Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VII.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

Hatályos: 2019. 04. 29- 2020. 11. 22

Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VII.1.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról

2019.04.29.

Túrkeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése és a 36. § (2) bekezdése felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:1

Általános rendelkezések

I. RÉSZ

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Túrkeve Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakásra, nem lakás céljára szolgáló helyiségre, valamint az ezekkel kapcsolatos közös használatú helyiségekre és területekre.

A lakások hasznosításának módja

2. § (1) A lakások bérbe adhatók:

a) szociális helyzet alapján

b) szakemberlakásként

c) piaci alapon

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat lakásállományából

a) az életveszélyessé, vagy egyéb okból lakhatatlanná vált lakóingatlanok lakóinak – maximum egy év időtartamra történő – ideiglenes elhelyezése céljából az Ecsegi utca 52. számú lakóingatlanban 4 db szükséglakást,

b) az önkormányzati bérlakások bérlői számára –az ingatlan helyben lakást kizáró felújításának idejére 1 db átmeneti lakást tart fenn.

(3) Önkormányzati lakásra –függetlenül a hasznosítás módjától– az alábbiak szerint csak határozott időre szóló bérleti szerződés köthető:

a) Szociális bérlakásra lakásbérleti jogviszony maximum 3 év meghatározott időtartamra köthető.

b) Szakemberlakásra lakásbérleti jogviszony városi érdekből legfeljebb öt év meghatározott időtartamra vagy a városi érdek fennállásáig köthető.

c) Szükséglakásra lakásbérleti jogviszony hat hónap időtartamra köthető, mely egy alkalommal újabb hat hónap időtartamra meghosszabbítható. Szükséglakás éven túli igénybevételére nincs lehetőség.

d) A piaci alapon bérbe adott lakásra legfeljebb 1 év meghatározott időtartamra köthető bérleti szerződés, mely az önkormányzati bérlakások kezelőjének döntése alapján újabb 1 évre meghosszabbítható.

(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(5) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 3 havi lakbérnek megfelelő óvadékot köteles megfizetni, a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául.

(6) Az óvadék a bérlő által okozott esetleges károk megtérítésére használható fel, a bérlő egyidejű értesítése mellett.

(7) Abban az esetben, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza, és az óvadék nem vagy csak részben került felhasználásra, az óvadékot vagy annak a fel nem használt részét a bérleti jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni.

3. § Szociális bérlakásra lakásbérleti jogviszony csak pályázati eljárás keretein belül létesíthető.

Feladatok és hatáskörök

4. § (1) A Képviselő-testület Túrkeve Város Önkormányzatának illetékes bizottsága javaslata alapján pályázat útján jelöli ki a szociális célú megüresedett önkormányzati lakás bérlőjét.

(2) A szakemberlakások bérlőit a polgármester javaslatára a képviselő-testület jelöli ki.

(3) A piaci alapon bérbe adható lakások bérlőinek kiválasztásáról az önkormányzati lakások kezelője dönt.

(4) Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos vagyonkezelői, üzemeltetési, bérbeadói, szerződéses és pénzügyi feladatokat és jogokat a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. látja el. Lakásbérleti szerződést megkötni, bérbeadói hozzájárulást és megállapodást aláírni a tulajdonos önkormányzat részéről a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. ügyvezetője jogosult.

(5) Az önkormányzati lakásokra vonatkozó közüzemi megállapodásokat az önkormányzati lakások kezelője köti meg és bérbeadás esetén íratja át a költségviselőként a bérlőt. (6) A társasházak közös költségeit az önkormányzati bérlakások esetén a mindenkori bérlő, üres lakás esetén az önkormányzati lakás kezelője köteles megfizetni a közös képviseletet ellátó személynek vagy szervezetnek. Ha a közös költség felújítási részt is tartalmaz, annak megfizetése az önkormányzati lakások kezelőjét terheli.

Szociális bérlakás bérbeadás feltételei

5. § (1) A bérbeadó 60 napon belül köteles pályázatot kiírni az üresen álló, illetőleg megüresedett és tartozásmentes önkormányzati szociális lakások bérletére. A pályázatot meg kell jelentetni a város honlapján, valamint közzé kell tenni a Túrkeve újságban és ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. Az önkormányzati bérlakások kezelője a lakás megüresedését követő 10 napon belül tájékoztatást küld a Polgármesteri Hivatal és az Egészségügyi és Szociális Bizottság részére. A bérlakások kezelője tájékoztatja továbbá a Polgármesteri Hivatalt, amennyiben a bérlemény kapcsán a bérleti jogviszony megszűnt, de a bérleményben jogcím nélküli lakáshasználók tartózkodnak. Üres lakások bérbeadására javaslatról az Egészségügyi és Szociális Bizottság legkésőbb a tájékoztató kézhezvételét követő második – munkaterv szerinti – ülésén dönt.

