Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 07. 03- 2023. 12. 23Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszapüspöki Községi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye: 5211 Tiszapüspöki, Fő út 93.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tiszapüspöki Községi Önkormányzat képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszapüspöki község közigazgatási területe.
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. § A képviselő-testület szervei:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (tagjainak száma: 3 fő)
b) Településfejlesztési, Szociális, Közéleti Bizottság (tagjainak száma: 3 fő)
c) Tiszapüspöki Község Polgármestere
d) Tiszapüspöki Polgármesteri Hivatal
e) Tiszapüspöki Község Jegyzője
f) Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás
A képviselő-testületre vonatkozó általános rendelkezések
4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma, a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát e rendelet 1. függeléke, a bizottságot összetételét a 2. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló és munkaterv szerinti – évente legalább hat - ülést tart, továbbá halaszthatatlan vagy határidőhöz kötött döntéshozatalt igénylő előterjesztés tárgyalására rendkívüli ülést tarthat.
(3) A képviselő-testület üléseit a Tiszapüspöki Polgármesteri Hivatal tanácskozótermében tartja. Kivételes esetben az ülés a település más, arra alkalmas épületében is megtartható.
A képviselő-testület összehívása
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke.
(2) A képviselő-testületi meghívó formáját tekintve lehet írásos (papír vagy elektronikus alapú) és szóbeli. Szóbeli (telefonon) történő meghívásra csak indokolt esetben van lehetőség.
(3) Az írásos meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontok címét és az előadók nevét,
c) a képviselő-testületet összehívó aláírását.
(4) A képviselő-testület nyílt ülésére tanácskozási joggal meghívandók köre:
a) a képviselő-testület tagjai,
b) a jegyző,
c) az aljegyző,
d) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Törökszentmiklósi Járási Hivatala vezetője,
e) önkormányzati intézmények vezetői,
f) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjai,
g) a helyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke,
h) a településen működő – a képviselő-testületben képviselettel nem rendelkező – pártok képviselője,
i) a településen működő önszerveződő közösségek, civilszervezetek vezetői.
(5) Az egyes napirendi pontokhoz tanácskozási joggal meghívandók további köre:
a) az előterjesztések előadói,
b) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személy,
c) az előkészítésben közreműködő szakértő.
A meghívó és az előterjesztések kiküldése
6. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket olyan időpontban kell eljuttatni vagy elérhetővé tenni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább öt nappal korábban megkapják. Ettől csak kivételesen, halaszthatatlan ügyben tett előterjesztésnél lehet eltérni.
(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és tervezett napirendjéről a település lakosságát – az ülések nyilvánosságának biztosítása céljából - a meghívó kiküldésével egyidejűleg tájékoztatni kell. A tájékoztatás a meghívónak a Tiszapüspöki Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésén keresztül történik. A képviselő-testületi meghívót és az előterjesztéseket a www.tiszapuspoki.hu honlapon (a továbbiakban: az önkormányzat honlapja) legkésőbb az ülést megelőzően három nappal korábban, meg kell jeleníteni.
A munkaterv
7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint tevékenykedik. A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év január 31-ig.
(2) A munkaterv elkészítéséről a jegyző gondoskodik, figyelembe véve a polgármester, a képviselők, a bizottságok javaslatait. A munkaterv tartalmazza a testületi ülések időpontját a tervezett napirendek címét, az előterjesztők nevét.
8. § (1) Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) Az ülés elnökének feladatai:
a) megnyitja az ülést,
b) ismerteti a távolmaradók névsorát,
c) megállapítja az ülés határozatképességét,
d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, melynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt,
e) lehetőséget ad a képviselőknek kérdés, interpelláció feltételére,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét,
g) szót ad a jegyzőnek bármely javaslat törvényességére vonatkozó észrevételének megtételére,
h) egyeztetési szünetet rendel el képviselő, a napirend előadója, a jegyző kérésére,
i) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
j) a szavazás eredményét számszerűen megállapítja, ezzel egyidejűleg ismerteti a döntést,
k) a napirendi pontok megtárgyalását követően lehetőséget ad bejelentések megtételére, majd az ülést bezárja.
(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése körében a következő intézkedések megtételére jogosult:
a) a szó megadása,
b) a szó megtagadása, melyet indokolni köteles,
c) tárgyra térésre való felszólítás,
d) a szó megvonása, melyet indokolni köteles,
e) a hozzászóló figyelmeztetése, ha az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentéseket használ
f) rendbontás esetén – a képviselők, a jegyző kivételével – az ülésteremből való kiutasításra.
