1. § (1) A jelen rendelet hatálya Túrkeve Város igazgatási területére (bel-és külterületére) terjed ki, kivéve a szabályozási terven jelölt továbbtervezésre szánt területeket. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat, kötelezettségeket és előírásokat fogalmazza meg.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(3) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amely alól az első fokú építési hatóság csak azon a területen és abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyban arra a rendelet feljogosítja.

2. § (1)¹ A rendelet előírásait az annak 3.1. és 3.2. mellékletét képező szabályozási tervekkel (T-6, T-7 jelű tervlap) együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló hatályos jogszabályban² meghatározott építési munkák körét nem bővíti. Az építésügyi hatóság az építési engedély-kérelmek elbírálása során vizsgálja azokat a szempontokat, melyeket számára a hatályos jogszabály¹ kötelezően meghatároz.

(3) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint történhet.

(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható.

(5) Épület építése csak olyan építési telken engedélyezhető, amely közútról, vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető.

3. § (1) A szabályozási tervlapokon alaptérképi elemek, továbbá (kötelező) szabályozási elemek szerepelnek: Szabályozási elemek:

(2) A (kötelező) szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók.

4. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (építési övezetekre) tagozódik:

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

5. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervek alapján kell gondoskodni. A belterületbe kerülő területek rendeltetését, építési övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, a hatályos jogszabályokban meghatározott földhivatali munkarészek elkészítésekor és jóváhagyásakor szakaszosan is végrehajtható.

(2) Belterületbe vonandó területek (a T-7 jelű szabályozási tervlap szerint):

6. § (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlap tünteti fel. Túrkeve lakóterületei a

(2) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóterület telkein a lakóépületen kívül a lakosság alapfokú ellátását biztosító kereskedelmi, vagy szolgáltató és kisüzemi termelő és tároló épületek is elhelyezhetők az építési övezeti előírások betartásával. Meglévő lakóépület – igény esetén – ilyen célra átminősíthető.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(4) A lakóterületeken belül csak a 32-36. §-okban előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(5) Gyermekintézmények telkétől számított 50 m-en belül haszonállattartás nem engedélyezhető.

(6) A kialakult lakóterületeken belül az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan kell megállapítani. Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők.

(7) Kialakult lakóterületeken belül a szomszédos telkeken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolságtól eltérő mértéket, amennyiben a kialakult helyzet indokolja, a következő esetekben szabad alkalmazni:

(8) Azon építési övezetekben, melyekben „melléképület” építése engedélyezhető, a „melléképület” a „főépület” takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,5 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,5 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a „főépületben”, vagy a mögé kell elhelyezni. „Melléképületet” az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. 50 m²-nél nem nagyobb kisipari- és barkácsműhely, valamint kisüzemi termelő létesítmény „melléképületként” elhelyezhető, de azok bruttó alapterülete nem lehet nagyobb, mint a főépületé. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással, magastetővel építendők.

(9) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, minimum 30 %-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető (Lk, Lke építési övezetekben).

(10) Közterületen lévő garázsok átminősítése (kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmény, illetve műhely céljára) nem engedélyezhető.

(11) A lakóövezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

7. § (1) A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület. A kivételesen elhelyezhető épületek csak az építési övezetre általánosan jellemző kapacitással, beépítéssel és környezeti feltételekkel létesíthetők.

(2) A nagyvárosias lakóterület építési övezetének előírásai:

Építési övezet jele: Ln; legkisebb kialakítható telekterület (m2): K; legkisebb kialakítható telekszél (m): K, megengedett legnagyobb beépítettség: 60 %; legkisebb zöldterület: 20%; beépítési mód: SZ (T); legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 12,5–14,5 m.

K: a méret az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg, SZ(T): szabadon álló (tömbtelkes)

(3) Az építési övezetben igény esetén – a vonatkozó hatályos jogszabály előírásaival meghatározott építési hely területén - önálló építményként megfelelő építészeti kialakítású (hagyományos szerkezetű, magastetős,) sorgarázsok elhelyezése engedélyezhető. Egyéb melléképület és kerítés nem létesíthető. A meglévő lapostetős lakóépületekre magastető-ráépítés engedélyezhető.

(4) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 50 % a terepszint feletti beépítés alatt.

8. § (1) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők még a helyi lakosságot ellátó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, valamint kivételesen szálláshely szolgáltató épület és igazgatási épület. A kivételesen elhelyezhető épületek csak az építési övezetre általánosan jellemző kapacitással, beépítéssel és környezeti feltételekkel létesíthetők.

(2) A kisvárosias lakóterület építési övezetének előírásai:

Építési övezet jele: Lk; legkisebb kialakítható telekhányad/rendeltetési egység: 180 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 8,0 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 60%; legkisebb zöldfelület: 30%; beépítési mód: Z, CS; legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-7,5 m.

Z,CS: zártsorú és csoportos beépítési mód

(3) Az építési övezetben „melléképületként” garázs és a háztartással kapcsolatos építmények (nyárikonyha, tárolók, stb.) építhetők. A „melléképület” legnagyobb építménymagassága 3,5 m, tetőgerinc-magassága 6,5 m lehet.

(4) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető.

9. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezhető:

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezetei:

Építési övezet jele: Lke-1; legkisebb kialakítható telekterület: 550 m2; legkisebb beépíthető telekszélesség: 14¹ m; legkisebb beépíthető telekmélység: 35 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; legkisebb zöldfelület: 50%; beépítési mód: K; legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,5 m.

Építési övezet jele: Lke-2; legkisebb kialakítható telekterület: 300 m2; legkisebb beépíthető telekszélesség: 10⁴ m; legkisebb beépíthető telekmélység: 20⁵ m; megengedett legnagyobb beépítettség: 30%; legkisebb zöldfelület: 50%; beépítési mód: K; legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,5 m.

K: a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg,

(3) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épület-tömegben helyezhető el.

(4) Az építési övezetekben „melléképületként” garázs és a háztartással kapcsolatos épületek (nyárikonyha, tárolók, stb.), kisállattartás építményei és 50 m²-nél nem nagyobb bruttó alapterületű kisipari termelő-tároló építmény (barkácsműhely) építhetők, továbbá az OTÉK 1. sz. melléklete szerinti melléképítmények helyezhetők el. Az Lke-1 építési övezetben a „melléképületeket” a hátsókertben, a főépület takarásában kell elhelyezni. Az Lke-2 építési övezetben melléképület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető. A „melléképület” maximális építménymagassága 3,5 m, tetőgerinc-magassága 6,5 m lehet.

(5) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség+10% mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 80 % a terepszint feletti beépítés alatt.

(6) Az építési övezetekben az épületeket a környező beépítéshez illeszkedő módon, kizárólag magastetővel (30-45° közötti hajlásszöggel) szabad kialakítani. Az épületeket a terepre kell illeszteni, 1 m-nél nagyobb feltöltésen épületet elhelyezni nem szabad. Az elhelyezni kívánt épületeket és építményeket együtt kell megtervezni és engedélyezni.

10. § (1) A hétvégi házas üdülőterület legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben elhelyezhető:

(2) Üdülőterületi besorolású a Kincses kert, valamint a Drága kert szabályozási tervben lehatárolt része.

(3) A hétvégi házas terület építési övezetének előírásai:

Építési övezet: Üh; legkisebb kialakítható telekterület: 550 m2; legkisebb beépíthető telekszélesség: 10 m; legkisebb beépíthető telekmélység: 25 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 15%; legkisebb zöldfelület: 60%; beépítési mód: O; legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

O: oldalhatáron álló beépítési mód

(4) Az építési övezetben az épületeket igényesen, tájbaillő módon, kizárólag magastetővel (25-45° közötti hajlásszöggel) szabad kialakítani.

(5) Terepszint alatti építmények (pince, garázs) elhelyezése a maximális beépíthetőség mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.

(6) A hétvégi házas üdülőövezetekben a zöldfelületek kialakítására a lakóterületeknél meghatározott zöldfelületi feltételek [6. § (11) bek.] előírásai vonatkoznak.

11. § (1) A vegyes területek építési övezeti tagolását a T-7 jelű szabályozási tervlap tünteti fel. Túrkeve vegyes területei a

(2) A vegyes területek részletes előírásait a 12-13. §-ok tartalmazzák. A vegyes területeken az épületeket magastetővel, a környező beépítés jellegét figyelembe véve kell kialakítani.

(3) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása újonnan nem engedélyezhető.

(4) A vegyes területeken belül csak a 32-36. §-okban előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kisüzemi, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható.

(5) A vegyes területeken belül haszonállattartás nem engedélyezhető.

(6) Az előkert méretét a kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni.

(7) Kialakult vegyes területeken belül a szomszédos telkeken lévő „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények közötti legkisebb távolságtól eltérő mértéket, amennyiben a kialakult helyzet indokolja, a következő esetekben szabad alkalmazni:

(8) Azon építési övezetekben, melyekben „melléképület” építése engedélyezhető, a „melléképület” a „főépület” takarásában, a hátsókertben helyezhető el, 3,5 m-es legnagyobb építménymagasság és 6,5 m-es legnagyobb gerincmagasság betartásával. Kazánházat a „főépületben”, vagy a mögé kell elhelyezni. „Melléképületet” az OTÉK hátsókertre vonatkozó előírásaitól eltérően, vagy a hátsó telekhatárra elhelyezni (meglévő, kialakult kis telekmélység esetén) csak akkor szabad, ha ez a szomszédos ingatlan használatát és beépíthetőségét nem korlátozza. Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők. A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással, magastetővel építendők.

(9) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,80 m magas, minimum 30 %-ban áttört kerítés létesítése engedélyezhető.

(10) A vegyes övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

12. § (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen a vonatkozó hatályos jogszabály³ figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény.

(2)⁴ A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

Építési övezet jele: Vt-1; legkisebb kialakítható telekterület: 1000 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 16 m; megengedett legnagyobb beépítettség 25%; legkisebb zöldfelület: 30%; beépítési mód: K; legkisebb legnagyobb építménymagasság: 5,5-7,5 m.

Építési övezet jele: Vt-2; legkisebb kialakítható telekterület: 400 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m; megengedett legnagyobb beépítettség 60%; legkisebb zöldfelület: 20%; beépítési mód: K; legkisebb legnagyobb építménymagasság: 7,5-10,5 m.

