Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VII.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 2021. 09. 27- 2023. 06. 29Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2017. (VII.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Túrkeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontja, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése és a 36. § (2) bekezdése felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:1
Általános rendelkezések
I. RÉSZ
A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed Túrkeve Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakásra, nem lakás céljára szolgáló helyiségre, valamint az ezekkel kapcsolatos közös használatú helyiségekre és területekre.
A lakások hasznosításának módja
2. § (1) A lakások bérbe adhatók:
a) szociális helyzet alapján
b) szakemberlakásként
c) piaci alapon
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat lakásállományából
a) az életveszélyessé, vagy egyéb okból lakhatatlanná vált lakóingatlanok lakóinak – maximum egy év időtartamra történő – ideiglenes elhelyezése céljából az Ecsegi utca 52. számú lakóingatlanban 4 db szükséglakást,
b) az önkormányzati bérlakások bérlői számára –az ingatlan helyben lakást kizáró felújításának idejére 1 db átmeneti lakást tart fenn.
(3) Önkormányzati lakásra –függetlenül a hasznosítás módjától– az alábbiak szerint csak határozott időre szóló bérleti szerződés köthető:
a) Szociális bérlakásra lakásbérleti jogviszony maximum 3 év meghatározott időtartamra köthető.
b) Szakemberlakásra lakásbérleti jogviszony városi érdekből legfeljebb öt év meghatározott időtartamra vagy a városi érdek fennállásáig köthető.
c) Szükséglakásra lakásbérleti jogviszony hat hónap időtartamra köthető, mely egy alkalommal újabb hat hónap időtartamra meghosszabbítható. Szükséglakás éven túli igénybevételére nincs lehetőség.
d) A piaci alapon bérbe adott lakásra legfeljebb 1 év meghatározott időtartamra köthető bérleti szerződés, mely az önkormányzati bérlakások kezelőjének döntése alapján újabb 1 évre meghosszabbítható.
(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
(5) Piaci alapon történő bérbeadás esetén a bérlő a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg 3 havi lakbérnek megfelelő óvadékot köteles megfizetni, a szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának biztosítékául.
(6) Az óvadék a bérlő által okozott esetleges károk megtérítésére használható fel, a bérlő egyidejű értesítése mellett.
(7) Abban az esetben, ha a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja vissza, és az óvadék nem vagy csak részben került felhasználásra, az óvadékot vagy annak a fel nem használt részét a bérleti jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni.
3. § Szociális bérlakásra lakásbérleti jogviszony csak pályázati eljárás keretein belül létesíthető.
Feladatok és hatáskörök
4. § (1) A Képviselő-testület Túrkeve Város Önkormányzatának illetékes bizottsága javaslata alapján pályázat útján jelöli ki a szociális célú megüresedett önkormányzati lakás bérlőjét.
(2) A szakemberlakások bérlőit a polgármester javaslatára a képviselő-testület jelöli ki.
(3) A piaci alapon bérbe adható lakások bérlőinek kiválasztásáról az önkormányzati lakások kezelője dönt.
(4) Az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos vagyonkezelői, üzemeltetési, bérbeadói, szerződéses és pénzügyi feladatokat és jogokat a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. látja el. Lakásbérleti szerződést megkötni, bérbeadói hozzájárulást és megállapodást aláírni a tulajdonos önkormányzat részéről a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. ügyvezetője jogosult.
(5) Az önkormányzati lakásokra vonatkozó közüzemi megállapodásokat az önkormányzati lakások kezelője köti meg és bérbeadás esetén íratja át a költségviselőként a bérlőt. (6) A társasházak közös költségeit az önkormányzati bérlakások esetén a mindenkori bérlő, üres lakás esetén az önkormányzati lakás kezelője köteles megfizetni a közös képviseletet ellátó személynek vagy szervezetnek. Ha a közös költség felújítási részt is tartalmaz, annak megfizetése az önkormányzati lakások kezelőjét terheli.
Szociális bérlakás bérbeadás feltételei
5. § (1)2 A bérbeadó haladéktalanul köteles pályázatot kiírni a megüresedett, bérbeadásra alkalmas önkormányzati szociális lakások bérletére. A pályázatot meg kell jelentetni a város honlapján, a bérbeadó honlapján és ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.
(2) A pályázat benyújtására rendelkezésre álló időtartam a meghirdetéstől számított 15 nap.
