1. § A rendelet mellékleteit a rendelettel együtt kell alkalmazni:

2. § (1) Háromszintű növényállomány: A telek zöldfelülettel borított területének minden 150m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a többi felületen gyep vagy talajtakaró kerül ültetésre.

(2) Haszonállat: a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III.31.) FVM rendelet és az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet szerinti haszonállatok.

(3) Maximális telekszélesség: A telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.

(4) Melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:

(5) Minimális telekszélesség: A telekszélesség utcafronton megengedett minimális értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.

(6) Pavilon jellegű építmény: szilárd alappal nem rendelkező, általában szerelt szerkezetű, emberi tartózkodásra alkalmas építmény.

(7) Útsorfa: egyenes törzset nevelő 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzs körméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.

(8) Vendéglátás: Kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

(9) Védőfásítás, védő zöld sáv: A kijelölt területen legalább 8 m-ként 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa alatta cserjékkel, vagy 8 m-nél szélesebb terület esetén 25 m2–re számítva legalább 1 db nagy közepes lombkoronát növesztő fa és alatta cserjék kerülnek telepítésre.

(10) Zaj ellen védendő épületek, helyiségek: kórtermek és betegszobák; tantermek és előadótermek oktatási intézményekben; foglalkoztató termek és hálóhelyiségek bölcsődékben, óvodákban; lakószobák lakóépületekben; lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben; étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben; szállodák, szálló jellegű épületek; közösségi lakóépületek közös helyiségei; éttermek, eszpresszók; kereskedelmi, vendéglátó épület eladóterei, és vendéglátó helyiségei; várótermek (a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. melléklet szerint).

(11) Zavaró hatású gazdasági tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.

3. § (1) Ha az építmény a rendeltetése szerint a jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredő sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelő használatát, úgy a közterületen az alábbiakban felsorolt építmények helyezhetők el:

(2) Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan meghatározott időre, csak külső árusítással létesíthető és üzemeltethető, amely közműellátása alkalmi berendezéssel, vagy az energiaszolgáltatás, az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvíz-elvezetés vagy gyűjtés és a csapadékvíz elvezetés közhálózati csatlakozásával biztosított.

4. § (1) A közúti közlekedésre szánt közterületeken, és a közforgalom számára átadott magánutak mentén a környezethez illő, útsorfa minőségű faegyedekből álló növényzetet kell telepíteni, összhangban jelen rendelet vonatkozó egyéb előírásaival. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.

(2) 14 m, vagy attól szélesebb közterületek megnyitásánál és kialakításánál biztosítani kell az útpályával párhuzamos kétoldali fasor, 12-14 m közötti közterületek megnyitásánál és kialakításánál az útpályával párhuzamos egyoldali fasor kialakításának lehetőségét. Meglévő és beépített telektömbön keresztül megnyitott közterületek kialakításánál ettől csak abban az esetben lehet eltérni, amennyiben a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé a fasor(ok) ültetését.

(3) Közterületen létesítendő 10 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely kizárólag fásított parkolóként kerülhet kialakításra. Minden megkezdett 4 db várakozó-(parkoló) hely után 1 db lombos fa telepítendő, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglalt egyéb feltételek betartásával.

5. § (1) A közigazgatási területen található természetes és természetközeli élőhelyek - különös tekintettel a természetközeli gyep- és erdőterületekre, vizes élőhelyekre, kunhalmokra - megóvását, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító ökológiai folyosók megtartását biztosítani kell.

(2) A település közigazgatási területén található természetvédelmi szempontból értékes területek - védett természeti területek, a Natura 2000 területek és az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, természeti területként nyilvántartott területek - lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, mely területeken a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevétele mellett az alábbi előírások vonatkoznak:

(3) A szabályozási terven jelölt, országos védettséget élvező (ex lege védett) kunhalmok területén építési tevékenységek oly módon folytathatók, hogy a kunhalmok jellegzetes alakzata ne sérüljön, építési tevékenység során terepalakítás kunhalom területét nem érintheti.

(4) A szabályozási terveken jelölt „tájképvédelmi területen” a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvása biztosítandó. A tájképi egység megőrzése és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a telekhasználat és építés során:

6. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő új építmény, létesítmény kizárólag oly módon alakítható ki, helyezhető el, hogy a védelmi övezet nem érinthet:

(2) Levegőtisztaság-védelmi védőövezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek - kivéve a telepítésre kerülő, és a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt - nem helyezhetők el.

(3) Lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, idegenforgalmi, sport- és rekreációs célú, zöldfelületi intézmény jellegű különleges terület (nagykiterjedésű sportterület, rekreációs terület, temető terület), valamint zöldterület, közjóléti erdőterület rendeltetésszerű használatát pontszerű vagy diffúz légszennyezés és bűz nem korlátozhatja.

(4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területeknek tekintendők:

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból ökológiailag érzékeny, sérülékeny területek térségében kizárólag olyan építmények, létesítmények helyezhetők el, amelyek üzemelése esetén az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó határértékek teljesülnek.

7. § (1) A Vt, Vi, Gksz, Gip és K-Mü jelű területek építési övezeteiben a telkek kötelezően zöldfelülettel borított területének legalább felét a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kompenzálása érdekében háromszintű növényállományú zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, a közművek elhelyezésénél, rekonstrukciójánál a közterületi növényzet, fasorok védelmét biztosítani kell. Közterületen növényzetet kivágni csak indokolt esetben, a fás szárú növények védelméről szóló országos érvényű jogszabály betartásával lehet.

