Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2009. (IX. 3.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2009. 09. 03- 2009. 12. 31

Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2009. (IX. 3.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és szociális ellátások helyi szabályozásáról

2009.09.03.

Túrkeve Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeltet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a törvény által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az egyes ellátások feltételeiről, az ellátások mértékéről, igénybevételük módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatály kiterjed az Sztv. 3. §-ában meghatározott személyekre.

Hatáskör

3. § (1) A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt feladat-és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza:

- lakásfenntartási támogatás,

- átmeneti segély,

- temetési segély,

- helyi közlekedési támogatás,

- megállapodás megkötése közfoglalkoztatásban való részvételre a rendszeres szociális egélyre jogosult személlyel.

(2) A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt feladat- és hatáskör gyakorlását az Egészségügyi- és Szociális Bizottságra átruházza:

- méltányossági ápolási díj.

II. Fejezet

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

Eljárási rendelkezések

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre vagy hivatalból állapíthatók meg. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál, az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, vagyoni helyzetét igazoló okiratokat, a lakcímeket igazoló iratokat, valamint az egyes szociális ellátásoknál külön megállapított egyéb okiratokat.

(2) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek és a nem rendszeres jövedelemmel rendelkező kérelmezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmi helyzetükről.

(3) A kérelemhez igazolni kell a jogosultság megállapítására vonatkozó igazolásokat és iratokat. (pl.: Munkaügyi Központ igazolása, orvosi igazolás, temetési számla, közüzemi számlák, stb.)

(4) A kérelmező, illetve a segélyezett a körülményiben (vagyoni, jövedelmi viszonyok, családszerkezet változása, stb.) beállt változást 15 napon belül köteles bejelenteni az Igazgatási Osztálynál.

(5) Az Igazgatási Osztály a kérelmező körülményeinek alapos vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt végez.

Az önkormányzati pénzellátások kifizetésének, folyósításának szabályairól

5. § (1) A havi rendszerességgel adott szociális támogatásokat - az ügyfél nyilatkozata szerint átutalással, vagy postautalványon – kell folyósítani.

(2) Az egyszeri ellátások kifizetése – az ügyfél nyilatkozata szerint – átutalással, vagy postautalványon, a döntésről szóló határozat átvételét követő 15 napon belül történik.

(3) Házipénztárból történhet az egyszeri ellátások kifizetése különös méltánylást érdemlő esetben (létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzet esetén).

(4) A szociális ellátás folyósításának módjáról (postautalvány, átutalás, pénztári kifizetés) a kérelmező – a határozat meghozatala előtt – az eljárás folyamán bármikor nyilatkozhat.

(5) Ha a megállapított ellátás térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult intézmény vagy szerv számlájára kell átutalni.

(6) A természetben is nyújtható támogatások átutalása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltat Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) családgondozója részére is történhet, melyről a megállapító határozatban rendelkezni kell.

Aktív korúak ellátása

6. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás – rendszeres szociális segély, vagy rendelkezésre állási támogatás – melyet az 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Sztv.) foglalt feltételek fennállása esetén a jegyző állapít meg.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult, ezen belül rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy közfoglalkoztatásban, vagy képzésben vesz részt és köteles a Munkaügyi Központ Mezőtúri Kirendeltségénél álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét kérni, továbbá teljesíteni az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat.

(3) A közcélú munka megszerzését az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya útján végzi, az évente elfogadásra kerülő közfoglalkoztatási terv alapján.

(4) A Városüzemeltetési Osztály a közfoglalkoztatás szervezése, lebonyolítása során köteles haladéktalanul értesíteni az Igazgatási Osztályt, ha

a) a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy

b) közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, vagy

c) a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette.

(5) Közfoglalkoztatásban az a rendszeres szociális segélyre jogosult személy vehet részt, aki az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a közfoglalkoztatásban való részvételt és az Sztv. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését.

(6) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő, rendszeres szociális segélyben részesülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles. Az együttműködésre kijelölt szerv a Berettyó-Körös Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata (továbbiakban családsegítő szolgálat). Köteles továbbá együttműködni a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályával.

(7) Az együttműködési kötelezettség tartalma:

- a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát,

- a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik,

- teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

- közreműködik a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályával a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában.

(8) A beilleszkedést segítő program kiterjed a családsegítő szolgálattal való rendszeres kapcsolattartásra és igazodik a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához.

(9) A rendszeres szociális segélyben részesülő, együttműködésre kötelezett személy a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal.