(2) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam a meghirdetéstől számított 15 nap.

(3) A pályázati határidő lejártát követően bérbeadó 3 munkanapon belül megküldi a Polgármesteri Hivatalba a pályázatok összesített, döntéshez szükséges adatait.

(4) A pályázatok elbírálásához a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít a pályázók lakóhelyén. Erre 8 munkanap áll rendelkezésre.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (alapterület, szobaszám, komfortfokozat illetve használati érték),

b) a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,

c) a lakás aktuális lakbérének összegét,

d) a megpályázott lakásba beköltözhető személyek számát,

e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

f) az eredményhirdetés módját és idejét,

g) a pályázati formanyomtatvány és egyéb információ beszerzésének helyét és módját.

(6) A pályázatokat a rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

(7) A határidőn túl érkezett, valamint a formai, vagy tartalmi szempontból hiányos pályázatokat a pályázat kiírója érvénytelennek minősíti. A benyújtási határidőn túl pályázóknak hiánypótlásra nincs lehetősége.

(8) A lakáspályázatokat a Képviselő-testület a döntés előkészítésre rendelkezésre álló határidőt követő rendes ülésén e rendeletben meghatározott szabályok szerint bírálja el.

(9) A bérbeadó csak a Képviselő-testület által a pályázati eljárás során kijelölt bérlővel köthet lakásbérleti szerződést. Amennyiben a nyertes pályázó a lakásbérleti szerződést az eredményhirdetést követő 30 napon belül neki felróható okból kifolyólag nem köti meg, a lakás bérleti jogára ismételten pályázatot kell hirdetni.

(10) A határozott idő lejártát megelőző 60 napon belül a bérlő jogosult a bérleti jogviszony meghosszabbítását kezdeményezni. Amennyiben a jogosultság fennáll, a képviselő-testület legfeljebb egy évre legfeljebb egy alkalommal a lakásbérleti jogviszonyt meghosszabbíthatja. Lakásbérleti jogviszony nem hosszabbítható meg, ha a bérlőnek a kérelem benyújtását megelőzően hat hónapon belül bérleti díj vagy közüzemi díj tartozása van vagy volt.

6. § (1)2 Önkormányzati szociális bérlakás bérlője csak olyan személy (család) lehet, akinek és az életvitelszerűen vele együtt élő – a törvény 21. § (2) bekezdése alapján a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható – hozzátartozójának nincs lakása, és az ebben a rendeletben meghatározott jövedelmi, vagyoni és más szociális feltételeknek megfelelnek.

(2) Jövedelmi helyzete alapján önkormányzati szociális bérlakást azok a személyek kaphatnak:

a) akinek a családjában – a vele életvitelszerűen együtt lakó és az (1) bekezdésben meghatározott családtagjainak – az együtt számított egy főre jutó havi átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át.

b) az egy főre jutó havi átlagjövedelem számításánál figyelembe kell venni a pályázat benyújtását megelőzően egy év alatt megszerzett, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott minden bevételt.

(3) Vagyoni helyzete alapján – az egy főre jutó havi átlagjövedelemtől függetlenül – nem kaphat önkormányzati szociális lakást, akinek és a vele életvitelszerűen együtt lakó – az (1) bekezdésben meghatározott családtagjának létfenntartásához nem szükséges vagyona van, így:

a) a tulajdonában 2 000 000,- Ft. összértékű építési, vagy üdülőtelek, üdülő, mezőgazdasági vagy más ingatlan van; kivéve amelyik haszonélvezeti, özvegyi joggal terhelt, és ezért nem forgalomképes;

b) 500.000,- Ft. összértéket meghaladó vállalkozói vagyona vagy egyéb vagyoni értéke van;

c) a megelőző 10 éven belül az önkormányzattól lakásszerzéshez (építéshez) támogatást kapott;

d) gépkocsija van. A vagyoni helyzetet igazolni kell.