(3) A pályázati határidő lejártát követően bérbeadó 3 munkanapon belül megküldi a Polgármesteri Hivatalba a pályázatok összesített, döntéshez szükséges adatait.
(4) A pályázatok elbírálásához a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készít a pályázók lakóhelyén. Erre 8 munkanap áll rendelkezésre.
(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a meghirdetett lakás műszaki jellemzőit (alapterület, szobaszám, komfortfokozat illetve használati érték),
b) a lakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,
c) a lakás aktuális lakbérének összegét,
d) a megpályázott lakásba beköltözhető személyek számát,
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
f) az eredményhirdetés módját és idejét,
g) a pályázati formanyomtatvány és egyéb információ beszerzésének helyét és módját.
(6) A pályázatokat a rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
(7) A határidőn túl érkezett, valamint a formai, vagy tartalmi szempontból hiányos pályázatokat a pályázat kiírója érvénytelennek minősíti. A benyújtási határidőn túl pályázóknak hiánypótlásra nincs lehetősége.
(8) A lakáspályázatokat a Képviselő-testület a döntés előkészítésre rendelkezésre álló határidőt követő rendes ülésén e rendeletben meghatározott szabályok szerint bírálja el.
(9) A bérbeadó csak a Képviselő-testület által a pályázati eljárás során kijelölt bérlővel köthet lakásbérleti szerződést. Amennyiben a nyertes pályázó a lakásbérleti szerződést az eredményhirdetést követő 30 napon belül neki felróható okból kifolyólag nem köti meg, a lakás bérleti jogára ismételten pályázatot kell hirdetni.
(10)3 A határozott idő lejártát megelőző 60 napon belül a bérlő jogosult a bérleti jogviszony meghosszabbítását kezdeményezni. Amennyiben a jogosultság fennáll, a képviselő-testület legfeljebb három évre a lakásbérleti jogviszonyt meghosszabbíthatja. Lakásbérleti jogviszony nem hosszabbítható meg, ha a bérlőnek a kérelem benyújtását megelőzően hat hónapon belül bérleti díj vagy közüzemi díj tartozása van vagy volt.
6. § (1)4 Önkormányzati szociális bérlakás bérlője csak olyan személy (család) lehet, akinek és az életvitelszerűen vele együtt élő – a törvény 21. § (2) bekezdése alapján a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadható – hozzátartozójának nincs lakása, és az ebben a rendeletben meghatározott jövedelmi, vagyoni és más szociális feltételeknek megfelelnek.
(2) Jövedelmi helyzete alapján önkormányzati szociális bérlakást azok a személyek kaphatnak:
a)5 akinek a családjában – a vele életvitelszerűen együttlakó és az (1) bekezdésben meghatározott családtagjainak – az együtt számított egy főre jutó havi átlagjövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-át,
b) az egy főre jutó havi átlagjövedelem számításánál figyelembe kell venni a pályázat benyújtását megelőzően egy év alatt megszerzett, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott minden bevételt.
(3) Vagyoni helyzete alapján – az egy főre jutó havi átlagjövedelemtől függetlenül – nem kaphat önkormányzati szociális lakást, akinek és a vele életvitelszerűen együtt lakó – az (1) bekezdésben meghatározott családtagjának létfenntartásához nem szükséges vagyona van, így:
a) a tulajdonában 2 000 000,- Ft. összértékű építési, vagy üdülőtelek, üdülő, mezőgazdasági vagy más ingatlan van; kivéve amelyik haszonélvezeti, özvegyi joggal terhelt, és ezért nem forgalomképes;
b) 500.000,- Ft. összértéket meghaladó vállalkozói vagyona vagy egyéb vagyoni értéke van;
c) a megelőző 10 éven belül az önkormányzattól lakásszerzéshez (építéshez) támogatást kapott;
d) gépkocsija van. A vagyoni helyzetet igazolni kell.
7. § (1) A pályázati eljárás során az érvényes pályázatot benyújtó lakásigénylők között a következő sorrendet kell érvényesíteni:
a) első lakáshoz jutók, ezen belül:
aa) akinek a lakásában több személy van kitéve a tartós betegség veszélyének, ha az neki nem róható fel;
ab) a több kiskorú gyermeket saját háztartásban eltartó családok;
ac) az alacsonyabb egy főre jutó havi nettó átlagjövedelemmel rendelkezők;
ad) a zsúfoltabb körülmények között lakók, ha az nekik nem róható fel;
af) a rosszabb műszaki állapotú vagy egészségügyi szempontból nem megfelelő lakásban lakók, ha az nekik nem róható fel;
b) lakáshelyzetüket javítók (nem első lakáshoz jutók) az a) ponton belüli sorrend szerint.