A napirendi pontok tárgyalása, a hozzászólások rendje
9. § (1) A napirendi pont tárgyalása előtt az előterjesztő az írásos (papír vagy elektronikus alapú) előterjesztést módosíthatja. A szóbeli előterjesztést részletesen ismerteti, figyelemmel az írásba foglalt határozati javaslatban foglaltakra.
(2) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz és a jegyzőhöz az előterjesztéssel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek, melyekre a megkérdezett köteles válaszolni, maximum 2 perc időtartamban.
(3) A kérdések és a válaszok elhangzása után az ülés elnöke megnyitja a napirendi pont vitáját.
(4) Ezt követően az ülése elnöke vagy a bizottságok elnökei ismertetik az illetékes bizottságnak az előterjesztésre vonatkozó álláspontját, határozatát.
(5) Az ülés elnöke a jelentkezés sorrendjében adja meg a hozzászólás jogát. A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb két alkalommal jelentkezhetnek hozzászólásra. Az első hozzászólás 5, a második hozzászólás 2 percnél hosszabb nem lehet.
10. § (1) A képviselő-testület elé kerülő döntési javaslat módosítását a képviselők és a bizottságok kezdeményezhetik. A módosító javaslatot szövegszerűen, a döntési javaslatba illeszthető módon kell megfogalmazni és ismertetni, ennek hiányában a módosító javaslat nem bocsátható vitára.
(2) Ügyrendi hozzászólás a képviselő-testületi ülés levezetésével kapcsolatos kérdésekben kezdeményezhető.
11. § (1) A hozzászólások elhangzását követően az ülés elnöke a vitát lezárja, ezután további hozzászólásra nincs lehetőség.
(2) A vita lezárását követően az előterjesztő legfeljebb 2 perces időkeretben reagálhat a felvetésekre. Jogosult az előterjesztés teljes visszavonására, valamint kezdeményezheti az előterjesztés tárgyalásának elhalasztását. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
A döntéshozatal, a szavazás szabályai
12. § (1) A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, határozatot hoz.
(2) Ha törvény vagy helyi rendelet mást nem ír elő, a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Minősített többség kell a törvény által és a helyi rendeletekben meghatározott esetekben. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (4 fő) az igen szavazata szükséges.
(4) A szavazás előtt a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
(5) Ha az előterjesztést a képviselő-testület elutasította, de az adott ügyben sürgős, halaszthatatlan érdemi döntés szükséges – és jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő-testület bármely képviselő javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy a témában folytatja-e tovább a tárgyalást vagy azt későbbi időpontban újra tárgyalja.
(6) Az ülés elnöke a vitában elhangzottak összefoglalását követően először az előterjesztő által – az előterjesztés részeként – el nem fogadott módosító javaslatokat külön-külön szavaztatja meg. Ezt követően a képviselő-testület által jóváhagyott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatot teszi fel szavazásra. Szavazás előtt a döntési javaslat módosítását szövegszerűen ismertetni kell.
A szavazás részletes szabályai
13. § (1) Amennyiben az előterjesztés nem tartalmaz alternatívát és módosító javaslat sem érkezik az előterjesztéshez, a szavazást – a vita lezárását, zárszót, valamint az összefoglalót követően – el kell rendelni.
(2) Ha az előterjesztés alternatív javaslatokat is tartalmaz, de nem érkezett módosító javaslat, a szavazás a következő, a határozat-javaslatban, illetve a rendelet-tervezetben feltüntetett változatokat a feltüntetett sorrendben kell megszavaztatni, függetlenül attól, hogy az előterjesztést véleményező bizottságok mely változatot támogatják.
(3) Amennyiben az előterjesztés nem tartalmaz alternatívákat, de módosító javaslat érkezik, a szavazás szabálya a következő, a módosító javaslatokat az elhangzás sorrendjében kell megszavaztatni.
14. § (1) A képviselő-testület döntéseit – ha jogszabály mást nem ír elő – nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik, „igen", „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal.
(2) A képviselő-testület tagja, a polgármester kezdeményezésére, egyes ügyekben név szerinti szavazást lehet elrendelni. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A név szerinti szavazás módja: a jegyző egyenként felolvassa a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen” „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
15. § (1) A képviselő-testület a zárt ülésein tárgyalt, illetve zárt ülésein tárgyalható döntési javaslatairól titkos szavazással is dönthet.