Építési övezet jele: Vt-2*; legkisebb kialakítható telekterület: 400 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m; megengedett legnagyobb beépítettség 60%; legkisebb zöldfelület: 20%; beépítési mód: K; legkisebb legnagyobb építménymagasság: 3,0-10,5 m.

Építési övezet jele: Vt-3; legkisebb kialakítható telekterület: 400 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m; megengedett legnagyobb beépítettség 75%; legkisebb zöldfelület: 15%; beépítési mód: K; legkisebb legnagyobb építménymagasság: 7,5-10,5 m.

Építési övezet jele: Vt-4; legkisebb kialakítható telekterület: 400 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 16 m; megengedett legnagyobb beépítettség 75%; legkisebb zöldfelület: 15%; beépítési mód: K; legkisebb legnagyobb építménymagasság: 9,0-15,0 m.

K: a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg.

(3) A Vt-1 jelű építési övezetben elsősorban telekigényes (oktatási, művelődési, illetve szállás-) létesítmények (óvoda, általános- és középiskola, kollégium, oktatási, művelődési, egészségügyi intézmények stb.), valamint lakóépületek helyezhetők el. Az épületek előkertje a kialakult állapot szerinti, illetve ahhoz igazítandó.

(4) A Vt-2 jelű építési övezetben elsősorban igazgatási, művelődési, egészségügyi, illetve iroda funkciójú létesítmények, valamint lakóépületek helyezhetők el. Az épületek előkertje a kialakult állapot szerinti, illetve ahhoz igazítandó.

(5) A Vt-3 jelű építési övezetben elsősorban nagyobb kereskedelmi, vendéglátó, valamint szolgáltató (beleértve a háziipart is) funkciójú létesítmények, továbbá lakóépületek helyezhetők el. Az épületek előkertje a kialakult állapot szerinti, illetve ahhoz igazítandó.

(6) A Vt-4 jelű építési övezetben elsősorban nagyobb kereskedelmi, vendéglátó, valamint szolgáltató funkciójú létesítmények, továbbá magasabb szintű oktatási, továbbképzési intézmények, és ahhoz kapcsolódó szállásférőhely-létesítmények (pl. kollégium) helyezhetők el, a kialakult állapothoz igazodó beépítéssel.

(7) Intézmények telkén, illetve épületében szolgálati, gondnoki lakások elhelyezése is engedélyezhető.

(8) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség+10% mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.

(9) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak. Szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad. Az építési övezetekben csak igényes kialakítású, magastetős épület építhető.

13. § (1) A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhetők: igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint lakóépület.

(2) A központi vegyes terület építési övezetének legfontosabb előírásai:

Építési övezet jele: Vk; legkisebb kialakítható telekterület (m2): K; legkisebb kialakítható telekszélesség: 10 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 60%; legkisebb zöldterület: 20%; beépítési mód: K; legkisebb-legnagyobb építménymagasság (m): K.

K: a méret és a beépítési mód az illeszkedés elve alkalmazásával állapítandó meg,

(3) Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) elhelyezése a maximális beépíthetőség + 10% mértékéig engedélyezhető, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.

(4) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek nem károsodhatnak. Szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad. Az építési övezetekben csak igényes kialakítású, magastetős épület építhető.

14. § (1) Az építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállítás-igénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben elhelyezhetők még, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő és sportlétesítmény is. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető még a vonatkozó, hatályos jogszabályban⁵ előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség + 10 % mértékéig, ebből legalább 60 % a terepszint feletti beépítés alatt.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetének előírásai:

Építési övezet jele: Gksz; legkisebb kialakítható telekterület: 2000 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 30 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 35%; legkisebb zöldfelület: 25%; beépítési mód: SZ; legnagyobb építménymagasság: 9,0 m*

SZ: szabadon álló beépítési mód

* technológiai kényszer (olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el) esetén - kivételként - ettől a beépíthető alapterület 50 %-ábanel szabad térni

(3) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül a vonatkozó, hatályos jogszabályban⁶ felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

(4) Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között. A tervezett ipari és raktárépületeket igényes homlokzattal, 10 és 25 közötti hajlásszögű magastetővel kell kialakítani.

15. § (1) Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az ipari gazdasági területen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Terepszint alatti építmények (tároló, szint alatti parkoló) az építési övezetben elhelyezhetők, a maximális beépíthetőség+10% mértékéig, ebből legalább 60% a terepszint feletti beépítés alatt.

(2)⁷ Az ipari gazdasági területek építési övezeteinek előírásai:

Építési övezet jele: Gip-1; legkisebb kialakítható telekterület: 2000 (4500*) m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 35 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %; legkisebb zöldfelület: 25%; beépítési mód: SZ; legnagyobb építménymagasság: 12,0** m.

Építési övezet jele: Gip-2; legkisebb kialakítható telekterület: 3000 m2; legkisebb kialakítható telekszélesség: 30 m; megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %; legkisebb zöldfelület: 30%; beépítési mód: SZ; legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

SZ: szabadon álló beépítési mód , minimális építménymagasság : 4,5 m lehet

*a volt AFIT-teleptől ÉNy-ra tervezett ipari gazdasági területre vonatkozó előírás

** technológiai kényszer (olyan gépészeti berendezés elhelyezésének szükségessége, mely ilyen belmagasságú épületben nem fér el) esetén – kivételként – ettől a beépíthető alapterület 50 %-ában el szabad térni.