(2) A pályázati eljárásból ki kell zárni azt az igénylőt, aki pályázatában valótlan adatokat közölt, a valós adatokat a helyszíni szemle alkalmával sem tárta fel, és ennek következtében jogosulatlan előnyre kíván szert tenni.
8. § (1) Szociális helyzet alapján, csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének megállapításánál az igénylővel életvitelszerűen együtt lakó és együtt költöző, a törvény 21. §. (2) bekezdésében meghatározott családtagok számát kell figyelembe venni.
(2) A jogos lakásigény mértéke Túrkeve városban:
a) két személyig: egy lakószoba,
b) három személyig: kettő lakószoba,
c) négy vagy több személy esetén: kettő – három lakószoba.
9. § A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti pályázatot a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft-hez kell benyújtani.
Nem szociális célra történő bérbeadás feltételei
10. § (1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott önkormányzati lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a városban a képviselő-testület által hozott döntés alapján városi érdekből fontos.
(2) Szakember elhelyezése céljára csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző – a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében meghatározott – családtagjai tulajdonában, bérletében nincs Túrkeve városban ingatlan.
(3) Ha azt a város érdeke is indokolja a bérlet időtartama újabb öt évvel meghosszabbítható.
(4) A lakásbérlet megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.
11. § A szakember elhelyezés céljából bérbe adott lakásokra az e rendeletben foglalt szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bérlő a lakásba a ténylegesen vele költöző és az ott született hozzátartozókon kívül mást nem fogadhat be,
b) a bérleti jog folytatására a közvetlen hozzátartozók nem jogosultak.
Lakásbérleti szerződés
12. § (1) A lakásbérleti szerződésnek tartalmazni kell:
a) a lakás pontos címét, tulajdonosát, komfortfokozatát, helyiségeinek felsorolását és alapterületét;
b) a lakásbérlet kezdetét, azt, hogy meghatározott ideig (naptárilag megjelölve), illetve milyen feltétel bekövetkezéséig tart;
c) a lakás átadása mikor, és a szerződés mellékletét képező helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvben leírt állapotban történik meg;
d) a lakás használatáért és a szerződésben felsorolt szolgáltatásokért fizetendő lakbér összegét
e) a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják;
f) a bérlő karbantartási kötelezettsége a lakáson belül kiterjed minden, a lakástörvény 10. §. /1/ bekezdésében nem említett egyéb kötelezettségre;
g) a bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére csak a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult, ha a bérlő a költségeket vállalja;
h) a bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen bent lakni
i) a beköltöző házastárs vagy élettárs csak akkor lehet bérlőtárs, ha szociális bérlakásra maga is jogosult, és írásbeli bérlőtársi szerződést kötnek a bérbeadóval.
j) a szerződés a határozott idő elteltével (feltétel bekövetkezésével) megszűnik, nem alakulhat át határozatlan idejűvé.
(2) A lakásba beköltöző – a jogosultsági feltételeknek megfelelő – élettárssal bérlőtársi szerződés csak akkor köthető, ha a bérlővel közös gyermekük van, és a gyermeket a lakásban közösen nevelik és tartják el.
A lakás átadása
13. § A lakás átadásakor leltárt is tartalmazó helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvet kell felvenni; abban rögzíteni kell a lakás és a lakás berendezéseinek tényleges állapotát, így különösen:
a) a lakás valamennyi közüzemi berendezésének állapotát;
b) a lakásban meglévő lakásberendezések felsorolását és azok állapotát, illetőleg a hiányzó lakásberendezések felsorolását;
c) a lakás falai tapétázottak, vagy meszeltek, milyen állapotban vannak;
d) padlóburkolat és vizesblokk állapotát;
e) a lakás belső ajtói és ablakai zárhatóságát, mázolásuk állapotát;
f) a bérlő és a bérbeadó esetleges észrevételét, valamint saját kezű aláírását.
