Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011. (I.27.) önkormányzati rendelete
Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 01. 30- 2020. 05. 28Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011 (I.27.) önkormányzati rendelete
Túrkeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1/2011. (I.27.) sz. rendelete Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2017-01-30-tól 2020-05-29-ig
Bevezető[1]
Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:
1. §
(1)[2] | Az önkormányzat elnevezése: Túrkeve Város Önkormányzata 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. |
(2) | Az önkormányzat hivatala: Túrkevei Polgármesteri Hivatal 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. |
2. §[3]
3. §[4]
4. §[5]
5. §
A munkaterv
(1) | A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. |
(2)[6] | A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. |
(3)[7] | |
(4)[8] |
6. §
Az ülések összehívása
(1)[9] | |
(2) | A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb elektronikus úton ki kell küldeni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben az írásbeli meghívás mellőzhető. |
(3) | A képviselő-testület ülésének időpontjáról a település lakosságát a meghívónak: a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, a helyben szokásos módon, a 6. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban kell értesíteni. |
(4) | A képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a) a települési képviselőket b) a jegyzőt c)[10] d) a területileg illetékes Kormányhivatal képviselőjét e) a település országgyűlési képviselőjét f) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit g) azoknak a bizottságoknak a nem képviselő tagjait, amelyeket a napirend érint h) a napirenddel érintett intézmények vezetőit i) a helyi sajtó képviselőit j) a város díszpolgárait |
(5) | Egyéb szervezetek és személyek meghívásáról a polgármester dönt. |
(6) | A meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek. |
(7) | A meghívóval együtt ki kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. Az előterjesztések továbbítása interneten, vagy elektronikus adathordozón történik. |
7. §
A képviselő-testület ülése
(1) | A képviselő-testület ülése nyilvános. |
(2)[11] | A képviselő-testület tagjai az ülésen állandó hellyel rendelkeznek. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző az elnöki asztalnál foglalnak helyet. |
(3)[12] | A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők, valamint a bizottság előadója és a képviselő-testület ülésének más résztvevői az ülésteremben helyükön beszélhetnek. |
(4) | A hallgatóság, a meghívottak a nyilvános ülésen részükre kijelölt helyen foglalnak helyet, tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak. |
(5) | A képviselő-testület ülése alatt a tanácskozóteremben a mobiltelefon használata nem zavarhatja a testületi ülés menetét. |
(6)[13] | A képviselő-testület jogszabály szerint zárt ülést tart és zárt ülést rendelhet el. |
(7)[14] | |
(8)[15] | A zárt ülések kivételével a képviselő-testület üléseiről hang- és képfelvétel készíthető. |
8. §
Rendkívüli ülés
(1) | A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja. |
(2) | A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) legalább három képviselő, vagy b) a képviselő-testület bármely bizottságának az indítványára. |
(3) | A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét. A 2. a) pontban meghatározott esetben az indítványt a képviselők saját kezűleg aláírják. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. |
(4) | A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. |
(5) | Rendkívüli ülés összehívható a rendes képviselő-testületi ülés napjára is. |
(6) | A rendkívüli ülésen az ülés összehívását indítványozók egy képviselője a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja. |
(7) | A rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható, ami a meghívóban szerepel. |
(8) | Ha a rendkívüli ülés határozatképtelen, akkor ennek napirendi pontját a legközelebbi rendes ülés napirendi javaslatába fel kell venni. |
9. §
Az ülés vezetése
(1) | A képviselő-testület üléseit a polgármester vezeti. |
(2) | A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltak szerint történt, b) megállapítja az ülés határozatképességét, c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítők személyére, d) előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatát, e) írásos tájékoztatást ad az előző ülés óta tett intézkedésekről |
(3) | A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyvet hitelesítők személyéről vita nélkül határoz. |
(4) | A képviselő-testületi ülésen nem tárgyalható olyan napirendi pont, amelynek költségvetési kihatása van és a pénzügyi, valamint a témában illetékes másik bizottság előzetesen nem tárgyalta meg. Az előterjesztés tárgyalható, ha a bizottság határozat képtelensége akadályozta meg a napirend bizottsági megtárgyalását. |