7. § (1) A pályázati eljárás során az érvényes pályázatot benyújtó lakásigénylők között a következő sorrendet kell érvényesíteni:

a) első lakáshoz jutók, ezen belül:

aa) akinek a lakásában több személy van kitéve a tartós betegség veszélyének, ha az neki nem róható fel;

ab) a több kiskorú gyermeket saját háztartásban eltartó családok;

ac) az alacsonyabb egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemmel rendelkezők;

ad) a zsúfoltabb körülmények között lakók, ha az nekik nem róható fel;

af) a rosszabb műszaki állapotú vagy egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban lakók, ha az nekik nem róható fel;

b) lakáshelyzetüket javítók (nem első lakáshoz jutók) az a) ponton belüli sorrend szerint.

(2) A pályázati eljárásból ki kell zárni azt az igénylőt, aki pályázatában valótlan adatokat közölt, a valós adatokat a helyszíni szemle alkalmával sem tárta fel, és ennek következtében jogosulatlan előnyre kíván szert tenni.

8. § (1) Szociális helyzet alapján, csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének megállapításánál az igénylővel életvitelszerűen együtt lakó és együtt költöző, a törvény 21. §. (2) bekezdésében meghatározott családtagok számát kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértéke Túrkeve városban:

a) két személyig: egy lakószoba,

b) három személyig: kettő lakószoba,

c) négy vagy több személy esetén: kettő – három lakószoba.

9. § A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti pályázatot a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft-hez kell benyújtani.

Nem szociális célra történő bérbeadás feltételei

10. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott önkormányzati lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a városban a képviselő-testület által hozott döntés alapján városi érdekből fontos.

(2) Szakember elhelyezése céljára csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző – a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében meghatározott – családtagjai tulajdonában, bérletében nincs Túrkeve városban ingatlan.

(3) Ha azt a város érdeke is indokolja a bérlet időtartama újabb öt évvel meghosszabbítható.

(4) A lakásbérlet megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

11. § A szakember elhelyezés céljából bérbe adott lakásokra az e rendeletben foglalt szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bérlő a lakásba a ténylegesen vele költöző és az ott született hozzátartozókon kívül mást nem fogadhat be,

b) a bérleti jog folytatására a közvetlen hozzátartozók nem jogosultak.

Lakásbérleti szerződés

12. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell:

a) a lakás pontos címét, tulajdonosát, komfortfokozatát, helyiségeinek felsorolását és alapterületét;

b) a lakásbérlet kezdetét, azt, hogy meghatározott ideig (naptárilag megjelölve), illetve milyen feltétel bekövetkezéséig tart;

c) a lakás átadása mikor, és a szerződés mellékletét képező helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvben leírt állapotban történik meg;

d) a lakás használatáért és a szerződésben felsorolt szolgáltatásokért fizetendő lakbér összegét

e) a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják;

f) a bérlő karbantartási kötelezettsége a lakáson belül kiterjed minden, a lakástörvény 10. §. /1/ bekezdésében nem említett egyéb kötelezettségre;

g) a bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult, ha a bérlő a költségeket vállalja;

h) a bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen bent lakni

i) a beköltöző házastárs vagy élettárs csak akkor lehet bérlőtárs, ha szociális bérlakásra maga is jogosult, és írásbeli bérlőtársi szerződést kötnek a bérbeadóval.

j) a szerződés a határozott idő elteltével (feltétel bekövetkezésével) megszűnik, nem alakulhat át határozatlan idejűvé.

(2) A lakásba beköltöző – a jogosultsági feltételeknek megfelelő – élettárssal bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha a bérlővel közös gyermekük van, és a gyermeket a lakásban közösen nevelik és tartják el.

A lakás átadása

13. § A lakás átadásakor leltárt is tartalmazó helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvet kell felvenni; abban rögzíteni kell a lakás és a lakás berendezéseinek tényleges állapotát, így különösen:

a) a lakás valamennyi közüzemi berendezésének állapotát;

b) a lakásban meglévő lakásberendezések felsorolását és azok állapotát, illetőleg a hiányzó lakásberendezések felsorolását;

c) a lakás falai tapétázottak, vagy meszeltek, milyen állapotban vannak;

d) padlóburkolat és vizesblokk állapotát;

e) a lakás belső ajtói és ablakai zárhatóságát, mázolásuk állapotát;

f) a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételét, valamint saját kezű aláírását.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

14. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a szociális alapon önkormányzati lakásra jogosult bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségét vállalja, továbbá hajlandó új lakásbérleti szerződést kötni. A bérbeadó hozzájárulása nélkül ilyen tevékenység nem kezdhető meg.

