Tiszatenyő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (III. 3.) önkormányzati rendelete
a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
Hatályos: 2004. 03. 03- 2019. 02. 18
Tiszatenyő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004. (III. 3.) önkormányzati rendelete
a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról
2004.03.03.
1/A. § [Tiszatenyő községi önkormányzat képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján Tiszatenyő község környezetének rendjéről, és tisztaságának fenntartásáról és védelméről az alábbi rendeletet alkotja.]
I. Fejezet
1. § /1/ E rendelet célja a község területén a köztisztaság fenntartása, az ezzel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek szabályozása a tiszta, rendezett és esztétikus településkép megjelenítése érdekében.
/2/ A rendelet hatálya Tiszatenyő közigazgatási területén lévő ingatlanokra, jogi és természetes személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
/3/ A települési hulladékkal kapcsolatos feladatokat külön rendelet szabályozza.
1. köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok –ezen belül különösen a lakóépületek, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, közterületek tisztántartása.
b. közterület az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, park, zöldterület, középületek területei)
c. tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, pormentesítése.
II. Fejezet
Az ingatlan és közterületek tisztántartása
3. § /1/ Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.
/2/ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem használja ingatlanát, a tényleges használó köteles tisztán tartani.
/3/ Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről, továbbá a járda és az út közötti terület gondozásáról, gyommentesítéséről.
/4/ Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát naponta többször fel kell hinteni. A felhintésre homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt használható. Tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot e célra használni tilos.
A szóróanyag beszerzéséről az ingatlan tulajdonosának (kezelőnek, használónak) kell gondoskodni.
/5/ A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat tisztán és rendben tartani, a beépítetlen területet gyommentes állapotban tartani, a károsítók ellen szükségszerűen védekezni.
/6/ Intézmények, közösségi létesítmények, vendéglátó egységek, üzlethelyiségek előtti járdaszakasz tisztántartása, hó és síkosság mentesítése az üzemeltető kötelezettsége.
/7/ A gondozatlan ingatlan, járdaszakasz, csapadékvíz elvezető árok tisztítását, gyommentesítését, kaszálását az önkormányzat a tulajdonos terhére elvégeztetheti.
/8/ Közterületen szemetet, hulladékot csak a köztéri hulladékgyűjtő edényzetbe szabad elhelyezni.
/9/ Az önkormányzati tulajdonú közterületek rendszeres tisztántartásáról, a szilárd burkolatú utak takarításáról, a köztéri hulladékgyűjtő edényzet kihelyezéséről, és ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.
/10/ Az önkormányzat tulajdonában lévő közparkba (Szent István park)
a) kerékpárral behajtani, ott kerékpározni,
b) mindennemű állatot bevinni, ott sétáltatni,
c) hulladékot bevinni, ott hulladékot eredményező tevékenységet folytatni
TILOS![1]
4. § /1/ Közterületen anyagot lerakni, tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeletetésétől eltérő módon használni csak a közterület tulajdonosa és az igénybe vevő között létrejött hatósági szerződés alapján lehet, amely kizárólag írásban köthető.[2]
/2/[3] A hatósági szerződés tartalmazza:
- szerződést kötő közigazgatási szerv nevét, címét, az ügy számát.
- az igénybevevő természetes személy adatait, (nevét, lakó-, tartózkodási helyét)
- az igénybevett közterület nagyságát, az igénybevétel időpontját, módját, a fizetendő használati díjat,
- az igénybevevő tájékoztatását a hatósági szerződés alapját képező jogszabályi rendelkezések megjelölését,
- helyreállítási kötelezettségét
- szerződésszegés következményeit,
- a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,
- a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését
/3/[4] A közterület foglalási díj mértéke:
a) alkalmi, idény jellegű árusítás
aa) Helyi őstermelők részére: ingyenes
ab) Helyi árusok részre: 250.- Ft/m2/nap
ac) Nem helyi őstermelők, árusok részére: 500.- Ft/m2/nap
b) árusítóhely, egyéb fülke, mozgóárus: 500.- Ft/m2/nap
c) mutatványos tevékenység: 250.- Ft/m2/nap
d) építőanyag: 100.- Ft/m2/nap[5][6]
/4/ A közterület foglalási díjat az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni az engedély kiadása előtt. A díj meg nem fizetés esetén a közterület igénybevétele tilos.