(3) A Gip-1 jelű építési övezetben elsősorban nem jelentős zavaró hatású ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási célú épületek helyezhetők el. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhetők még a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, valamint egyházi, oktatási, egészség-ügyi, szociális épületek. A telkeken belül legalább 6 (a volt AFIT-teleptől ÉNy-ra tervezett ipari gazdasági területen 10) m-es elő- oldal- és hátsókert biztosítandó. Lakóterülettel határos telkeken belül a lakótelkek felé legalább 5 m-es telken belüli védőfásítás biztosítandó.

(4) A Gip-2 jelű építési övezetben a fertőzésveszélyes, bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági, vagy gazdasági jellegű tevékenységekhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el. Az építési övezetben kivételesen elhelyezhetők még a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakások, valamint egészségügyi, szociális épületek. A telkeken belül legalább 10 m-es előkert, és 20 m-es oldal és hátsókert biztosítandó. A telkeken belül a lakóterületek felé legalább 5 m-es beültetési kötelezettségű terület biztosítandó.

(5) A Gip-2 jelű építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területét portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(6)⁸ Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között. A tervezett ipari és raktárépületeket igényes homlokzattal, 0,5^o és 25^o közötti hajlásszögű magastetővel kell kialakítani.

(7) Ipari gazdasági területeken (Gip-1 és Gip-2 jelű építési övezetben) a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

16. § (1) A különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

17. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét, és védőtávolságát a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(2) A szabályozási tervlapokon a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye, stb.) irányadónak tekintendők.

(3) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(4) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védőtávolság van. A védőtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Az országos mellékutak mentén a védőtávolság értéke a tengelytől mért 50-50 m.

(5) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

(6) A 42102 j. út nyomvonalát meg kell hosszabbítani a 42133 j. útig. A külterületi nyom-vonalon a tervezett úttengelytől mért 15-15 méteren belül építmény nem helyezhető el.

(7) A belterületen a 42102 j. út nyomvonala a József A. u. - Bajcsy Zsilinszky u.-i szakaszt követően a Széchenyi utcára kerül (a jelenleg a Közútkezelő KHT kezelésében lévő Kossuth L. u. helyett), a jelenlegi szabályozási szélesség megtartásával, majd annak folytatásában - távlatban - egy új útszakasz építendő az autóbuszpályaudvar mellett, min. 18,0 m szabályozási szélességgel, mely a Holt-Berettyó feletti hídon tér vissza a jelenlegi nyomvonalba.

(8) Az önkormányzati úthálózaton belül helyi gyűjtőúti szerepet tölt be a Kinizsi utca, az Attila u., a Rákóczi u.-Szabadság út-Pásztói u., a Thököly u., valamint a Kenyérmezei út.

(9) Ki kell építeni a Túrkeve és Fegyvernek (Örményes) közötti közvetlen útkapcsolatot. A nyomvonal meglévő helyi útnak a 4207 j. útig történő továbbépítésével alakulhat ki. A külterületen a tervezett úttengelytől 10-10 méterre építmény nem helyezhető el.

(10) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási, és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelő paraméterekkel kell kialakítani.

(11) A vegyes használatú burkolatokat, és a meglévő, vagy tervezett közterületek térkialakítását településtervezői jogosultsággal rendelkező építész, kertépítész, közmű, és közlekedéstervezők közreműködésével készült terv alapján kell megvalósítani.

(12) A 10 méteres, vagy annál szűkebb keresztmetszetű utcákba rendszeres teherforgalmat vonzó új létesítmény nem helyezhető.

(13) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, kiskerti utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

(14) Az egyes építési övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

(15) Az eredetileg közterületi parkolóval kialakított, jelenleg is működő lakások, intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható a (17) bek. szerint.

(16) Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás közterületen is lehetséges a (17) bek. szerint.

(17) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

(18) Építési, használatbavételi engedély csak a vonatkozó, hatályos jogszabályban¹⁶, vagy a helyi parkolási rendeletben meghatározottak szerint teljes körűen megoldott parkolás, rakodás mellett adható. A megoldást helyszínrajzzal és számítással igazolni kell.

(19) A tervezett (visszaállítandó) vasútvonal mentén a pálya tengelyétől számított 50-50 méteren belül építési tevékenység csak a majdani vasút illetékes közlekedési szakhatóságával (Közlekedési Felügyelet) egyeztetetten történhet.

18. § (1) Zöldterület a "Belterületi szabályozási terv"-en Z szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) Z-kk : közpark, közkert övezet.

(3) A Z-kk övezetben épületek nem helyezhetők el. A Z-kk övezetben:

(4) Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jel: Z-kk; kialakítható és beépíthető telek legkisebb nagysága (m2): K; kialakítható és beépíthető legkisebb telek szélessége (m): K; legnagyobb beépítettség mértéke: -%; legnagyobb építménymagasság: -m.

(5) A közparkok, közkertek zöldfelülettel borított területének legalább 1/3-át háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyepszint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.

(6) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (A kertépítészeti tervnek kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet, részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.)