A lakás átalakítása, korszerűsítése
14. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat, hogy a szociális alapon önkormányzati lakásra jogosult bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségét vállalja, továbbá hajlandó új lakásbérleti szerződést kötni. A bérbeadó hozzájárulása nélkül ilyen tevékenység nem kezdhető meg.
(2) A bérbeadó hozzájárulása esetén köteles bekérni a bérlő által elvégezni kívánt munka várható költségét, a munka jellegétől függően a műszaki leírást és tervet, továbbá ha szükséges a jogszabályban előírt hatósági engedélyt.
(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, és a felmerült költség a bérlőt terheli.
(4) A hozzájárulás megadására és a költségek elszámolására a bérlő és a bérbeadó megállapodást köt.
15. § (1) A lakás átalakítása:
a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), továbbá
b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetőleg rendeltetésének megváltoztatása.
(2) A lakás korszerűsítése: egyedi gáz-, vagy elektromos fűtő, illetőleg meleg víz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munka elvégzése.
Lakásba fogadás feltételei
16. § (1) A bérlő a lakásba a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében említett személyeken kívül a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát és annak gyermekét,
b) a lakástörvény 21. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó unokáját, annak házastársát és kiskorú gyermekét, valamint
c) testvérét amennyiben azok a város közigazgatási területén másik beköltözhető lakással nem rendelkeznek.
(2) A bérbeadó hozzájárulásában köteles kikötni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott személyek a lakásbérleti jogot nem folytathatják, és a lakásbérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre, vagy térítésre nem tarthatnak igényt.
(3) A bérlő a lakástörvény 21. § (2) bekezdésében említett személyekre vonatkozó, befogadó nyilatkozatát írásban köteles bejelenteni a bérbeadóhoz.
Albérlet
17. §6 Önkormányzati lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem járulhat hozzá. Bérlő általi albérletbe adás esetén a szerződést a bérbeadó felmondja.
A lakás használatának ellenőrzése
18. § A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül évente egy alkalommal a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 08–20 óra közötti időben ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles. Bérbeadó az ellenőrzésről jegyzőkönyvet vesz fel.
A bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás visszaadása
19. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a bérlő a lakást – eltérő külön megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak leltár szerint visszaadni
(2) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat, és a megállapításokat írásba kell foglalni. Erre a 14. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.
(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadta el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a költségek megtérítésére való kötelezését.
(5) A bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adja.
20. § Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a bérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó a lakásban levő dolgokat köteles megőrizni. A lakásban lévő dolgok elszállítására legalább 15, de legfeljebb 30 napos határidőt szabhat meg a jogosultak számára.
Lakásbérlet megszüntetése
21. § A bérlő jogviszonyát a bérbeadó megszüntetheti 30 napos felmondási határidővel az alábbi esetekben:
a) a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja (rongálásból adódó jelentő állapot romlás),
b) egybefüggő két hónapot meghaladó közüzemi, illetve lakbér tartozása van, és azt felszólításra sem fizeti meg.
21/A. §7 (1) Lakásbérleti díjban keletkezett hátralék rendezése érdekében részletfizetési kedvezmény nyújtható annak a személynek, aki
a) önkormányzati lakás bérlője és hátraléka keletkezett, vagy
b) önkormányzati lakás jogcím nélküli lakáshasználója és hátraléka keletkezett, vagy
c) önkormányzati lakásnak már nem bérlője, viszont korábbi tartozása miatt hátraléka keletkezett.
(2) A hátralékos kérelmére a tartozásra a polgármester legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet. Amennyiben a bérleti jogviszony még fennáll, az esedékes részleteket az aktuálisan fizetendő lakbérrel együtt kell megfizetni. A részletfizetési kedvezményről szóló megállapodásban ki kell kötni, hogy ha a részlefizetési kedvezményben részesülő személy a megállapodásban foglaltakat megszegi, a még fennálló hátralékot egy összegben kell megfizetni a bérbeadó erről szóló felhívásától számított 8 napon belül.
(3) A hátralékos részletfizetési kedvezményre akkor jogosult, ha igényelte a lakhatási támogatást.
(4) A hátralékra megkötött részletfizetési megállapodás a kedvezmény időtartama alatt egy alkalommal módosítható, ha a korábban megkötött megállapodásban előírt részletfizetést a hátralékkal rendelkező személy méltányolható okból (egészségügyi, munkahelyi) nem tudja teljesíteni.
