Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Hatályos: 2003. 06. 05- 2009. 09. 02Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003. (VI.5.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Túrkeve Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA
1. § E rendelet célja, hogy Túrkeve város lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza - a helyi Önkormányzat által biztosított szociális ellátások
- formáit,
- szerkezetét,
- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb
- eljárási szabályokat,
- a szociális ellátásokra való jogosultság
- feltételeit, valamint
- érvényesítésének garanciáit.
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság
a) az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező személyek, illetve
b) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az önkormányzat illetékességi területén jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.
(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulóknak átmeneti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulóknak az életét, testi épségét veszélyezteti.
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíj járulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Nem minősül jövedelemnek:
- temetési segély,
- az alkalmankénti átmeneti segély,
- a lakásfenntartási támogatás,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
- a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
- az anyasági támogatás,
- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével:
- a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei,
- a rokkantsági járadék,
- a vakok személyi járadéka,
- a fogyatékossági támogatás,
- a tizenharmadik havi nyugdíj.
b) Vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz továbbá vagyoni értékű jog, amelynek:
c) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hússzorosát, vagy
ca) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű.
d) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.
e) Közeli hozzátartozó: ha a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) másként nem rendelkezik – a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, illetve a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra tekintet nélkül a tartós beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek.
f) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.
g) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.
h) Tartásra köteles és képes személy: a d./ pontban meghatározott az a közeli hozzátartozó, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a tartást szerződésben vállaló, illetve az a személy is, akit a bíróság tartásra kötelezett.
i) Szociális intézmény: az Szt-ben meghatározott gondoskodást nyújtó szervezet.
j) Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátás.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Fet.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.
k) Keresőtevékenység: ha az Szt. másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 %-át nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
l) Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy.
m) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
4. § (1) Az általános, minden, e rendeletben szabályozott szociális ellátásra érvényes eljárási szabályokat az 5-9. § határozzák meg.
(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
Az eljárás megindítása
5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:
- kérelemre, illetve
- hivatalból.
A kérelmet az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az Igazgatási Osztálynál kell előterjeszteni. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt. [Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmek tartalmának meghatározását lásd mellékletekben.]
(2) Ha az adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a rendelet szerint kell benyújtani vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:
- a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél három hónap,
- az egyéb jövedelmeknél pedig egy év.
(3) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.
(4) E rendeletben meghatározott szociális ellátások megállapításával kapcsolatos döntés előtt a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője indokolt esetben környezettanulmányt köteles készíteni.
(5) Ha az önkormányzatnak hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményire tekintettel a (2)–(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazolódokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(6) A szociális feladatot végző köztisztviselő megkeresheti az állami adóhatóság illetékes igazgatóságát az 15 napon belül közli a szociális ellátást igénylő - írásbeli felhatalmazás alapján – az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját.
Az ellátások megállapítása, hatáskör átruházás
6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal dönt.
(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét
- a képviselő-testület Egészségügyi-, Szociális-, Idegenforgalmi és Környezetvédelmi Bizottságára (továbbiakban: Szociális Bizottság), illetve a
- polgármesterre ruházza.
A bizottság és a polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről határozatot hoz.
(3) A képviselő-testület
a) a szociális bizottság hatáskörébe rendeli az
- ápolási díj, valamint
- közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása szociális rászorultság alapján.
b) a polgármester hatáskörébe rendeli a
- rendszeres szociális segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- átmeneti segély,
- temetési segély,
- helyi közlekedési támogatása,
- időskorúak járadéka,
- köztemetés elrendelése
felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.
(4) A bizottság és a polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és a többször módosított 1993. évi III. törvény alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(5) A bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
7. § A pénzbeli ellátások kifizetése – 6. § szerint hozott – határozat alapján a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportjának feladata. A kifizetés módja:
postai átutalás,
készpénzes kifizetés,
átutalás bankszámlára.
A pénzügyi csoport további feladata:
a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet,
b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.
8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 30/1993. (II.17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.
A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai
9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát – ha e rendelet másként nem rendelkezik – évente, egy ízben felül kell vizsgálni.
(2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata.
PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
10. § Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg.
a) a Szt-ből fakadó pénzbeli ellátások:
- időskorúak járadéka,
- rendszeres szociális segély,
- lakásfenntartási támogatás,
- ápolási díj,
- átmeneti segély,
- temetési segély.
b) Az önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátás:
- helyi közlekedés támogatása.