8. § (1) Építési tevékenység során feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag vagy veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(2) Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen.

(3) Építési tevékenység során a telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen.

9. § (1) Építmények oly módon helyezhetők el, hogy a felszíni vizek természetes lefolyását ne akadályozzák, a vízi-létesítmények állapotát, üzemeltetését, fenntartását ne veszélyeztessék, továbbá a víz minőségét ne károsítsák.

(2) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat nem folytatható, ilyen építmény nem helyezhető el.

(3) Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a felszín alatti vizek továbbvezetését meg kell oldani.

(4) 20, vagy annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba.

(5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vizek környezetében építmények elhelyezése esetén a vízfolyások mentén a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. A szabályozási terven feltüntetett, vízbázis hidrogeológiai védőövezetek területén érvényesíteni kell a vízbázisok területére vonatkozó országos érvényű követelményeket és korlátozásokat.

10. § (1) Lakó- és vegyes területen kizárólag olyan, veszélyes hulladék keletkezését eredményező funkciójú építmények helyezhetőek el, melyek a lakosság alapfokú ellátását szolgálják, különösen gyógyszertár, orvos, javítószolgáltatások, szépségipari szolgáltatások, vendéglátás, élelmiszerüzlet.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolt területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék építményben történő ártalommentes átmeneti tárolásáról és elszállításáról.

11. § (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben létesíthető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások területén a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket nem haladja meg.

(2) Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználásainak figyelembevételével tervezendők.

(3) Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, valamint védendő helyiségek kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek.

12. § (1) Túrkeve vonatkozó jogszabály szerinti katasztrófavédelmi besorolása II. kategória.

(2) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor

(3) Az úthálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a tűzoltóság vonulását és alkalmas legyen a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.

13. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.

(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.

(3) Új út építésénél, teljes útrekonstrukciónál:

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

14. § Új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

15. § Új közüzemi vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

16. § (1) A település teljes közigazgatási területén a felszín alatti vizek védelme érdekében sem szennyvíz, sem tisztított szennyvíz közvetlen talajba nem szikkasztható, melyet az építmények kialakítása, elhelyezése esetén figyelembe kell venni.

(2) A településen keletkező szennyvíz elvezetésére újonnan kizárólag elválasztott rendszerű vízelvezetés építhető.

(3) Vízműkutak védőterületén, továbbá vízminőség védelmi területek övezetén, valamint belvízzel veszélyeztetett területen fekvő beépítésre szánt különleges- mezőgazdasági üzemi- területen és beépítésre nem szánt területen létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(4) A beépítésre szánt különleges- mezőgazdasági üzemi- területen és a beépítésre nem szánt területen, amelyek nem tartoznak a (3) bekezdés alá, létesítendő építményekből a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:

(5) Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6) Közcsatornába, csak az arra előírt és megengedett szennyezettségű szennyvizek vezethetők. Attól eltérő szennyezettségű (különösen káros és veszélyes anyagokat tartalmazó) szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt, a szennyezettséget okozó telephelyen belül kell előtisztítani, ill. előkezelni a közcsatornába vezetésre vonatkozó előírások biztosításáig.

(7) A szennyvíztisztító telep környezetterhelő hatásterülete 500 m, a szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

17. § (1) Ha a vízgazdálkodási terület ingatlan-nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali nyilvántartást kell figyelembe venni. Az ebből adódó kártalanítás nem az önkormányzatot terheli.

(2) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot kell kijelölni a vízfolyás kezelőjének és azon érvényesíteni kell a vízgazdálkodási területre vonatkozó előírásokat. A partél kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától szabadon kell hagyni a mederkarbantartó számára.

(3) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni.

(4) Ha a telek beépítése, burkoltság növelése hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartását elsődlegesen telken belül kell az építtetőnek megoldani. Amennyiben műszakilag ez nem megoldható, úgy a telken kívüli befogadóba a befogadó üzemeltetője által meghatározott mennyiségű és minőségű csapadékvíz vezethető.

(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy

18. § (1) Hullámtérbe az építési övezeti, övezeti előírások figyelembevétele mellett épület építésénél a padlószint a mértékadó árvízszint + 1 m biztonsági magasításnak megfelelő szinten jelölhető ki és figyelembe kell venni, hogy az árvízi védelmét egyedileg kell megoldani és az épület árhullámok levonulásakor elöntésre kerülhet.

(2) A hullámtéri területre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítású építési tevékenység csak akkor lehetséges:

(3) Töltés mentett oldalán a fakadóvízzel veszélyeztetett sávban felszín alatti építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetve végezhető.

19. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településképi rendeletben előírtak szerint építhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen –erdőterület kivételével- egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(3) Új épület létesítése esetén villamosenergia ingatlan-bekötést a település belterületén már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

20. § Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

21. § (1) Területgazdálkodás érdekében beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településképi rendeletben előírtak szerint építhető.

(2) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

22. § Vezeték nélküli szolgáltatás hálózatainak és létesítményeinek elhelyezési lehetőségét a település arculati kézikönyv és településképi rendelet rögzíti.

23. § (1) A közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületeit biztosítani kell.

(2) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn a közutak mentén a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Közúti közlekedési tv.) foglaltak szerint.