(7) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében:

19. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint:

(2) Az erdőterület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jel: Eg; beépíthető legkisebb teleknagyság: 10 ha; beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m; beépítés módja: SZ; legnagyobb beépítési %: 0,5%; átlagos építménymagasság: 4,5 m.

Övezeti jel: Ee; beépíthető legkisebb teleknagyság: 1 ha; beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m; beépítés módja: SZ; legnagyobb beépítési %: 2,0%; átlagos építménymagasság: 4,5 m.

Övezeti jel: Ev-1; beépíthető legkisebb teleknagyság: - ha; beépíthető legkisebb telekszélesség: - m; beépítés módja: -; legnagyobb beépítési %: 0 %; átlagos építménymagasság: - m.

Övezeti jel: Ev-2; beépíthető legkisebb teleknagyság: - ha; beépíthető legkisebb telekszélesség: - m; beépítés módja: -; legnagyobb beépítési %: 0 %; átlagos építménymagasság: - m.

(3) Az Eg övezetben az építési hely határvonalai:

(4) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az Erdőfelügyelőség hozzájárul.

(5) Az Eg övezetben az épületek, építmények csak tájbaillő, hagyományos szerkezetűek, magastetős, 35°-45° tető-hajlásszögűek lehetnek.

(6) Védett rendeltetésű erdőterületek (Ev-1) a Körös-Maros Nemzeti Park és a helyi természetvédelmi védettség alatt álló területeken található erdőterületek. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(7) Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók.

(8) A védő rendeltetésű erdőterületen (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. A védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

(9) Védő rendeltetésű erdőterületen fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé.

(10) Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása, a Nemzeti Park erdőterületein továbbá a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges.

20. § (1) A “Külterületi szabályozási terv”-en mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek sajátos használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre tagolódnak:

(2) A mezőgazdasági területekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

21. § (1) A kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telek nagysága 1500 m², szélessége legalább 14 m.

(2) A kertes mezőgazdasági területen elsősorban a növénytermesztést és az ezzel kapcsolatos tárolásra szolgáló gazdasági épületek, építmények helyezhetők el.

(3) A kertes mezőgazdasági terület részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jel: Mk; épület típus: G; beépíthető legkisebb teleknagyság 720 m2*; beépíthető legkisebb telekszélesség: 10 m oldalhatáron álló, 12 m szabadon álló; beépítés módja: SZ (O); legnagyobb beépítési %: 3%; átlagos építménymagasság: G:4,5 m.

SZ (O): szabadon álló vagy oldalhatáron álló beépítési mód, G: gazdasági épület

* Lsd. még az (4) bekezdést!

(4) Amennyiben a korábban már kialakított, közvetlenül szomszédos földrészletek területe csak együttesen éri el a 720 m²-t, és együttesen szélesebbek, mint 16 m, akkor a közös földrészlet határon egy közös gazdasági épületet helyezhetnek el a két földrészlet nagyságának legfeljebb 3%-os beépítettségével.

(5) Az építési hely határvonalai az övezet telkein:

(6) Egy telken egy gazdasági épület helyezhető el. A gazdasági épület egy max. nettó 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magába foglalhat.

(7) Az övezetben kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek helyezhetők el. Az (2) bekezdés szerinti épületek, építmények kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

(8) Az épületek feltöltésen nem helyezhetők el.

(9) Különálló árnyékszék nem létesíthető.

(10) Az övezetben növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető.

(11) Az övezet területén levő, meglévő lakóépületek megmaradhatnak, felújíthatók, amennyiben az OTÉK-ban előírt infrastrukturális feltételek biztosíthatók.

(12) Az övezetben állatok az állattartásról szóló önkormányzati rendelet előírásainak figyelembevételével tarthatók.

22. § (13) A hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági területek a telekalakítás és az épületek, építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

(14) Az Má-1 és Má-2 övezet területén kialakítható legkisebb földrészlet nagysága 3.000 m², szélessége 30 m. Az Má-3 övezet területén kialakítható legkisebb földrészlet nagysága 1ha (10.000 m²), szélessége 50 m.

(15) Az általános mezőgazdasági övezetekre az alábbi általános előírások vonatkoznak:

(1) Az általános mezőgazdasági övezetek részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jel: Má-1; épület típus: gazdasági épület; a beépíthető telek legkisebb nagysága: 20.000 m2 (ha); a beépíthető legkisebb telek szélessége 50 m; beépítettség legnagyobb mértéke 3%; átlagos építménymagasság: G: 7,5 m.

Övezeti jel: Má-1; épület típus: tanyagazdaság lakóépülettel; a beépíthető telek legkisebb nagysága: 50.000 m2 (ha); a beépíthető legkisebb telek szélessége 50 m; beépítettség legnagyobb mértéke 3%; átlagos építménymagasság: G: 7,5 m; L: 4,5 m.

Övezeti jel: Má-2; épület típus: gazdasági épület; a beépíthető telek legkisebb nagysága: 30.000 m2 (ha); a beépíthető legkisebb telek szélessége 50 m; beépítettség legnagyobb mértéke 3%; átlagos építménymagasság: G: 7,5 m.

Övezeti jel: Má-2; épület típus: gazdasági épület; a beépíthető telek legkisebb nagysága: 100.000 m2 (ha); a beépíthető legkisebb telek szélessége 50 m; beépítettség legnagyobb mértéke 2%; átlagos építménymagasság: G: 7,5 m; L: 4,5 m.

