A Képviselő-testület a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. év XX. tv. 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: ötv.) 18.§.(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezeti és működési rendjének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §

(1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tiszatenyő község Önkormányzata

(2)   Az önkormányzat székhelye:

       5082 Tiszatenyő, Alkotmány út 26.

(3)   Az önkormányzat működési területe:

       Tiszatenyő község teljes közigazgatási területe

(4)   A Képviselő-testület hivatalának neve:

Polgármesteri Hivatal

        (5)   Az önkormányzat működési területére vonatkozó főbb adatokat az SZMSZ. 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2)   Az önkormányzat címere:

A címer egyszer hasított pajzs és egy vízszintes egyenes pólya, baloldalon, kék alapon három arany búzakalász, jobb oldalon, piros alapon ezüstszínnel elhelyezve a község emlék kopjafája. A pajzs középső részében vízszintes egyenes pálya, amely a Tiszát jelképezi.

A pajzs alsó részében zöld alapon ezüstszínű házak. A pajzs alatt Tiszatenyő felirat.
A címerben található heraldikai színek a vörös, kék, zöld, ezüst, arany.

A arany búzakalász az Alföldet ábrázolja. Ezüst kopjafa: a Millecentenárium 1100. évfordulója tiszteletére állított a település lakossága.

Ezüstszínű házak a 13 házból fejlődő mai Tiszatenyőt ábrázolják.

(3)   Az önkormányzat zászlója:

A zászló aránya 2:1, egyharmad részében helyezkedik el a település címere, fekete színű Tiszatenyő felirattal.

A zászlóban elhelyezett pajzs közepétől a felső része zöld színű, az alsó 2/3 része piros-kék színű.

(4)   Az önkormányzat pecsétje:

Kör alakú, benne körfelirat: “Tiszatenyő község Önkormányzata Jász- Nagykun- Szolnok megye" helyezkedik el, középen a Magyar Köztársaság címere.

       (5)   A Képviselő-testület a címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben szabályozta.

       (6)   A képviselő-testületi ülések napján az önkormányzat zászlóját a községházán el kell helyezni.

(7)   Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

-     a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;

-     a képviselő-testület által adományozott okleveleken.

       (8)   A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven az alábbi felirat:

              a.)    Polgármester Tiszatenyő;

b.)    Polgármesteri Hivatal Jegyző Tiszatenyő.

II. FEJEZET

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

3. §

       (1)   Az önkormányzat a feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyekben önállóan jár el.

(2)   Saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a.)             külön egyedi döntéseket követően közvetlenül részt vehet vállalkozásban, illetve saját tulajdonú céget alapíthat.

               b.)              helyi adópolitikával, tulajdonosi jogok gyakorlásával vállalkozásélénkítő környezetet alakít. 

       (3)   Településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban véleményt nyilvánít és kezdeményez feladat- és hatáskörébe nem tartozó közügyekben. Ilyen ügyekben -a polgármester indítványára- a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg meghallgatása után nyilváníthat véleményt, illetve kezdeményezhet intézkedést.

       (4)   Érdekeinek képviselete és védelme céljából érdek-képviseleti szervbe tömörülhet, és szabadon társulhat más helyi önkormányzattal.

(5)   Önkormányzati döntést hozhat

1. magasabb szintű jogszabály alapján

• Képviselő-testület,

• Polgármester.

2. Képviselő-testület felhatalmazása alapján

• bizottsága,

• Polgármester.

4. §

        (1)   A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében a gazdaságélénkítő munkában -ezek fejlesztése érdekében- együttműködik Törökszentmiklós és térsége önkormányzataival.

       (2)   A területi koordináció keretében a térségi fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések helyi célkitűzésekkel történő összehangolása és egyeztetése a polgármester feladata.

III. FEJEZET

Települési önkormányzat

az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

5. §

(1)   Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:

• településfejlesztés, településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat    tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
• gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól;
• közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában;
• az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás;
• a közösségi tér biztosítása;
• közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása;
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása;
• az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

        (2)   Az önkormányzat köteles gondoskodni:

• az egészséges ivóvíz ellátásáról,
• az óvodai nevelésről,
• az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
• az egészségügyi és a szociális alapellátásról,
• a közvilágításról,
• a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
• a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás (parkolás) biztosításáról,
• köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

       (3)   A Képviselő-testület a kötelezően ellátandó feladatairól- lehetőség szerint -önkormányzati rendeletet alkot.