(2) A bérbeadó hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet, továbbá ha szükséges a jogszabályban előírt hatósági engedélyt.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, és a felmerült költség a bérlőt terheli.

(4) A hozzájárulás megadására és a költségek elszámolására a bérlő és a bérbeadó megállapodást köt.

15. § (1) A lakás átalakítása:

a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá

b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg meleg víz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.

Lakásba fogadás feltételei

16. § (1) A bérlő a lakásba a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében említett személyeken kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:

a) élettársát és annak gyermekét,

b) a lakástörvény 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó unokáját, annak házastársát és kiskorú gyermekét, valamint

c) testvérét amennyiben azok a város közigazgatási területén másik beköltözhető lakással nem rendelkeznek.

(2) A bérbeadó hozzájárulásában köteles kikötni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek a lakásbérleti jogot nem folytathatják, és a lakásbérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre, vagy térítésre nem tarthatnak igényt.

(3) A bérlő a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében említett személyekre vonatkozó, befogadó nyilatkozatát írásban köteles bejelenteni a bérbeadóhoz.

Albérlet

17. §3 Önkormányzati lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem járulhat hozzá. Bérlő általi albérletbe adás esetén a szerződést a bérbeadó felmondja.

A lakás használatának ellenőrzése

18. § A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül évente egy alkalommal a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 08–20 óra közötti időben ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles. Bérbeadó az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel.

A bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás visszaadása

19. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a bérlő a lakást – eltérő külön megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak leltár szerint visszaadni

(2) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni. Erre a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a költségek megtérítésére való kötelezését.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.

20. § Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó a lakásban levő dolgokat köteles megőrizni. A lakásban lévő dolgok elszállítására legalább 15, de legfeljebb 30 napos határidőt szabhat meg a jogosultak számára.

Lakásbérlet megszüntetése

21. § A bérlő jogviszonyát a bérbeadó megszüntetheti 30 napos felmondási határidővel az alábbi esetekben:

a) a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja (rongálásból adódó jelentő állapot romlás),

b) egybefüggő két hónapot meghaladó közüzemi, illetve lakbér tartozása van, és azt felszólításra sem fizeti meg.

Lakásbérlet megszüntetése közös megegyezéssel

22. § (1) A bérbeadó az önkormányzati lakásra határozatlan időre kötött szerződést a lakás bérlőjével, közös megegyezéssel – a lakástörvény 23. §. (3/ bekezdése alapján – a következő feltételekkel szüntetheti meg:

a) Ha a lakás bérlője részére alacsonyabb lakbérű cserelakást tud biztosítani, a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg;

b) Ha a bérlő meglévő lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt, a bérbeadó a lakás átvételét követően a bérlő részére a lakás tárgyévi bérleti díjával megegyező összegű térítést köteles kifizetni.

(2) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésbe be kell számítani.

23. § Ha a bérbeadó a bérleti szerződést a lakástörvény 26. § (1) bekezdése alapján mondja fel, a bérlővel megállapodhat, hogy másik lakás felajánlása helyett a bérlő által megfizetett óvadék kétszeres összegét fizeti meg a bérlőnek.

Bírói ítélet alapján történő elhelyezés

24. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosult részére

a) e rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása esetén komfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú, a jogos lakásigény mértékének alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakás;

b) szociális bérlakásra nem jogosultság fennállása esetén csak szükséglakás biztosítható.

II. RÉSZ

A helyiségbérlet szabályai

25. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – a lakástörvény 36-44. §-ában és e rendelet második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

26. § (1) A bérbeadó az üres vagy megüresedett helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles nyilvános pályázatot hirdetni a Túrkeve című helyi lapban, továbbá honlapján, és egynél több ajánlat esetén versenytárgyalást tartani.

(2) Nem kötelező versenytárgyalást tartani, ha a helyiséget:

a) az önkormányzat költségvetési szerve, vagy állami költségvetési szerv elhelyezésére; vagy

c) a helyiségre meghirdetett pályázat második alkalommal eredménytelen maradt;

(3) Ebben az esetben a Képviselő-testület egyedi döntésével kijelölt bérlő részére kell bérbe adni az egyidejűleg meghatározott helyiségbér ellenében.