Övezeti jel: Má-3; épület típus: -; a beépíthető telek legkisebb nagysága: -; a beépíthető legkisebb telek szélessége - m; beépítettség legnagyobb mértéke -%; átlagos építménymagasság: -.

SZ: szabadon álló

G: gazdasági épület

L: tanyagazdaság lakóépülete

(2) A gazdasági épület egy max. 20 m²-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magába foglalhat.

(3) Az Má-1 és Má-2 övezetekben építési hely határvonalai az övezet telkein:

(4) Má-1 és Má-2 övezetekben gazdasági épületek építménymagassága, ha a technológia megkívánja (pl.: terménytároló, terményfeldolgozó stb.) kivételes esetben elérheti a 10 m-t. A 7,5-10 m közötti magasságú mezőgazdasági üzemi épület a tájképvédelmi szempontok figyelembevételével engedélyezhető.

(5) A (2) bekezdés szerinti épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek, magastetősek lehetnek. Az épületek tetőtere beépíthető. Az épületek kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

(6) Mezőgazdasági üzemi épületek esetén könnyű fémszerkezetek is alkalmazhatók.

Má-1 és Má-2 övezetek területén meglévő, külön helyrajzi számon szereplő, művelésből kivett területeken levő tanyagazdaságok megmaradhatnak, felújíthatók, bővíthetők, amennyiben a földrészlet legalább 6000 m² területű és 50 m szélességű, továbbá az OTÉK-ban előírt infrastrukturális feltételek biztosíthatók. A földrészlet beépítettsége legfeljebb 30% lehet. Az egyes épülettípusok építészeti kialakításakor a (2), (3) és (5) bekezdések előírásait kell betartani.

(7) Az Má-1 és Má-2 övezetekben legalább 20 ha nagyságú birtoktest esetén az adott övezetben előírt legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t (1 ha) eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg. Birtoktest kialakításába kizárólag a közigazgatási területen található, mezőgazdasági művelésű telkek vonhatók be.

(8) A birtokközpont telkének legalább 30 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(9) A birtokközpont körül, a telekhatár mentén, tájképvédelmi céllal legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló, többszintű növénysáv (fasor, alatta cserjesávval) létesítendő.

(10) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek a vonatkozó jogszabályok⁷ előírásain túlmenően kertépítészeti tervet¹⁷ is tartalmaznia kell. A kertépítészeti tervnek legalább kertrendezési tervet (léptéke M 1: 200), növénykiültetési tervet, tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia.

(11) Má-3 jelű, korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben :

23. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek a közigazgatási területen az alábbi övezetekbe sorolódnak:

(2) A vízfolyások, csatornák medre és parti sávja övezetbe a Hortobágy–Berettyó–főcsatorna, a Nagykunsági–főcsatorna, a Holt–Berettyó, a Gástyási (II.)–főcsatorna, a Kartai–főcsatorna, a Boroszló–Kengyelfenéki–csatorna, a Feneki–ér, a Malomzugi-Simafoki–főcsatorna, a Csudaballai–főcsatorna, a Csurgó-Alsóréhelyi–mellékcsatorna, és a Sártó–Gabonás–mellékcsatorna vízmedre tartozik.

(3) A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a csatornák és a tavak parti sávja 3-3 m. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki. A parti sávban kizárólag gyep vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.

(4) A vízfolyásokat, holtágakat kísérő erdősávok megtartása kötelező, más művelési ágba nem sorolhatók, legfeljebb a gyepterületek ligetes fásítása engedélyezhető. Fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

(5) Hullámtéri erdő övezete: a Hortobágy-Berettyó árterén levő erdőterületek, amelyek védett erdőterületeknek tekintendők. Épületek, építmények elhelyezése az Ev-1 övezetre vonatkozó előírások szerint történhet.

(6) Hullámtéri mezőgazdasági területek övezete: a Hortobágy-Berettyó árterén levő mezőgazdasági területek, amelyek védendő tájhasználatú, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeknek tekintendők. Épületek, építmények elhelyezése az Má-3 övezetre vonatkozó előírások szerint történhet.

(7) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok betartásával, a vízügyi hatóság és a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhetők el.

(8) A vízfolyások mentén partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési engedélye alapján létesíthetők.

24. § (1) Az egyes építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad.

(2) Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani.

(3) Építésügyi hatósági engedély az alábbiak szerint adható ki:

(4) Határidő nélkül, visszavonásig az építés a következő területeken nem megengedett:

(5) A település területén a jogszabályokban meghatározottakon túl a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők:

25. § (6) A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

(1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni. Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(2) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

(3) A közművesítésre kerülő területen levő telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(6) A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni.

26. § (1) A helyi vízműkutak, források stb. védelmét biztosító hidrogeológiai védőterületeken belül építéshatósági engedélyezés és a területhasználat a vonatkozó, hatályos jogszabály¹⁸ előírásai szerint történhet.

(2) Beépítésre szánt területen új fejlesztési területen, új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna hálózat kiépítésével egyidejűleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe helyezését követően lehet.