(4)   Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a feladat

a.)  nem tartozik más személy kizárólagos feladat és hatáskörébe,

b.)  megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően ellátandó feladatainak ellátását,

c.)  ellátásához a szükséges feltételekkel rendelkezik.

       (5)   A feladatok önkéntes vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményét ki kell kérni.

(6)   Az (5) bekezdésben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

       A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

       (7)   Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni a Képviselő-testületnek.

6. §

(1)   Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2)   Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

1. a Polgármester,
2. a Bizottság(ok) és a
3. Polgármesteri Hivatal látják el.

(3)   A Képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
3. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
4. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a Képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
7. intézmény alapítása;
8. közterület elnevezése, emlékmű állítás;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
11. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő;
13. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
14. feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény vállalat, más szervezet (továbbiakban intézmény) alapítása, átszervezése, megszüntetése, vezetőik kinevezése, felmentése, megbízás visszavonása
15. amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(4)  A Képviselő-testület hatásköre gyakorlását a 3. sz. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra átruházza.

 (5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6)  Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a következő testületi ülésen a hatáskör címzettjei beszámolnak.

IV. FEJEZET

A Képviselő-testület működése

7. §

(1)   A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
A képviselők névsorát az SZMSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

      (2)   A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

(3)   Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a megválasztott polgármester összehívja.

Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

Az alakuló ülésen a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről.

A Képviselő-testület az alakuló ülésen dönthet az alpolgármester választásáról és tiszteletdíjáról.

(4)   A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
A Képviselő-testület a tervezett ülések naptári nap szerinti időpontját munkatervében állapítja meg. A Képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a Községháza tanácskozó termében tartja.

(5)  A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

      A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(6)   A képviselő-testületi ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni, ha határozatképtelenség miatt marad el.

Az új időpontra összehívott ülésen az előzetesen kitűzött napirendek változatlanul kerülnek megtárgyalásra.

      (7)   A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülés szüneteket minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig állapítja meg.

(8)   A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének, vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő három napon belül.

Sürgős, halasztást nem tűrő estben az ülés előtt négy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, de a sürgősség okát közölni kell.

(9)  A Képviselő-testület összehívását a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(10)  Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülést megelőzően legalább 5 nappal meg kell küldeni elektronikus adathordozón (pendrive).

       A testületi ülések helyét, időpontját és napirendjét közzé kell tenni a településen elhelyezett hirdetőtáblákon, szükség szerint a kistérségi és a helyi médiában.

      (11) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülés időpontját és helyét 30 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

      (12) A Képviselő-testület teljes ülésén tanácskozási jog illeti meg:

• Országgyűlési képviselőt,
• Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjét,
• helyi pártalapszervezetek képviselőit, akiket a párt felhatalmaz,
• önkormányzat díszpolgárokat,

(13) Tevékenységi körükben megilleti a tanácskozási jog:

-     napirend tárgya szerint érintetteket,

-     bizottság(ok) nem képviselő tagjait,

-     előterjesztő által javasolt személyeket.

Munkaterv, munkaprogram

8. §

        (1)   A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés fő irányait, a közszolgáltatások szervezésének főbb feladatait tartalmazza a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára.

       (1)

        (2)   A Képviselő-testület működésének alapja a - program végrehajtását is célzó - munkaterv.

       (3)   Az éves munkatervet a megelőző év december 31. napjáig állapítja meg a Képviselő-testület.

       (4)   A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Ezt követően gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottság(ok) munkatervei között összhang legyen.

(5)   A munkaterv főbb tartalmi elemei:

-     a tárgyidőszak fő feladatai,

-     az ülések tervezett időpontjai és napirendjei,

-     a napirend előterjesztőjének megjelölése, az előkészítésben résztvevők rögzítése,

-     a bizottsági közreműködéssel beterjesztendő napirendek felsorolása,

-     szervezési teendők meghatározása.

        (6)   A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek, a nem testületi tag bizottsági tag(ok)nak, intézményvezetőknek, munkatervben érintett előterjesztőknek.

A Képviselő-testület ülése

9. §

        (1)  A Képviselő-testület ülése nyilvános, melyről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.
              A helyi televízió a nyílt ülésekről felvételt készíthet és közzétehet.

       A magnó és videofelvétel által rögzítettek közérdekű adatnak minősülnek.

        (2)   A Képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12.§. (4) bekezdés a.) pontjában foglalt esetekben.

       (3)    Zárt ülés rendelhető el rendkívül indokolt esetben - minősített többségi szavazattal, az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

        (4)   A zárt ülésen, a képviselőkön kívül a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett személy, esetleg szakértő vesz részt.