Időskorúak járadéka
Az ellátás feltételei (Szt. 32/B – 32/E §-ai határozzák meg részletesen)
11. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorúak részére nyújtott támogatás. Az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugdíjellátásáról szóló 1997. évi LXXXXI. tv. 7. § (4)–(5) bek. szerinti nyugdíjkorhatárt – betöltött személyt, akinek:
a) havi jövedelme, valamint
b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át.
(2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy:
a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik.
Az ellátás összege
12. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege:
a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a,
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a./ pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelemének a különbözete.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.
(3) Az időskorúak járadékának havi összege maximum 10.000 Ft-tal kiegészíthető. A kiegészítésről a képviselő-testület – a kérelmező kérelmében feltüntetett kiegészítési igény alapján egyedileg – dönt.
13. § A 12. § (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek, annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el.
Speciális eljárási szabályok
14. § Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelméhez mellékelni kell a 32/1993. (II.17.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés, stb.)
15. § Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit az önkormányzat két évente legalább egyszer felülvizsgálja.
A hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok
16. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző részére.
(2) A főjegyző gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításról.
Rendszeres szociális segély
Az ellátás feltételi (Szt. 37/A. – 37/G §-ai határozzák meg részletesen).
17. § (1) Az önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki
a) a 18. életévét betöltött és aktív korú, továbbá
aa) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy
ab) vakok személyi járadékában részesül, illetőleg
ac) fogyatékossági támogatásban részesül,
b) aktív korú nem foglalkoztatott feltéve, hogy megélhetése más módon nem tisztázott.
(2) Az (1) bek. alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetése
a) az (1) bek. a) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.
b) az (19 bek. b) pontjában megjelölt személynek, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át és vagyona sem neki, sem családjának nincs.
(3) Az (1) bek. b) pontja alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személynek minősül az, aki
a) munkanélküli járadék folyósítását – keresőtevékenység folytatása miatt – a folyósítási idő lejártát megelőzően született meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján munkanélküli járadékra nem szerez jogosultságot, vagy
b) munkanélküli járadék, illetőleg jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamát kimerítette, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy
c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző kettő évben az illetékes munkaügyi központtal, annak kirendeltségével illetve a települési önkormányzattal legalább egy év időtartamig együttműködött és kereső tevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát.
(4) A család jövedelemszámításánál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított munkanélküliek jövedelempótló támogatás, illetőleg az Flt. alapján folyósított munkanélküli járadék összegét figyelmen kívül kell hagyni.
18. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzattal együttműködni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korú nem foglalkoztatott személy
a) a települési önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát, és
b) a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, továbbá
c) a (3) bekezdés szerint felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy
d) a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, (4) bekezdésben szabályozott programban részt vesz.
(3) A (2) bekezdés c.) pontja szerinti együttműködési kötelezettségben résztvevő szervek
a) helyi önkormányzat,
b) a munkaügyi központ, az önkormányzat e tárgyban kötött megállapodás alapján.
(4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetébe a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele az e bekezdésben meghatározott együttműködési programban való részvétel. Az érintettnek a munkaügyi központ kirendeltségének programjában való részvétellel kell eleget tennie az együttműködési kötelezettségnek, amennyiben az önkormányzat és a munkaügyi központ e tárgyban kötött megállapodást. A megállapodás megkötéséért és fennmaradásáért a polgármester tartozik felelősséggel. Az együttműködési program keretében az érintett köteles részt venni legalább egy – a munkaügyi központ által szervezett - munkavégzésre történő felkészülési programban, vagy az egyéni képességet fejlesztő foglalkozáson, tanfolyamon, képzésen. Amennyiben az érintett az előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a számára folyósított ellátást meg kell szüntetni.