(10) Az együttműködési kötelezettség bármilyen megszegése esetén a családsegítő szolgálat minden esetben soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható, (a mulasztás pl. igazolással, okirattal, nem támasztható alá) úgy a családsegítő szolgálat 3 munkanapon belül köteles tájékoztatni a jegyzőt.

(11) Az együttműködési kötelezettség 2 éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot meg kell szüntetni.

(12) Az 1997. évi XXXI. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott intézmények és személyek jelzése, kezdeményezése alapján, vagy hivatalból – amennyiben az 1997. évi XXXI. tv. 68. §-ában meghatározott feltételek fennállnak – a jegyző dönthet a rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történő nyújtásáról. Ez esetben a jegyző jogosultsági felülvizsgálati eljárást indít, és annak eredményeképpen határozatban dönt a rendszeres szociális segély természetbeni ellátásként történő nyújtásáról és annak formájáról.

Lakásfenntartási támogatás

7. § (1) Az önkormányzat a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) a településen a legnagyobb lakásnagyság 2 főig 70 m2; 3 fő, illetve ennél nagyobb létszám esetén legfeljebb 100 m2,

b) a településen a lakásminőség: komfort nélkülitől az összkomfortig,

c) a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelemhatára, illetve a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított havi költsége:

- a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri.

(3) Az önálló helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) Az önálló helyi lakásfenntartási támogatás összege: 2.500,- Ft/hó.

(5) A lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartási költségek:

- lakbér vagy albérleti díj,

- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

- társasház közös költség,

- szemétszállítási díj,

- vízfogyasztás díja és csatorna használati díj 10 m3/hó/család mértékig,

- villanyáram fogyasztás 200 kW/hó/család mértékig,

- gázfogyasztás, tüzelőanyag költség a fűtési szezonban számlákkal igazolt összes mennyiség 1/6 részének mértékéig.

(6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a tárgyév során folyamatosan benyújtható.

(7) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(8) A lakásfenntartási támogatást havonta kell folyósítani.

(9) A lakásfenntartási támogatást igénylő a lakásfenntartás, illetve a lakhatás költségei közül:

a) a lakbért, illetve albérleti díjat a lakásbérleti, illetve az albérleti szerződés másolatával,

b) a lakáscélú kölcsön törlesztő részletét a pénzintézet igazolásával, illetve a törlesztő részlet befizetését igazoló feladóvevénnyel, az átutalást igazoló bankszámla kivonattal,

c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított közüzemi számlákkal,

d) egyedi fűtésű lakások esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított, s a kérelmező nevére kiállított számlával igazolja.

(10) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemben nyilatkozni kell arról is, hogy a támogatást kérő milyen jogcímen lakik a lakásban.

(11) A kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon kell igazolnia.

(12) Nem nyújtható lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja ingatlan hasznosításából származó jövedelemmel rendelkezik.

Ápolási díj

8. § (1) Ápolási díj annak a hozzátartozónak állapítható meg, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

- életvitelszerűen egy ingatlanban él az ápolásra szorulóval, vagy állandó lakóhelye, tartózkodási helye olyan távolságban van, melyből feltételezhető, hogy a mindennapos ápolást, gondozást biztosítani tudja,

- a beteget ápoló hozzátartozó személyesen gondoskodik a beteg ápolásáról, ellátásáról,

- az ápoló családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,

- a kérelmező az ápolási tevékenység ellátására – egészségi állapotát is figyelembe véve –alkalmas.

(2) Az ápolási díj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-a.

(3) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(4) Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti ápolási kötelezettségét, ha önhibájából nem gondoskodik

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, különösen a megfelelő étkeztetésről (legalább napi egyszeri meleg és kétszeri hideg élelem biztosítása), a gyógykezeléshez, gyógyszerhez való hozzájutásról,

b) az ápolásra szoruló és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen mosdatásáról, fürdetéséről, ruházat, ágynemű mosásáról, a lakás takarításáról, tisztán tartásáról, fűtéséről,

c) az ápolásra szoruló személy felügyeleté sorozatosan nem látja el.

(5) Nem állapítható meg ápolási díj abban az esetben, ha:

- az ápolásra szoruló személy akár az ápolóval, akár más személlyel tartási, öröklési, életjáradéki szerződést kötött,

- a beteg személy ápolását, gondozását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül tudja biztosítani.

(6) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ területi gondozásának házi segítségnyújtást végző dolgozói a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának megkeresésére ellenőrzik. Az ellenőrzés tapasztalatairól, illetve a nem megfelelő ápolási kötelezettség teljesítéséről a megkeresést követő 8 napon belül javaslattal ellátott tájékoztatást nyújtanak.