(3) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tűzivíz ellátás érdekében. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező. A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a vonatkozó, hatályos jogszabály¹⁹ szerint biztosítani kell. Ha a közhálózatról a tűzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzivíz tározó létesítése szükséges. Építési engedély kiadása csak a szükséges tűzivíz ellátás biztosításával adható.

(4) Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

(5) A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(6) A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni, azbesztcement anyagú cső már nem fektethető.

(7) Mindenféle házi kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m³/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.)

27. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni

(2) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

(3) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges.)

(4) A tisztítótelep védőtávolság igénye 300 m. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. A tisztítótelep jelenleg érvényes védőtávolságán belülre tervezett területfejlesztés engedélyezésének feltétele a tisztítótelep áthelyezése, a tisztítótelep tényleges kiváltásáig a területfejlesztés nem valósítható meg.

28. § (1) Csapadékvizet szennyvízcsatorna hálózatba bevezetni nem szabad. A csapadékvíz elvezetésére:

(2) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(4) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos.

(5) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(6) Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával.

(7) Élővízbe közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet.

(8) A tavak partélétől 10 m-es, a patakok part éleitől 6-6 m-es, a vízfolyás és az egyéb árkok, csatornák part éleitől 3-3 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet kijelölni, akkor arra a karbantartó számára szolgalmi jogi bejegyezéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. Ha a vízfolyás, állóvíz, tó stb mederben tartását védmű biztosítja, akkor a védmű és a meder közötti sávban csak a vonatkozó, hatályos jogszabály²⁰ figyelembe vételével adható építési engedély.

(9) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével szabad.

(10) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsibehajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és legalább 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell.

(11) Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem engedélyezhető, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében.

29. § (1) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(2) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(3) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

30. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új villamosenergia ingatlan bekötést már csak föld alatti csatlakozás kiépítésével szabad engedélyezni.

31. § (1) A belterületen, a beépítésre szánt területeken vezetékes hírközlési hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia ellátási és hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(2) hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) A nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

(4) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése nem tervezett, de nem tiltott, kivéve a természetvédelem alatt álló területet, a telepítés helyét a Polgármesteri Hivatallal egyeztetni kell.

32. § (1) Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technikát12 figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

(2) A közigazgatási terület az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik:

(3) A Körös-Maros Nemzeti Park területei, a helyi természetvédelmi védettség alatt álló területek és a közigazgatási területen található erdőterületek – kivéve az elsődleges rendeltetésük szerint védelmi célokat szolgáló erdők közül a településvédelmi erdők, valamint az új létesítmények védelmi övezetében létrehozott erdősávok - levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területként kezelendők.

(4) Légszennyező hatása miatt védelmi övezetet²² igénylő tevékenység kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a védelmi övezet területe lakó- és vegyes területet, üdülőterületet, rekreációs célú területeket (pl.: különleges területek, zöldterület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem helyezhetők el.

(5) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek folytatása a belterületen és közvetlen szomszédságában kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia stb.) a kellemetlen szag, bűz terjedése megakadályozható.

33. § (1) Talajszennyezést okozó tevékenységek – a tevékenységtől függően – kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők.

(2) Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel, szennyvíziszappal történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető. Trágya, trágyalé kizárólag zárt, szigetelt tárolóban gyűjthető.

(3) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell.

(4) Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása, továbbá környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építési hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti az alkalmazni kívánt anyagok vizsgálatát.

(5) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.

34. § (1) A település a felszín alatti vizek és a földtani közeg szennyeződéssel szembeni érzékenysége szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település¹⁵. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban¹⁶ előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők.

(2) A közigazgatási terület egy része vízbázis védőterületére esik. A vízbázis hidrogeológiai védőidomán belül a területhasználat és létesítmények elhelyezése során érvényesíteni kell a külön jogszabályban²³ meghatározott követelményeket és korlátozásokat.

(3) A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján történhet.

(4) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen:

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

35. § (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók.

(2) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.

(3) Meglévő beépítésre szánt területeken új épületek, létesítmények kialakítása abban az esetben engedélyezhető, ha a teljes közművesítettség megvalósításáig a szennyvizek gyűjtésére a környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő zárt, szivárgásmentes tároló épül. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a külön jogszabályok²⁰ előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

(5) Veszélyes hulladékokat²¹ eredményező tevékenységek az üdülőterületen nem, a lakóterületen és a vegyes területeken kizárólag a lakosság alapfokú ellátásához kapcsolódó tevékenységek (pl. fogászat, fotólabor, kozmetika stb.) folytatása esetén engedélyezhetők.

(6) A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(7) A közigazgatási területen kívül keletkezett veszélyes hulladékok a közigazgatási területen nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel.

36. § (1) Környezeti zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy az a külön jogszabályban²², továbbá a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Az üzemi létesítményektől (kisipari, szolgáltató, szórakoztató zajforrástól) származó környezeti zajszint:

(3) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a zaj ellen védendő létesítmény térségében a Településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználási egység és az útkategória függvényében meghatározott határértékeket²³ nem haladja meg.