Speciális eljárási szabályok
19. § A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:
- 1. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot,
- 5. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá
b) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztett kérelmező esetében az OEP Országos Orvosszakértő Intézetének I. fokú orvosi bizottsága – munkaképesség csökkenésének %-os mértékéről készült – szakvéleményét.
c) vak személy esetében a Nyugdíjfolyósító igazolását arról, hogy vakok személyi járadékában részesül.(Nem kell mellékelni az igazolást, ha a jegyző nyilvántartásában szerepel a járadékos.)
d) aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében
da) a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartamának kimerítéséről szóló határozatot, feltéve, hogy azt nem az önkormányzat hozta, vagy
db) a munkaügyi központ igazolását a 17. § (3)bekezdés c.) pontjában előírt együttműködési kötelezettség teljesítéséről,
dc) a munkaügyi központ igazolását a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának lejártáról,
dd) a munkaügyi központ igazolását – a 17. § (3) bek. a.9 pontja szerinti esetben arról, - hogy a munkanélküli járadékra való jogosultság nem áll fenn,
de) az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát.
20. § Ha az önkormányzat vitatja a vagyonnyilatkozatot
a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítására,
b) járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét, a vám- és pénzügyőrség által alkalmazott vámérték megállapítása iránt intézkedik.
21. § Az érintettet a kérelem benyújtásakor tájékoztatni kell az együttműködés kötelezettségről. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, mértékéről, a kötelezettség megszegésének következményeiről.
22. § A rendszeres szociális segély iránti kérelem a 17. § (3) bekezdés b.) pontjában foglalt esetben a munkanélküli járadék folyósítási időtartamának kimerítéséről, a 17. § (3) bek. a) pontjában foglalt esetben pedig a keresőtevékenység megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül nyújtható be. E határidő a gyermekgondozási segély igénybevétele esetében harminchat hónap.
23. § (1) Az önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás keretében a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára foglalkoztatást kell biztosítani.
(2) A foglalkoztatási kötelezettség az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásnak minősül:
- a közmunka,
- a közhasznú munka,
- a közcélú munka.
A foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.
(3) Közcélú munka keretében foglalkoztatható:
a) a rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult,
b) a rendszeres szociális segélyben részesülő,
c) a 17. § (3) bek. a.) pontjában foglaltak szerint a települési önkormányzattal együttműködő aktív korú nem foglalkoztatott személy.
24. § (1) A települési önkormányzat a rendszeres szociális segély megállapítása előtt az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának lehetőségét megvizsgálja. Ha az önkormányzat a kérelmező foglalkoztatását 30 napon belül biztosítja, akkor a kérelem benyújtása és a foglalkoztatás megkezdése közötti időtartamra a rendszeres szociális segély havi összegének időarányos része jár. Ha az önkormányzat a segélyre irányuló kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a kérelmező foglalkoztatását nem tudja biztosítani, - a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a kérelem benyújtásának időpontjától rendszeres szociális segélyt állapít meg a kérelmező részére.
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy akkor köteles a települési önkormányzat által az (1) bek. szerint felajánlott, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott munkát elfogadni, ha
a) a munka a szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének, valamint a Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és
b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,
c) részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bek. d) pontjában meghatározott időtartam felé nem haladja meg és a várható havi keresete legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri.
25. § (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak
a) a személynek, aki:
aa) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve, ha annak összege nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 17. § (1) bekezdésének:
b) pontjában megjelölt személy esetében a 80 %-át,
c) pontjában megjelölt személy esetében pedig 70 %-át.
- előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
c) az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, aki:
ca) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt.
bb) a rendszeres szociális segély megállapítását megelőzően, valamint a segély folyósításának időtartama alatt nem működött együtt, ideértve azt az esetet is, ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg.
bc) katonai szolgálatot teljesít,
bd) az Flt. szerinti munkanélküli járadék megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
be) kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést,
bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás szerint tanulmányokat folytat, az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
(2) Az aktívkorú nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított 36 hónapon belül – ide nem értve az (1) bek. bb) pontja szerinti megszüntetési esetet – ismételten megállapítható, amennyiben a kérelmező munkanélküli járadékra jogosultságot nem szerzett és a rendszeres szociális segélyre való jogosultság jövedelmi feltételei egyébként fennállnak.
26. § Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.
27. § Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot évente felülvizsgálja. Ha a segélyre való jogosultság feltételinek felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja. Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére a segély akkor folyósítható tovább, ha – az általános jogosultság feltételek fennállta mellett – a vonatkozó előírásoknak megfelelően a települési önkormányzattal együttműködött.
Összege
28. § (1) A rendszeres szociális segély havi összege
a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén 70 %-a.
b) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az a.) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
(2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják, köteles az alkalmi munkavállalói könyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap első munkanapján bemutatni az önkormányzat jegyzőjének.