Átmeneti segély

9. §1

Temetési segély

10. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenér, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

b) aki a halálesettől számított 30 napot meghaladóan kérelmezi a segélyt.

(3) Nem állapítható meg a temetési segély annak, aki a haláleset időpontjában nem rendelkezett az önkormányzat területén állandó bejelentett lakcímmel.

(4) A temetési segély kérelemhez mellékelni kell:

- a temetés költségeiről szóló (a segélyt kérő vagy vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított) számlák eredeti példányát,

- az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,

- az eltemettető és/vagy családtagjainak jövedelemigazolásait.

(5) A temetési segély összege: 12.000 Ft.

Köztemetés

11. § (1) A köztemetés a helyben szokásos legolcsóbb temetést jelenti, mely nem tartalmaz gyászszertartást, ravatalozást, gyászbeszédet.

(2) A polgármester az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól legfeljebb 50%-ban mentesítheti, ha a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 150 %-át és hasznosítható vagyona nincs.

(3) A polgármester a köztemetés teljes költségének megfizetése alól mentesítheti a temetésre köteles személyt, ha a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegét és hasznosítható vagyona nincs.

Helyi közlekedési támogatás

12. § (1) E rendelet alapján az önkormányzat a helyi közlekedés igénybevételének támogatására – kérelemre – pénzbeli ellátást biztosít:

- a túrkevei állandó lakcímmel rendelkező, 65. életévét még be nem töltött nyugdíjasok részére,

- a túrkevei állandó lakcímmel rendelkező általános, középiskolai, és felsőfokú oktatási intézményben tanuló diákok részére,

(2) A támogatás utólag, a bérlet megvásárlását követően igényelhető.

(3) A támogatási kérelmet a polgármesterhez címezve lehet benyújtani, a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál,

(4) A támogatásra az jogosult, akinek a közös háztartásban élőkkel együtt számított egy főre eső nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát,

(5) A jogosultságot a jogosultsági feltételek fennállásáig, de legfeljebb a tárgyév december 31-ig kell megállapítani.

(6) A támogatás összege: a helyi buszközlekedés havi bérlete árának megfelelő összeg.

(7) A kérelemhez csatolni kell:

- a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolásait, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot,

- a havi bérlet megvásárlásáról a szolgáltató által kiállított számlát,

- diákok esetében a diákigazolvány vagy tanulói jogviszony igazolás másolatát, nyugdíjasok esetében a nyugdíjjogosultságot igazoló irat másolatát.

(8) A megállapított ellátás összegének kifizetése havonta, a tárgyhavi bérletek megvásárlását követően a tárgyhó 01-06. napja között a polgármesteri hivatalban házipénztárból történik. A határidő elmulasztása a tárgyhavi támogatás összegére nézve jogvesztő.

Közgyógyellátás

13. § (1) Méltányossági alapon az a szociálisan rászorult személy jogosult a közgyógyellátásra, akinek

- a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át és

- a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át, egyedül élő, valamint gyermeket saját háztartásban nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A 65. életévét betöltött személy abban az esetben jogosult méltányossági alapon közgyógyellátásra, ha

- a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 170 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220 %-át és

- a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át.

III. Szociális alapszolgáltatások

14. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére az alábbi, személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja.

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés,

- idősek nappali ellátása (Idősek Klubja)

(2) Az Önkormányzat e feladatát többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény útján látja el.

Az ellátás igénybevételének módja

15. § (1) A szociális alapellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

(2) A szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet írásban, az ellátást nyújtó intézmény, a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ székhelyén, Túrkeve, Széchenyi u. 27. sz. alatt, az Idősek Klubja esetében Túrkeve, Ecsegi u. 13. sz. alatt kell benyújtani.

(3) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza

a) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét,

c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat,

d) a személyes gondoskodást nyújtó személyek jogait,

e) az ellátás igénybevételéhez kapcsolódó magatartási szabályokat,

f) az ellátás kezdetének időpontját,

g) megszüntetésének módjait.

Étkeztetés

16. § Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

Házi segítségnyújtás

17. § Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatás igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

Családsegítés

18. § A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

Idősek nappali ellátása (Idősek Klubja)

19. § (1) A nappali ellátást nyújtó intézmény hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonunkban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítanak lehetőséget:

a) a napközbeni tartózkodásra

b) étkezésre

c) társas kapcsolatokra

d) alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére

(2) Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközben gondozására szolgál. Szükség esetén felvehető az a fogyatékos személy is, aki az (1) bekezdésben felsorolt támogatásra, gondozásra szorul.

