Tiszapüspöki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 6.§ (5) bekezdésében, 6.§ (6) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18.§ (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vagyongazdálkodási feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

1.§

E rendelet hatálya kiterjed:

1. az önkormányzat képviselő-testületére, annak szerveire, továbbá az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervekre, önkormányzati intézményekre,
2. mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2.§

1. Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
2. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárgyak alkotják. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyontárggyal az önkormányzat nem rendelkezik. Az önkormányzat által korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított vagyontárgyak felsorolását az 1. melléklet, a vagyonkezelésre kijelölt vagyontárgyakat a 2. melléklet tartalmazza.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

3.§

1. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal látja el.

2. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja.

^x 2/2013.(III.22.), 1/2015.(I.26.) önkormányzati rendeletekkel.

3. Az önkormányzati törzsvagyon, valamint az üzleti vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület és a vagyonkezelő gondoskodik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat (vagyonkezelés módja, vagyonkezelői jog ellenértéke, vagyonkezelés ellenőrzése, stb.) a vonatkozó jogszabályok, a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. Az önkormányzat belső ellenőrzést végezhet a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében.

4. A vagyongazdálkodás általános szabályai:

1. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása a nyilvántartott érték figyelembevételével vagy értékbecsléssel történik.
2. A versenytárgyalási eljárás során a döntéshozó a beszerzési, közbeszerzési szabályzatai, valamint önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását célzó eljárások helyi szabályairól szóló rendelkezései alapján jár el, amelyek esetében hirdetményeit legalább a helyben szokásos módon közzéteszi.

4.§

A képviselő-testület döntése alapján a polgármesteri hivatal feladata a versenytárgyalás lebonyolítása. A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

5.§

1. Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

1. értékpapír esetén a piaci érték alapján,
2. egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén a nyilvántartási érték vagy 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

2. Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
3. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 3 hónapnál nem régebbi.
4. Az önkormányzati vagyon hasznosítása során – annak adás-vételét kivéve – a nyilvántartott értéket kell figyelembe venni.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

6.§

Az önkormányzatot a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról megfelelő költségvetési fedezet esetén, a kötelezettségvállalásra irányadó szabályok szerint a polgármester gondoskodik.

A felajánlott vagyon elfogadása

7.§

Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület külön elfogadó nyilatkozatára.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

8.§

A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

1. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak a besorolása,
2. ingó, ingatlan eladása, vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, megterhelése, hasznosítása, használata azzal, hogy az intézmények rendelkezésére bocsátott, közfeladat-ellátás célját szolgáló vagyontárgyak hasznosítására az intézmény vezetője jogosult,
3. gazdasági társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
4. hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
5. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
6. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
7. gazdasági társaság alapítása,
8. civil szervezetek támogatása, behajthatatlan követelések elengedése, törlése, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadása,
9. önkormányzati vagyont érintő pályázatok elbírálása.

Önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását, vételét célzó eljárás

9.§

1. A versenyeztetés nyilvános pályázati eljárás útján valósul meg.
2. Versenyeztetési eljárás nélkül történhet az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, vétele, használatba adása, bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

1. ha annak értéke nem éri el a 35.000.000,-forintot, vagy
2. jogszabályban meghatározott egyéb esetben.

3. Nyilvános pályázattal kapcsolatos eljárást a polgármesteri hivatal folytatja le a képviselő-testület döntése alapján. A pályázat nyertese az, aki a képviselő-testület döntése alapján a kiírásban foglalt szempontok és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette.
4. A nyilvános pályázatot a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján minden esetben meg kell hirdetni.

5. A pályázat leadására határnapot kell megjelölni. Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló határidő ne legyen kevesebb 5 naptári napnál.

10.§

1. A pályázati felhívásnak (ajánlatkérésnek) tartalmaznia kell:

1. a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét, illetve ha pályázat lebonyolítására megbízás alapján kerül sor, az erre való utalást,
2. a pályázat célját, arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel) vagy név megjelölésével pályázhat,
3. a pályázat tárgyaként az értékesítendő, megvásárlásra kerülő, hasznosítandó vagyon (rész) megnevezését – szükség szerint – forgalmi értékét és az értékesítéshez szükséges információkat,
4. az értékesítés, vásárlás, hasznosítás, vagyonkezelés szabályait és ezek műszaki, gazdasági, jogi feltételeit,
5. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, idejét, az elbírálás rendjét, az elbírálás módját,
6. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát,
7. a pályázati eljárásra vonatkozó információszerzés helyét és idejét,
8. a pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetésének szabályait,
9. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – akár indokolás nélkül is – eredménytelennek minősítse,
10. a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat, az eljárás rendjét, döntésre jogosult megnevezése, az eredményhirdetés módját, helyét, várható idejét,
11. mindazon adatokat, amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez,
12. az önkormányzat érdekeit szolgáló garanciákra történő utalást,
13. az adott ingatlant, ingóságot érintő, harmadik személyre vonatkozó jogosultságot.

11.§

1. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezetet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
2. Ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetén a pályázati felhívás mellett a kiíró döntése alapján készítendő részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell még:

1. nyilvántartott értéket vagy 3 hónapnál nem régebbi vagyonértékelést,
2. az ingatlan és ingó vagyon azonosítására vonatkozó adatokat, ingatlan tulajdoni lap másolatot (3 hónapnál nem régebbi),
3. a terület övezeti besorolására vonatkozó adatokat,
4. az érvényes településrendezési tervek (építési szabályzat és szabályozási terv) szerint a beépíthetőségre vagy a beépítés korlátozására vonatkozó szabályok ismertetését,
5. a megtekinthetőség idejét, módját.