(3) Az önkormányzat a tárgyhóra járó rendszeres szociális segély összegét a segély szüneteltetésnek időtartamára jutó, valamint az alkalmi munkavállalási napokra jutó segély összegével csökkenti.
A hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok
29. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek.
(2) A főjegyző gondoskodik a rendszeres szociális segélynek a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
Lakásfenntartási támogatás
Az ellátás feltételei (Szt. 38-39. §-ai határozzák meg)
30. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában együtt élő személyek
a) a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek, és
b) lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) a településen elismert lakásnagyság minimálisan 25 m2/fő, de legfeljebb 100 m2
b) a településen elismert lakás minőség: komfort nélkülitől az összkomfortig
c) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre számított havi jövedelmi határa:
- nem egyedül élő esetében a határ: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a,
- egyedül élő esetében a határ: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a.
d) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele:- a havi lakásfenntartási költségnek a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya legfeljebb 35 % lehet.
(3) A lakásfenntartásra nyújtott támogatás esetében lakásfenntartási költségen a:
- lakbért vagy albérleti díjat,
- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét,
- közös költséget,
- szemétszállítás, csatorna használati díjat és vízfogyasztást 10 m3/hó/család mértékig,
- villanyáram fogyasztás 200 KW/hó/család mértékig,
- gázfogyasztás, tüzelő anyag költség a fűtési szezonban számlákkal igazolt összes mennyiség 1/6 részének mértékéig,
- csatorna és szennyvízhálózat fejlesztéséből adódó FUNDAMENTA havi törlesztő részletét.
Speciális eljárási szabályok
31. § (1) A 30. § (1) bekezdése alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részleteit.
(2) A lakásfenntartási támogatás egy évre (azaz 12 hónapra) – benne foglalva a fűtési szezont – jár.
(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.
32. § (1) A lakásfenntartási támogatást kérő a lakásfenntartás, illetve a lakhatás költségei körül:
a) a lakbért, illetve az albérleti díjat, a lakásbérleti, illetve az albérleti szerződés másolatával
b) a lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét a pénzintézet igazolásával,
c) a közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal,
d) egyedi fűtésű lakások esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlákkal igazolja.
(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.
Összege
33. § A lakásfenntartási támogatás összege: 12.000, - Ft/év (azaz: 1.000 Ft/hó).
Ápolási díj
Az ellátás feltételei (Szt. 40-44. §-ai határozzák meg)
34. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
35. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletet igénylő
a) súlyos fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
(2) Az önkormányzat ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, akkor ha:
- jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél,
- egyedülálló esetén annak 150 %-ánál nem magasabb.
(3) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos intézményi ellátásban, illetőleg óvodai gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozás időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak.
c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,
e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi – gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.
(4) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghalt,
d) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(5) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő harmadik hónap első napjával kell megszüntetni.
Speciális eljárási szabályok
36. § (1) Az ápolási díjról az ápolást végző személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete dönt. Túrkeve állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező személy esetében az önkormányzat szociális bizottsága dönt.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos:
a) igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
b) szakvéleményt arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul,
c) a polgármesteri hivatal részéről az ápolási díj megállapításával kapcsolatos eljárás során kötelezően elkészített környezettanulmányt,
(3) A háziorvos az igazolást az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetőleg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtóintézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. Az ápolási díjat kérelmező, illetve települési önkormányzat a (2) bekezdés b) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől kérheti.
(4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a 35. § (2) bek. ad)-ac) alpontban meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolást.
37. § Az ápolási díjat megállapító bizottság (szerv) megszünteti az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.
38. § (1) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosító. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagság esetén magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.
(2) Az ápolási díjra való jogosultság feltételit a Polgármesteri Hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
Összege
39. § (1) Az ápolási díj összege a 35. § (1) bekezdése alapján megállapított ápolási díj esetében nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
(2) Az ápolási díj összege a 35. § (2) bekezdése alapján megállapított ápolási díj esetében nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.
Átmeneti segély
Az ellátás feltételei (Szt. 45. §-a határozza meg)
40. § (1) Az önkormányzat átruházott hatáskörében a polgármester átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére.
(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni,
- akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíjat,
- egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át nem haladja meg.
41. § Ugyanaz a személy egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal (rendkívül indokolt esetben 6 alkalommal) részesülhet átmeneti segélyben.