(5) | A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) rendeleti javaslatok, b) határozati javaslatok, c) beszámolók, d) tájékoztatók, e) interpellációk, f) közérdekű bejelentések, g) fellebbezések. A sorrend indokolt esetben megcserélhető. |
(6)[16] | A polgármester az ülés levezetését az alpolgármesterrel megoszthatja. |
(7) | A polgármester ülés vezetési feladatai, jogköre: a) az ülés vezetése, b) szó megadása, megtagadása, c) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás, d) az ülés félbeszakítása, e) tárgyalási szünet elrendelése, |
(8) | A polgármester vitavezetési feladatai: a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, b) szavazást rendel el, c) kimondja a határozatot. |
(9) | A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját. |
(10) | A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz. |
(11) | Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester köteles bármelyik bizottság vezetőjének kérésére tárgyalási szünetet elrendelni. A szünet időtartama napirendenként legfeljebb 15 perc lehet. |
10. §
Az előterjesztés
(1) | Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a polgármester, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt a) rendeleti javaslat, b) határozati javaslat, c) beszámoló és d) tájékoztató. |
(2) | Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztés tárgyát és a tényállást, b) azt, hogy az előterjesztést melyik bizottság véleményezi c) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, d) az alternatívák indokait, e) a határozati javaslatot, f) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését, g) a korábbi azonos tárgyú szabályozás sorsát, h) a jegyző ellenjegyzését arról, hogy az előterjesztés törvényes. |
(3) | Az előterjesztés szóbeli is lehet. |
(4) | A szóbeli előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat pontos szövegét a képviselő-testület tagjainak a meghívóval együtt meg kell kapniuk. |
11. §
A tanácskozás rendje
(1) | A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles választ adni. |
(2) | A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb. 4 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 2 perc. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. |
(3) | Az előterjesztő nem áll a (2) bekezdésben foglalt időkorlátozás alatt. |
(4) | A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. |
(5) | A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra. |
(6) | A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre. szót kérhet és javaslatot tehet. Ügyrendi kérdésnek minősülnek a képviselő-testület eljárásával és a képviselők személyével kapcsolatos kérdések. |
(7) | Az ügyrendi javaslat elhangzása után az ügyrendi bizottság vezetője figyelmeztetheti az ülés vezetőjét az ügyrend betartására. |
(8) | Vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos egy perces észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő szót kérhet. Azonos napirenden belül észrevétel egy alkalommal tehető, ha a képviselő a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni. |
(9) | Az előterjesztő és a tárgykör szerint illetékes bizottság előadója a határozathozatal előtt három percben felszólalhat. |
(10) | Ha valamelyik képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, ill. ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasíthatja. |
(11) | A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott - intézkedési ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. |
(12)[17] | |
(13) | A név szerinti szavazás kivételével a képviselő jogosult arra, hogy a szavazás megkezdése előtt kérje, hogy szavazatát a jegyzőkönyv név szerint rögzítse. |
12. §
A határozathozatal
(1) | Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról. |
(2)[18] | |
(3)[19] | |
(4)[20] | Minősített többség szükséges: a) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához, b) a polgármester elleni kereset benyújtásához, c) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, vagyontárgyak elidegenítéséhez. d) a titkos szavazás szavazatszámláló bizottsága megválasztásához |
(5)[21] |
13. §
A szavazás módja
(1) | A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. |
(2) | A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni. |
(3)[22] | |
(4)[23] | |
(5) | Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét tartalmazó, aláírásával hitelesített ívet átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét tartalmazó ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. |
(6)[24] | |
(7)[25] | |
(8) | A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben, urna igénybevételével történik. |
(9) | Titkos szavazásnál három tagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelyet a szavazás megkezdése előtt kell megválasztani. |
(10) | A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. |
