Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Túrkeve Város Településképi védelméről szóló 26/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2018. 02. 28- 2018. 02. 28

Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Túrkeve Város Településképi védelméről szóló 26/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról¹

2018.02.28.

Túrkeve Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § -ban meghatározott feladatkörében eljárva, a 2016. évi LXXIV. törvény 2-6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal;

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;

- Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság;

- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint

- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

1. § A rendelet 1. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja Túrkeve Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. Sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása. A rendelet megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, és a végrehajtás szakmai biztosítása érdekében az önkormányzat városi főépítészt alkalmaz.”

2. § A rendelet 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

2. §

„E rendelet alkalmazásában:

1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

2. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos;

3. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

4. Citylight: hirdetések elhelyezésére alkalmas, világító, hirdető berendezés;

5. Épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince;

6. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás;

7. Helyi területi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület településszerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezetére, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki;

8. Helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet összessége;

9. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;

10. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a Túrkeveiek számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat;

11. Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;”

3. § (1) A rendelet 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az érintett tulajdonost (tulajdonosokat), a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről a polgármester értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt tehetne.”

(2) A rendelet 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A helyi építészeti örökség védelme alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a polgármester tájékoztatja.”

4. § A rendelet 13. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„13. § Csak áttört kerítés létesíthető, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével a szakmai konzultáció alapján lehet.”

5. § A rendelet 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„12.1.2. Településközpont esetén egyedi követelmény
14. §

(1) Településközponti területen az épület főgerince az utcával párhuzamos kialakítású lehet;

(2) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5%-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől;

(4) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő. (5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése.”

6. § „12.2.1. Lakótelepi terület esetén területi követelmény

15. §

Kerítésként csak jelzésértékű, alacsony növénysáv telepíthető, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével, szakmai konzultáció alapján lehet.”

7. § „12.2.2. Lakótelepi terület esetén egyedi követelmény

16. §

(1) Egységes koncepció alapján magas tető ráépítés megengedhető;

(2) Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése lehetséges, ha takartan az erkélyek korlátján belül kerül elhelyezésre illetve az erkéllyel nem rendelkező lakások esetén a klíma berendezések kültéri egységeit, az épület teljes magasságában ugyanazon ablak alatt helyezik el, és a hozzá tartozó vezetékeket belső térben vezetik.

(3) Lakótelepi többszintes lakóépületek homlokzatszínezése esetén lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány színek nem alkalmazhatók, homlokzat részleges festése nem megengedett. Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése”

8. § A rendelet 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„12.3.1. „ONCSA” lakóházas terület esetén területi követelmény

17. §

(1) A meglévő előkert mérete nem csökkenthető.

(2) Kerítés a lakóterületen

utcai kerítés az egységes utcaképi megjelenés érdekében - fotókkal és műleírással igazolhatóan - az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással,

a) legfeljebb 1,80 m magasságú lehet

b) a tömör lábazat magassága legfeljebb 60 cm lehet.”

9. § A rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.3.2. „ONCSA” lakóházas terület esetén egyedi követelmény

18. §

(1) Az épület főgerince az utcára merőleges, oromfalas kialakítású lehet.

(3) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során – az általános előíráson kívül - nem megengedett a cserepes lemez, trapéz lemez valamint a bitumenes hullám fedés alkalmazása. (4) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése."

10. § A rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

19. §

(1) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy

a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen,

b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból ne alkossanak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és

c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.

(2) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány színek nem alkalmazhatók, homlokzat részleges festése nem megengedett.

(3) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy

a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és

b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe.

(4) Az épületek utcai homlokzatán, látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény stb.) nem helyezhető el. Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehetséges telepíteni.

(5) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet elhelyezni. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(6) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet keresztező, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében – ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében – létesíthető környezethez illeszkedő, burkolt felület.

(7) A közterületek anyaghasználatát úgy lehet meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen. A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.”

11. § A rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. Helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó településképi követelmények

20. §

Az 1. mellékletben lehatárolt 1-es számú területeken a helyi védettségű területi értékek vonatkozásában a 13. §-16 §, 19. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a) a helyi védelem alatt álló településszerkezeten belül nem alkalmazható az építmények tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez.

b) a homlokzatok színezésénél pasztellszínektől nem lehet eltérni. c) a tetőfedés színe nem térhet el a tömbre jellemző színvilágától.”