(3) A szennyvíztisztító 500 m-es védőtávolságán belül lakó- üdülő- és vendéglátó épület, élelmiszer tároló, és feldolgozó gazdasági épület, létesítmény, továbbá szállásférőhely nem helyezhető el.

(4) A vízműkutak körüli 10 m sugarú területen be kell tartani a belső védőövezetre külön jogszabályban előírt korlátozásokat.

(5) Az árvízvédelmi töltés 10-10 m-es védősávján belül épületet és a töltés állagát veszélyeztető, a töltés karbantartását gátló, vagy az árvízi védekezést gátló építményt és növényzetet nem szabad elhelyezni, a védősávokon gyepművelés tartandó fenn. A töltés felőli telekhatárra zárt kerítés nem építhető. A hullámtéren elhelyezett nem vízgazdálkodási célt szolgáló létesítmények megközelítését a védősávon kívül kell megoldani.

24. § (1) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a rendezési terv előírásaival összhangban történhet.

(2) Nyúlványos telek újonnan a településen nem alakítható ki.

(3) Magánutak kialakítását telekalakítási terv során kell meghatározni, a közforgalom elől el nem zárt magánutakat a vonatkozó jogszabály szerint a közútnak megfelelő paraméterekkel. A telkek megközelítésére szolgáló magánútnak a telkekre előírt közműellátás biztosítására is alkalmasnak kell lennie. A közforgalom elől el nem zárt zsák magánutak végén végfordulót kell kialakítani. A legalább 12 méter széles magánutakat legalább egyoldali fasorral kell kialakítani.

(4) A beépítésre szánt területek megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 12 méternek kell lennie, a négynél kevesebb lakás vagy üdülő megközelítését biztosító magánutak minimális telekszélességének legalább 8 méternek kell lennie.

(5) Lakóterületen telekalakítással létrehozható új telek, ha arról a részletes építési övezeti előírás máshogy nem rendelkezik, legfeljebb az egyes építési övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekméret háromszorosa lehet. Jelen előírás a településképi rendelet szerinti helyi területi védelem alatt álló területekre nem vonatkozik.

(6) A meglévő telkeket meg lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új telek eléri az övezetben előírt telekterületet, szélességet vagy mélységet,- 5% eltéréssel.

(7) Telekhatárrendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben előírt minimumnál, de az elcsatolással érintett telek továbbra is megfelel az övezeti előírásoknak.

(8) A szabályozási terven „telekcsoport újraosztással érintett terület”-ként jelölt terület beépítésének feltétele az érintett telekcsoport újraosztása.

25. § A Szabályozási terven jelölt „Beültetési kötelezettséggel érintett terület”-et az építtetőnek vagy a telekkel rendelkezni jogosultnak, a Szabályozási terven jelölt szélességben, az építési tevékenységgel egyidejűleg védő zöld sávként kell kialakítani, és azt folyamatosan fenntartani.

26. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(2) Kialakult állapota szerint két övezetbe, vagy építési övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek adott övezetbe eső részének megfelelően.

(3) Minden építési övezetben és beépítést megengedő övezetben melléképítmény - kivéve közmű - csak a főépítménnyel egy időben, vagy a főépítmény után építhető.

(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés, amennyiben az építési övezeti előírás lehetővé teszi, csak az építési helyen belül végezhető.

(5) Az építési övezetekben melléképítmények a hátsókertben az OTÉK előírásai szerint, a telek többi részén kizárólag az építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály tároló 2,0 m magasságig, vagy 4 m² alapterületig, a kerti építmények.

(6) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető műtárgyak – kivéve antennák, villámhárító - terepszinttől mért legnagyobb magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(7) A település teljes területén konténer építmény, mobilház, jurta helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

(8) A település közigazgatási területén konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el, kizárólag felvonulási létesítmények céljára az építési tevékenység idejére.

(9) Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után 1 személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

(10) A közterületen belüli vízfelülettel, illetve közterület menti vízfelülettel (csatorna, árok) közvetlen határos ingatlanok esetében a hídon keresztüli útkapcsolat is közútkapcsolatnak tekinthető.

27. § (1) Épületek, egyéb építmények a természetes terepszinthez illesztetten alakíthatók ki.

(2) Tereprendezés csak úgy végezhető, hogy a szomszédos telekhatártól számított 1 méteres területsávban az eredeti terepszint nem változtatható meg, kivéve, ha a szomszéd telek már eltért az eredeti terepszinttől, mely esetben a tereprendezést ahhoz igazodóan kell kialakítani.

(3) Amennyiben épület elhelyezés során rézsű kialakítása szükségessé válik, a rézsű állékonyságának biztosítása érdekében 1,5 lábasnál meredekebb (33,69°-nál nagyobb hajlásszögű) rézsű nem alakíthatók ki.

28. § (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, É-D tájolású telkeknél a nyugati telekhatár.

(2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az (1) bekezdés rendelkezését kell figyelemebe venni.

(3) Az előkert felőli építési vonal beépített utcaszakasz esetében legalább 70%-ban az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyzett épületek kialakult építési vonalához igazodó legyen.

(4) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m.

(5)¹ Ha a szabályozási terv építési helyet jelöl, az elő-, oldal- és hátsókert méretét a szabályozási terven jelöltek szerint kell figyelembe venni.