5. § /1/ A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében a területeken szemetet, hulladékot, szennyezőanyagot elszórni, eldobni nem szabad.
/2/ Közútra, útpadkára építési törmeléket, szemetet, közlekedést akadályozó eszközök (beton, vaskarók) elhelyezni tilos.
/3/ [7]
6. § /1/ A közterületen tilos gépjárművet mosni, és más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.
/2/ Közkutak, közkifolyók környékét bármilyen módon beszennyezni tilos.
/3/ Az ingatlanokon gyűjtött folyékony hulladékot (szennyvizet) kertekbe és használaton kívüli kutakba kiengedni tilos.
7. § /1/ Az ingatlan tulajdonosa (kezelő, használó) köteles az ingatlan előtti szakaszon a csapadékvíz elvezető árok átereszeit kiépíteni, és üzemképes állapotban tartani.
/2/ A közterületen lévő árok tisztán tartása, a csapadékvíz, belvíz akadálytalan lefolyásának biztosítása az ingatlan tényleges használójának kötelessége.
/3/ Az ingatlanon keletkező csapadékvíz, belvíz, a közterületen lévő árokba –előzetes bejelentés alapján- kivezethető.
/4/ A csapadékvíz elvezető árokba szennyezett vizet bevezetni, beleönteni, eldugulásra alkalmas anyagot (szemét, gaz, iszap, törmelék stb.) beleszórni tilos.
8. § /1/ Hirdetményt, plakátot az önkormányzat által rendszeresített hirdetőtáblákon szabad elhelyezni. Tilos építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni.
/2/ A hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetményeket a kifüggesztéstől számított 30 napon belül el kell távolítani az elhelyezőnek, úgy hogy a közterületet ne szennyezze. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesznek eleget, az önkormányzat eltávolíttatja a hirdetményeket.
10. § /1/ Közterületen, közterülethez közvetlen kapcsolódó helyeken, üzletek előtt, szeszesitalt fogyasztani tilos.
/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a községi rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel engedélyezhető a szeszesital fogyasztás.
/3/ A /2/ bekezdésben meghatározott tevékenység után a terület megtisztításáról –12 órán belül- az engedélyes köteles gondoskodni.
/4/
[9] Aki a közterület rendjére vonatkozó
4. §-tól -
11. §-ig foglalt szabályokat megszegi 30.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
[10]Zöldterületek fenntartása és kezelése
11. § /1/ A község területén lévő zöldterületek ápolását, az idényszerű növényvédelmi munkálatokat a tulajdonosok kötelesek végezni.
/2/ A közhasználatú parkok fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.
12. § /1/ Zöldterületen tilos:
1. a fák, cserjék, bokrok, virágok mindennemű károsítása
1. járművel ráhajtani, azon parkolni,
/2/ A játszóteret 14 éven aluli gyermekek, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. Hat éven aluli gyermekek csak kísérő felügyeletében használhatja.
/3/ A játszótér felszerelési tárgyainak rongálása, beszennyezése tilos.
13. § /1/ Tilos közterületen, külterületen a fákat a fa pusztulását elősegítő módon megcsonkítani, kivágni. Fakivágást kiöregedett fák esetében, balesetveszély elhárítása céljából, vagy minőségi cseréhez az önkormányzat adhat ki engedélyt akkor, ha az más szakhatóság hatáskörébe nem tartozik.
/2/ Fakivágás után új facsemeték telepítése minden esetben kötelező.
14. § /1/ A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja.
/2/ Az ingatlantulajdonos, üzemeltető a közlekedést akadályozó –járda és úttest felé nyúló- faágak, bokrok gondozását, nyesését köteles elvégezni.
/3/[11] A legkisebb telepítési távolság belterületen az ingatlan határától számított:
1. 3 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetén 0,5 m;
2. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs –és egyéb fa esetében 1 m;
3. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, bokor esetében 2 m;
4. azon a telekhatáron, ahol a szomszéd építkezhet ott 3 m belül fát, 1 m-en belül bokor nem ültethető;
/4/
[12] Aki a zöldterületek fenntartására és kezelésére vonatkozó
10. §-tól
13. §-ig terjedő szabályokat megszegi 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
III. Fejezet
A levegő védelme és az égetés szabályai
1. A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok jogszabályban előírt időszakosan esedékes ellenőrzési, illetve szükséges karbantartási munkáinak elvégeztetéséről a berendezés tulajdonosa vagy jogszerű használója köteles gondoskodni, a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése valamint a biztonságos működés, működtetés érdekében.