(5)   A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, melynek során:

a./    megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és berekeszti az ülést,

b./    lehetőséget biztosít a lakossági bejelentések, kérdések megtételére,

c./    biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát,

d./    előterjeszti a sürgősségi indítványt,

e./    javaslatot tesz a napirendekre,

f./     beszámol a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,

g./    napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

h./    napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

i./     tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedéseiről és a két ülés között végzett fontosabb tevékenységéről,

l./     ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

       (5)

(6)   A jegyző a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást ad a testület feladat- és hatáskörét érintő jogszabályi változásokról.

Előterjesztések

10. §

(1)   A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a./       a munkatervbe felvett napirendről beszámoló, jelentés,

b./       döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,

c./       tájékoztatók, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(2)   Az (1) bekezdés b./ pontjában foglalt előterjesztés megtételére jogosultak:

-     Képviselő-testület bizottsága(i),

-     polgármester,

-     alpolgármester,

-     települési képviselő,

            -     jegyző.

        (3)   A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

        (4)     Kizárólag írásos előterjesztést lehet benyújtani:

-    rendeletalkotásra, módosításra vonatkozóan,

-    intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés,

-    önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,

-    önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatosan,

-     hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,

-    társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

-    munkaterv megállapítása,

-    személyzeti ügyek,

-    külföldi önkormányzattal kapcsolatfelvétel, együttműködés,

-    Ptk.-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek.

       (5)   Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(6)   Kivételesen szóbeli előterjesztés a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján tűzhető napirendre.

       (7)   Az előterjesztések valamennyi típusa a jegyző jogszerűségi észrevételének ismeretében tűzhető napirendre.

(8)   Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a./     az előterjesztés felépítése:

-      a téma pontos meghatározása,

-      az előkészítésben résztvevők megnevezése,

-      annak rögzítése, hogy a Képviselő-testület vagy szervei foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével,

-      milyen határozat született, és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

-      az eltérő (kisebbségi) vélemények megjelölései és annak indokai,

-      mindazon körülmények, összefüggések feltárása, és tényszerű információk közlése, amelyek indokolják a meghozandó döntést.

b./   Az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek

-        szervesen kell kapcsolódnia az előterjesztés megál1apításaihoz,

-        törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,

-        konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

-        döntési alternatívák amennyiben a végrehajtásnak több módja is lehetséges,

-        rendelkezni kell ugyanabban a tárgykörben korábban hozott testületi határozatokról,

-        rögzíteni kell a végrehajtásért felelőst,

-        meg kell jelölni konkrét naptári napban a végrehajtási határidőt, amennyiben az lehetséges.

(9)   A polgármester- különleges szakértelmet igénylő ügyekben- szakértőt is felkérhet döntési javaslatok kimunkálására.

       A jegyző (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének ebben az esetben is érvényesülnie kell.

Sürgősségi indítvány

11. §

(1)   Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

A Képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztésről.

(2)   Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a./  sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 10⁰⁰ óráig írásban kell benyújtani a polgármesternél

b./  sürgősségi indítvány előterjesztésére:

-     a Képviselő-testület bizottság elnöke(i),

-     a polgármester,

-     az alpolgármester,

-     a képviselők

                     -     a jegyző

jogosultak.

        (3)   Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor - a napirendi pontok elfogadása előtt - kell megtenni. Az indítvány elfogadása esetén első napirendként kell tárgyalni.

       (4)   Ha a Képviselő-testület bármely tagja, vagy a polgármester, vagy a bizottságok elnökei ellenzik az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi indítványt - a napirend lezárása után -vitára kell bocsátani.

(5)   Ha a Képviselő-testület nem támogatja a sürgősséget, akkor az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.

A tanácskozás rendje, szavazás

12. §

(1)   A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

-     az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

-     az előadóhoz elsősorban a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők intézhetnek kérdéseket, amelyre a vita előtt kell válaszolni.

(2)   A vita lezárása után egy alkalommal 2 percben személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a sérelmesnek vélt véleményt kívánja elhárítani.

        (3)  A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

        (4)  Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez -az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő- ajánlást nyújthat be a Képviselő-testülethez.

       (5)   Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

       (6)   A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászó1ásokra.

        (7)   A határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően kíván észrevételt tenni.

       (8)   A hozzászólásokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben ki kell térnie a vitában elhangzott valamennyi felvetésre.

(9)  Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

13. §

       (1)   A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület -az elhangzás sorrendjével ellentétes sorrendben- majd az eredeti határozati javaslatról.