(3) Intézményi jogviszony létesítése: az ellátás igénybevételére önkéntes az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője írásos kérelmére történik, amelyet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézményi jogviszonyt az intézményvezető és az igénylő írásos megállapodást köt az ellátás tartalmára.

(4) Intézményi jogviszony megszűnése:

a) az ellátást igénybe vevőnek, vagy törvényes képviselőjének kérelmére ;

b) határozott idejű jogviszony esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha ezt közös megegyezéssel meghosszabbítják a felek,

c) az ellátott halálával

d) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével

Az intézményvezető a jogviszonyt megszünteti:

a) ha a jogviszony feltételei már nem állnak fenn;

b) ha a jogosult 15 napot meghaladó távolléte után az intézményvezető írásos értesítésének kézhezvételét követően 8 napon belül távollétét nem igazolja, 30 napot meghaladóan igazolatlanul van távol az intézményből,

c) ha jogosult a házirendet súlyosan megsérti.

(5) Az intézményi jogviszony megszüntetése esetén az ellátott az intézkedés ellen az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.

Térítési díj

20. § (1) Az étkeztetésért, a házi segítségnyújtásért és az idősek nappali ellátásáért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c9-e) pont alattiak a továbbiakban együtt. tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni.

(2) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel (119/C. §) nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében a 119. § (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.

(3) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj:

a) akinek a családjában a Sztv. 119/C. §-a alapján megállapított egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem éri el, az intézményi terítési díj 330 Ft/nap/adag.

b) akinek a családjában a Sztv. 119/C. §-a alapján megállapított egy főre eső jövedelem eléri a nyugdíjminimum 150 %-át, de nem haladja meg annak 300 %-át, az intézményi térítési díj 372/nap/adag Ft.

c) akinek a családjában a Sztv. 119/C. §-a alapján megállapított egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 300 %-át meghaladja, az intézményi térítési díj 438,- Ft/nap/adag

Az étkeztetés intézményi térítési díja az áfát tartalmazza.

A kiszállítás díja 120, -Ft/adag. (áfával)

(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő intézményi térítési díj:

a) akinek családjában a Sztv. 119/C. §-a alapján megállapított egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja, az intézményi térítési díj 450,- Ft/óra.

(5) A nappali ellátásért (Idősek Klubja) fizetendő térítési díj mértéke:

a) Napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybevevők: 550 Ft/fő/nap

b) Csak napközbeni tartózkodást igénybevevők részére: 0 Ft/fő/nap (térítésmentes)

IV. Fejezet

Szakosított ellátások

21. § (1) Az önkormányzat többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény útján ápolást-gondozást nyújtó intézményt (Idősek Otthonát) működtet, mely intézményben a demens betegek bentlakásos ellátását is biztosítja.

(2) Az Idősek Otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (időskorúak) ápolását gondozását végzik, akiknek egészségi állapota gyógyintézeti kezelést nem igényel, és rendelkeznek a napi 4 órát meghaladó, illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvéleménnyel. Szükség esetén az a rászoruló is felvehető, aki 18. életévét betöltötte, de betegsége miatt önmagáról nem tud gondoskodni, rendelkezik a meghatározott gondozási szükséglettel és ellátása más típusú intézményben nem oldható meg.

(3) A demens betegek bentlakásos ellátása keretében elhelyezést azok a személyek nyerhetnek, akik az ORSZI által befogadott vagy kiállított demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménnyel rendelkeznek.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik, vagy orvosi javaslatra. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani az intézmény székhelyén, Túrkeve, Ecsegi u. 1. sz. alatt.

(5) A kérelem elbírálása során vizsgálni kell az igénylő önellátó képességét, gondozási szükséglet igényét. Az önellátó képesség hiányát a gondozási szükséglet megállapításában határozza meg a területileg illetékes Országos Rehabilitációs és Szakértő Intézet szakbizottsága, amiről igazolást állít ki. A napi 4 órát meghaladó gondozási igény biztosít jogosultságot intézményi jogviszony létesítésére.

(6) Ezen túl – ha az idős otthoni ellátást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei az ellátás halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé – az ellátás az intézményvezető döntése alapján határozott időre, de legfeljebb három hónapra – a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül – biztosítható.

(7) Az intézményi ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg, az intézményvezető dönt a jogosultságról (kivéve a több soron kívüli elhelyezési kérelmet, ahol külön bizottság dönt az elhelyezésről).

