Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2017.(XII.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A. §-ában valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: településkép védelméről szóló törvény) 12. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, valamint az Étv. 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 28.§ (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a 43/A. §-ában biztosított véleményezési hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §   (1) E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása, Tiszapüspöki sajátos településképének védelme és alakítása.

(2)     E rendelet alkalmazásában védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény.

(3)     Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény látványa átmenetileg se gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény látványa.

(4)     Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény látványa ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény látványa.

II. Fejezet

A helyi építészeti értékek védelme

1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai

2. §   (1)       Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a Korm. rendeletben foglalt  előírások figyelembevételével Tiszapüspöki azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

(2)     Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a Korm. rendeletben foglalt előírások  figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása

3. §   (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett terület meghatározására,

b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

(2)     Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett létesítmény meghatározására,

b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

4. §   (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.

(2) A Korm. rendeletben előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület

a) a jelen rendelet módosításával, annak mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy

b) a jelen rendelet módosításával, annak mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

(3)     A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

a) a védelmet megalapozó Korm. rendeletben előírt értékvizsgálat vonatkozó részét,

b) a Korm. rendeletben előírt nyilvántartási adatokat.

5. §   A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatályba lépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.

6. §   (1) Terület védetté nyilvánítása esetén

a) a Korm. rendeletben foglalt előírások szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését

b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2)     Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén

a) a Korm. rendeletben foglaltak szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését

b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.

3. A védett helyi érték fenntartása

7. §   (1) A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.

(2)     A védett helyi érték fenntartása, rendeltetésszerű használata céljából önkormányzati támogatás igényelhető az e rendeletben megállapított szabályok szerint.

4. A helyi építészeti védelem megszüntetése

8. §   (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett terület meghatározására,

b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,

c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

(2)     Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett létesítmény meghatározására,

b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

9. §   (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.

(2) A Korm. rendeletben előírt egyeztetési eljárás lefolytatását követően a Képviselő-testület

a) a jelen rendelet módosításával, annak mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy

b) a jelen rendelet módosításával, annak mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

(3)     A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat Kormány rendeletben meghatározott részét,

b) a Korm. rendeletben előírt nyilvántartási adatokat.

10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatályba lépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.

11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén

a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,

b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2)     Egyedi védettség megszüntetése esetén

a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,

b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.

5. A helyi építészeti védelem típusai

12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:

a) A településszerkezet megőrzése érdekében „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

d) Az utcakép vagy utcakép részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

(2)     A helyi egyedi építészeti védelem típusai:

a) Épület vagy épület-részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett épület“ megnevezésű védelem alá vonható.

b) Az a) pontban megjelöltektől különböző létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett alkotás“ megnevezésű védelem alá vonható.

6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek

13. § (1) A „T1“ megnevezésű védelem alá vont területen olyan szabályokat kell megállapítani a helyi építési szabályzatban, amelyek biztosítják a településszerkezet védett elemeinek megőrzését.

(2)     A „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi védelem fennáll.

(3)     A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(4)     A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(5)     A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(6)     A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(7)     Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.

14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.

(2)     A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása

15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.

(2)     A táblán fel kell tüntetni

a) a helyi védelem tényét,

b) a védett helyi érték megnevezését,

c) a helyi védelem kezdetének időpontját.

(3)     A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.

(4)     A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.

16. § A védett helyi érték adatait a Korm. rendeletben foglaltak szerint kell nyilvántartani.

17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait e rendelet melléklete tartalmazza.

18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait e rendelet melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek, településképi követelmények

8. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

19. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.

9. Területi építészeti településképi követelmények

20. § Településképi szempontból meghatározó területen

a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,

b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és

c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.

10. Egyedi építészeti településképi követelmények

21. § (1) Építmény anyaghasználatára vonatkozó előírások új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén:

a) településképi szempontból meghatározó területen a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,

b) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez,

c) lakóterületen – az e bekezdésben foglaltak kivételével – a tetőhéjazat anyaga nem lehet fémlemez.

(2) Építmény tömegformálására vonatkozó előírások:

a) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen 30-45° közötti hajlásszögű magas-tetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető,

b) településképi szempontból meghatározó területen, közterületről látható épületrészen nem alakítható ki olyan tetőforma vagy tetőgerinc-irány, ami formailag nincs összhangban a szomszédos épületek tetőkialakításával.

c) településképi szempontból meghatározó terület lakóterületi részén lapos-tetős épület nem létesíthető.

(3)     Építmény homlokzati kialakítására vonatkozó előírások:

a) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton homlokzati égéstermék-elvezető, parabola- vagy egyéb antenna, műszaki berendezés nem helyezhető el,

b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható homlokzaton nem alkalmazható olyan színezés, amit a települési főépítésszel a kivitelezést megelőzően nem egyeztettek.

(4)     Zöldfelület, kerti építmény és térburkolat kialakítására vonatkozó előírások:

a) településképi szempontból meghatározó területen közterületen és közterületről látható módon tujaféle nem telepíthető,

b) településképi szempontból meghatározó területen közterületről látható módon nem létesíthető különálló gépkocsi-tároló vagy lábakon álló kerti tető,

c) közterületi fasorok hiányzó egyedei nem pótolhatók a meglévő egyedekétől különböző fajtával.

(5)     Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:

a) a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,

b) a települési főépítész az építési tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,

c) a Képviselő-testület vagy az illetékes önkormányzati bizottság a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.

11. Reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(2)     Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen reklámot, reklámhordozót, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meghatározó építészeti elemeit ne változtassa meg.

(3)     Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte lévő közterületen nem helyezhető el.