(2)   A Képviselő-testület -a szavazási arányok rögzítésével- alakszerű határozat nélkül dönt:

-     a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

-     tájékoztató jelentés tudomásul vételéről,

-     interpellációra adott válasz elfogadásáról,

-     két ülés közötti időszakról szóló jelentésről,

-     átruházott hatáskörben hozott döntésekről készített beszámolókról.

Határozathozatal

14. §

(1)   A határozathozatalhoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2)   A képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét.
A kizárásról az érintett képvise1ő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

        (3)  A települési képviselő a testületi döntés meghozatalában köteles aktívan részt venni.

(4)   A megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata (minősített többség) szükséges.

a./    A Képviselő-testület szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához,

b./    törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c./    önkormányzati társulás létrehozásához, érdekképviselethez való csatlakozáshoz,

d./    intézményalapításhoz, megszüntetéshez,

e./    rendeletalkotáshoz,

f./     zárt ülés elrendeléséhez,

g./    képviselő kizárásához,

h./    Képviselő-testület önfeloszlatásának kimondásához,

i./     Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

j./     hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez,

k./    a polgármester elleni kereset benyújtásához a polgármesterrel, alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlásához,

1./    fegyelmi, kártérítési ügyekben,

m./kitüntetések, elismerések adományozásához,

n./    sürgősségi indítvány elfogadása,

o./    helyi népszavazás kiírása.

(5)  A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Alpolgármester választásnál, a titkos szavazás kötelező.

      A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(6)   Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

-     azt a törvény írja elő,

-     azt települési képviselő indítványozza,

--    hitelfelvételnél,

-     önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezésnél 10 millió Ft értékhatáron felül

       (7)   Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévők “igen”-nel, vagy “nem”-mel szavaznak.

        (8)   A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételni.

(9)   A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását, ha a döntés az önkormányzat érdekeit sérti.

A kezdeményezést három napon belül kell benyújtani. A Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönthet ismételten.

Az ismételt előterjesztés előkészítése során be kell szerezni az illetékes önkormányzati bizottság állásfoglalását.

       (10)   Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

15. §

(1)     A Képviselő-testület határozatait külön-külön - naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

       _____/20  ./               hó        nap/ sz. önkormányzati határozat

       (2)   önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen az közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló -többször módosított- 2004. évi CXL. tv. rendelkezései az irányadók.

       (3)   A képviselő-testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

       (4)     A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő tíz napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

       (5)   A határozatok végrehajtásáról a polgármester - felelősök közreműködésével - jelentést ad a Képviselő-testületnek, a végrehajtási határidő lejártát követő testületi ülésen.

Kérdés, interpelláció

16. §

(1)  a.)  Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

b.)  Interpelláció az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.

       (2)   A kérdésre a Képviselő-testület ülésén, de legkésőbb 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett, melyről a Képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

(3)   A képviselő a testületi ülésen – a napirendek tárgyalását megelőzően – a:

            -       polgármestertől,

            -       alpolgármestertől,

            -       önkormányzati bizottsá(gok) elnök(é/ei)től,

            -       jegyzőtől,

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat) amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
Az írásban adott választ minden képviselőhöz el kell juttatni, elfogadásáról a következő testületi ülésen kell dönteni.

(4)  A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd a vita nélkül a testület dönt az elfogadásáról.

Amennyiben a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza.

(5)  Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A Képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, mellyel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét. Indokolt estben szakértő is bevonható a vizsgálati eljárásban.

     (6)  Az interpellációkat a jegyző folyamatosan nyilvántartja

Jegyzőkönyv

17. §

        (1)   A Képviselő-testület ülései jegyzőkönyvének tíz napon belül három példányban történő elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2)   A jegyzőkönyv tartalmazza:

-     az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

-     az ülés módját (nyílt vagy zárt),

-     az ülés helyét, időpontját,

-     a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

-     a távol maradt képviselők nevét, a távollét indokát,

-     a tárgyalt napirendi pontokat, azok előadóit,

-     a hozzászólók, javaslattevők nevét,

-     a hozzászólás lényegét, javaslatot, kiegészítést, módosítást,

-     a határozathozatal módját,

-     a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntés szövegét,

-     az ülésen történt fontosabb eseményeket,

-     a polgármester esetleges intézkedéseit,

-     elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokra adott válaszokat.

       (3)   A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvből készült hiteles másolatot a jegyző írja alá.

       (4)   A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket.

(5)   A jegyzőkönyv eredeti példányát, mellékleteivel együtt a jegyző évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatalban.