29. § Haszonállat és kedvtelésből tartott ló elhelyezésére szolgáló helyiség, istálló, ól, ketrec, kifutó egyéb építményektől, létesítményektől való legkisebb távolsága:

30. § (1) Háztartási méretűnél nagyobb teljesítményű naperőmű számára terület újonnan kizárólag a HÉSZ 2. mellékletét képező „E-I” jelű tervlapon jelölt „háztartási méretűnél nagyobb teljesítményű naperőmű létesítésére igénybe vehető terület”-en belül jelölhető ki, amennyiben az elhelyezést más jogszabály nem tiltja.

(2) A HÉSZ 2. mellékletében jelölt háztartási méretűnél nagyobb teljesítményű naperőmű létesítésére korlátozás alá eső területen:

(3) Háztartási méretűnél nagyobb teljesítményű szélerőmű a HÉSZ 3. mellékletét képező „E-II” jelű tervlapon jelölt „háztartási méretűnél nagyobb teljesítményű szélerőmű létesítésére korlátozás alá eső terület”-en nem létesíthető, az ezen kívül eső területeken is csak abban az esetben létesíthető, amennyiben más jogszabály az elhelyezést nem tiltja.

31. § (1) A nagyvárosias lakóterület (Ln) sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Ln-1 jelű nagyvárosias lakóterület építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, valamint kivételesen szállás jellegű és igazgatási rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az Ln-1 jelű építési övezetben melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(4) Az Ln-1 építési övezetben telepítési tanulmányterv és beépítési terv alapján sorgarázsok elhelyezhetők.

(5) Az Ln-1 jelű építési övezetben kerítés nem létesíthető.

(6) Az Ln-1 jelű építési övezet előírásai:

32. § (1) A kisvárosias lakóterület (Lk) sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)² AzLke-1és Lke-2 jelű kisvárosias lakóterület építési övezetek elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport, valamint kivételesen szállás jellegű és igazgatási rendeltetést is tartalmazhat.

(3)³ Az Lke-1és Lke-2 jelű kisvárosias lakóterület építési övezetek melléképítmények tekintetében az alábbiak helyezhetők el:

(4) Az Lk-1 építési övezetben telepítési tanulmányterv és beépítési terv alapján sorgarázsok elhelyezhetők.

(5) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:

(6)⁴ Az Lk-2 jelű építési övezet előírásai:

33. § (1) A kertvárosias lakóterület (Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke-1 jelű építési övezetben maximum 2 lakásos lakóépület, az Lke-2 építési övezetben maximum 1 lakásos lakóépület helyezhető el.

(3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen túl a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, az Lke-1 jelű építési övezetben továbbá legfeljebb 4 szobával rendelkező szállás jellegű, valamint sport rendeltetést is tartalmazhat.

(4) Az építési övezetek telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épülettömegben helyezhető el.

(5) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:

(7) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:

34. § (1) A településközpont vegyes terület (Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben elhelyezett épület a lakó rendeltetésen túl:

(3) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A Vt-1 jelű építési övezetben elsősorban telekigényes (oktatási, művelődési, illetve szállás-) létesítmények (óvoda, általános- és középiskola, kollégium, oktatási, művelődési, egészségügyi intézmények), valamint lakóépületek helyezhetők el.

(5) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:

(6) A Vt-2 jelű építési övezetben elsősorban igazgatási, művelődési, egészségügyi, illetve iroda funkciójú létesítmények, valamint lakóépületek helyezhetők el.

(7) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:

(8) A Vt-3 jelű építési övezetben elsősorban nagyobb kereskedelmi, vendéglátó, valamint szolgáltató (beleértve a háziipart is) funkciójú létesítmények, továbbá lakóépületek helyezhetők el.

(9) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:

(10) A Vt-4 jelű építési övezetben elsősorban nagyobb kereskedelmi, vendéglátó, valamint szolgáltató funkciójú létesítmények, továbbá magasabb szintű oktatási, továbbképzési intézmények, és ahhoz kapcsolódó szállásférőhely-létesítmények (pl. kollégium) helyezhetők el.

(11) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:

35. § (1) Az intézményi vegyes terület (Vi) elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézményi vegyes terület építési övezeteiben elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

(3) Az Intézmények telkén, illetve épületében szolgálati, gondnoki lakások elhelyezése is engedélyezhető.

(4) A Vi-1 jelű építési övezet előírásai:

36. § (1) A Gksz jellel jelölt építési övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épület a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetést is tartalmazhat, telkenként legfeljebb egy lakással. A Gksz jelű övezetekben töltőállomás is elhelyezhető.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) Technológiai szükségszerűség esetén az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérés engedélyezhető.

(6) A Gksz jelű építési övezetekben az eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárok mentén egybefüggő védő zöld sáv létesítendő.

(7) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:

37. § (1) Az egyéb ipari terület (Gipe) olyan gazdasági célú ipari építmények, nem jelentős mértékű zavaró hatású gazdasági tevékenység építményei, elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gipe jelű építési övezetek elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgálnak.

(2) A Gipe jelű építési övezetekben kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) Melléképületek és melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez és a technológiához szükséges építmények helyezhetők el.

(4) Technológiai szükségszerűség esetén az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérés engedélyezhető.

(5) A Gipe jelű építési övezetekben az eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárok mentén egybefüggő védő zöld sáv létesítendő.