(5) A részletfizetési kérelemhez csatolni kell:
a) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan a kérelmező és a vele együtt élő személyek jövedelemigazolásait,
b) egyéb, méltányolható körülményekről szóló igazolásokat (orvosi igazolás, munkahely elvesztése)
(6) A kérelmet a szükséges mellékletekkel a bérbeadóhoz kell benyújtani.
(7) A kérelmek döntésre való előkészítését a bérbeadó végzi, majd az elbírálásra alkalmas kérelmeket javaslattal ellátva megküldi a polgármesternek.
(8) A kérelem polgármester által történő elbírálását követően a döntésről a bérbeadó értesíti a kérelmezőt. Amennyiben a polgármester engedélyezi a részletfizetést, az erről szóló megállapodást a bérbeadó köti meg a kérelmezővel.
(9) A részletfizetési kedvezmény biztosításának további feltétele, hogy a kérelmező az erről szóló értesítéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül megköti a részletfizetési megállapodást
Lakásbérlet megszüntetése közös megegyezéssel
22. § (1) A bérbeadó az önkormányzati lakásra határozatlan időre kötött szerződést a lakás bérlőjével, közös megegyezéssel – a lakástörvény 23. §. (3/ bekezdése alapján – a következő feltételekkel szüntetheti meg:
a) Ha a lakás bérlője részére alacsonyabb lakbérű cserelakást tud biztosítani, a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg;
b) Ha a bérlő meglévő lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt, a bérbeadó a lakás átvételét követően a bérlő részére a lakás tárgyévi bérleti díjával megegyező összegű térítést köteles kifizetni.
(2) A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésbe be kell számítani.
23. § Ha a bérbeadó a bérleti szerződést a lakástörvény 26. § (1) bekezdése alapján mondja fel, a bérlővel megállapodhat, hogy másik lakás felajánlása helyett a bérlő által megfizetett óvadék kétszeres összegét fizeti meg a bérlőnek.
Bírói ítélet alapján történő elhelyezés
24. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosult részére
a) e rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása esetén komfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú, a jogos lakásigény mértékének alsó határát meg nem haladó szobaszámú lakás;
b) szociális bérlakásra nem jogosultság fennállása esetén csak szükséglakás biztosítható.
II. RÉSZ
A helyiségbérlet szabályai
25. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – a lakástörvény 36-44. §-ában és e rendelet második részében foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.
26. § (1) A bérbeadó az üres vagy megüresedett helyiségek bérbeadására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles nyilvános pályázatot hirdetni a Túrkeve című helyi lapban, továbbá honlapján, és egynél több ajánlat esetén versenytárgyalást tartani.
(2) Nem kötelező versenytárgyalást tartani, ha a helyiséget:
a) az önkormányzat költségvetési szerve, vagy állami költségvetési szerv elhelyezésére; vagy
c) a helyiségre meghirdetett pályázat második alkalommal eredménytelen maradt;
(3) Ebben az esetben a Képviselő-testület egyedi döntésével kijelölt bérlő részére kell bérbe adni az egyidejűleg meghatározott helyiségbér ellenében.
27. § (1) A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám, helyrajzi szám), a helyiségek számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét, állapotát, a tulajdonos nevét;
b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységek megjelölését;
c) a bérlet fennállásának határidejét;
d) az érdekelt szakhatóságok hozzájárulásának és a hatóságok engedélyeinek szükségességét;
e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetleg szükséges, a leendő bérlő által a saját költségén elvégzendő építési munkákat (felújítás, helyreállítás, átalakítás, stb.) és azok elvégzésének határidejét, továbbá a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot helyreállításának esetleges kötelezettségét;
f) a fizetendő bérleti díj alsó határát, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a helyiség bérleti jogát – az előírt egyéb feltételek fennállása esetén – az a pályázó szerzi meg, aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj egy összegben előre történő kifizetését vállalja;
g) a pályázni jogosultak esetleges körét;
i) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét;
j) a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját;
k) az esetleges egyéb pályázati feltételeket.