37. § (1) Túrkeve közigazgatási területén országosan védett természeti terület:

(2) Túrkeve közigazgatási területén európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek:

(3) Helyi természetvédelmi védettségre javasoltak a külterületi szabályozási terven lehatárolt:

(4) A védett és védelemre javasolt természeti területek mezőgazdasági rendeltetésű területein az M IV övezet, erdőterületein a védett erdőterületekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5) A kunhalmok védelme érdekében:

(6) Tájvédelmi szempontból az utak és a vízfolyások menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése javasolt, ill. a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.

(7) Natura 2000, országos- és helyi természetvédelmi területeken a területhasználatának, művelési ágának megváltoztatása kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeti értékek megőrzése érdekében történhet a területek természetvédelmi kezelési tervével összhangban.

(8) Natura 2000, országos- és helyi természetvédelmi területeken hírközlési antenna, léte-sítmény nem helyezhető el, energia és hírközlő vezetékek terepszint alatt helyezhetők el.

(9) Túrkeve közigazgatási területén új külszíni művelésű bánya nem nyitható, új bányatelek nem fektethető, bányászati tevékenység számára terület kutatásba nem vonható:

38. § (1) Műemléki környezet területén területet felhasználni, építési telket kialakítani és beépíteni csak a Kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.tv.-ben foglaltak betartásával szabad.

(2) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a Kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. tv. szerint kell eljárni. A Túrkeve területén nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a régészeti örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza, illetve ennek alapján a külterületi szabályozási tervlap tünteti fel.

(3) A műemléki védettséget élvező építmények környezetében (a műemléki környezeten belül) építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(4) A helyi védelem alatt lévő, illetve arra javasolt építmények esetében a .../2006.(....) sz. önkormányzati rendelet (az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről) kell eljárni. A védett építményeket eredeti formájukban (épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását) meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

(5) A város országos műemléki védettség alatt álló épületeit, valamint az országos védettségre és helyi védelemre javasolt épületeit, létesítményeit a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(6) A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítő elemek. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

Területi védettségű településrészek: az 1. melléklet szerint.

(7) A város területén a kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

(8) A város belterületén kereskedelmi, szolgáltató, illetve gazdasági épületek csak a környező beépítéshez igazodó tömegformálással, homlokzati kialakítással (tagolt homlokzattal), színezéssel helyezhetők el.

(9) A város belterületén található, jellegzetes homlokzati kialakítású, illetve tömegű (zömmel rossz állagú) épületek átépítése, felújítása esetén az eredeti épület jellegzetességeit - lehetőség szerint - az új épületre is "át kell menteni". Az épületek színezésénél a hagyományos színeket (fehér, sárga, kék, illetve tetőhéjalás esetén vörös, barna) kell alkalmazni; a környezettől idegen, „rikító” színek (pl.: lila, citromsárga, stb.) kerülendők.

39. § (1) Építeni:

(2) Hulladékkezelő, illetve -gyűjtő létesítmény 1000 m-es körzetében üdülőépület, lakóépület, tanyagazdaság lakóépülete, élelmiszertároló, illetve -feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el. Az illetékes államigazgatási szervek a vonatkozó jogszabályok szerint államigazgatási eljárás keretében a védőtávolságot csökkenthetik. Új hulladékkezelő, illetve -gyűjtő létesítmény államigazgatási határozatban kijelölt védőtávolságán belül üdülőépület, lakóépület, tanyagazdaság lakóépülete, élelmiszertároló, illetve -feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, továbbá szállásférőhely nem lehet, illetve nem helyezhető el.

(3) A temetők 50 m-es védőtávolságán belül építési engedély csak az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, VIZIG, stb.) szakvéleménye alapján adható (az építési korlátozás minimálisra csökkentése érdekében a védőtávolság legtöbb esetben a temető területén belül biztosítható és biztosítandó).

(4) A továbbtervezésre kijelölt területeken építési, illetve telekalakítási korlátozás áll fenn a készítendő szabályozási tervek jóváhagyásáig, itt az építési hatósági engedélyt a 24. § szerint lehet kiadni.

40. § (1) A belterületi szabályozási tervlapon lehatárolt területekre szabályozási terv készítendő (SZTK).

(2) „Részletes” szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő az Étv. 12. §.(2) bek. a-c) pontjában felsorolt esetekben a tervlapokon külön nem jelölt, legalább telektömb nagyságú területekre. A szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítését az Önkormányzat képviselő-testülete rendeli el.

(3) A tervezett közpark-területekre kertészeti kiviteli terv készítendő.

41. § (1) A rendelet 1. mellékletében felsorolt épületek, építmények, területek helyi védelmét elrendelő, azokkal kapcsolatos teendőket rögzítő önkormányzati rendelet megalkotásáról gondoskodni kell.

(2) A belterületi határ módosítását – az 5. §-ban foglaltak szerint, az igényeknek megfelelően, ütemezetten – végre kell hajtani.

(3) A konkrét igényeknek megfelelően, ütemezetten gondoskodni kell a 40. § (1) bekezdése szerinti részletesebb tervek elkészíttetéséről.

42. § (1) Ez a rendelet és a mellékletét képező T-6 és T-7 jelű szabályozási tervek 2006. október 1 -jén lépnek hatályba. Ezzel egyidejűleg a 24/1998.(XII.17.) és az azt módosító 27/1999.(IX.9.) sz. rendelettel jóváhagyott ÁRT szabályozási terve és helyi építési szabályzata hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.