       Második példányát mellékleteivel együtt az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(6)   A jegyzőkönyvet mellékleteivel, képviselő-testületi határozataival, rendeleteivel együtt a Polgármesteri Hivatalban az állampolgárok bármikor megtekinthetik a zárt ülések

       jegyzőkönyveinek kivételével. Erről a lehetőségről a jegyző folyamatosan tájékoztatja a lakosságot.

       (7)   A Képviselő-testület üléseiről felvett hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kell elkészíteni.

(8)   A testületi ülésről készített hangfelvételek nem selejtezhetők. A hangfelvételek tárolásáról, rendszerezéséről a jegyző gondoskodik.

        (10)   A hangszalagról másolat nem készíthető, de a képviselő hozzájárulásával hozzászólása, véleménye szó szerint leírható.

V. FEJEZET

Önkormányzati rendeletek

18. §

       (1)   A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére‚ továbbá törvényi felhatalmazás alapján -annak végrehajtására- önkormányzati rendeletet alkot.

(2)   Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni:

• a Szervezeti és Működési Szabályzatról,   
  
•  települési képviselőknek, bizottság elnöke és tagjai juttatásának megállapításáról,
• önkormányzati hatósági hatáskör polgármester, illetve bizottság részére történő megállapításáról,
• helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételeinek megállapításáról,
• önkormányzat vagyongazdálkodásáról,
• önkormányzat költségvetéséről, zárszámadásáról.

       (3)   Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatairól -lehetőség szerint- rendeletet alkot.

19. §

(1)   Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

-  települési képviselő,

-  bizottság elnöke,

-  polgármester, alpolgármester, jegyző,

-  önkormányzati társulás tagjai,

-  választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel.

       (2)   Amennyiben a kezdeményezés a lakosságtól közvetlenül érkezik, a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület dönt a felvetés elfogadásáról.

(3)   A rendelettervezet előkészítése:

a./    a Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél szabályozási elveket állapít meg,

b./    a rendelettervezet általában a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság is.

(4)   A rendelettervezet véleményezése:

a./    az előkészítés során be kell szerezni a lakosság, a szabályozandó tárgy szerint érintett szakemberek, szervezetek véleményét,

b./    széleskörű elemzést kell végezni,

c./    kötelező egyeztetést le kell folytatni.

(5)   A rendelettervezet - a jegyző véleményével együtt - a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

(6)   A rendelettervezetet - indoklással együtt - a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő véleményekről, javaslatokról.

(7)   A rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, melyet a polgármesterrel együtt írnak alá.

(8)   Az önkormányzati rendeleteket évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A megjelölés magában foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet címét.

(10) Az önkormányzati rendeletet a jegyző az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztve hirdeti ki.

20. §

(1)   Az önkormányzati rendeletek végrehajtását a polgármester folyamatosan figyelemmel kíséri.

(2)   A Képviselő-testület rendeleteinek érvényesülését ciklusonként értékeli.

(3)   A jegyző kezdeményezi a jogszabályi változásoknak megfelelően a helyi rendeletek módosítását.

(4)   A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

Települési képviselő

21. §

(1)   A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit, tevékenyen részt vesz a község érdekeinek feltárásában és érvényesítésében.

a./ A képviselő jogai:

•             a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni,

•             tanácskozási joggal részt vehet a bizottsági üléseken,

•             javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását,

•             kezdeményezheti, hogy a testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek -átruházott- önkormányzati ügyben hozott döntését,

•             megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

•             a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

•             közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

•             részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

•             megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,

•             a Képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

b./   A képviselő köteles:

• részt venni a Képviselő-testület munkájában,
• felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, a döntés végrehajtásában, vizsgálatokban,
• szóban előzetesen bejelenti a polgármesternél, a bizottság elnökénél, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg valamelyik megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
• a képviselői megbízatáshoz méltó, a Képviselő-testület tekintélyét és hitelességét őrző magatartást tanúsítani,
• folyamatosan kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a lakosság civil szervezeteivel,
• a képviselői tevékenysége során tudomására jutott titkot megtartani, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra és személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat,
• személyes érintettségét bejelenteni,
• megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1.-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni,
• az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tenni.

(2)    A Képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára tagjai sorából tanácsnokot választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.

(3)  A tanácsnok által felügyelt területeket érintő, a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket csak az érintett tanácsnok véleményével kiegészítve lehet megtenni.

(4) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen észlelt tapasztalatokról a Képviselő-testületet tájékoztatni, illetőleg amennyiben szükséges, intézkedéseket kezdeményezni.