(8) A jogosultat az intézményvezető felveszi az intézménybe és a jogosulttal, valamint törvényes képviselőjével megállapodást köt. E megállapodás - melyben az ellátással kapcsolatos fontos kérdéseket rögzítik a felek – alapozza meg az intézményi jogviszonyt.

(9) A Berettyó-Körös Többcélú Társulás településein található állandó bejelentett lakóhellyel nem rendelkező igénylő esetén a kérelmező lakóhelye szerinti Önkormányzat hozza meg a beutaló határozatot, és lebonyolítja a gondozási szükséglet felülvizsgálatát.

Tartós bentlakásos elhelyezésért fizetendő térítési díjak normatíva kategóriák alapján: Időskorúak ápoló- gondozó otthoni ellátása

22. § (1) Azon ellátottak részére, akik 2008.01.01. előtt létesítettek intézményi jogviszonyt, és utánuk az intézmény 2007. december hónapban normatív állami hozzájárulásban részsült, és az Sztv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot nem folytatták le:

Napi térítési díj: 2450,- Ft/fő/nap

Havi térítési díj: 73.500,- Ft/fő/hónap

(2) Azon ellátottak részére, akik 2008.01.01. után létesítettek intézményi jogviszonyt, az Sztv. 68. §-ban meghatározott gondozási szükséglettel rendelkeznek és a Sztv. 109/C. §-a alapján megállapított jövedelmük a nyugdíjminimum 150 §-át nem haladja meg:

Napi térítési díj: 2450,- Ft/fő/nap

Havi térítési díj: 73.500,- Ft/fő/hónap

(3) Azon ellátottak részére, akik 2008.01.01. után létesítettek intézményi jogviszonyt, az Sztv. 68. §-ban meghatározott gondozási szükséglettel rendelkeznek és az Sztv. 109/C § alapján megállapított jövedelmük a nyugdíj minimum 150 %-át meghaladja:

Napi térítési díj: 2450,- Ft/fő/nap

Havi térítési díj: 73.500, - Ft/fő/hónap

(4) Azon ellátottak részére, akik az Sztv.-ben szabályozott módon az ORSZI által befogadott, vagy kiállított demencia kórkép súlyos fokozatát igazoló szakvéleménnyel rendelkeznek, utánuk az intézmény demens betegek bentlakásos intézményi ellátása jogcímű normatív állami hozzájárulásban részesült:

Napi térítési díj: 2450,- Ft/fő/nap

Havi térítési díj: 73.500,- Ft/fő/hónap

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

23. § (1) Túrkeve Város Önkormányzata helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, a városban meglévő szociális problémák feltárására, kezelésére és annak érdekében, hogy a helyi intézmények, szervezetek összehangoltabban működjenek a szociális problémák kezelése tekintetében.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülésezik. Összehívásáról a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke intézkedik. A levezető elnöki feladatokat is a bizottság elnöke látja el.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal szociális kérdésekben véleményt alkothat és javaslatot tehet Túrkeve város Önkormányzatának Képviselő-testülete felé.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal maga határozza meg ügyrendjét.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

a) a polgármester,

b) a jegyző,

c) a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,

d) az igazgatási osztályvezető,

e) az önkormányzat működési területén működő szociális intézmények vezetői.

Záró rendelkezések

24. § (1) E rendelet a – a 9. § kivételével – kihirdetése napján lép hatályba és rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 9. §-a 2010. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Túrkeve Város Önkormányzata 17/2003. (VI.5.) sz. rendeletének 40-43. §. kivételével, 26/2003.(X.30.), 9/2004.(V.27.), 22/2004.(X.21.), 4/2004.(II.26.), 33/2004.(XII.16.), 5/2005.(II.24.), 13/2005.(V.19.), 18/2005.(VI.23.), 25/2005.(IX.22.), 31/2005.(XI.24.), 1/2006.(I:26.), 4/2006.(II.23.), 13/2006.(V.25.), 15/2006.(VI.24.), 18/2006.(VIII.7.), 19/2006.(VIII.7.), 4/2007.(I.25.), 11/2007.(V.04.), 17/2007.(IX.06.), 10/2008.(III.27.), 16/2008.(IV.24.), 27/2008.(XII.18.), 13/2009.(VI.25.), 10/2009.(V.07.), 7/2009.(IV.02.) sz. rendelete.

(4) A 17/2003.(VI.05.) sz. önkormányzati rendelet „Átmeneti segély” 40-43. §-ig 2009. december 31-én hatályát veszti.

1

A hatálybalépés időpontja: 2010.01.01.