(2) A bérleti díjnak tartalmaznia kell:
a) a bérlemény értékének megtérülését,
b) a karbantartás és felújítás költségét,
c) az ingatlan biztosítási díját,
d) a kezeléssel, hasznosítással felmerülő egyéb költséget a haszonnal növelve;
(3) Az ajánlatot írásban kell benyújtani, és annak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét, tevékenységének megnevezését;
b) a helyiség általa tervezett felhasználási célját, továbbá;
c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(4) Ha az előírt határidőben csak egy ajánlatot nyújtanak be, a bérbeadó a helyiséget versenytárgyalás tartása nélkül bérbe adja.
(5) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki az ajánlatát a bérbeadóhoz az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta.
(6) A bérbeadó a versenytárgyaláson résztvevők közül azt hirdeti ki nyertesnek, aki a feltételeknek megfelel és a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű helyiségbérleti díj fizetésére tett ajánlatot, és ezen felül a legtöbb havi bérleti díj egy összegben előre történő befizetését vállalja.
(7) Ha a nyertes a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja bérbe venni, vagy azt az előírt határidőben nem veszi használatba, a bérbeadó a versenytárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű ajánlatot tevő pályázó részére adja bérbe.
(8) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül. A versenytárgyalás befejeztével az ügyintéző közli a megjelentekkel az eljárás eredményét, és az eredmény megállapítása után a bérbeadó a nyertessel bérleti szerződést köt.
(9) A bérbeadó az üres, vagy megüresedett önkormányzati helyiségre csak határozott időre, legfeljebb öt évi időtartamra szóló bérleti szerződést köthet.
28. § (1) A bérlő a helyiségek általa tervezett felhasználási céljára, az abban folytatandó tevékenységre alkalmassá tételéhez – a szakhatósági előírások és hatósági engedélyek alapján – szükséges munkákat saját költségén végezheti el a bérbeadó előzetes hozzájárulásával. Az elvégzendő munkákat a helyiségek átadásakor leltárt is tartalmazó helyszíni állapotrögzítő jegyzőkönyvben részletesen fel kell sorolni. A szakhatósági hozzájárulásokat és hatósági engedélyt a bérlő szerzi be, azokat egy-egy példányban a bérbeadóhoz be kell nyújtani.
(2) A bérlő a helyiség bérleti jogának megszűnésekor köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, kivéve, ha ez alól a bérbeadó külön hozzájárulásával mentesíti.
(3) A bérlő köteles gondoskodni az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben, az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé.
29. § A bérbeadó nem járulhat hozzá, hogy
a) a bérlő a helyiségbe más személyt befogadjon,
b) a bérlő a helyiség bérleti jogát átruházza.
III. RÉSZ
Önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás célú helyiségek elidegenítése
30. § (1)8 Önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek értékesítéséről –az elidegenítés feltételeinek részletes meghatározásával egyidejűleg– a Képviselő-testület dönt, külön rendeletben foglalt feltételek mellett.
(2)9
(3)10
Vegyes rendelkezések
31. § (1) A bérbeadó nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a lakás vagy helyiség alapterületét, szoba és egyéb helyiség számát, komfortfokozatát,
b) a bérlő nevét,
c) a bérleti jogviszony tartamát, d) a bérbeadás módját.
32. § (1) A Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. statisztikai és tervezési céllal a szociális alapú lakásigénylésekről nyilvántartást vezethet.
(2) Az igénylő és a vele életvitelszerűen közös háztartásban élő személyek az önkormányzati lakáshoz jutásukkal összefüggő döntésekhez szükséges személyes adataikat a Túrkevei Városgondnokság Nonprofit Kft. rendelkezésére bocsátják és hozzájárulnak adataik az önkormányzati lakások kezelője által történő nyilvántartásához.
(3) A személyes adatokat a döntés előkészítésben, döntéshozatalban és a döntés végrehajtásában résztvevők használhatják fel. A személyes adatok a név és lakcím, valamint az eltartott családtagok száma kivételével – nem hozhatók nyilvánosságra.
33. § Az önkormányzati bérlakások bérleti és használati díját, valamint a lakbér hozzájárulás mértékét és feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletekben állapítja meg.
Záró rendelkezések
34. § (1) Ez a rendelet 2017. július 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti „az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 12/2004. (V.27.) számú rendelete.
A bevezető a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2020. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (10) bekezdése a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2021. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2021. (IX. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 21/A. §-t a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2020. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 30. § (1) bekezdése a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdését a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 30. § (3) bekezdését a Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. mellékletet a 2/2021. (I.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a iktatta be.