VII FEJEZET

a Képviselő-testület bizottságai

22. §

(1)   A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2)   A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

-     Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.

(3)   A bizottság főbb feladatai:

a./ dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b./ a képviselő-testületi döntések előkészítése,

c./ elkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d./ javaslatot tesz, állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

e./ közreműködik az önkormányzati rendeletek és határozatok végrehajtásának szervezésében,

f./ ellenőrzi feladatkörében a képviselő-testületi döntések végrehajtását.

(4)   A bizottság részletes feladatait az SZMSZ 3. sz. melléklete tartalmazza.

(5)  A bizottság belső működési szabályait az Ötv. és az SZMSZ keretei között maga  állapítja meg.

(6)   A Képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület általi elfogadásig tart.

23. §

(1)   A bizottság munkaterve beépül a Képviselő-testület munkatervébe.

(2)   A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az SZMSZ 14. §-ában foglaltak az irányadók.

(3)   A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak joga és kötelessége azonos.

(4)   A bizottság tagja köteles a bizottság munkájában aktívan részt venni. Amennyiben három egymást követő ülésről indokolatlanul távol marad, a bizottság elnöke a Képviselő-testületnél indítványozza bizottsági tagsága alóli felmentését.

(5)   A Képviselő-testület munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez.

(6)   A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnökének távollétében az általa megbízott képviselő bizottsági tag látja el az elnöki teendőket.

       A bizottságot össze kell hívni:

a.)  Képviselő-testület döntése alapján,

b.)  a polgármester indítványára,

c.)  a bizottsági tagok egynegyedének indítványára.

(7)   Bármely képviselő javaslatot tehet -a bizottság feladatkörébe tartozó- ügy megtárgyalására.

       A bizottság elnöke az indítványt a legközelebbi ülés elé terjeszti, melyre meg kell hívni az indítványozó képviselőt.

(8)       A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.

       A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.

(9)   A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi vagy megengedi.

       Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(10) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott titkot megőrizni.

(11) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését és a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(12) A bizottsági jegyzőkönyvek második példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(13) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi Képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

(14) A bizottság működésének technikai feltételeit, adminisztrációs feladatait a Polgármesteri Hivatal biztosítja.

(15) A bizottság tevékenységéről választási ciklusonként munkaterv szerint legalább egy alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek.

VIII FEJEZET

Polgármester, alpolgármester, jegyző

24. §

A polgármester

(1)   A polgármester az önkormányzat vezetője, tagja a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

(2)   A polgármester megbízását főállásban látja el.

(3)   A polgármester a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

• segíti a települési képviselők és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság munkáját,
• összehívja és vezeti a testület üléseit,
• képviseli az önkormányzatot,
• a tanácsnokon keresztül szervezi a településfejlesztést, településüzemeltetést és a közszolgáltatásokat,
• figyelemmel kíséri és segíti a környezetvédelmi feladatok végrehajtását,
• biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
• gondoskodik az önkormányzat működésének széleskörű nyilvánosságáról ‚
• elkészíti az önkormányzat gazdasági programját,
• Képviselő-testület elé terjeszti a költségvetési koncepciót, rendeletet és a zárszámadást,
• évente egy alkalommal tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat tevékenységéről,
• véleménye szerint az önkormányzati érdekeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti.

(4)   A polgármester bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

• indítványozhatja a bizottság összehívását,
• felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével,
• dönt a kizárás kérdésében, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(5)   Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(6)  A jegyző javaslatára előterjeszti a Polgármesteri Hivatal munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét.

(7)  Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal fizikai alkalmazottai tekintetében.

(8)   Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, tevékenységüket ellenőrzi, értékeli és végzi minősítésüket.

(9)   Egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, jutalmazás, minősítés esetén.

(10) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. és a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi  LXIV. tv., valamint az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. tv, határozzák meg.

(11) A polgármester minden hónap első hétfőjén 10⁰⁰-től 17⁰⁰ óráig fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatal helyiségében.

25. §

Alpolgármester

(1)   A Képviselő-testület -saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, megbízatásának időtartamára- polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ.

(2)   Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3)   Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4)

(5)

(6)   Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása, a munkamegosztás kialakítása a polgármester jogköre.

