Tiszatenyő Község Önkormányzata a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének bb), bc) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

(1)       A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) meghatározott ellátási formákhoz e rendeletben szabályozott feltételek szerint szociális rászorultságuk esetén a jogosultak hozzájussanak

e)   a Gyvt. 4. §-ában foglalt személyekre. 

(2) E rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról szóló 11/2010.(X.28.) ÖR rendelkezései szerint a polgármester gyakorolja.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) E rendeletben meghatározott szociális ellátások iránti kérelmeket a Tiszatenyői Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani e célra rendszeresített igénylőlapon. Szociális igazgatási ügyek – a kérelem benyújtásának kivételével elektronikus úton nem intézhetők.

(2) A kérelmező életkörülményeinek valódiságáról szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni.

(3) A megállapított és folyósított szociális ellátások felülvizsgálata során környezettanulmányt kell készíteni, amely a szociális rászorultságot meghatározó körülményekre terjed ki. 

4. §

(1) A szociális rászorultságra való jogosultság elbírálásához a kérelmező családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni kell, illetve azokat igazolnia kell a következők szerint:

a)         havonta rendszeresen mérhető bérjövedelemről jövedelemigazolással

b)         kereső tevékenységről, a jövedelemnek minősülő bevételről, a nem rendszeres jövedelemről – személyenként             és jövedelem forrásonként – írásbeli nyilatkozatot kell tenni

c)         vagyoni helyzetről vagyonnyilatkozatot kell benyújtani.

(2) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai, továbbá a kérelmező életkörülményei alapján az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozat vitatható, a kérelmezőt kötelezni kell az általa lakott lakás, a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló bizonyítékok benyújtására.

(3) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban foglalt jövedelem 50 %-át, a jövedelem e költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) A kérelmezőnek az egyes ellátások igényléséhez csatolni kell:

a) önkormányzati segélyhez

aa) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint az időszakos vagy tartós létfenntartási gond igazolását szolgáló iratokat,

ab) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylésekor az eredeti temetési számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot,

          b) közgyógyellátáshoz a háziorvos igazolását a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletről.

(5) A Hivatal által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról nem kell igazolást benyújtani.

5. §

(2) A rendszeresen folyósított pénzbeli ellátást a Hivatal a jogosult számlájára utalja.

(3) A nem rendszeresen megállapított pénzbeli ellátást a döntés jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül készpénzben fizeti ki a Hivatal.

(4) A természetbeni ellátást biztosító szociális célú vásárlási utalvány kibocsátására a (2)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5) Ha a megállapított szociális ellátás közüzemi díj, közszolgáltatás igénybevételére, pénzintézeti kölcsön fedezeteként szolgál, azt az arra jogosult szervhez kell utalni.

6. §

(1) Az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiánya, vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzérték megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt megtérítést a Ptk. 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.

(3) 

(4)

(5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultságát érintő körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni.

(6) A bejelentés elmulasztása esetén az ellátást meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszafizetésére kell az igénybevevőt kötelezni.

(7) E rendelet hatálya alá tartozó jogosultak adatkezelésére az Sztv. 18-24. §-ban foglaltak az irányadók.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBENI ELLÁTÁSOK

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

7.§

(1) Rendszeres szociális segély megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata szabályait az Sztv. 37-37/C. §-ai tartalmazzák, és a végrehajtás során ezek rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben szabályozott rendelkezések figyelembe vételével.

(2) Az együttműködési eljárás során a Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Margaréta Alapszolgáltatási Központjának Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő) kötött együttműködési szerződés alapján az Sztv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti, rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a Családsegítő helyiségében megjelenni és a beilleszkedési programot tartalmazó együttműködési szerződés előkészítésében közreműködni, a szerződést aláírni,

b) megjelenési kötelezettség teljesítéseként háromhavonta, vagy a beilleszkedési program által előírt időpontban, illetve gyakorisággal megjelenni a Családsegítőnél,

c) részt venni az együttműködési szerződés aláírása után előírt oktatásban, képzésben, egyéb munkába állással foglalkozó rendezvényen.

c) együttműködni az állami foglalkoztatási szervvel, amennyiben az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére a Családsegítő elhelyezkedést elősegítő együttműködést ír elő, az abban foglaltak szerint.

e)

(3) A (2) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyben részesülők esetében:

a) Az együttműködési eljárás lefolytatására a Családsegítő jogosult. 

b) A Családsegítő együttműködési szerződést köt a kapcsolattartás módjáról, gyakoriságáról és a beilleszkedést elősegítő programról.

c) A Családsegítő külön megállapodás alapján együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel.

d) A Családsegítő és az aktívkorú nem foglalkoztatott személy az együttműködési szerződést közös megegyezéssel bármely időpontban – visszamenőlegesen is – módosíthatja, kivéve, ha a módosítás az együttműködés rendeltetését (kapcsolattartást, munkavégzést, munkavégzést megkönnyítő képzést) teljes mértékben lehetetlenné teszi.

e) A Családsegítő a nyilvántartásba vételről, illetve az együttműködés vállalásáról szóló igazolást 8 napon belül megküldi a Jegyzőnek

(4) A Családsegítő 8 napon belül értesíti a Jegyzőt, ha a (2) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) együttműködési vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget 

b)        

c)     

d)       

e)       

f)         

(5) A Jegyző 8 napon belül értesíti a Családsegítőt az ellátás megállapításáról, megszüntetéséről, továbbfolyósításáról.