(6) A Gipe-1 jelű építési övezet előírásai:

(7) A Gipe-2 jelű építési övezet előírásai:

38. § (1) Az általános gazdasági terület (Gá) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(3) Technológiai szükségszerűség esetén az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasságtól eltérés engedélyezhető.

(4) A Gá jelű építési övezetekben az eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárok mentén egybefüggő védő zöld sáv létesítendő. A lakóterülettel határos telkeken belül a lakótelkek felé az SZT-I jelű Szabályozási terven jelölt szélességű védő zöld sáv telepítendő.

(5) A Gá-1 jelű építési övezet előírásai:

39. § (1) A hétvégi házas területen (Üh) legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. Az építési övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő, és azt szolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el.

(2) Melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(3) Az Üh-1 jelű építési övezet előírásai:

40. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek a Szabályozási terveken jelölteknek megfelelően az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

41. § (1) A K–Sp építési övezetbe a városi sportpályák, sporttelepek területe tartozik.

(2) A K–Sp építési övezetekben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Sp építési övezetekben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Sp/1 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el, melynek a bruttó alapterülete a 200 m²-t nem haladhatja meg.

(5) A K–Sp/1 építési övezet előírásai:

(6) A K–Sp/2 építési övezet előírásai:

42. § (1) A K–St/1 építési övezet a strand, gyógyfürdő területe.

(2) A K-St/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K-St/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K-St/1 építési övezetben telkenként legfeljebb 1 szolgálati vagy tulajdonosi lakás helyezhető el, melynek a bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.

(5) A K–St/1 építési övezet előírásai:

43. § (1) A K-Rek/1 jelű különleges beépítésre szánt rekreációs terület övezetbe a belterület délkeleti szélén rekreációs, szabadidő funkciójú terület tartozik.

(2) A K-Rek/1 jelű különleges beépítésre szánt rekreációs terület övezetben a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, a pihenést, testedzést szolgáló építmények, az ismeretterjesztés építményei, vendéglátó épület, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.

(3) A K-Rek/1 övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Rek/1 építési övezet előírásai:

44. § (1) A K–Vend/1 építési övezetben kereskedelmi, vendéglátási és azokat kiszolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) A K–Vend/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(3) A K–Vend/1 építési övezetben a Szabályozási terven jelölt telken belüli védőfásítás területén többszintű növényzetből álló (fa-, cserje- és gyepszint) növénysáv, a közterülettel határos telekhatár mentén fasor létesítendő.

(4) A K–Vend/1 építési övezet előírásai:

45. § (1) A K-Mü építési övezet az állattenyésztéssel, halgazdálkodással, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgáló külterületi majorok területe.

(2) A K–Mü építési övezetekben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Mü építési övezetekben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) Az építési övezetben a gépjárművek közlekedésére szolgáló területeket portalanított szilárd burkolattal kell ellátni.

(5) Az építési övezetben a telek előírt legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(6) A K–Mü/1 építési övezet előírásai:

(7) A K–Mü/2 építési övezet előírásai:

(8) A K–Mü/3 építési övezet előírásai:

(9) A K–Mü/4 építési övezet előírásai:

46. § (1) A K-Szt építési övezetbe a települési folyékony- és iszapszerű hulladékok elhelyezésére, kezelésére és ártalmatlanítására szolgáló terület tartozik.

(2) A K–Szt építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Szt építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A folyékony hulladék kezelésére szolgáló területet körül kell keríteni.

(5) Az építési övezetben a telek előírt legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, védő zöld sávként kell kialakítani.

(6) A K–Szt/1 építési övezet előírásai:

47. § (1) A K-Km építési övezetbe a közműlétesítmények épület elhelyezésére szolgáló területei tartoznak.

(2) A K–Km/1 építési övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A K–Km/1 építési övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) A K–Km/1 építési övezet előírásai:

48. § (1) A K-G jelű építési övezet a meglévő garázsok, garázssorok területe.

(2) A K-G/1 jelű építési övezetben kizárólag személygépjárművek tárolását szolgáló rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(3) A K-G/1 építési övezet előírásai:

49. § (1) Közlekedési területek az OTÉK-ban ekként meghatározott területek.

(2) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét a szabályozási tervlapok tüntetik fel; a szabályozási vonalakon és szélességeken kívül feltüntetett közlekedési elemek (úttengely, parkolók, kerékpárút helye stb.) irányadónak tekintendők.

(3) A közlekedési terület övezetei a Szabályozási terven eltérő színezéssel jelölt közúti közlekedési célú országos főút, országos mellékút, helyi gyűjtőút, fontosabb helyi út területek és közúti közlekedési célú egyéb helyi utak területe.

(4) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(5) A helyi külterületi utak mentén kerítés az úttengelytől számított 6-6 méteren kívül helyezhető el.

(6) A parkolást/rakodást az OTÉK előírásainak megfelelően kell megoldani.

(7) Közlekedési terület övezetben

50. § (1) Zöldterületek az állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterületek.

(2) A zöldterületek területi kiterjedésük, funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A zöldterület azon övezeteiben, ahol a részletes övezeti előírások épület elhelyezését lehetővé teszik, a zöldterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények és vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület helyezhetők el.

(4) A zöldterület övezeteiben kizárólag a terület rendeltetésszerű használatához szükséges felszíni parkolóhelyek alakíthatók ki, terepszint alatti parkoló nem létesíthető.

(5) A zöldterület övezeteiben az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/3-át háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.