(2) A titkos szavazásra javaslatot a képviselő-testület tagja, a polgármester és a jegyző tehet.
(3) A titkos szavazás eljárása: a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására háromtagú bizottságot választ. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.
Képviselői felvilágosítás-kérés
16. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottsági elnöktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet interpelláció vagy kérdés formájában, szóban vagy írásban.
(2) Az interpelláció, ha a képviselő problémát tár fel és ezzel egyidejűleg az ügy rendezése érdekében konkrét intézkedést kezdeményez. Kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottsági elnökhöz, a jegyzőhöz intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.
(3) Az interpellációra vagy kérdésre a polgármester vagy az általa felkért személy válaszol az ülésen vagy harminc napon belül írásban. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni, a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.
(4) A felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező, interpelláló képviselő a választ nem fogadta el.
Az ülés jegyzőkönyve
17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a jegyzőkönyv megnevezését,
b) távolmaradásukat előre bejelentett, illetőleg e nélkül távol maradt képviselők nevét,
c) a határozatképesség számszerű megállapítását,
d) napirendi pontonként: az előterjesztés címét, a szóbeli kiegészítés tényét, a kérdést feltevők nevét, a kérdés és a válasz lényegét,
e) a vitában felszólalók nevét, részvételük jogcímét és hozzászólásuk lényegét, (a képviselő hozzászólásával egyidejűleg kérheti, hogy hozzászólása szó szerint kerüljön rögzítésre), a módosító javaslatokat,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az ülés elnökének a rendfenntartással összefüggő intézkedéseit.
18. § (1) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó, jelenléti ív,
b) az előterjesztések (határozat-javaslat, rendelet-tervezet)
c) a megküldött kérdés, interpelláció
d) a képviselő benyújtott hozzászólása, ha annak jegyzőkönyvhöz csatolását kéri,
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó írásbeli észrevétele.
(2) A jegyző a nyílt ülés jegyzőkönyveit – a kormányhivatalnak történő megküldést követő 5 napon belül - az önkormányzat honlapján közzéteszi.
19. § (1) A képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendelet kihirdetésének módja, a rendelet teljes szövegének a Tiszapüspöki polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztése.
(2) A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
(3) Ezen túl a jegyző a rendeletet a jegyzőkönyvvel együtt az önkormányzat honlapján is közzéteszi.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat kihirdetésére, valamint közzétételére is alkalmazni kell.
20. § (1) A képviselő-testület teljes üléséről hangfelvétel készül és videofelvétel készülhet, melyről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület ülésének hiteles dokumentuma a jegyzőkönyv. A hangfelvétel a jegyzőkönyv elkészítését, a videofelvétel, majd annak közzététele a nyilvánosság biztosítását szolgálja.
(3) A hangfelvétel nem selejtezhető, az elektronikus rögzítést korlátlan ideig meg kell őrizni.
A települési képviselő
21. § (1) A képviselő törvényben foglaltakon túli jogai és kötelezettségei: aktív részvétel a bizottságok munkájában, kapcsolattartás a választókkal, a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel. A képviselő köteles bejelenteni, ha az összehívott képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni.
(2) A képviselő a testületi ülésen kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A kezdeményezést írásban a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) A képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni, a részére megküldött anyagot áttekinteni, a jelen szervezeti és működési szabályzatban a képviselő-testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal egy hónap időtartamra csökkenti.
(5) A képviselő részére a feladatai ellátásához a polgármesteri hivatal adminisztratív, ügyviteli segítséget nyújt. Ezek különösen a nyomtatás, fénymásolás, gépelés, szkennelés, közreműködés a képviselői feladatellátáshoz szükséges helyiség biztosításában.
22. § A képviselő tiszteletdíja a testületi ülésről való igazolatlan távollét esetén, legfeljebb 25%-kal, maximum tizenkét havi időtartamra csökkenthető a képviselő-testület egyedi, eseti döntése alapján. Igazolatlan távollétnek minősül, ha a képviselő a távolmaradását előzetesen nem jelenti be.
A képviselő-testület bizottságai
23. § (1) A képviselő-testület a 3. §-ban nevesített bizottságait a képviselő-testületi döntések előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint a képviselő-testület hatásköréből átruházott döntési jogkör gyakorlására hozza létre. A bizottságok a képviselő-testület által meghatározott feladat- és hatáskörben járhatnak el.