3. Ingatlan és ingó vagyon értékesítését nem eredményező hasznosítása esetén a részletes pályázati kiírás tartalmazza az előbbi bekezdéseken túl:

1. a lehetséges hasznosítás céljának, időtartamának megjelölését,
2. az ingatlan állapotának, felszereltségének ismertetését, a vagyonkezelő megnevezését,
3. a bérleti, használati díj mértékét,
4. a jogviszony megszűntekor az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kikötéseket, nyilvántartott értéket.

4. A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti. A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát. A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titokban kell kezelni.

12.§

1. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
2. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban legalább 2 példányban aláírva, személyesen vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani. az ajánlat 1 példányát minden oldalon aláírva „eredeti” megjelöléssel kell ellátni.
3. a határidőben beérkezett pályázatok felbontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjait – valamint, ha a pályázati kiírás azt tartalmazza – a közjegyző vagy a bíráló bizottság vehet részt.
4. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételéve, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

13.§

1. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban foglalt feltételeknek.
2. Eredménytelen a pályázat, ha:

1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más a pályázatra vonatkozó előírásoknak, 
3. kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,
4. a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő jogait megsértette vagy valamely pályázó részére – a többi pályázó érdekeit sértő módon – előnyt biztosított,
5. a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

3. A felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.
4. A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékok és mellékkötelezettségeket, tovább lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.
5. A szerződést a pályázat elbírálásától számított 30 naptári napon belül kell megkötni.
6. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezrét az önkormányzat a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy az önkormányzat jogosult a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett, a pályázati kiírás tartalma szerint – szerződést kötni vagy új pályázatot kiírni.

13/A. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonra, valamint ezen ingatlanvagyon rendeltetésszerű használatát biztosító ingó vagyontárgyakra vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog létesítéséről a képviselő-testület egyedi döntést hoz.

(2) A képviselő-testület a vagyonkezelői jogot vagyonkezelői szerződéssel ruházza át a vagyonkezelőre. A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel történő átruházása ingyenesen pályáztatás nélkül történik, kivéve, ha a képviselő-testület egyedi döntéssel másként határoz.

(3) Amennyiben a képviselő-testület egyedi döntéssel az önkormányzati vagyon vagyonkezelési szerződéssel történő átadásának pályáztatásáról határoz, a vagyonkezelői jogot e rendelet 9-13.§-aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével – nyilvános pályázat útján – ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a pályázat kiírása előtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezelői jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legelőnyösebb ajánlattevő részére lehet átruházni. A vagyonkezelői jog ellenértékét forgalmi értékbecslés bruttó adatai alapján kell megállapítani.

13/B.§

(1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződésben meghatározott napon jön létre, mely ingatlan vagyonkezelői jogának létesítése esetén nem lehet korábbi, mint a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napja.

(2) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelemmel a közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére – tartalmaznia kell:

1. a vagyonkezelő által ellátandó közfeladatot és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb tevékenységeket,
2. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül az önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
3. a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben történő gondoskodásra, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékű tartalék képzésére vonatkozó rendelkezéseket,
4. a 13/H.§ (3) bekezdése szerinti esetben a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, törvényi feltételek megléte esetén a jelképes ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét,
5. a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
6. a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat (vagyonbiztosítás, bankgarancia),
7. a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
8. rendkívüli és azonnali felmondás eseteit,
9. ingatlan-nyilvántartási rendelkezéseket, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
10.  a vagyonkezelésbe adott, támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,
11. termőföld esetén a földhasználati, nyilvántartási rendelkezéseket, költségek viselése.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időponttól a vagyont birtokba veheti, gyakorolhatja a vagyonkezelőt - külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – megillető jogokat és viseli a rá háruló terheket, kötelezettségeket. Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog megszerzéséhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelő az ingatlan tekintetétben saját költségen köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. 

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, de a vagyonkezelési szerződésben a felek ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak. Ha a vagyonkezelő a tevékenységét a vagyonkezelésbe vett és saját eszközökkel együttesen végzi, akkor a használatból, működtetésből származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon köteles elkülöníteni.

13/C.§

(1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(2) A Pénzügyi Bizottság a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő képviselőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt, dokumentációkba betekintést kérni.

(3) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(4) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(5) A Pénzügyi Bizottság az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év június 30-ig – tájékoztatja a képviselő-testületet.

Záró rendelkezések

14.§

Ez a rendelet 2012. november 01. napján lép hatályba. Hatályát veszti Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 12/2004.(V.20.) számú, valamint az ezt módosító 10/2007.(X.01.), 9/2009.(V.25.), 1/2010.(I.22.), 12/2011.(IX.01.) számú rendelete.

                                       Polgár István sk.               Kocsisné dr. Kóródi Erika sk.

                                       polgármester                                    jegyző

1. melléklet a 13/2012.(X.25.) rendelethez

Az önkormányzat által korlátozottan forgalomképesnek nyilvánított vagyontárgyak

1. községi temető    904/1 hrsz.

---

2. melléklet a 13/2012.(X.25.) rendelethez

Az önkormányzat által vagyonkezelésre kijelölt vagyontárgyak

---