(6) A rendszeres szociális segély természetben történő folyósítása az Sztv. 47.§ (2) bekezdés alapján, az abban meghatározott mértékben történhet,

a) hátralékos tartozás esetén, a családgondozó ilyen irányú kérelmére, a gyermek vagy gyermekek tanintézeten belüli étkeztetésének megtérítése formájában: a térítési díjat utólag a tanintézet felé kell megtéríteni az erre irányuló kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

b) iskola által kötelezően előírt tankönyv megvásárlása formájában, a családgondozó ilyen irányú kérelmére, hátralékos tartozás esetén: a tankönyvek árát a forgalmazó illetve tanintézet felé kell megtéríteni, az ezirányú kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

c) családgondozó ilyen irányú jelzésére hátralékos közüzemi díj tartozás rendezésének formájában, a szolgáltató felé az ezirányú kérelem beérkezését követő hónapra járó segély terhére.

8. §

Az aktív korúak ellátása kérelmezője, illetve jogosultja köteles:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakóépületet, annak udvarát, kertjét rendeltetésszerű használatra alkalmas, higiénikus állapotban tartani, továbbá

b) ingatlana előtti közterületet és annak műtárgyait tisztán tartani.

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS

9. §

A lakásfenntartási támogatás kérelmezője, illetve jogosultja köteles:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakóépületet, annak udvarát, kertjét rendeltetésszerű használatra alkalmas, higiénikus állapotban tartani, továbbá

b) ingatlana előtti közterületet és annak műtárgyait tisztán tartani.

ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY

10. §

(1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére önkormányzati segélyt kell megállapítani , amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

(2) E rendelet alkalmazásában a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli eseményeknek az Sztv. 45. § (4) bekezdésében foglaltakat kell tekinteni. 

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni támogatásként évente egy alkalommal állapítható meg, melynek összege nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál és nem haladhatja meg a 10.000.- Ft-ot.

(4) Elhunyt közeli hozzátartozó eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként a számlával igazolt, a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségek 10 %-ának megfelelő mértékű önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély összege elérheti a temetési költségek teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(6)     Az (1) bekezdésben szabályozott segélyezési formában a különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező egészségi állapotára, szociális helyzetére való tekintettel a jövedelemhatároktól függetlenül is megállapítható az önkormányzati segély.

11. §

(1) Évente egy alkalommal kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segélyben részesülhet 

a) a közeli hozzátartozó eltemetéséről gondoskodó személy, ha az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, és  a 10. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati segélyre nem jogosult.

b) jövedelemhatártól függetlenül az a személy, akinek a lakóingatlanában, illetve a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges ingóságában (pl. fűtési rendszer, elektromos hálózat, vízhálózat stb.) önhibáján kívül keletkezett kára a lakhatását olyan mértékben veszélyezteti, melyet önerőből nem képes megoldani.

(2) A kamatmentes kölcsön folyósításának feltétele a bizonyítottan bekövetkezett válsághelyzet, amely a család megélhetését veszélyezteti.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított kölcsön összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladhatja meg.

(4) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben az a személy, aki:

a) nem rendelkezik olyan jövedelemforrással, ami garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére,

b) rendelkezik olyan vagyonnal, ami válsághelyzetét megoldja,

c) előzően igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(5) A kamatmentes kölcsönt legkésőbb tíz hónap alatt kell visszafizetni az alábbiak szerint:

a) ha a kölcsön összege a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, négy hónap alatt,

b) ha a kölcsön összege a nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg, nyolc hónap alatt,

c) maximális összegű kölcsön esetén tíz hónap alatt kell visszafizetni, havonta egyenlő részletekben.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott határidő letelte után fennálló tartozást a Ptk-ban meghatározott kamattal megemelten, egy összegben kell visszafizetni.

(7) A kamatmentes kölcsön folyósítására, visszafizetésének (5) bekezdésben foglalt feltételeire a jogosulttal hatósági szerződést kell kötni.

GYERMEKEK ÉS FIATAL FELNŐTTEK PÉNZBELI TÁMOGATÁSA

12. §

(1) Az önkormányzat pénzbeli támogatásban részesíti azt a gyermeket, fiatal felnőttet, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, különösen betegség, elemi kár, beiskolázás miatt keletkező többletkiadások, melyeket igazolni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás esetén rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, 3 vagy több gyermekét vagy tartósan beteg illetve fogyatékos gyermekét egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(3) A pénzbeli támogatás összege egy alkalommal gyermekenként maximum 5.000,-Ft lehet, ennek egy évi együttes összege:

a)         egy-két gyermekes családoknál gyermekenként a tízezer,

b)         három vagy több gyermekes családoknál gyermekenként a tizenötezer forintot nem haladhatja meg.

III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

KÖZGYÓGYELLÁTÁS

13. §

Az Sztv. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében az alább meghatározott feltételek együttesen fennállnak:

a) az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg,

b) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK

14. §

V. FEJEZET

KOMMUNÁLIS SZILÁRD HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSA

15. §

(1) Az Önkormányzat a kommunális szilárd hulladék gyűjtés, szállításdíjának megfizetéséhez 50%-os hozzájárulást biztosít a 70 éven felüli egyedülélő részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást az Önkormányzat hivatalból biztosítja a népességnyilvántartási adatok alapján.

VI. FEJEZET

NEM KÖZMŰVEL ÖSSZEGYŰJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ
SZÁLLÍTÁSI DÍJKEDVEZMÉNY

15/A. §

Az önkormányzat m³-enként 100.- Ft + ÁFA kedvezményt biztosít a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatást számlával igazoló igénybe vevők részére.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

16. §

(1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 16/2005. (XII. 30.) ÖR, az azt módosító 6/2006. (IV. 4.) ÖR és 8/2006. (IV. 28.) ÖR hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.