27. § (1) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám, helyrajzi szám), a helyiségek számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát, a tulajdonos nevét;

b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységek megjelölését;

c) a bérlet fennállásának határidejét;

d) az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásának és a hatóságok engedélyeinek szükségességét;

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, stb.) és azok elvégzésének határidejét, továbbá a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét;

f) a fizetendő bérleti díj alsó határát, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a helyiség bérleti jogát – az előírt egyéb feltételek fennállása esetén – az a pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj egy összegben előre történő kifizetését vállalja;

g) a pályázni jogosultak esetleges körét;

i) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét;

j) a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját;

k) az esetleges egyéb pályázati feltételeket.

(2) A bérleti díjnak tartalmaznia kell:

a) a bérlemény értékének megtérülését,

b) a karbantartás és felújítás költségét,

c) az ingatlan biztosítási díját,

d) a kezeléssel, hasznosítással felmerülő egyéb költséget a haszonnal növelve;

(3) Az ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, tevékenységének megnevezését;

b) a helyiség általa tervezett felhasználási célját, továbbá;

c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

(4) Ha az előírt határidőben csak egy ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a helyiséget versenytárgyalás tartása nélkül bérbe adja.

(5) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki az ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.

(6) A bérbeadó a versenytárgyaláson résztvevők közül azt hirdeti ki nyertesnek, aki a feltételeknek megfelel és a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű helyiségbérleti díj fizetésére tett ajánlatot, és ezen felül a legtöbb havi bérleti díj egy összegben előre történő befizetését vállalja.

(7) Ha a nyertes a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja bérbe venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a versenytárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.

(8) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül. A versenytárgyalás befejeztével az ügyintéző közli a megjelentekkel az eljárás eredményét, és az eredmény megállapítása után a bérbeadó a nyertessel bérleti szerződést köt.

(9) A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati helyiségre csak határozott időre, legfeljebb öt évi időtartamra szóló bérleti szerződést köthet.

28. § (1) A bérlő a helyiségek általa tervezett felhasználási céljára, az abban folytatandó tevékenységre alkalmassá tételéhez – a szakhatósági előírások és hatósági engedélyek alapján – szükséges munkákat saját költségén végezheti el a bérbeadó előzetes hozzájárulásával. Az elvégzendő munkákat a helyiségek átadásakor leltárt is tartalmazó helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvben részletesen fel kell sorolni. A szakhatósági hozzájárulásokat és hatósági engedélyt a bérlő szerzi be, azokat egy-egy példányban a bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, kivéve, ha ez alól a bérbeadó külön hozzájárulásával mentesíti.

(3) A bérlő köteles gondoskodni az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé.

29. § A bérbeadó nem járulhat hozzá, hogy

a) a bérlő a helyiségbe más személyt befogadjon,

b) a bérlő a helyiség bérleti jogát átruházza.

III. RÉSZ

Önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítése

30. § (1)4 Önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek értékesítéséről –az elidegenítés feltételeinek részletes meghatározásával egyidejűleg– a Képviselő-testület dönt, külön rendeletben foglalt feltételek mellett.

(2)5

(3)6

Vegyes rendelkezések

31. § (1) A bérbeadó nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a lakás vagy helyiség alapterületét, szoba és egyéb helyiség számát, komfortfokozatát,

b) a bérlő nevét,

c) a bérleti jogviszony tartamát, d) a bérbeadás módját.

32. § (1) A Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. statisztikai és tervezési céllal a szociális alapú lakásigénylésekről nyilvántartást vezethet.

(2) Az igénylő és a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek az önkormányzati lakáshoz jutásukkal összefüggő döntésekhez szükséges személyes adataikat a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. rendelkezésére bocsátják és hozzájárulnak adataik az önkormányzati lakások kezelője által történő nyilvántartásához.

(3) A személyes adatokat a döntés előkészítésben, döntéshozatalban és a döntés végrehajtásában résztvevők használhatják fel. A személyes adatok a név és lakcím, valamint az eltartott családtagok száma kivételével – nem hozhatók nyilvánosságra.

33. § Az önkormányzati bérlakások bérleti és használati díját, valamint a lakbér hozzájárulás mértékét és feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletekben állapítja meg.

Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2017. július 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti „az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 12/2004. (V.27.) számú rendelete.

1

A bevezető a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 6. § (1) bekezdése a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 17. § a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

A 30. § (1) bekezdése a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

5

A 30. § (2) bekezdését a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.

6

A 30. § (3) bekezdését a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.