(7)   Minden hónap harmadik hétfőjén 1400-1700 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

26. §

A jegyző

(1)  A Képviselő-testület -pályázat alapján- a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2)  A jegyző vezeti a Képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

       Ebben a körben:

      - előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

      - ellátja a Képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

      - tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a bizottságai ülésein,

      - törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés sorár vagy az előterjesztés vitájában,

      - köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel,

      - gondoskodik a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, és a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének megküldi,

      - Rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet, a bizottságokat az önkormányzatot érintő jogszabályváltozásokról,

      - ciklusonként beszámol a Polgármesteri Hivatal működéséről, az ügyintézés helyzetéről,

(3)   A jegyző egyéb fő feladatai:

• biztosítja a Polgármesteri Hivatal működésének jogszerűségét,
• döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
• végzi a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat,
• dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, ügykezelő tekintetében.
• A kinevezéshez, felmentéshez, elismeréshez -a polgármester által meghatározott körben- kéri a polgármester egyetértését.
• meghatározza a köztisztviselők egyéni teljesítménykövetelményét, végzi a teljesítmény értékelésüket,
• ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
• hetente szerdai napokon fogadóórát tart.

(4)   Állást foglal a polgármester, alpolgármester kérésére jogértelmezési kérdésekben.

27. §

A Képviselő-testület a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.​

IX. FEJEZET

Polgármesteri Hivatal

28. §

(1)   A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre, Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. A Polgármesteri Hivatal önálló jogi személy.

(2)   A Polgármesteri Hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3)   A hivatal belső tagozódása:

       -    önkormányzati, közigazgatási csoport,

       -    településüzemeltetési és gazdálkodási csoport.

(4)   A Polgármesteri Hivatal részletes munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a vagyonnyilatkozat tételre köteles munkaköröket, a Polgármesteri Hivatalban

       adományozható címeket, a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket az ügyrend tartalmazza, (SZMSZ. 4. sz. melléklete)

(5)   A Polgármesteri Hivatal igény szerint adatokat szolgáltat és jelentést készít a Képviselő-testületnek és bizottságnak.

(6)  A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

E titoktartási kötelezettség -az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével- kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll.

A köztisztviselő minden olyan tényt, adatot, információt köteles a jegyző tudomására hozni, ami az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolja.

X. FEJEZET

A társulások

29. §

(1)   Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

A Képviselő-testület a megyei önkormányzattal, más települések képviselő-testületeivel, közszolgáltató intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2)   A társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41-44.§. és az 1997. évi CXXXV.tv. (társulási tv.) rendelkezéseiben foglaltakat be kell tartani.

(3)   A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit amelyek önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(4)   A lakossági együttműködés célja és rendeltetése:

a.)  tervek, fejlesztési programok, koncepciók egyeztetése,

b.)  lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és fejlesztési tervek véleményeztetése,

c.)  lakosság bevonása a közügyek intézésébe,

d.)  kulturális javak megóvása és fejlesztése.

XI. FEJEZET

Lakossági fórumok

30. §

A Képviselő-testületben önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

31. §

(1)   A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart.

Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha a képviselők fele indítványozza.

Közmeghallgatás helyszínét a Képviselő-testület alkalmanként határozza meg.

(2)   A közmeghallgatáson a polgárok, a településen működő szervezetek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyben‚ helyi önkormányzati ügyben a Képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatot tehetnek.

(3)   A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül, a Képviselő-testület jegyzőkönyvének készítésére irányadó szabályok szerint.

(4)  A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a „panasztörvényben” (2004. évi XXIX. tv. ) előírt módon kell intézni, és az érdekelteket tájékoztatni.

32. §

(1)   Az önkormányzat a lakosság tájékoztatása, a legfontosabb döntések előkészítése érdekében az év első negyedévében falugyűlést tart.

a./  a falugyűlés időpontjának, részletes napirendjének meghatározására a polgármester tesz előterjesztést a Képviselő-testületnek,

b./  az önkormányzat tevékenységéről a polgármester tájékoztatja a lakosságot,

c./  a gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2)  a.)  A falugyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről a lakosságot, a sajtó és hirdetmények útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább tíz nappal.

b.)  A falugyűlést a polgármester vezeti,

c.)  A falugyűlésen elhangzottakról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

XII. FEJEZET

Önkormányzat gazdasági alapjai

Az önkormányzat vagyona

33. §

(1)   Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön rendeletben határozza meg, melyben a Képviselő-testület megállapítja:

a.)  a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b.)  a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,

(2)   Az önkormányzat vagyonát, tulajdonát érintő ügyekben kizárólag a Képviselő-testület dönt.