(6) A Zkp-1 övezet előírásai:

(7) A Zkk-1 övezet előírásai:

(8) A Zkk-2 övezet előírásai:

51. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(2) Az erdőterületek azon övezeteiben, ahol épület elhelyezését az előírások lehetővé teszik, a közterületi telekhatártól, illetve az eltérő területhasználatú szomszédos telek határától számított 10,0 m-es sávban épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Az erdőterületeken – kivéve a vízgazdálkodási célú erdőterületeket – kizárólag vadvédelmi kerítés létesíthető. A vízgazdálkodási célú erdőterület övezetben kerítés nem létesíthető.

52. § (1) Védelmi erdőterületbe (Ev) a környezetvédelmi célokat szolgáló, valamint a természetvédelmi szempontból értékes, érzékeny erdők tartoznak.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeteiben kizárólag olyan műtárgyak (pl. nyomvonal jellegű közmű műtárgyak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védelmi rendeltetésű erdőterületek övezeteiben épületek nem helyezhetők el.

(3) Az Ev-1 övezetbe a természetvédelmi szempontból érzékeny – védett természeti területen lévő, Natura 2000 természetmegőrzési területként, ökológiai hálózat magterületeként nyilvántartott – erdők tartoznak. Műtárgyak kizárólag a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel, a táji, természeti értékek, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvásával helyezhetők el.

(4) Az Ev-2 övezetbe a környezetvédelmi célokat szolgáló erdők – talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi, mezővédő erdők – tartoznak.

53. § (1) Közjóléti erdő övezetekbe (Ek) a rekreációs célt szolgáló, szabadidős tevékenységet biztosító erdők tartoznak.

(2) Az Ek- jelű közjóléti erdő övezetekben elhelyezhetők:

(3) Az Ek-1 övezet előírásai:

(4) Az Ek-2 jelű közjóléti erdő övezetbe tartozik a Városkerti véderdő, mely jellegénél fogva több funkciót – természetvédelmi, oktatási, rekreációs – lát el. Az Ek-2 jelű övezetben a (2) bekezdésben meghatározott építmények a természeti értékek védelmének biztosításával, a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban helyezhetők el.

(5) Az Ek-2 övezet előírásai:

54. § (1) Gazdasági erdő övezetekben (Eg) az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, egyéb építmények, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás építményei - erdészház, közösségi vadászház, magasles, erdei kilátó, továbbá a terület fenntartásához szükséges építmények - helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az erdészeti hatóság hozzájárul.

(2) Az Eg-1 övezet előírásai:

55. § (1) Az Eht-1 jelű Vízgazdálkodási célú erdőterület övezetbe a hullámtéri erdők tartoznak.

(2) Az Eht-1 jelű Vízgazdálkodási célú erdőterület övezetben az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet- és természetvédelem együttes érdekeivel összhangban levő tájhasználat folytatható.

(3) Az Eht-1 jelű Vízgazdálkodási célú erdőterület övezetben műtárgyak kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, illetve a nagyvízi mederkezelési terv rendelkezései figyelembevételével helyezhetők el. Épületek nem helyezhetők el.

56. § (1) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények, valamint amennyiben az övezeti előírások megengedik és a gazdálkodás az állandó helyben lakást szükségessé teszi, lakás, lakóépület helyezhetők el.

(2) A közigazgatási területen található mezőgazdasági területek a területfelhasználási cél és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A mezőgazdasági területek övezeteiben:

(4) Azokban a mezőgazdasági övezetekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére:

(5) Az SZT-II jelű Szabályozási terven jelölt „bejegyzett tanya” és „kijelölt új tanya” területén építmények az OTÉK-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén és beépítési paraméterekkel helyezhetők el.

(6) Új tanya azokon a területeken jelölhető ki, ahol az adott övezetre vonatkozó előírások új tanya kialakítását, jogi jelleg bejegyzését lehetővé teszik vagy nem tiltják.

(7) Ahol a mezőgazdasági övezetek részletes előírásai lehetővé teszik, több telekből álló birtoktest kialakítható, amelynek egyik telkén birtokközpont létesíthető. Birtoktest esetén az övezetben meghatározott legnagyobb beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken (birtokközpont) is kihasználható, ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszéd telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, továbbá természeti érték megőrzését nem veszélyezteti.

(8) A birtokközpontra vonatkozó előírások:

(9) Az egyes övezetekben a már beépített telkeken a beépítettség az adott övezetben meghatározott mértékig növelhető. Ha a telek beépítettsége az övezetben megengedett mértéket meghaladja, a meglévő épület felújítható, a korábbi beépítettség mértékéig átépíthető, de tovább nem bővíthető.

(10) A mezőgazdasági területekre vonatkozó (1)-(9) bekezdésben foglalt általános előírásokat az egyes mezőgazdasági övezetekre vonatkozó részletes előírásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

57. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetbe (Mk) tartoznak a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkertek Szabályozási terveken lehatárolt területei.

(2) A kertes mezőgazdasági övezetekben kizárólag a növénytermesztéshez, szőlő-, gyümölcstermesztéshez és feldolgozáshoz, kertgazdálkodáshoz, állattartáshoz kapcsolódó gazdasági épület helyezhető el.

(3) Egy telken – az (5) bekezdés kivételével - egy gazdasági épület helyezhető el.