12. § A rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § Az 1. mellékletben lehatárolt 2-es számú területeken a helyi védettségű területi értékek vonatkozásában a 13. §, 14. §, 19. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a) a helyi védelem alatt álló településszerkezeten belül nem alkalmazható az építmények tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez.

b) a homlokzatok színezésénél pasztellszínektől nem lehet eltérni.

c) tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzatra nyúlóan tetősíkba beépíthető nyílászárót lehet beépíteni, tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény nem helyezhető el. d) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára fémlemez kapu nem helyezhető el.”

13. § A rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. Helyi védettségű egyedi értékekre vonatkozó településképi követelmények

22. §

A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a 13. §-16§, 19. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,

b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani, c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.”

14. § A rendelet 23. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„16. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai

23. §

(1) Az 4. mellékletben szereplő területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(2) Az 4. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(3) Helyi területi védelemmel érintett területen, a közterületeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények estében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált, föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.”

15. § A rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„17. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások 24. §

(1) A település teljes közigazgatási területén - a reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó jogszabályokban és - kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.

(2) Túrkeve közterületein:

a) reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható;

b) utas váró építményen csak az erre a célra kialakított felületén tehető közzé reklám, plakát, hirdetés;

c) az információs célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg a 2 m²-t.

(3) A kihelyezett reklám- és hirdető berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(4) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben a polgármester engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják.

(5) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.

(6) Óriásplakát nem helyezhető el: - belterületen, - közúti vagy vasúti közlekedési területeken és azok mentén.

(7) Totemoszlop csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek esetén helyezhető el.

(8) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében e rendelet tiltásaitól függetlenül, évente összesen legfeljebb 12 hétre, kihelyezhető a településkép védelméről szóló törvény által biztosított lehetősé alapján.

(9) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(10) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el

(11) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(12) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(13) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető

(14) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(15) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) ellenőrzi, és a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül bírságot szab ki a jogsértés mértékének, idő tartamának és ismételtségének figyelembevételével.”

16. § A rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

25. §

(1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.”

17. § A rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. Cégérek, cégtáblák, és címtáblák elhelyezése

26. §

(1) Cégérek, cégtáblák, címtáblák és azok szerkezetei:

a) önálló bejárattal rendelkező üzletek esetén üzletenként az üzlet homlokzatain legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható), 1 db cégfelirat és 1 db cégér helyezhető el,

b) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,

c) kiterjedése egyenként nem haladhatja meg az 1,5 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 10%-a,

d) egy homlokzatfelületen egységes rendszerben, azonos méretben, a cégtábla, cégfelirat a bejárati ajtó, valamint a portál fölé vagy mellé helyezhető el,

e) elhelyezésére az épület földszintjének közterületről látható felületén a bejárat mellett lehetőséget kell biztosítani, amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható. Az üzletek cég- és címtáblái, cégfeliratai ez esetben csak az összes cég- és címtábla, cégfelirat elhelyezésére alkalmas táblaszerű kialakítású tartó berendezésre betétszerűen helyezhetők el. A tábla mérete nem haladhatja meg üzletenként az 1 m²-t. Tábla a bejárat mindkét oldalán elhelyezhető. A bejárat fölött üzletház-felirat elhelyezhető egyedi betűkialakítással vagy feliratot hordozó berendezéssel

f) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni, épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el az épület tömegéhez, jellegéhez igazodó módon. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.

(3) Cég- és címtáblák homlokzatonként

a) az elhelyezési magasság,

b) a betűnagyság és

c) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.”

18. § A rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. Rendelkezés a szakmai konzultációról

27. §

(1) A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít.

(2) Szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

a) településképi szempontból meghatározó területen lévő,

b) országos vagy helyi építészeti értékvédelem alatt álló

ingatlanon,- melybe beleértendő a műemlék telke, a műemléki terület, a helyi területi védelemmel érintett területre eső földrészlet és a helyi egyedi védelemmel érintett földrészlet- történő egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.

(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: e rendelet 5. melléklet szerinti adatlapot kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt.

(4) A szakmai konzultációról a Főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerülnek a felvetett javaslatok, valamint a Főépítész lényeges nyilatkozatai.