(3)   A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(4)   Az önkormányzat likviditási gondjainak elhárítását szolgáló gazdálkodási hitelt, egy hónapot meg nem haladó futamidőre 6.000.000 Ft-ig a polgármester vehet fel a jegyző ellenjegyzésével. E döntésről, annak indokoltságáról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(5)   A fejlesztési feladatok megvalósítását szolgáló hitel, és a (4) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti gazdálkodási hitel felvétele a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, az Ötv. 88. §-ban rögzített hitelfelvételi korlát figyelembevételével.

(6)   A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles évente egy alkalommal -falugyűlésen- tájékoztatni a lakosságot.

Az önkormányzat költségvetése

34. §

(1)   A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításnak részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)   A költségvetési rendeletet két tárgyalási fordulóban fogadja el a Képviselő-testület.

 Az első tárgyalási forduló (koncepció) főbb elemei:

       a.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek,

b.) az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés.

     Ezen belül:

-     bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,

-     kiadási szükségletek, azok gazdaságos, törvényes keretek között mozgó, célszerű megoldásainak meghatározása,

-     igények és célkitűzések egyeztetése,

-     indokolt szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,

-     várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3)   A második tárgyalási forduló kötelező tartalmi követelményei:

       a.) költségvetési rendelettervezet tartalmazza:

-     bevételi forrásokat az Ötv. 81-84 §-aiban meghatározott részletezettséggel,

-     a működési, fenntartási előirányzatokat önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervenként, kiemelt előirányzatonként részletezve, ezen belül:

-     személyi jellegű kiadásokat,

-     munkaadót terhelő járulékokat,

-     dologi jellegű kiadásokat,

-     ellátottak pénzbeli juttatásait

-     támogatásokat,

-     fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,

-     felhalmozási kiadásokat feladatonként,

-     a Polgármesteri Hivatal költségvetését feladatonként, valamint külön tételben,

-     általános és céltartalékot,

-     éves létszámkeret önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervenként,

-     több évre kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban,

-     működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását egymástól elkülönítetten, de -a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve- együttesen egyensúlyban,

-     az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzat-felhasználási ütemtervet,

-     elkülönítetten az Európai Uniós eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulásokat.

(4)   A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően. Az intézményvezetői érdekegyeztetést a jegyző folytatja le.

(5)   A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a (3)—(4) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

35. §

(1)   Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:

a.)   A Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési beszámolót, a havi pénzforgalmi információt, megküldi a MÁK részére,

b.)    igényli a MÁK-tól a támogatásokat,

c.)  beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

d.)  kettős könyvvitel szabályszerű vezetése,

e.)  számlarend kialakítása,

f.)  gondoskodik az önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodási feladatainak ellátásáról a felelősségvállalási és munkamegosztás rendjére jóváhagyott megállapodás szerint,

g.)  működteti a központosított illetmény-számfejtési rendszert önkormányzati szinten,

h.)  az önkormányzat törzsvagyonát elkülönítetten nyilvántartja,

i.)   elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, és azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

j.)   a pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat és intézményei tartozásainak kiegyenlítéséről.

(2)  A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból -a pénztárkezelési szabályzat szerint- teljesíthetik.

36. §

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

(1)   Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.

(2)   A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakértő igénybevételével gondoskodik.​

(3)   A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik:

-     önkormányzat és intézményei éves költségvetési javaslatának, a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámolók tervezeteinek véleményezése,

-     figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás (növekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

-     vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését.

(4)   A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

Felterjesztési jog

37. §

(1)   A Képviselő-testület az önkormányzati jogait, feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben -közvetlenül, vagy érdekképviseleti szervek útján- az arra hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:

a.)  tájékoztatást, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

b.)  javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet.

(2)   A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. §

(1)   E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. kihirdetés napját és módját az eredeti példányán fel kell tüntetni.​

(2)   E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2003. (IV.14.), az azt módosító 1/2004. (I. 30.), 23/2004. (VII. 26.) és 17/2006. (XII.1.) rendelete.​

(3)   Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4)   Az SZMSZ mellékleteivel együtt meg kell küldeni:

         -     települési képviselőknek,

-     bizottságok nem képviselő tagjainak,

-     Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetőjének,

-     országgyűlési képviselőnek,

-     Városi Ügyészség vezetőjének.

(5)   Az SZMSZ-t a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, egy példányát el kell helyezni a könyvtárban.

(6)   Az SZMSZ mellékletei:

       1.számú melléklet:

az Önkormányzat működési területére vonatkozó főbb adatok

       2.számú melléklet:

2010. október 3. napján megválasztott Képviselő-testület tagjai.

       3.számú melléklet:

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság részletes feladata

       4.számú melléklet:

       A Polgármesteri  Hivatal ügyrendje 

(7)   Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.