(4) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben lakóépület, vagy lakó rendeltetésű épületrész nem helyezhető el. Az övezet területén lévő, meglévő lakóépületek megmaradhatnak, felújíthatók, amennyiben az OTÉK-ban előírt infrastrukturális feltételek biztosíthatók, de új lakóépület nem létesíthető.

(5) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont és új tanya, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek, terményfeldolgozók, állattartó építmények, valamint mezőgazdasági gépjavítók nem létesíthetők.

(6) Az Mk-1 övezetben új épület elhelyezése esetén az OTÉK legkisebb távolságra vonatkozó előírásainak betartása mellett az 56. § (3) bekezdés előírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az új épület a közterülettel határos telekhatártól legalább 5,0 m-en, az oldalkerti telekhatártól 3 m-en, a hátsókerti telekhatártól 6 m-en túli távolságban helyezhető el.

(7) Az Mk-1 övezet előírásai:

58. § (1) Az általános mezőgazdasági területek a telekalakítás és az építmények elhelyezése szempontjából az Má-1 mezőgazdasági övezetbe soroltak.

(2) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben több épület is elhelyezhető.

(3) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezetben – kivéve belterületen –

(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetben a szabályozási terven jelölt agyaggödör (kubikgödör) területein épületet elhelyezni nem lehet.

(5) Az Má-1 jelű övezetben:

59. § (1) Tájgazdálkodási mezőgazdasági területekbe (Mt) a táji-, természetvédelmi és/vagy vízvédelmi szempontból érzékeny mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetbe a védett természeti területen lévő, Natura 2000 természetmegőrzési területként, az országos ökológiai hálózat magterületeként vagy ökológiai folyosóként és/vagy természeti területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.

(3) Az Mt-1 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet előírásai:

(4) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetbe a Magas Természeti Értékű Területként és/vagy Natura 2000 madárvédelmi területként nyilvántartott, más természetvédelmi lehatárolással nem érintett mezőgazdasági területek tartoznak.

(5) Az Mt-2 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezet előírásai:

(6)⁵ Az Mt-3 jelű tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetbe azon védett vagy fokozottan védett fajok élőhelyei tartoznak, amelyek természetvédelmi lehatárolással (védett természeti terület, az országos ökológiai hálózat magterülete vagy ökológiai folyosó területe, Natura 2000 terület, Magas Természeti Értékű Terület) nem érintett mezőgazdasági területek.

(7)⁶ Mt-3 jelű övezetben épületek nem helyezhetők el.

60. § (1) Az Mt-ht/1 jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe a természetvédelmi oltalom alatt álló, vízügyi szempontból érzékeny hullámtéri mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mt-ht/1 jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben az árvízvédelem és a vízgazdálkodás, továbbá a környezet- és természetvédelem együttes érdekeivel összhangban levő tájhasználat folytatható.

(3) Az Mt-ht/1 jelű vízgazdálkodási célú tájgazdálkodási mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. Egyéb építmények kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelően, illetve a nagyvízi mederkezelési terv rendelkezései figyelembevételével helyezhetők el.

61. § (1) Vízgazdálkodási területbe (V) a vízfolyások, közcélú nyílt csatornák, az állóvizek medre és parti sávja, valamint a vízgazdálkodást közvetlenül szolgáló területek tartoznak.

(2) A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani, illetve azon építményeket elhelyezni csak a vízügyi és természetvédelmi jogszabályok, hatósági előírások figyelembevételével lehet.

(3) A V-1 jelű övezetbe a vízgazdálkodási tevékenységet közvetlenül kiszolgáló építmények területei (pl. gátőrház, szivattyúház) tartoznak. Az övezetben:

(4) A V-2 övezetben (vízfolyások, holtágak, csatornák medre és parti sávja), V-3 övezetben (állóvizek medre és parti sávja) és a V-4 övezetben (árvízvédelmi töltés övezete) a vízgazdálkodáshoz szükséges műtárgyak alakíthatók ki, épületek nem létesíthetők.

(5) A V-5 jelű halastó övezetben:

(6) A vízfolyások, csatornák és állóvizek mentén a fenntartás számára a vonatkozó országos érvényű jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. A parti sávot is magába foglaló parti ingatlan a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel használható, hasznosítható. A vízfolyások fenntartási sávja sem a belterületen, sem a külterületen nem keríthető le, csak gyepterületként alakítható ki és tartható fenn.

(7) Vízi létesítménynek nem minősülő víziállás (stég) tavak, állóvizek – kivéve halastó - mentén az alábbi előírások betartásával létesíthető:

62. § (1) Különleges területbe (Kb) azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek sajátos építési használatuk és az elhelyezhető építmények szempontjából az alábbi övezetekre tagolódnak:

63. § (1) A Kb–T övezetbe a temetők területei tartoznak.

(2) A temetők telekhatára mentén fasor, alatta cserjesávval létesítendő.

(3) A temetők terület határán kerítés létesítendő.

(4) A Kb-T/1 jellel jelölt övezetben ravatalozó, kápolna, hitéleti és a temetési szolgáltatással összefüggő épületek, egyéb építmények helyezhetők el.

(5) A Kb–T/1 övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(6) A Kb–T/1 övezetben új sírhely a telekhatártól legalább 15,0 m-re alakítható ki.

(7) A Kb–T/1 övezet előírásai:

64. § (1) A Kb-Kp/1 jelű beépítésre nem szánt különleges kegyeleti park övezetbe a zsidó temető területe tartozik.