(4)     A0-ás (841 x 1189 mm) vagy ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(5)     Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(6)     Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

(7)     Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

(8)     Reklámcélú védőháló, illetve ponyva — az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra — épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt jogszabály nem tiltja. A felületen - reklámon kívül - az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(9)     Építési reklámhálót kihelyezni az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

(10)   Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett egyéb reklámhordozót, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően új településképi bejelentési eljárás szerint helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

12. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések

23. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2)     Fényreklám kizárólag

a) alacsony fényintenzitással,

b) villogásmentes működésmóddal,

c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavaróan

alakítható ki, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

(3)     Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V" alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

(4)     Belterületen 1,0 m2-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem alakítható ki 1 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

13. Reklám- és reklámberendezések közterületen történő elhelyezése

24. § A reklámhordozó közterületen történő elhelyezése esetén Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának általános szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.

14. Reklámhordozók fennmaradása, eltávolítása vagy átalakítása

25. § (1) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozók, nem az engedélyeknek megfelelő kivitelezéséből eredő lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a reklámhordozó elhelyezőjével egyetemlegesen felelős.

(2)     A reklámhordozó elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a reklámhordozót átalakítani vagy lebontani, különös tekintettel, ha

a) az a településképi szempontoknak nem felel meg,

b) a reklámhordozó elhelyezését szolgáló közterület más célú, vagy településfejlesztési felhasználásra kerül,

c) az építési vagy közterület-használati engedély lejárt, vagy visszavonásra került,

d) a reklámhordozóval érintett üzlet, intézmény, vállalkozás stb., vagy annak tevékenysége megszűnt, továbbá a reklámhordozó aktualitását vesztette, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került.

(3)     A jelenlegi rendelet szerint településképi bejelentés-köteles, de a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen kihelyezett reklámhordozók az e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapig szerzett joggal rendelkeznek, ezt követően felülvizsgálatuk keretében létjogosultságot nyernek, vagy nem megfelelőség esetén átépítendők, illetve leszerelendők.

(4)     Haladéktalanul el kell távolítani

a) a jelen rendelet szabályainak nem megfelelően elhelyezett,

b) az idejétmúlt,

c) a nem megfelelően karbantartott,

d) az egyéb jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, vagy

e) a településképbe nem illeszkedő

reklámhordozót.

15. A település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás

26 §  (1) Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a településkép védelméről szóló törvényben foglalat előírásoktól. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(2)     Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen

a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,

b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy

reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály nem zárja ki.

16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

27. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.

(3)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken

a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,

b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.

IV. Fejezet

Támogatási és ösztönző rendszer

28. § A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében az Önkormányzat támogatási és ösztönző rendszert hozhat létre és működtethet. A rendszer elemei:

a) pénzbeli támogatás,

b) egyéb támogatás.

29. § (1) A pénzbeli és egyéb támogatások forrásának biztosítása továbbá a helyi településképi bírság címén keletkező bevétel kezelése céljára az Önkormányzat költségvetésében évente településkép-védelmi alapot különít el.

(2)     A településkép-védelmi alap felhasználásának elsődleges célja a közterületek fejlesztése.

(3)     A településkép megőrzése, fejlesztése érdekében a településkép-védelmi alap terhére és mértékéig önkormányzati támogatás igényelhető. A támogatási igény a tárgyévben szeptember 30-ig nyújtható be.

(4)     A támogatási igényt a polgármesterhez kell benyújtani az alábbi adatokkal együtt:

a) az igényelt támogatás jellege, mértéke, tervezett felhasználása,

b) a tervezett építési vagy egyéb tevékenység és költségeinek részletezése,

c) a kérelmező által más forrásból fedezendő költséghányad (önerő) meghatározása.

(5)     A településképi támogatási igényeket a települési főépítész településképi szakmai véleményét is figyelembe véve a Képviselő-testület bírálja el az igény benyújtását követő 45 napon belül.

(6) A pénzbeli és egyéb támogatás felhasználásáról a kedvezményezettnek a polgármester felé be kell számolnia. A beszámolás módját és határidejét a támogatást megítélő képviselő-testületi döntés határozza meg.

V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök

17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

30. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: konzultáció) kötelező, ha a tervezett tevékenység az érintett épület vagy épületrész közterületről látható megjelenését befolyásolja.

(2)     A kérelmező a konzultációt

a) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,

b) egyéb esetben a tevékenység megkezdése előtt

a polgármesterhez címezve köteles kérni.

(3)     A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni

a) a tervezett tevékenység meghatározására,

b) az érintett helyszín lehatárolására,

c) a kérelmező minden releváns kérdésére,

d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.

(4) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.

(5) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal munkatársa.

18. Településképi véleményezési eljárás

31. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint

a) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,

b) egyéb területen, ha a tervezett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m²-t.

(2)     A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A településképi véleményezés részletes szempontjai a Korm. rendeletben meghatározottakon túl:

a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,

b) közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.

19. Településképi bejelentési eljárás

32. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén

aa) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,

ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m²-t,

b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a Korm. rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően,

c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.

(2)     Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.

(3)     A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

20. Településképi kötelezés

33. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.

(2)     A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezést – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)     Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezést maga végezteti el, akkor

a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,

b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,

c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról, értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,

d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék előírásszerű, bizonylatolt elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

21. Településképi bírság

34. § (1) Az, aki e rendelet előírásait megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.

(2)     A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege a településkép védelméről szóló törvényben megállapított összeg lehet.

(3)     A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.

(4)     A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét is.

(5)     A megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.

(6)     A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.

(7)     A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(8)     A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi, teljes egészében a településkép-védelmi alapot növeli. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a 29. §-ban részletezett szabályok szerint használható fel.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)     Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)     Hatályát veszti Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 10/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete.

(4)     Hatályát veszti Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 11/2017. (X. 27.) önkormányzati rendelete.

                                      Bander József                      Kocsisné dr. Kóródi Erika

                                      polgármester                                     jegyző