Speciális eljárási szabályok
42. § (1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.
(2) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott átmeneti segély céljának megfelelő felhasználásával – lásd. 44. § (3) bekezdés – kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható.
(3) Az esetenkénti segély egyszeri összegét – rendkívül indokolt esetben – rászorultságtól függően maximum a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegében lehet megállapítani.
(4)
a) Esetenkénti gyógyszertámogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásra em jogosult, vagy jogosult ugyan, de közgyógyellátási igazolványra fel nem írható gyógyszerköltségét jövedelmi helyzete miatt nem képes megfizetni és egy főre eső
b) jövedelme alapján esetenként segélyre jogosult.
c) Kérelmező az indokolt gyógyszerköltséget a gyógyszerforgalmazó által kiadott igazolással köteles a kérelemhez igazolni.
Összege
43. § (1) Az esetenként megállapított átmeneti segély összege 1.000,- Ft-nál kevesebb, és 10.000,- Ft-nál több nem lehet.
(2) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.
(3) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben
a) a kérelmező életmódja, életvitel arra enged következtetni és
b) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező részére megállapított átmenti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem pl. élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani.
c) a természetbeni ellátás formájaként kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek megvásárlásáról a hivatal a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton keresztül gondoskodik.
Temetési segély
Az ellátás feltételei (Szt. 46. §-a határozza meg)
44. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:
a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori kétszeresét, egyedül élő esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült,
c) aki a halálesettől számított 30 napot meghaladóan kérelmezi a segélyt.
Speciális eljárási szabályok
45. § A temetési segély kérelemhez mellékelni kell:
- a temetés költségeiről szóló (a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított) számlák eredeti példányát,
- az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,
- az eltemettető és/vagy családtagjainak jövedelemigazolását.
Összege
46. § A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-a 2003. évben 12.000 Ft.
Helyi közlekedés támogatása, Az ellátás feltételei
47. § (1) E rendelt 10. § b/ pontja alapján az önkormányzat által megállapított egyéb pénzbeli ellátást a túrkevei állandó lakcímmel rendelkező és a 287/1997.(XII.29.) sz. Korm. rend. 26. §-ában leírt feltételeknek megfelelő személyek részére – kérelemre – biztosítja a helyi és helyközi közlekedés igénybevételének támogatásakor.
(2) A támogatási kérelmet a polgármesterhez címezve lehet benyújtani.
Összege
48. § A támogatás éves összege a helyi buszközlekedés éves bérlete árának tárgyévre számított időarányos része, valamint ezer forint tárgyévre számított időarányos része helyközi közlekedésre.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
49. § (1) Az adott pénzbeli ellátások tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy (szociális bizottság, polgármester) öntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyithatóak.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
50. § Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:
- lakásfenntartási támogatás,
- átmeneti segély,
- köztemetés (temetési segély a teljes temettetési költséget magába foglalja)
b) jellegükből adódóan természetbeni ellátások:
- közgyógyellátás,
- élelmiszer, a tankönyv, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
Köztemetés
Az ellátás feltételei (Szt. 48. §-a határozza meg)
51. § A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
Összege
52. § A köztemetést elrendelő határozatban a költségeket hagyatéki teherként fel kell tüntetni és az illetékes közjegyzőnél bejelenteni, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.
Közgyógyellátás
Az ellátás feltételei (Szt. 49. § - 54. §-ai határozzák meg)
53. § A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére a közgyógyellátási igazolvány állítható ki.
54. § (1) Közgyógyellátásra jogosult
a) bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú,
b) az Szt. 37/A. § (1) bek. a) pontja szerint rendszeres szociális segélyben részesülő,
c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,
d) a sorkatonai családi segélyben részesülő,
e) a központi szociális segélyben részesülő,
f) a rokkantsági járadékos,
g) az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban,
h) az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.
(2) a települési önkormányzat szociális bizottsága az (1) bekezdésben foglaltakon túl annak megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, aki szociális rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapításának szempontjából figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár legfeljebb
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-ánál
- egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ánál alacsonyabb nem lehet.
Speciális eljárási szabályok
55. § (1) Az igazolványt a jogosult lakóhelye szerinti illetékes jegyző állítja ki.