(2) A Kb-Kp/1 jelű övezetbe tartozó terület pihenő- és emlékparkként alakítandó ki.

(3) A Kb-Kp/1 jelű övezetben kizárólag a hely szelleméhez illő építmények, létesítmények: pihenőhelyek, kerti építmények, kertberendezési tárgyak, köztárgyak, műtárgyak, emlékjel helyezhetők el.

(4) A Kb–Kp/1 övezet előírásai:

65. § (1) A Kb-Öp/1 jelű ökoturisztikai park övezetbe a Városkerti véderdőhöz kapcsolódó ökoturisztikai, oktatási és állatbemutató különleges beépítésre nem szánt terület tartozik.

(2) A Kb-Öp/1 jelű különleges beépítésre nem szánt ökoturisztikai park övezetben az alábbi rendeltetésű építmények helyezhetők el:

(3) A Kb-Öp/1 övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el, a tulajdonos, a használó számára egy telken egy szolgálati lakás kialakítható.

(4) A Kb-Öp/1 övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(5) A Kb–Öp/1 övezet előírásai:

66. § (1) A Kb-Msp/1 jelű különleges beépítésre nem szánt terület a motoros terepsportok területe, ahol e tevékenységet szolgáló létesítmények, sportpályák, a terület üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges épületek, egyéb építmények, szociális létesítmények helyezhetők el.

(2) A Kb–Msp/1 övezet előírásai:

67. § (1) A Kb-En jelű beépítésre nem szánt különleges megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek a saját energiaszükséglet kielégítését meghaladó megújuló energiaforrás felhasználására, műtárgyai elhelyezésére szolgáló területek.

(2) A Kb-En/1 jelű övezet naperőmű-park elhelyezésére szolgáló terület, ahol a naperőmű megújuló energiaforrás hasznosítására szolgáló műtárgyai, az ehhez kapcsolódó egyéb műszaki létesítmények, valamint a naperőmű kiszolgálásához szükséges kapcsolódó alállomás számára szolgáló földrészlet területén szociális és egyéb kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3) A Kb-En/1 jelű övezetben építmények elhelyezése esetén az alábbi előírások tartandók be:

(4) A Kb-En/1 övezet előírásai:

68. § (1) A Kb-Gk/1 jelű különleges beépítésre nem szánt szénhidrogén kutak övezetbe a szénhidrogén bányatelken belüli olaj- és gázkutak (termelő, lefoglaló kutak) üzemi területei tartoznak.

(2) A Kb-Gk/1 jelű különleges beépítésre nem szánt szénhidrogén kutak övezetben kizárólag a szénhidrogén bányászattal kapcsolatos közműlétesítmények (kutak, vezetékek) helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

(3) A szénhidrogén kutak területét körül kell keríteni.

69. § (1) A Kb-Bv/1 jelű különleges beépítésre nem szánt biológiai víztisztító övezetbe a termálfürdő tavas víztisztítója (szürkevíz-kezelő és vizes élőhely) tartozik.

(2) A Kb-Bv/1 jelű övezetben a biológiai víztisztító, szürkevíz-kezelési technológiához kapcsolódó, valamint biztonsági okokból szükséges műtárgyak helyezhetők el. Az övezetben épületek nem alakíthatók ki.

70. § (1) A Kb-Gyt/1 övezetbe a város gyepmesteri telepe és állatmenhelye tartozik.

(2) A Kb-Gyt/1 övezetben az alábbi rendeltetések helyezhetők el:

(3) A Kb-Gyt/1 övezetben melléképítmények közül az alábbiak helyezhetők el:

(4) Az övezet területét körül kell keríteni.

(5) Az övezetben a telek előírt legkisebb zöldfelülettel borítandó területének egy részét a telekhatár mentén egybefüggően, kell kialakítani. A telekhatár mentén fasor, alatta cserjesávval létesítendő.

(6) A Kb-Gyt/1 építési övezet előírásai:

71. § (1) A Kb-Km terület övezetei a közmű és hírközlési létesítmények, vízművek nem épületigényes területei.

(2) A Kb-Km/1 jelű övezetben a közműellátás és hírközlés építményei helyezhetők el.

(3) A Kb-Km/1 övezet előírásai:

(4) A Kb-Km/2 jelű övezetbe a vízműterületek tartoznak. A Kb-Km/2 övezet előírásai:

72. § (1) A Kb-Ri terület övezetébe a repülőgépirányító területként nyilvántartott ingatlan területe tartozik.

(2) A Kb-Ri övezetben kizárólag a repülőgépirányító terület rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges építmények és hírközlési építmények helyezhetők el.

(3) A Kb-Ri/1 övezet előírásai:

73. § 1. melléklet: SZT-I jelű Szabályozási tervlap – Belterület

74. § 2. melléklet: SZT-II/A-D jelű Szabályozási tervlap – Külterület

75. § 3. melléklet: E-I jelű tervlap - Naperőmű létesítés céljára igénybe vehető és korlátozás alá eső területek

76. § 4. melléklet: E-II jelű tervlap – Szélerőmű létesítés céljára korlátozás alá eső területek

77. § 5. melléklet: Az OTÉK egyes előírásaitól való eseti eltérések

78. § Ez a rendelet 2024. január 22-én lép hatályba.

79. § E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Túrkeve helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2006.(VIII.7.) sz. önkormányzati rendelet.