(5) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-maiéban, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

(6) Túrkeve Város Polgármesterét (a továbbiakban: Polgármester) a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárása során az emlékeztetőben rögzítettek kötik.”

19. § A rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételei fennállnak –településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően a (2) bekezdésben foglalt esetekben:

(2) A településképi véleményezési eljárás során, megfelelő határidő kitűzésével, ki kell kérni Főépítész véleményét:

a) védett területen 400 m2 szintterületet, vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,

b) nem védett területen 600 m2 szintterületet, vagy 6 rendeltetési egységet elérő új építmény építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,

c) védett épület engedélyköteles átépítése, felújítása,

d) kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,

e) 20 m2-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,

f) 200 m2-nél nagyobb szintterületű új ipari, gazdasági épület építése, vagy

meglévő épület ekkorára történő bővítése,

g) engedély-köteles hirdető-berendezés építése,

h) helyi védett területen építmény építése, kertépítészeti, vagy környezetrendezési, vagy zöldfelület-rendezési terv készítésének szükségessége esetén.”

20. § A rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) „29. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit

d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(4) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmező a kérelmét a papíralapon nyújtja be 6. melléklet szerinti kérelemmel, valamint 1 pld. építészeti-műszaki dokumentációval, melyet egyidejűleg elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) is feltölt.

(5) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció a következőket tartalmazza:

a) rövid műszaki leírás, mely tartalmazza az illeszkedésnek a telepítés, és építészeti megformálás során figyelembe vett szempontjait,

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) ha szükséges a településkövetelményeknek való megfelelés igazolásához, jellemző alaprajz és metszet

d) településképet befolyásoló homlokzatok ábrázolása,

e) reklámhordozó elhelyezésének és kialakításának ábrázolása,

f) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

g) látványterv, vagy modellfotó,

h) rendeltetés meghatározása.

(6) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(7) A polgármester véleménye tartalmazza: - a kérelmező adatait, - az építési tevékenység helyének adatait, - valamint a (6) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.

(8) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció munkarészei nem a településképi követelményeknek való megfelelés elbírálásához szükséges tartalommal, vagy részletezettséggel kerültek kidolgozásra, a polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet. A településképi vélemény iránti kérelem ismételten bármikor benyújtható.”

21. § A rendelet 30. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

23. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

„30. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

(1) Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

a.) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,

b.) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

c.) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,

d.) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,

e.) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

f.) Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

g.) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése

esetén.

(2) Meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.

(3) Reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(4) Településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:

a) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése. b) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.”

22. § A rendelet 31. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

24. A bejelentési eljárás részletes szabályai

„31. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett – papíralapú – bejelentéssel indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 7. melléklet tartalmazza.

(3) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció.

(4) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján - 30. §-ban szereplő tevékenység végzését – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés

a) megfelel a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően e rendelet 31. § (3)-ban előír követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(6) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján - megtiltja a bejelentett 30. §-ban szereplő tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően a 31. § (3)-ban előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül adja ki.

(8) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;

c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.

(9) Az ügyfél a polgármester 31. § (6) szerinti döntésével szemben 15 napon belül a Képviselőtestülethez fellebbezéssel élhet. A településképi bejelentés iránt kérelem ismételten benyújtható”

23. § A rendelet 32. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„25. A településképi kötelezési eljárás

32. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(4) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.”

24. § A rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke

33. § (1) A polgármester településképi bírságot szabhat ki

(a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása

(b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása,

esetén.

(2) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(3) Ha a jogsértő magatartást a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőre, a polgármester településképi pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén egyszeri legalább 30 000 forint, legfeljebb 100 000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén egyszeri legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően egyszeri legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

(4) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál mérlegelési szempontok:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. (5) A polgármester a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.”

25. § Hatályát veszti a rendelet 6. §-a és a 10. § (3) bekezdése.

26. § Ez a rendelet 2018. február 28. napján lép hatályba és 2018. március 1-jén hatályát veszti.

Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2018. március 1. napjával.

Túrkeve Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Túrkeve Város Településképi védelméről szóló 26/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról

Túrkeve Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Túrkeve Város Településképi védelméről szóló 26/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról1

Túrkeve Város Településképi védelméről szóló 26/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításáról¹