(2) A képviselő-testület elé a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) az önkormányzati gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztés,
b) az önkormányzati gazdálkodással összefüggésben készített javaslattétel.
c) átruházott hatáskörben hozott döntésekről való beszámoló,
d) javaslat a képviselő-testület éves munkatervére,
e) a polgármester jutalmazására vonatkozó előterjesztés.
(3) A képviselő-testület elé a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) az éves költségvetési terv,
b) az éves zárszámadási rendelet,
c) az éves költségvetés módosításáról szóló rendelet,
c) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
d) a polgármester jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
e) a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(4) A képviselő-testület elé a Településfejlesztési, Szociális, Közéleti Bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a település fejlesztése, a szociális feladatok ellátása, a település közélete figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztés,
b) a település fejlesztésével, a szociális feladatok ellátásával, a település közéletével összefüggésben készített javaslattétel.
c) átruházott hatáskörben hozott döntésekről való beszámoló,
d) javaslat a képviselő-testület éves munkatervére,
e) a polgármester jutalmazására vonatkozó előterjesztés.
(5) A képviselő-testület elé a Településfejlesztési, Szociális, Közéleti Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a szociális ellátó rendszert érintő, az egészségügyi és gyermekvédelmi tárgyú előterjesztések,
b) a településfejlesztéssel, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenysége támogatásával, a helyi oktatással, közművelődéssel kapcsolatos előterjesztések.
(6) A bizottságok működésének részletes szabályait meghatározó ügyrendek e rendelet 1. mellékletét képezik. Az összeférhetetlenséget és méltatlanságot vizsgáló, valamint a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartó és ellenőrző bizottság, a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság.
(7) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,
c) a képviselői mandátum megszűnésével,
d) összeférhetetlenség kimondásával,
e) visszahívással, mely döntés meghozatalához minősített többség szükséges.
A polgármester, alpolgármester
24. § (1) A polgármester feladatai különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) az önkormányzat demokratikus működésének biztosítása,
c) a településfejlesztés, a közszolgáltatásokat szervezése,
d) az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása,
e) a nyilvánosság megteremtése, települési fórumok szervezése,
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása,
g) a képviselő-testület döntéseinek az előkészítése, a döntések végrehajtásának a megszervezése és ellenőrzése,
h) a képviselők, a bizottsági elnökök munkájának segítése,
i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,
j) a polgármesteri hivatal jegyző útján történő irányítása.
(2) A polgármester a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb eseményekről, az önkormányzatot érintő tisztségviselői tárgyalások és intézkedések eredményéről, valamint a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymás követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester dönthet önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázat benyújtásáról, beszámoló, tájékoztató elfogadásáról
(4) A polgármester dönthet – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) vis-maior ügyekben kárigény benyújtása,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt intézkedést kell hozni.
c) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár.
(5) A képviselő-testület – a tagjai közül - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(5a) Az alpolgármester a polgármestert tartós távolléte ideje alatt helyettesíti. A helyettesítés időtartama alatt hozott intézkedéseiről, döntéseiről, a helyettesítés megszűnését követően beszámol a polgármesternek.
A polgármesteri hivatal
25. § (1) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti, a jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező ügyintézője látja el.
(2) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka, valamint ügyfélfogadási rendjét a 2. mellékletben foglaltak szerint határozza meg.
26. § (1) A lakossági kapcsolatok szervezett formái: közmeghallgatás, falugyűlés. A képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatására, az egész települést érintő döntések előkészítésébe való bevonására évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, falugyűlést, lakossági fórumot tarthat, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás, a falugyűlés és a lakossági fórum helyét és idejét közhírelni kell az eseményt megelőzően legalább öt nappal. A közhírelésről a jegyző gondoskodik.
(3) A polgármester minden hétfőn délelőtt 8-11 óráig fogadóórát tart. A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.
(4) A képviselő-testület együttműködik a Tiszapüspöki Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, mely testületének működése érdekében:
a) a nemzetiségi önkormányzat részére ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt a Tiszapüspöki, Liszt F. u. 1. cím alatti irodahelyiséget, viseli a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket,
b) a polgármesteri hivatal útján közreműködik a testületi ülések és döntések előkészítésében, a testületi ülések lebonyolításában,
c) a Polgármesteri Hivatal útján ellátja a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatokat,
d) az együttműködés részleteit a községi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.
27. § Hatályát veszti Tiszapüspöki Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011.(IV.22.) önkormányzati rendelete.
6. melléklet
A 3. melléklet a Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Tiszapüspöki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.