a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetik.

(4) A testület teljes üléséről hangfelvétel készül, melyről a jegyző gondoskodik. A testület ülésének hiteles dokumentuma a jegyzőkönyv, a hangfelvétel ennek elkészítését szolgálja.   A hangfelvétel nem selejtezhető.

Lakossági fórumok

16.§

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, az egész települést érintő döntések előkészítésébe való bevonására évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, falugyűlést tarthat, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) Ha a testületi tagok 2/3-a kéri, akkor az általuk meghatározott témában és időben közmeghallgatást kell tartani.

(3) A falugyűlés és a közmeghallgatás idejét és helyét közhírelni kell az eseményt megelőzően legalább 5 nappal. A közhírelésről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület bizottságai

17.§

(1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel felruházott – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek. A bizottságok működésének részletes szabályait meghatározó ügyrendek e rendelet 2. mellékletét képezik.

(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz, illetve hozhat létre figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseire. Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy konkrét feladat elvégzésére hozza létre, amely azt követően automatikusan megszűnik.

(3) A képviselő-testület bizottságai:

a) Pénzügyi Bizottság

b) Ügyrendi Bizottság

c) Településfejlesztési, Szociális, Közéleti Bizottság

d) hatályon kívül helyezve

(4) A képviselő-testület egyes hatáskörök gyakorlását – figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakra – a bizottságaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell. Az átruházott hatáskörben hozott döntést a képviselő-testület megváltoztathatja, módosíthatja. A bizottság saját hatáskörében hozott döntését, állásfoglalását a képviselő-testület nem változtathatja meg.

(5) A bizottság ügyviteli feladatainak ellátást a jegyző által megbízott dolgozó végzi. A bizottságok tagjainak névsorát e szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

(6) A bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be azon előterjesztések a képviselő-testületnek, melyek ügyrendjeikben meghatározott feladat- és hatáskörüket érinti.

Polgármester

18.§

(1) A polgármester a megbízását főfoglalkozásban látja el. Munkabérét a Pénzügyi Bizottság javaslatára a képviselő-testület állapítja meg az erre vonatkozó jogszabály keretei között.

(2) A polgármester feladatai elsődlegesen:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) szervezi a településfejlesztést, a közszolgáltatásokat,

c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

d) együttműködik a társadalmi és gazdasági szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

e) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzattal, a munka törvénykönyve alapján foglalkoztatási jogviszonyban állók felett - a munkavezetők kiválasztása kivételével -.  

(3) A polgármester feladatellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A polgármester minden testületi ülésen beszámol a két ülés között végzett munkáról, a testületi döntések végrehajtása érdekében tett intézkedésekről. Tájékoztatja a testületet a következő ülésig várható fontosabb feladatokról.

Alpolgármester

19.§

(1) A képviselő-testület – tagjai közül – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármestert tartós távolléte ideje alatt helyettesíti.

(3) A helyettesítés időtartama alatt hozott intézkedéseiről, döntéseiről a helyettesítés megszűnésével beszámol a polgármesternek.

Jegyző

20.§

(1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik a hivatal és a képviselő-testület törvényes működéséről, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről.

(2) A jegyző feladatellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

A Polgármesteri Hivatal

21.§

(1) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A hivatal ellátja mindazokat az államigazgatási, hatósági feladatokat, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak, valamint döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

      hétfőtől – csütörtökig                  7.30-16.00 óráig

      pénteken                                      7.30-13.30 óráig

      Ebédidő: hétfőtől-csütörtökig   11.30-12.00 óráig

      Az ügyfélfogadás rendje:

      hétfő, kedd, csütörtök                  7.30-16.00 óráig

      péntek                                           7.30-12.00 óráig. 

Az önkormányzat társulásai

22.§

Az önkormányzat társulásaira a helyi önkormányzatokról, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzat gazdasági alapjai, vagyona, ellenőrzés

23.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az önkormányzat szakfeladat-rendjét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzati vagyontárgyak számbavételét, a vagyonnal való gazdálkodást külön rendelet szabályozza.

24.§

Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja. A belső ellenőrzési feladatokat az önkormányzat, valamint annak intézményei tekintetében a vonatkozó jogszabályok értelmében, megbízási szerződés alapján külső szakértő (Hexaker Kft. 5000 Szolnok, Indóház u. 5.) látja el.

Tiszapüspöki Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének segítése

25.§

A települési önkormányzat a helyi cigány kisebbségi önkormányzat részére testületi működésének feltételeit a következők szerint biztosítja:

- a Polgármesteri Hivatal épületében helyiséghasználatot biztosít,

-  ellátja a postai, kézbesítési, sokszorosítási feladatokat, viseli az ezzel járó költségeket. 

Záró rendelkezések

26.§

Ez a rendelet 2011. május 01. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007.(IV.01.) és 11/2010.(X.11.) számú rendelete.

    Polgár István sk.                                                               Kocsisné dr. Kóródi Erika sk.

    polgármester                                                                                    jegyző

1. számú melléklet

Tiszapüspöki Község Önkormányzata önként vállalt feladatai

1. szemétszállítás és ártalmatlanítás díjának átvállalása a kommunális adó fizetésére kötelezett lakosoktól 2011. december 31. napjáig

2. mezei őrszolgálat működtetése

3. testület által alapított díjak adományozása

4. falunap megrendezése, testvértelepülési kapcsolatok szervezése a romániai Koltó és Coas településekkel

5. nyugdíjasok részére karácsonyi csomag juttatása, ápolási díj megállapítása és közgyógyellátás méltányosságból

6. Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos feladatok

7. szúnyoggyérítés

8. Kistérségi Szociális Szolgáltató Központon keresztül időskorúak nappali ellátásának biztosítása

9. civilszervezetek és helyi önszerveződő közösségek, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat támogatása

10.  Helytörténeti gyűjtemény és turisztikai információs pont működtetése

11.  játszótér építése

12. Tiszai szabad strand működtetése

13. közalkalmazottak és munkatörvénykönyves alkalmazottak étkezési hozzájárulása, képviselők tiszteletdíja.

1.számú függelék

Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

Bander József polgármester

Fülöp Emil alpolgármester

Képviselők:

Bohács György

Földvári István

Fülöp Emil

Magyar András

Pomázi István

Tóvizi Imre

2. számú függelék

Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Bizottságai

Pénzügyi Bizottság

Bohács György képviselő, elnök

Pomázi István képviselő tag

Földvári István képviselő tag

Ügyrendi Bizottság

Bohács György képviselő, elnök

Pomázi István képviselő tag

Magyar András képviselő tag

Településfejlesztési, Szociális, Közéleti Bizottság

Pomázi István képviselő, elnök

Tóvizi Imre képviselő tag

Magyar András képviselő tag

Lukács Károly külső tag

                                                                                 2. számú melléklet

Bizottsági Ügyrendek