(11) | A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza: a) a szavazás helyét és napját, kezdetét valamint végét, b) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat, e) a szavazás eredményét. |
14. §
A határozatok nyilvántartása, közzététele
(1)[26] | |
(2)[27] | A testületi határozatokról a Túrkevei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. |
(3) | A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. |
(4)[28] |
15. §[29]
16. §[30]
17. §
Az önkormányzati rendelet kihirdetése
(1) | Az önkormányzati rendeletet a városi honlapon történő megjelenítéssel kell kihirdetni.[31] |
(2) | A kihirdetés időpontjának a városi honlapon történő megjelenítés napja minősül. |
(3) | Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. |
(4)[32] | A hatályos rendeletekről a Túrkevei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet. |
(5) | Az önkormányzati lap vagy személyre szóló értesítés útján a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről. |
18. §
Kérdés, interpelláció
(1) | Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvilágosítás kérés. |
(2) | A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ. A válaszadás maximális időtartama 3 perc. |
(3)[33] | Interpelláció: a polgármester, az alpolgármester, az önkormányzati bizottság vezetők és a jegyző magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. |
(4) | A képviselő az interpellációt írásban juttatja el az érintettekhez, akik arra 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni. Az írásos válaszokat az interpellációval együtt valamennyi képviselőnek elektronikus úton meg kell küldeni. Az interpellációkat és a válaszokat a képviselő-testület ülésein, az ülés első szünetét követően, vagy a napirendek lezárása után ismertetni kell. |
(5) | A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, vita nélkül a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet az ügyben tett intézkedésről. |
19. §
A jegyzőkönyv
(1)[34] | |
(2)[35] | |
(3) | A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik: a) a meghívó, b) az írásos előterjesztések, c) a jelenléti ív, d) a titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya, e) az írásban benyújtott hozzászólás, f) a jegyző észrevétele, g) a név szerinti szavazásról készült hitelesített ív. |
(4) | A jegyzőkönyvet két képviselő hitelesíti. A jegyzőkönyv hitelesítők személyét - egymást követően a képviselők nevének ABC sorrendjében - az ülés napirendjének elfogadását megelőzően a jelenlevő képviselők közül a képviselő-testület határozza meg. |
(5) | A jegyzőkönyv egy példányát törvényben előírt határidőn belül a jegyző köteles megküldeni a megyei Kormányhivatalnak, akkor is, ha a hitelesítés időben nem történt meg. |
(6)[36] |
Lakossági fórumok
20. §
Közmeghallgatás
(1) | A képviselő-testület évente egy esetben közmeghallgatást tart. |
(2)[37] | |
(3) | A közmeghallgatás helyéről, idejéről a városháza hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével, valamint a honlapon és a helyi sajtó útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal. |
A települési képviselő
21. §
A települési képviselő jogai és kötelezettségei
(1)[38] | |
(2) | A települési képviselő a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, b) részt vehet tanácskozási joggal bármely bizottsági ülésen, c) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságok döntését, d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, e) -a jegyzőtől a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, a hivatal ügyviteli közreműködését igényelheti, f) közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését a jegyzőnél, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni, g) - a képviselő-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosult. |
(3) | A képviselő főbb kötelezettségei: a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, b) írásban vagy szóban köteles előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van, c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, d) a polgárokkal kapcsolatot tartani, e)[39] |
(4)[40] | A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft. |
22. §
A települési képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjainak díjazása
(1) | A települési képviselőt és a bizottságok nem képviselő tagját a képviselő-testületben, továbbá a bizottságokban végzett munkájáért havi tiszteletdíj illeti meg. |
(2)[41] | A díj mértéke 2017. január 1-től: a) a képviselő tiszteletdíja a mindenkori minimálbér 80 %-a havonta,, b) a bizottság alelnöke tiszteletdíja mindenkori minimálbér 90 %-a havonta c) a bizottság elnöke tiszteletdíja mindenkori minimálbér 100 %-a havonta, d) a bizottság nem képviselő tagja tiszteletdíja mindenkori minimálbér 30 %-a havonta. e) A képviselőt évente 120.000 Ft költségtérítés illeti meg, utólagos elszámolás alapján. |