2. Hulladékok - így különösen háztartási, kommunális, ipari eredetű, veszélyes és egyéb hulladékok, műanyag, gumi, vegyszer, festék - nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külterületen és belterületen is tilos.
3. A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
4. Belterületen az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetése elsődlegesen hétvégén, 1000 és 1800 óra közötti napszakban megengedett.
5. Külterületen avart, kerti hulladékot (fagally, nyesedék) égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, a tűzvédelmi előírások betartása mellett szabad.
6. A (4)-(5) bekezdésekben szabályozott égetés nem végezhető az érintett területre érvényes elrendelt tűzgyújtási tilalom időtartama alatt.
7. Az avart és a kerti hulladékot az ingatlan tulajdonosa, vagy a jogszerű használója égetheti ellenőrzött körülmények között. Az égetést jól kialakított tűzrakó helyen és telekhatáron belül szabad végezni oly módon, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hőhatása semmiben kárt ne okozzon. Az égetés helyszínének kiválasztásánál megfelelő védőtávolságot kell tartani, amely biztosítja, hogy a környezetére tűz és robbanásveszélyt ne jelentsen.
8. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén a tüzet azonnal el kell oltani.
9. A kerti hulladék égetését csak nagykorú személy végezhet a lakó környezet kismértékű zavarása mellett, a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályok betartásával.
10. Az égetés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.
11. Az égetés befejeztével a parázslást földtakarással, vízzel, egyéb arra alkalmas módon meg kell szüntetni. A tűz eloltását és elalvásának ellenőrzését annak kell végeznie, aki az égetést folytatta.[13]
16. § A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében az ingatlantulajdonos az ingatlana előtti területet füvesítheti, parkosíthatja. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja. A meglévő szilárd burkolatú út szélétől egy méteren túl egynyári növényekkel telepíthetőek.
17. § /1/ Az ingatlanok és közterületek gyom és allergiát okozó parlagfű mentes gondozása kötelező. A parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt, az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.
/2/[14] Aki a levegő védelmére vonatkozó szabályokat megszegi 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
IV. Fejezet
18. § /1/ A település területén zaj és rezgésvédelem tekintetében a zajterhelési határérték a hatályos jogszabályban megállapított mérték az irányadó.
/2/ Vendéglátó és szórakozó helyeken, szabadtéri rendezvényeken rendszeres zenés szolgáltatás 24 óráig, hétvégeken éjjel 2 óráig engedélyezhető.
/3/ Egyedi esetekben, nem rendszeres jelleggel a jegyző engedélyével a (2) bekezdésben meghatározott időpont kettő órával növelhető.
/4/ A belterületen tilos a köznyugalmat és csendet sértő zaj okozása, zajt keltő munkák végzése 2200 - 600 óra között.
/5/[15] Aki a zajvédelemre vonatkozó szabályokat megszegi 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
V. Fejezet
Környezetvédelmi ellenőrzés
19. § /1/ Az állampolgárok, civilszervezetek joga, hogy környezetszennyezés, környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás észlelése esetén az önkormányzat, környezetvédelmi hatóság felé jelzéssel éljen.
/2/[16] E rendeletben foglalt szabályok betartását az önkormányzat közterület felügyelője ellenőrzi.
/3/ A rendeletben foglalt szabályok érvényesülését a képviselőtestület értékeli.
VI. Fejezet
20. § /1/ A helyi környezetvédelmi rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a település környezetének védelméről szóló –5/1991 (IV.15.); 5/1993 (V. 7.) rendelettel módosított 1989. évi 1 sz. rendelet.
/2/ A rendelet kihirdetéséről az SzMSz-ben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik.
/3/ A környezetvédelmére vonatkozó szabályok betartására való kötelezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 124-131 §-aiban foglaltakon alapul.[17]
21. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.[18]