(2) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell az 55. § (2) bekezdés alapján benyújtott igény esetén:
- a kérelmező és családja jövedelemigazolását,
- a háziorvos igazolását a („Orvosi Beutalás – Javaslat – Igazolás” nyomtatványon) részére havonta rendelt gyógyszerek megnevezéséről, valamint a gyógyszer kiadója igazolását a gyógyszerfogyasztás költségeiről.
56. § A kérelem elbírálását megelőzően az 55. §. (2) bek.-e szerinti kérelmeknél a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője környezettanulmányt készíthet. Ha a kérelmező megtagadja a környezettanulmány elkészítésében való közreműködést, akkor kérelme elutasítható.
57. § Az érintettnek a közgyógyellátásra való jogosultságról a szociális bizottság hatáskörébe tartozó esetekben a szociális bizottság határozatot hoz.
Egyéb természetbeni ellátások
58. § (1) A pénzbeli ellátások különösen a következő természetbeni ellátási formákban is nyújthatóak:
- élelmiszer kifizetése,
- tankönyv kifizetése,
- tüzelő kifizetése, biztosítása,
- közüzemi díjak (egy részének) átvállalása, kifizetése,
- gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintettet az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.
(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a határozatban kell dönteni.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
59. § (1) Az Sztv. 58/B. § (2) bekezdése alapján Túrkeve Város Önkormányzata helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatás tervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy ülést tart.
(3) Tagjai az önkormányzat működési területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői: - egészségügyi int. vezetője, - szociális intézmény vezetője, - szociális ügyekkel foglalkozó alpolgármester, - szociális bizottság elnöke, - a polgármesteri hivatal igazgatási osztályvezetője.
60. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) családsegítés,
d) speciális alapellátási feladatok.
Étkeztetés
Az ellátás feltételei (Szt. 62. §-a határozza meg)
61. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségügyi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.
(3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek, vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.
(4) Az önkormányzat e feladatát saját intézménye útján látja el.
Összege:
62. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.
(2) A térítési díj összege – 2003. március 1-től – szociális étkeztetés: 319,- Ft/nap/fő.
Házi segítségnyújtás
Az ellátás feltételei (Szt. 64. § - 65. §-ai határozzák meg)
63. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni:
a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
(2) Az önkormányzat e feladatát saját intézménye útján látja el.
Összege
64. § A házi segítségnyújtás térítési díja – 2003. 03. 01-től – gondozási óránként 250,- Ft.
Családsegítés
Az ellátás feltételei (Szt. 64. § - 65. §-ai határozzák meg)
65. § (1) A családsegítő szolgáltatásban nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, különböző közösségi csoportok jólétéhez, fejlődéséhez, a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.
(2) A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak a krízishelyzet megszüntetése, az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(3) Az önkormányzat e feladatát saját intézménye útján látja el.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSI FORMÁK
66. § Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Az ellátás feltételei (Szt. 67. § - 71. §/B. §-ai határozzák meg)
67. § (1) Az Idősek Otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.
(2) Az idősek otthonában az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni.
(3) A térítési díj összege: Az Idősek Otthonában történő ellátásért - 2003. 03.01-től fizetendő térítési díjak:
- I. részleg 927 Ft/nap/fő; 27.800 Ft/hó/fő
- II. részleg 1.057 Ft/nap/fő; 31.700 Ft/hó/fő
Nappali ellátást nyújtó intézmények
Az ellátás feltételei (Szt. 75. §. – 79/A. §-ai határozzák meg)
68. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeli tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatikra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
(2) Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmagukat ellátására részben képes időskorúak napközbeli gondozására szolgál.
(3) Az Idősek Klubjába felvehető az a 18. életévet betöltött személy is, aki egészségügyi állapotára figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott támogatásra szorul.
(4) A térítési díj összege az Idősek Klubjában történő ellátásért - 2003. 03. 01-től – fizetendő térítési díjak:
- csak ebéd 285,- Ft/nap/fő
- reggeli és vacsora 142,- Ft/nap/fő
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉS
69. § Ez a rendelet kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az, az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
70. § E rendelet hatályba lépésével egyidejúleg hatályukat vesztik: a 13/2000.(IV.20.) sz., a 17/2000.(V.25.) sz., a 12/2001.(IV.25.) sz., a 3/2002.(III.5.) sz., a 8/2003.(II.28.) sz. önkormányzati rendeletek.