(3)[42] | A megállapított havi tiszteletdíj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, illetve a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb, mint a felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A tiszteletdíj megvonásáról a képviselő-testület dönt a polgármester vagy a bizottsági elnök javaslata alapján. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez illetve a bizottsági elnökhöz előzetesen írásban megtett jelzése alapján mentesülhet. |
A képviselő-testület bizottságai
23. §
A bizottságok létrehozása
(1) | A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, ill. a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre. |
(2) | Az állandó bizottságok tagjainak száma 3 és 5 fő. Ötfős bizottságokban a képviselő tagok száma három fő. A három fős bizottságokban a képviselő tagok száma 2 fő. |
(3)[43] | A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi és ellenőrzési bizottság (5 fő) b) Ügyrendi bizottság (3 fő) c) Egészségügyi és szociális bizottság (5 fő) d) Városfejlesztési, kulturális, oktatási és sport bizottság (5 fő) |
(4) | Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. |
24. §
A bizottsági működés főbb szabályai
(1)[44] | |
(2)[45] | |
(3)[46] | |
(4) | Az állandó bizottságok üléseinek kezdési időpontja között legalább egy óra különbségnek kell lennie. A bizottsági ülések idejéről és helyéről minden képviselőt értesíteni kell. |
(5) | Bármelyik képviselő javasolhatja a bizottság vezetőjének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. Az ülésre a képviselőt meg kell hívni. |
(6)[47] |
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző[48]
25. §
A polgármester
(1)[49] | |
(2) | A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a) segíti a települési képviselők munkáját, b)[50] c)[51] d)[52] e)[53] f)[54] g)[55] irányítja az alpolgármester tevékenységét, h) kapcsolatot tart az országgyűlési képviselővel, a pártokkal, az egyházakkal, a civil szervezetekkel i) őrzi az önkormányzat bélyegzőjét, díszpecsétjét. |
(3)[56] | |
(4)[57] | |
(5) | Egyéb feladatai: a) a városban működő intézményekkel és civil szervezetekkel egyezteti a közös feladatokat, b) elősegíti a város lakosainak széles körű tájékoztatását, c)[58] hetente egy alkalommal fogadóórát tart az alpolgármesterrel felváltva, d)[59] e)[60] f)[61] |
(6)[62] | A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át. |
26. §
Az alpolgármesterek
(1)[63] | A képviselő-testület egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tevékenységét. |
(2)[64] | |
(3)[65] | |
(4)[66] | |
(5)[67] | Az alpolgármester munkarendje : hétfőtől csütörtökig 8-12 és 13-16 között és szükség szerint. |
27. §
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályozatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság vezetője hívja össze és vezeti.[68] |
28. §[69]
A jegyző
A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi és adó osztály vezetője látja el.
29. §[70]
30. §[71]
Záró rendelkezések
31. §
(1) | Az SzMSz 2011. év február hó 1-jén lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SzMSz eredeti példányán fel kell tüntetni. |
(2)[72] |
Vida Tamás | Dr. Rácz Kálmán |
polgármester | jegyző |
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Az 1. § (1)-(2) bekezdését módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2103. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2103. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2103. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
A bekezdés második mondatát hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2103. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 27/2011.(XII.9.) sz. rendelet 1. §-a. Hatálytalan 2011. december 9-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 3. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 4. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 27/2011.(XII.9.) sz. rendelet 2. §-a. Hatályos 2011. december 9-től.
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 5. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 8. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Módosította a 2/2017.(I.30.) sz. rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. január 30-tól.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Módosította a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 9. §-a. Hatályos 2013. október 1-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 8. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 10. §-a. Hatálytalan 2014. október 22-től.
Módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 8. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.
Módosította a 27/2011.(XII.19.) sz. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011. december 9-től.
Módosította a 27/2011.(XII.19.) sz. rendelet 7. §-a. Hatályos 2011. december 9-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
Hatályon kívül helyezte a 15/2013.(IX.11.) sz. rendelet 11. §-a. Hatálytalan 2013. október 1-től.
A mellékletet módosította a 14/2014.(X.21.) sz. rendelet 9. §-a. Hatályos 2014. október 22-től.